|
 |
|
|
A Szövetség tevékenységének megismeréséhez közreadjuk a 2010-2012. közötti időszakban végzett tevékenységről szóló beszámolót, továbbá a 2013. évi programot.
A Szövetség elnökségének, választmányának, Felügyelő Bizottságának és Etikai Bizottságának tagjai
A Szövetség képviseli a magyar kereskedelem érdekeit. Szervezi és összefogja a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásokat.
A belépéshez szükséges nyilatkozatot itt töltheti le.
A Kereskedelmi Etikai Kódex szövege és az Etikai Testület tagjai
élelmiszer 2013. június 5-6. Mátraháza Gazdálkodj okosan! Nagy üzleti társasjáték
|
|
|
ELKÖLTÖZTÜNK!
A Szövetség új levelezési címe: 1055-Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. A telefonszámok és az e-mail címek változatlanok.
Az Országgyűlés a mai napon kezdi meg a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. számú törvény módosításának tárgyalását.
A KSH legfrissebb adatai szerint 2013. márciusában 2,2% volt a fogyasztói árak emelkedése, ami jóval kisebb a vártnál. Mit jelent ez a fogyasztói piac számára?
A kereskedelem számára a döntő tényező a gazdaság teljesítményének alakulása, ezen keresztül a keresetek változása, aminek valós értékét az infláció határozza meg.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség a bejelentés pillanatától fogva támogatta a pénztárgépek közvetlen összeköttetését az adóhatósággal. Évente több mint ezer milliárd forint adó az államkassza helyett a magánzsebekbe jut, ami súlyos sérelem az adóelőírásokat megtartó vállalkozások számára is. Kifogásolja a Szövetség ugyanakkor a pénztárgép bekötésre kötelezett vállalkozások támogatásának március 28-án bejelentett módját.
A húsvéti ünnepi bevásárlás az év első olyan időszaka, amikor - válság ide, válság oda - az előző év végi bevásárlási rohamot követően ismét megugrik a kereskedelmi forgalom, elsősorban az élelmiszer áruházakban.
Kereskedelem 2012 A KSH nyers adatai szerint 2012. decemberében, továbbá az év egészében is csökkent a kereskedelmi fogyasztás az előző évhez képet, az eladott árumennyiséget tekintve. A visszaesés mértéke 2012-ben 2%, decemberben pedig 3,3% volt, a KSH nyers adatai szerint.
A KSH adatai szerint 2013. januárjában 3,7% volt a fogyasztói árak emelkedése az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A kereskedelemben - a termékek tekintetében - 4% volt a drágulás, ami azt jelenti, hogy az árak az áruházakban tovább emelkedtek a tavaly januári szinthez képest (2012-ben ugyanebben a körben az év egészében 6,3% volt a drágulás). 2012. decemberéhez képest is nőttek az árak, összesen 0,8%-kal.
Útmutatót adott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók közötti 1,5 millió forintot meghaladó készpénzfizetés korlátozásáról.
A Magyar Közlöny 2013. évi 22. számában (2013. február 13.) jelent meg az 1059/2013. (II. 13.) Korm. határozat a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal online adatkapcsolatra képes pénztárgépek bevezetésének ütemezésérõl.
A Kormány 2013. február 4-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló, július 1-én hatályba lépő módosítására irányuló javaslatot.
2012. december 15-én megjelent a felhívás, mely nyomán február közepéig lehet 20 évre szóló dohánykiskereskedelmi koncessziós jogok elnyerésére pályázatot benyújtani.
A 2013. július elejétől induló új rendszer lényege, hogy az egyes településeken 2000 főre számítva lehet egy-egy dohányboltot nyitni, a régi helyeken pedig megszűnik az árusítás. Ezekben a napokban a koncessziós pályázat után érdeklődők pontosan azt számolgatják, megáll-e a lábán majd egy új dohánybolt, ha a jelenlegi jövedelmezőségi viszonyokra kell építeni az üzleti tervet (a pályázat elbírálásának döntő eleme az üzleti terv).
