Az Országos Kereskedelmi Szövetség

2015. július 10-i közgyűlése

határozataival módosított

 

ALAPSZABÁLYA

 

 

1.§

A szövetség neve, székhelye, jogállása

 

1)

1.1. A szövetség neve: Országos Kereskedelmi Szövetség

1.2. A szövetség rövidített elnevezése: OKSZ

1.3. Nemzetközi kapcsolatokban névhasználata: Hungarian Trade Association.

 

2)

A szövetség székhelye: 1034 Budapest Bécsi út 126-128.

 

3)

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (a továbbiakban "Szövetség") önálló, független szakmai, érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezet. A Szövetség jogállása: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján megalakult civil szervezet, azon belül szövetség. A Szövetség jogi személy, 1990. április 23. napján országos társadalmi szervezetként alakult.

 

2.§

A Szövetség célja

 

1)

A Szövetség alapvető célja tagjai közös szakmai érdekeinek képviselete a különböző gazdaságpolitikai, szakmai fórumokon.

 

2)

A Szövetség küldetésével, stratégiájával összhangban képviseli a magyar kereskedelem általános érdekeit. A kereskedelmi vállalkozások érdekvédelmi, érdekképviseleti együttműködésének szervezésével elősegíti a kereskedelem fejlődését, egyidejűleg szem előtt tartva a vásárlók elvárásait, továbbá a kis- és nagyvállalkozások eltérő sajátosságait is.

 

3)

A Szövetség érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységében országos szinten szervezi és összefogja a kereskedelmi szervezeteket. Közös szakmai érdekeiket egyezteti és képviseli, érdekkiegyenlítésre törekedve az egyes szakterületek, szakmacsoportok, továbbá a kis-, közép- és nagyvállalkozások között.

 

3.§

A Szövetség feladatköre

 

1)

Képviseli tagjai közös szakmai érdekeit a különböző döntéshozó fórumokon, valamint szakmai intézmények előtt. Állásfoglalásaiban, szakmai anyagaiban tagjai eltérő véleménye esetében ismerteti valamennyi szakmacsoport álláspontját.

 

2)

Tagjai állásfoglalása alapján képviseli a kereskedelem általános érdekeit a különböző érdekképviseleti és érdekvédelmi fórumokon. Véleményt nyilvánít a kereskedelmet érintő, a kereskedelem helyzetét befolyásoló szakmai kérdésekben.

 

3)

Érdekképviseleti tevékenysége során feladatai ellátása érdekében kapcsolatot tart az Országgyűlés bizottságaival, államigazgatási szervezetekkel, önkormányzatokkal, ellenőrző hatóságokkal, a különböző érdekegyeztető fórumokkal, továbbá más szakmai szervezetekkel.

 

4)

Gazdasági tevékenységet segítő szakmai konzultációkat, oktatást, továbbképzést, konferenciákat, tanácsadást, piac- és közvélemény kutatást, szakmai tanulmány-, kiadványírást, szerkesztést, szakmai munkát segítő szolgáltatásokat szervez, piaci információkat nyújt  tagjainak, valamint más vállalkozásoknak (díjtalanul vagy térítés ellenében).

 

5)

Az érdekképviselet keretében:

5.1.      Kezdeményezi, szervezi és összehangolja a kereskedelmi vállalkozások fellépését azokban a kérdésekben, melyek az ágazat hírneve, társadalmi elismertsége, valamint fejlődése, továbbá érdekeinek érvényre juttatása körében bármely téren felmerülnek.

 

5.2.      Tagjai véleménye alapján állást foglal a kereskedelmi vállalkozásokat érintő gazdaságpolitikai és jogalkotási kérdésekben, megjelenítve az eltérő, a külön véleményeket is.

 

5.3.      Figyelemmel kíséri a jogszabályok gyakorlati tapasztalatait, kezdeményezi a kereskedelmi vállalkozások érdekeit sértő szabályozók, döntések felülvizsgálatát, módosítását.

 

5.4.      Támogatja a kereskedelmi kis- és középvállalkozások erősítését, versenyképességük javítását célzó intézkedéseket.

 

5.5.      Támogatja a tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépést. Fellép az általánosan elfogadott normáktól eltérő vállalkozói magatartással szemben. A tagok egymás közötti, továbbá üzleti partnereikkel kialakult vitás ügyek rendezésében felkérésre békéltető, jószolgálati feladatokat lát el. Etikai Kódexe alapján is elősegíti a tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépést.

 

5.6.      Fellép a kereskedelmi vállalkozások tevékenységét, fejlődését segítő oktatási rendszer fejlesztése érdekében.

 

6)

Az érdekegyeztetés keretében:

6.1.      Az állásfoglalásokat előkészítő érdekharmonizációval segíti a vállalkozások együttműködését a közös szakmai fellépés érdekében.

 

6.2.      Információs, egyeztetési, döntés előkészítési kapcsolatot, együttműködést épít ki és tart fenn azokkal az állami, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel, valamint érdekcsoportokkal, amelyek esetében a tagok érdekeinek érvényre juttatása azt indokolttá és szükségessé teszi.

