|

ELKÖLTÖZTÜNK!
A Szövetség új levelezési címe:
1055-Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8.
A telefonszámok és az e-mail címek
változatlanok.

Az Országgyűlés a mai napon kezdi
meg a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a
dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. számú
törvény módosításának tárgyalását.

A KSH
legfrissebb adatai szerint 2013. márciusában 2,2% volt a
fogyasztói árak emelkedése, ami jóval kisebb a vártnál. Mit
jelent ez a fogyasztói piac számára?
A kereskedelem
számára a döntő tényező a gazdaság teljesítményének alakulása,
ezen keresztül a keresetek változása, aminek valós értékét az
infláció határozza meg.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség a bejelentés
pillanatától fogva támogatta a pénztárgépek közvetlen
összeköttetését az adóhatósággal. Évente több mint ezer milliárd
forint adó az államkassza helyett a magánzsebekbe jut, ami
súlyos sérelem az adóelőírásokat megtartó vállalkozások számára
is.
Kifogásolja a Szövetség ugyanakkor a pénztárgép bekötésre
kötelezett vállalkozások támogatásának március 28-án bejelentett
módját.

A húsvéti ünnepi bevásárlás az év első olyan
időszaka, amikor - válság ide, válság oda - az előző év végi
bevásárlási rohamot követően ismét megugrik a kereskedelmi
forgalom, elsősorban az élelmiszer áruházakban.

Kereskedelem 2012
A KSH nyers
adatai szerint 2012. decemberében, továbbá az év egészében is
csökkent a kereskedelmi fogyasztás az előző évhez képet, az
eladott árumennyiséget tekintve. A visszaesés mértéke 2012-ben
2%, decemberben pedig 3,3% volt, a KSH nyers adatai szerint.

A KSH adatai
szerint 2013. januárjában 3,7% volt a fogyasztói árak emelkedése
az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A kereskedelemben - a
termékek tekintetében - 4% volt a drágulás, ami azt jelenti,
hogy az árak az áruházakban tovább emelkedtek a tavaly januári
szinthez képest (2012-ben ugyanebben a körben az év egészében
6,3% volt a drágulás). 2012. decemberéhez képest is nőttek az
árak, összesen 0,8%-kal.

Útmutatót adott ki a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók
közötti 1,5 millió forintot meghaladó készpénzfizetés
korlátozásáról.

A Magyar Közlöny 2013. évi 22.
számában (2013. február 13.) jelent meg az 1059/2013. (II.
13.) Korm. határozat a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal online
adatkapcsolatra képes pénztárgépek bevezetésének
ütemezésérõl.

A Kormány 2013. február 4-én nyújtotta be az
Országgyűlésnek a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról
és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló, július 1-én
hatályba lépő módosítására irányuló javaslatot.

2012. december
15-én megjelent a felhívás, mely nyomán február közepéig lehet
20 évre szóló dohánykiskereskedelmi koncessziós jogok
elnyerésére pályázatot benyújtani.
A 2013. július elejétől induló új rendszer
lényege, hogy az egyes településeken 2000 főre számítva lehet
egy-egy dohányboltot nyitni, a régi helyeken pedig megszűnik az
árusítás. Ezekben a napokban a koncessziós pályázat után
érdeklődők pontosan azt számolgatják, megáll-e a lábán majd egy
új dohánybolt, ha a jelenlegi jövedelmezőségi viszonyokra kell
építeni az üzleti tervet (a pályázat elbírálásának döntő eleme
az üzleti terv).

Az elmúlt években alaposan megtépázta a
bevásárlókosarakat az élelmiszer-áruházakban a drágulás.
Világszerte megfigyelhető az élelmiszerárak folyamatos
emelkedése, időszakonként kisebb vagy nagyobb hullámokban.

Az ünnep előtti hétvégén nagy
roham volt az áruházak többségében. Az elmúlt évek tapasztalata,
hogy az ünnepnapokat újabb tolongás és sorban állás követi, ami a
karácsonyi ajándékláz jellemző utótünete, mivel sokan igyekeznek
kicserélni a nem tetsző, vagy rossz méretű, esetleg két helyről
is megkapott egyforma ajándékot.