Az elmúlt években alaposan megtépázta a bevásárlókosarakat az élelmiszer-áruházakban a drágulás. Világszerte megfigyelhető az élelmiszerárak folyamatos emelkedése, időszakonként kisebb vagy nagyobb hullámokban.
Az ünnep előtti hétvégén nagy roham volt az áruházak többségében. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy az ünnepnapokat újabb tolongás és sorban állás követi, ami a karácsonyi ajándékláz jellemző utótünete, mivel sokan igyekeznek kicserélni a nem tetsző, vagy rossz méretű, esetleg két helyről is megkapott egyforma ajándékot.
Októberi kereskedelmi mérleg Az év második felében nagyot esett a kereskedelmi fogyasztás. A lejtő egyre meredekebb, ami azt jelenti, hogy csak lassan lehet majd feltápászkodni, hiszen a gödör alja még odébb van: a kormány előrejelzése szerint 2013-ban tovább csökken majd a háztartások fogyasztása, 0,5%-kal, növekedés pedig 2014-ben várható, de annak is csak 1% lesz a mértéke.
A karácsonyi készülődés megkezdődött: a kereskedők tapasztalatai szerint sok áruházba már december első napjaiban egyre több vásárló tér be. Mire érdemes figyelni? Mennyit költünk?
A KSH nyers adatai szerint szeptemberben is több pénzt hagytak ugyan a vásárlók az áruházakban, összesen 717 milliárd forintot, 24 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban, az értékesített árumennyiség azonban 4,1%-kal kevesebb volt a tavalyinál. Ez aggasztó nagyságú csökkenés.
2012. karácsonyát előreláthatóan hasonló költekezés jellemzi majd, mint az elmúlt évekét. A legnagyobb roham pontosan egy hónap múlva várható. A vásárlók többet nézelődnek, válogatnak, ami érthető, figyelemmel a pénztárcák vastagságára.
Pontosan hét hét múlva karácsony – mi változik addig és utána? A decemberhez kötődik a legnagyobb bevásárlási roham, még válságos időszakban is, nemcsak nálunk, hanem sok országban szerte a világban. Az áruházakban már november elején megjelennek az év végi ünnepekre kínált árucikkek, a reklámok is egyre nagyobb számban és terjedelemben a mikuláshoz, a karácsonyhoz és a szilveszterhez kapcsolódnak.
A KSH nyers adatai szerint augusztusban is több pénzt hagytak ugyan a vásárlók az áruházakban, összesen 739 milliárd forintot, 29 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban, az értékesített árumennyiség azonban 2,9%-kal kevesebb volt a tavalyinál. Az élelmiszerek 6%-kal, a szeszes italok, dohányáruk 14%-kal, az üzemanyagok 14%-kal drágultak. A 6%-os fogyasztói áremelkedés alaposan lehúzta a kereskedelem mérlegét is.
A mai, 2012. október 5-i kormányzati tájékoztatón elhangzott bejelentés szerint, a jövőben minden pénztárgépet össze kell kötni informatikai úton a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal.
Az árcédula a bevásárlás legfontosabb iránytűje a vásárlók számára, különösen akkor, amikor drágulási hullám csap át rajtunk. A napi cikkek (minden, ami egy élelmiszer áruházban megtalálható) vásárlása húzza legjobban a kezünkben a bevásárlókosarat, ha a súlyát nézzük, akkor lefelé, ha az árat, akkor felfelé: ami olcsó, abból többet, ami drága, abból kevesebbet veszünk.
Az évek óta elhúzódó válság sok-sok hónapjáról is el lehetett mondani: a KSH nyers adatai szerint júliusban is több pénzt hagytak a vásárlók az áruházakban, 731 milliárd forintot, 32 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban, az áremelkedések miatt azonban a hazacipelt árumennyiség hajszálpontosan 2%-kal kevesebb volt a tavalyinál. A különbség oka, hogy a különböző termékek áremelkedése az év derekára már 6% fölé kúszott (elsősorban az élelmiszerek drágulása miatt), ami a kereskedelemben az átlagnál nagyobb inflációt takar.