 

6.3.      Együttműködik más érdekvédelmi és munkaadói szervezetekkel, továbbá a gazdasági és a szakmai kamarákkal. Tagja lehet nemzetgazdasági szintű érdekképviseleti, munkaadói szervezetnek.

 

6.4.      Együttműködik a munkavállalói érdekképviseletekkel. Ellátja tagjai munkaadói érdekképviseletét. Részt vesz az Ágazati Párbeszéd Bizottság rendszerében, tagja a Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottságnak, ahol tagjait képviseli. Tagjai képviseletében egyhangú felhatalmazásuk esetében a szakmai szakszervezetekkel ágazati kollektív szerződést, vagy más megállapodást köthet.

 

6.5.      Együttműködik az Európai Unió keretében működő nemzetközi szakmai, érdekképviseleti szervezetekkel. Tagja az Európai Unió kereskedelmi érdekképviseleteit tömörítő Eurocommerce szervezetének. A Szövetség segíti tagjai külgazdasági kapcsolatainak fejlesztését is. 

 

7)

Egyéb feladatai keretében:

7.1.      Folyamatosan tájékoztatja tagjait a gazdaság helyzetéről, az időszerű, a kereskedelem számára fontos gazdaságpolitikai kérdésekről, nemzetgazdasági szintű fejlesztési célokról. Tájékoztatást ad továbbá a kereskedelem helyzetéről, a kereskedelempolitika időszerű kérdéseiről, a piaci folyamatokról, valamint a jogszabályváltozásokról. Kiemelkedő súlyú szakmai kérdésekben a sajtócsatornákat is felhasználja a széleskörű tájékoztatás érdekében.

 

7.2.      Ajánlások és útmutatók közreadásával segíti a kereskedelmi vállalkozások tevékenységét.

 

7.3.      Közreműködik a kereskedelmi szakképzési rendszer, a szakképesítési követelmények, továbbá más kereskedelmi képzési területek fejlesztésében.

 

7.4.      Közreműködhet vállalkozás tevékenységében. Létrehozhat feladatai eredményes ellátását segítő vállalkozást.

 

4.§

A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

 

1)

A tag jogállása

1.1.      A tag jogállása szerint lehet:

a) rendes tag,

b) különleges jogállású tag.

 

1.2.      A Szövetség rendes tagja lehet a kereskedelem területén működő egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság lehet (a továbbiakban együtt: "szervezet"), valamint olyan, a kereskedelem területén működő szervezetnek szolgáltatást nyújtó egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyeiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság, amely tevékenységét belföldi székhellyel végzi, a Szövetség alapszabályát magára nézve kötelező érvénnyel elfogadja és a tagdíj fizetését vállalja.

 

1.3.      Különleges jogállású tag a pártoló tag és a tiszteletbeli tag. A Szövetség pártoló tagjává olyan egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság válhat, amely a Szövetség pártoló tagja kíván lenni és a Szövetség tevékenységét időszakosan vagy rendszeresen támogatni kívánja és akit/amelyet a Szövetség pártoló taggá választ. A Szövetség tiszteletbeli tagjává olyan egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyeiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság válhat, amely a Szövetség célja szerinti területen, vagy ahhoz kapcsolódó területen folytat tevékenységet és amelyet a Szövetség az egyesületi célok előmozdítása érdekében végzett tevékenységéért tiszteletbeli taggá választ.

 

1.4.      A különleges jogállású tagok a Szövetség szerveibe nem választhatnak, nem választhatók és a Szövetség szerveinek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. Költségvetési szerv a Szövetség pártoló tagja nem lehet.

 

2)

A tagsági jogviszony keletkezése

2.1.      A Szövetségbe történő felvétel az Elnökséghez intézett írásbeli kérelemmel kezdeményezhető, melyben a kérelmező nyilatkozik arról, hogy a Szövetség alapszabályát magára nézve kötelezőnek elismeri és rendes tagsági jogviszony esetén a tagdíj fizetését vállalja.

 

2.2.      Franchise hálózat, beszerzési és értékesítési társulás tagjai közül kizárólag legfeljebb az adott hálózat vagy társulás két tagja jogosult egyidejűleg rendes tagja lenni   a Szövetségnek. A belépő tag a hálózat / társulás teljes tagságának is képviselője lehet, ha erre megfelelő felhatalmazást adnak részére az adott franchise hálózat / beszerzési vagy értékesítési társulás tagjai. Franchise hálózat alatt olyan hálózat értendő, amely jogilag egymástól független gazdasági szereplők olyan szerződéses kapcsolata, amelyben a franchise-ba adó a franchise-ba vevők részére jogokat, így különösen védjegy-, szerzői és iparjogvédelmi jogokat, és/vagy védett ismereteket enged át azzal a céllal, hogy a franchise-ba vevő a hálózatnak megfelelő üzleti tevékenységet végezhessen, és/vagy amely hálózat tagjai közös beszerzést is szervezhetnek.  Beszerzési és értékesítési társulás alatt olyan társulás értendő, amely jogilag egymástól független gazdasági szereplők olyan szerződéses kapcsolata, amelynek keretében együttesen szervezik beszerzésüket, illetve értékesítésüket a tagok. Franchise hálózat, illetve beszerzési vagy értékesítési társulás tagjai, amennyiben két franchise hálózati tag már a Szövetség rendes tagja, különleges jogállású tagok lehetnek felvételi kérelmük elfogadása esetén.