Októberi
kereskedelmi mérleg
Az év második felében nagyot esett a
kereskedelmi fogyasztás. A lejtő egyre meredekebb, ami azt
jelenti, hogy csak lassan lehet majd feltápászkodni, hiszen a
gödör alja még odébb van: a kormány előrejelzése szerint
2013-ban tovább csökken majd a háztartások fogyasztása,
0,5%-kal, növekedés pedig 2014-ben várható, de annak is csak 1%
lesz a mértéke.

A karácsonyi készülődés
megkezdődött: a kereskedők tapasztalatai szerint sok áruházba
már december első napjaiban egyre több vásárló tér be. Mire
érdemes figyelni? Mennyit költünk?

A KSH nyers adatai szerint
szeptemberben is több pénzt hagytak ugyan a vásárlók az
áruházakban, összesen 717 milliárd forintot, 24 milliárd
forinttal többet, mint egy évvel korábban, az értékesített
árumennyiség azonban 4,1%-kal kevesebb volt a tavalyinál. Ez
aggasztó nagyságú csökkenés.

2012. karácsonyát előreláthatóan hasonló
költekezés jellemzi majd, mint az elmúlt évekét.
A legnagyobb roham pontosan egy hónap múlva
várható. A vásárlók többet nézelődnek, válogatnak, ami érthető,
figyelemmel a pénztárcák vastagságára.

Pontosan hét hét múlva karácsony – mi változik
addig és utána?
A decemberhez kötődik a legnagyobb bevásárlási
roham, még válságos időszakban is, nemcsak nálunk, hanem sok
országban szerte a világban. Az áruházakban már november elején
megjelennek az év végi ünnepekre kínált árucikkek, a reklámok is
egyre nagyobb számban és terjedelemben a mikuláshoz, a
karácsonyhoz és a szilveszterhez kapcsolódnak.

A KSH nyers adatai szerint
augusztusban is több pénzt hagytak ugyan a vásárlók az
áruházakban, összesen 739 milliárd forintot, 29 milliárd
forinttal többet, mint egy évvel korábban, az értékesített
árumennyiség azonban 2,9%-kal kevesebb volt a tavalyinál. Az
élelmiszerek 6%-kal, a szeszes italok, dohányáruk 14%-kal, az
üzemanyagok 14%-kal drágultak. A 6%-os fogyasztói áremelkedés
alaposan lehúzta a kereskedelem mérlegét is.

A mai, 2012. október 5-i kormányzati tájékoztatón
elhangzott bejelentés szerint, a jövőben minden pénztárgépet
össze kell kötni informatikai úton a Nemzeti Adó- és
Vámhivatallal.

Az árcédula a bevásárlás legfontosabb iránytűje a
vásárlók számára, különösen akkor, amikor drágulási hullám csap
át rajtunk. A napi cikkek (minden, ami egy élelmiszer áruházban
megtalálható) vásárlása húzza legjobban a kezünkben a
bevásárlókosarat, ha a súlyát nézzük, akkor lefelé, ha az árat,
akkor felfelé: ami olcsó, abból többet, ami drága, abból
kevesebbet veszünk.

Az évek óta elhúzódó válság sok-sok
hónapjáról is el lehetett mondani: a KSH nyers adatai szerint
júliusban is több pénzt hagytak a vásárlók az áruházakban, 731
milliárd forintot, 32 milliárd forinttal többet, mint egy évvel
korábban, az áremelkedések miatt azonban a hazacipelt
árumennyiség hajszálpontosan 2%-kal kevesebb volt a tavalyinál.
A különbség oka, hogy a különböző
termékek áremelkedése az év derekára már 6% fölé kúszott
(elsősorban az élelmiszerek drágulása miatt), ami a
kereskedelemben az átlagnál nagyobb inflációt takar.