Szeptember elsején, 3 nap múlva lép életbe a „magyar termék” rendelet (a vidékfejlesztési miniszter 74/2012. rendelete „egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról”). A magyar, hazai eredetre utaló minősítés, az árun, a különböző hirdetésekben található jelölés a vásárlónak szóló reklám, aminek célja az itthoni termelők segítése. Sokan csinálják ezt más országokban is.
A foci EB sem segített: többet költünk, kevesebbet kapunk
A KSH nyers adatai szerint júniusban 687 milliárd forintot költöttek az áruházakban a vásárlók, 31 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban, az áremelkedések miatt azonban a hazacipelt árumennyiség 1,7%-kal kevesebb volt a tavalyinál.
2012. első félévét vizsgálva az első negyedévben 0,6%-kal nőtt, második negyedévében viszont 2,7%-kal (áprilisban 2,7%-kal, májusban 3%-kal, június 1,7%-kal) csökkent a megvásárolt árumennyiség: a féléves mérleg 1,1% visszaesés. Forintjainkat számlálva az első féléves 3.792 milliárd forint költekezés 213 milliárd forinttal volt több az előző év első félévében az áruházakban hagyott pénzünknél.
A KSH nyers adatai szerint májusban 668 milliárd forintot költöttek az áruházakban a vásárlók, 22 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban, az áremelkedések miatt azonban a hazacipelt árumennyiség már 3%-kal kevesebb volt a tavalyinál.
Vajon mennyit hoz a kereskedelem konyhájára az Országgyűlés elé terjesztett munkahelyvédelmi akcióterv? A legfontosabb elemei előreláthatóan azokat az ágazatokat segítik leginkább, amelyek foglalkoztatási szerkezete sokszínű.
2012. első negyedévében 0,5%-kal nőtt a kereskedelmi fogyasztás az előző év azonos időszakához képest, ezt követően áprilisban 2,7%-kal csökkent. Leshelyzetről szó sem lehet: a fogyasztói piac mindig a gazdaság teljesítményét követi.
Július elsején lép hatályba az új munka törvénykönyve. A január elején kihirdetett törvényt módosítja néhány pontban az Országgyűléshez június elsején benyújtott tö̈rvényjavaslat.
A kereskedők készek támogatni a magyar tejtermelőket
Az Országos Kereskedelmi Szövetségnek nincs tudomása arról, hogy az áruházláncok kötelezettséget vállaltak volna az import UHT tej és trappista sajt levételére az üzletek polcairól. Az áruházláncok a rendelkezésükre álló eszközökkel támogatják a magyar tejtermelő és –feldolgozó ipart, ugyanakkor a lakosság vásárlóerejének csökkenése szükségessé teszi az alacsonyabb árfekvésű tejtermékek forgalmazását is, és a vásárlók nem foszthatók meg a választás lehetőségétől.
A minisztérium és az áruházláncok képviselői között valóban megindult egy egyeztetés, amelynek második találkozójára e héten kerül sor. Az áruházláncok természetesen készek a további egyeztetésekre annak érdekében, hogy valamennyi érintett fél számára kedvező megoldások szülessenek a magyar termékek piacra jutásának bővítése érdekében.
Nem csökkent a kereskedelmi fogyasztás 2012 első negyedévében A KSH nyers (a valós, semmiféle szezonálisan és naptárhatásokkal nem kiigazított) adatai szerint 2012. első két hónapját követően márciusban sem csökkent a kereskedelmi fogyasztás. Ez azt jelenti, hogy mennyiségben (darabban, kilóban, literben) mérve összességében ugyanannyit cipekedtek haza a háziasszonyok bevásárláskor, mint egy évvel korábban.
Az elmúlt napokban elhangzott egy olyan nyilatkozat, hogy a visszaeső multikat a fogyasztóvédelmi hatóság kész bezárni. Érthető, vitathatatlan szándék, hogy a vásárlót minden eszközzel meg kell védeni a veszélyt, kárt, bosszúságot okozó vétségekkel szemben. A kereskedők, szolgáltatók képviselete mindössze arra szorítkozhat sportszerű keretek között, hogy a pult belső oldaláról tart tükröt a szakemberek elé, a tárgyszerűség érdekében.