Szeptember
elsején, 3 nap múlva lép életbe a „magyar termék” rendelet (a
vidékfejlesztési miniszter 74/2012. rendelete „egyes önkéntes
megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő
használatáról”). A magyar, hazai eredetre utaló minősítés, az
árun, a különböző hirdetésekben található jelölés a vásárlónak
szóló reklám, aminek célja az itthoni termelők segítése. Sokan
csinálják ezt más országokban is.

A foci EB sem segített: többet
költünk, kevesebbet kapunk
A KSH nyers adatai szerint júniusban
687 milliárd forintot költöttek az áruházakban a vásárlók, 31
milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban, az
áremelkedések miatt azonban a hazacipelt árumennyiség 1,7%-kal
kevesebb volt a tavalyinál.
2012. első félévét vizsgálva az első
negyedévben 0,6%-kal nőtt, második negyedévében viszont 2,7%-kal
(áprilisban 2,7%-kal, májusban 3%-kal, június 1,7%-kal)
csökkent a megvásárolt árumennyiség: a féléves mérleg 1,1%
visszaesés. Forintjainkat számlálva az első féléves 3.792
milliárd forint költekezés 213 milliárd forinttal volt több az
előző év első félévében az áruházakban hagyott pénzünknél.

A KSH nyers
adatai szerint májusban 668 milliárd forintot költöttek az
áruházakban a vásárlók, 22 milliárd forinttal többet, mint egy
évvel korábban, az áremelkedések miatt azonban a hazacipelt
árumennyiség már 3%-kal kevesebb volt a tavalyinál.

Vajon mennyit hoz a kereskedelem konyhájára az
Országgyűlés elé terjesztett munkahelyvédelmi akcióterv? A
legfontosabb elemei előreláthatóan azokat az ágazatokat segítik
leginkább, amelyek foglalkoztatási szerkezete sokszínű.

2012. első negyedévében 0,5%-kal
nőtt a kereskedelmi fogyasztás az előző év azonos időszakához
képest, ezt követően áprilisban 2,7%-kal csökkent. Leshelyzetről
szó sem lehet: a fogyasztói piac mindig a gazdaság
teljesítményét követi.

Július elsején lép hatályba az új munka
törvénykönyve.
A január elején kihirdetett törvényt módosítja
néhány pontban az Országgyűléshez június elsején benyújtott tö̈rvényjavaslat.

A kereskedők készek támogatni a
magyar tejtermelőket
Az Országos Kereskedelmi
Szövetségnek nincs tudomása arról, hogy az áruházláncok
kötelezettséget vállaltak volna az import UHT tej és trappista
sajt levételére az üzletek polcairól. Az áruházláncok a
rendelkezésükre álló eszközökkel támogatják a magyar tejtermelő
és –feldolgozó ipart, ugyanakkor a lakosság vásárlóerejének
csökkenése szükségessé teszi az alacsonyabb árfekvésű
tejtermékek forgalmazását is, és a vásárlók nem foszthatók meg
a választás lehetőségétől.
A minisztérium és az áruházláncok
képviselői között valóban megindult egy egyeztetés, amelynek
második találkozójára e héten kerül sor. Az áruházláncok
természetesen készek a további egyeztetésekre annak érdekében,
hogy valamennyi érintett fél számára kedvező megoldások
szülessenek a magyar termékek piacra jutásának bővítése
érdekében.

Nem csökkent a kereskedelmi fogyasztás
2012 első negyedévében
A KSH nyers (a valós, semmiféle szezonálisan és
naptárhatásokkal nem kiigazított) adatai szerint 2012. első két
hónapját követően márciusban sem csökkent a kereskedelmi
fogyasztás. Ez azt jelenti, hogy mennyiségben (darabban,
kilóban, literben) mérve összességében ugyanannyit cipekedtek
haza a háziasszonyok bevásárláskor, mint egy évvel korábban.