A KSH adatai szerint áprilisban a tojás ára emelkedett a legnagyobb mértékben az előző évihez képest, 62%-kal volt drágább, köszönhetően az uniós „ketrecszabálynak”, valamint a nagyobb húsvéti keresletnek.
12-13%-kal drágult a sertés- és a marhahús, a sertészsiradék viszont már 31%-kal, ami szintén dobogós helyet jelent, ehhez képest szerényebb a csokoládé, kakaó 20%-os áremelkedése.
Csökkent az ára a lisztnek, az étolajnak (2-2%-kal), a cukornak (11%-kal). Árcsökkenésben a burgonya a rekorder, 53%-kal előző év áprilisához képest. A friss zöldség 13%-kal lett olcsóbb.
Februárban is nőtt a forgalom A valós teljesítmény, a KSH nyers adatai alapján januárt követően februárban is több árut adtak el az áruházakban, mint egy évvel korábban. A mennyiségi növekedés mértéke szerény, 0,7%, az üzemanyagok vásárlása pedig lefelé húzza ezt a mérleget, amivel ezzel együtt már csak 0,2% a mért változás, ami a gyakorlatban változatlan szintet jelent. 2011. augusztusa óta - igaz, csak szerény mértékben - minden hónapban nagyobb volt a KSH adatai alapján az eladott árumennyiség az előző év azonos időszakához mérten.
Húsvét húsbavágó kérdés lett, mivel alaposan megdrágult a tojás, továbbá többe kerül az üzemanyag, így többe kerül az ünnepi étkezés, valamint a rokonok, barátok megkeresése. A drágulás ellenére azonban fogunk annyit költekezni, mint tavaly, az elmúlt hónapok tapasztalatai erre utalnak (a karácsonnyal együtt a húsvét olyan ünnep, amikor a családok minden tartalékot megmozgatnak, ráadásul a kereskedelem számára jól indult az év).
A KSH kereskedelemről szóló januári adatai az évkezdetről azt mutatják, hogy a csökkenést előrevetítő várakozásokkal szemben az eladott árumennyiséget tekintve (volumenben számítva) nőtt az értékesítés. A nyers (mindenféle kiigazítás nélküli adatok alapján) közel 2%-kal (1,9%-kal) többet vásároltunk januárban, mint egy évvel korábban az áruházakban, az üzemanyaggal együtt számított növekedés is 1,2%.
A KSH március 9-én tette közzé a gazdaság 2011. évi teljesítményét bemutató GDP adatokat. A GDP felhasználásának része a háztartások fogyasztási kiadása. A háztartások költekezésének értéke 14.484 milliárd forint volt 2011-ben (ami a kereskedelemben vásárolt termékek mellett egy sor további szolgáltatást is magában foglal: élelmiszerekből, iparcikkekből, üzemanyagokból, járművekből 8.485 forint volt az áruházak bevétele, tehát költekezünk máshol is).
2011: százmilliárdokat húzott ki a zsebünkből a válság A KSH adatai szerint 2011-ben - hajszálnyival ugyan, de - nőtt a kereskedelmi fogyasztás az áruházakban, üzletekben, a megvásárolt árumennyiséget tekintve 0,7%-kal (nem számítva az üzemanyagokat, de azzal együtt is 0,2%-kal).
Az egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül, a már működő vállalkozások pedig legkésőbb 2012. március 1-ig kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni.
|
|
|
A tartalomból:
Az Európai Bizottság elfogadta azt a 222 tételből álló jegyzéket, amely egybegyűjti az élelmiszerek csomagolásán olvasható, egészséget befolyásoló tájékoztató kijelentéseket. Ezentúl a gyártók csak olyan meghatározásokat, állításokat tüntethetnek fel a termékeken, amelyek tudományosan megalapozottak.
2012. április 14-től a 2007 vámtarifaszám alá tartozó termékek csak abban az esetben termékadó-kötelesek, ha hozzáadott cukrot tartalmaznak és cukortartalmuk meghaladja a 35 gramm cukor/100 gramm mennyiséget.
|
|
 |