Az elmúlt napokban elhangzott egy
olyan nyilatkozat, hogy a visszaeső multikat a fogyasztóvédelmi
hatóság kész bezárni. Érthető, vitathatatlan szándék, hogy a
vásárlót minden eszközzel meg kell védeni a veszélyt, kárt,
bosszúságot okozó vétségekkel szemben. A kereskedők,
szolgáltatók képviselete mindössze arra szorítkozhat sportszerű
keretek között, hogy a pult belső oldaláról tart tükröt a
szakemberek elé, a tárgyszerűség érdekében.

A KSH adatai szerint áprilisban a
tojás ára emelkedett a legnagyobb mértékben az előző évihez
képest, 62%-kal volt drágább, köszönhetően az uniós
„ketrecszabálynak”, valamint a nagyobb húsvéti keresletnek.
12-13%-kal drágult a sertés- és a
marhahús, a sertészsiradék viszont már 31%-kal, ami szintén
dobogós helyet jelent, ehhez képest szerényebb a csokoládé,
kakaó 20%-os áremelkedése.
Csökkent az ára a lisztnek, az
étolajnak (2-2%-kal), a cukornak (11%-kal). Árcsökkenésben a
burgonya a rekorder, 53%-kal előző év áprilisához képest. A
friss zöldség 13%-kal lett olcsóbb.

Februárban is nőtt a forgalom
A valós teljesítmény, a KSH nyers adatai alapján
januárt követően februárban is több árut adtak el az
áruházakban, mint egy évvel korábban. A mennyiségi növekedés
mértéke szerény, 0,7%, az üzemanyagok vásárlása pedig lefelé
húzza ezt a mérleget, amivel ezzel együtt már csak 0,2% a mért
változás, ami a gyakorlatban változatlan szintet jelent. 2011.
augusztusa óta - igaz, csak szerény mértékben - minden hónapban
nagyobb volt a KSH adatai alapján az eladott árumennyiség az
előző év azonos időszakához mérten.

Húsvét húsbavágó
kérdés lett, mivel alaposan megdrágult a tojás, továbbá többe
kerül az üzemanyag, így többe kerül az ünnepi étkezés, valamint
a rokonok, barátok megkeresése. A drágulás ellenére azonban
fogunk annyit költekezni, mint tavaly, az elmúlt hónapok
tapasztalatai erre utalnak (a karácsonnyal együtt a húsvét olyan
ünnep, amikor a családok minden tartalékot megmozgatnak,
ráadásul a kereskedelem számára jól indult az év).

A KSH
kereskedelemről szóló januári adatai az évkezdetről azt
mutatják, hogy a csökkenést előrevetítő várakozásokkal szemben
az eladott árumennyiséget tekintve (volumenben számítva) nőtt az
értékesítés. A nyers (mindenféle kiigazítás nélküli adatok
alapján) közel 2%-kal (1,9%-kal) többet vásároltunk januárban,
mint egy évvel korábban az áruházakban, az üzemanyaggal együtt
számított növekedés is 1,2%.

A KSH március
9-én tette közzé a gazdaság 2011. évi teljesítményét bemutató
GDP adatokat. A GDP felhasználásának része a háztartások
fogyasztási kiadása. A háztartások költekezésének értéke 14.484
milliárd forint volt 2011-ben (ami a kereskedelemben vásárolt
termékek mellett egy sor további szolgáltatást is magában
foglal: élelmiszerekből, iparcikkekből, üzemanyagokból,
járművekből 8.485 forint volt az áruházak bevétele, tehát
költekezünk máshol is).

2011:
százmilliárdokat húzott ki a zsebünkből a válság
A KSH adatai szerint 2011-ben - hajszálnyival
ugyan, de - nőtt a kereskedelmi fogyasztás az áruházakban,
üzletekben, a megvásárolt árumennyiséget tekintve 0,7%-kal (nem
számítva az üzemanyagokat, de azzal együtt is 0,2%-kal).

Az egyéni és
társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül, a már
működő vállalkozások pedig legkésőbb 2012. március 1-ig
kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és
iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni.

GfK Hungária
|