 

2.3.      A felvételi kérelemről az Elnökség a kérelem beérkezését követő ülésén, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül dönt. A felvételi kérelemről az Elnökség írásbeli szavazással is dönthet, ha a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül nem tart ülést. Az Elnökség írásbeli határozatával jogosult elutasítani a tagság iránti kérelmet, ha úgy ítéli meg, hogy a kérelmező vállalkozás tevékenysége a Szövetség alapszabályával, így különösen céljaival ellentétes, vagy amennyiben olyan hálózat vagy társulás tagja kéri a felvételét, amely hálózatból, illetve társulásból a Szövetségnek már van két rendes tagja. A felvételt nem nyerő tagot tájékoztatni kell a határozat elleni jogorvoslat lehetőségéről.

 

2.4.      A felvételi kérelmet elutasító elnökségi döntés felülvizsgálata kérhető a Közgyűléstől a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül írásban előterjesztett fellebbezés útján. A fellebbezésről a soron következő Közgyűlés dönt.

 

2.5.      A tagsági jogviszony az Elnökségnek, vagy a Közgyűlésnek a tagság iránti kérelmet elfogadó döntésének időpontjában keletkezik.

 

2.6.      A tag jogait kizárólag az adott szervezetre irányadó nyilvántartásba bejegyzett képviselője, tulajdonosa, cégszerűen meghatalmazott munkavállalója, vagy vele adott szakmai tárgyban megbízási jogviszonyban álló természetes személy vagy nem természetes személy képviseletében eljáró törvényes képviselő útján gyakorolhatja, más képviselő a tagot nem képviselheti.

 

3)

A tagsági jogviszony megszűnése

3.1.      A tagsági jogviszony megszűnik:

a)         a tag kilépésével,

b)         a tag jogutód nélküli megszűnésével,

c)         a tag kizárásával,

d)         a tagdíjfizetés elmulasztásával, ha a tag a tárgyévet követő év első negyedévének végéig felszólításra sem tesz eleget fizetési kötelezettségének,

e)         a rendes tag franchise, beszerzési, értékesítési hálózatba történő belépése esetén a hálózatba történő belépés napjával, amennyiben az adott hálózatból már van két rendes tagja az Szövetségnek.

 

3.2.      Az Elnökség - kétharmados szótöbbséggel hozott döntésével - jogosult kizárni a Szövetség tagjai közül azt a tagot, amely írásbeli felhívás ellenére nem teljesíti az alapszabályban meghatározott kötelezettségeit. A kizárás alá vont tagot értesíteni kell az eljárás megindításáról. Lehetőséget kell számára biztosítani a védelmében felhozható tények és bizonyítékok előadására, továbbá a meghozott írásbeli határozatot - amely indokolása tartalmazza a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat -  közölni kell a kizárás alá vont taggal. A kizárás alá vont tagot tájékoztatni kell a határozat elleni jogorvoslat lehetőségéről.

 

3.3.      A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Közgyűléshez írásban előterjesztett fellebbezéssel élhet, melyről a soron következő Közgyűlés dönt. A kizárás kérdésében a kizárással érintett tag szavazati joggal nem rendelkezik.

 

3.4.      A tag tagsági jogviszonyát bármikor, indokolás nélkül jogosult megszüntetni. A kilépési nyilatkozatot az Elnökségnek kell írásban benyújtani. A kilépő tag tagsági jogviszonya a kilépési nyilatkozat megtételének napján megszűnik. Amennyiben az adott hálózat vagy társulástagja egyesületi rendes tagként arra tekintettel lép ki a Szövetségből, mert egy másik rendes tag hálózati vagy társulási taggá válik, abban az esetben a tagsági jogviszony megszűnésének időpontja megegyezik a másik rendes tag hálózati vagy társulási taggá válásának időpontjával.

 

3.5.      A 3.1 e) pont esetén a rendes tagsági jogviszony nem szűnik meg, amennyiben legkésőbb a rendes tag hálózatba történő belépésével egyidejűleg a már hálózat tag másik rendes tag a Szövetségből kilép. A kilépő tag egyidejűleg kérelmezheti különleges jogállású tagként történő felvételét a Szövetségbe.

 

3.6.      A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó tagdíjfizetési kötelezettségek teljesítése alól.

 

 

5.§

A Szövetség rendes és különleges jogállású tagjainak jogai és kötelezettségei

 

1)

A Szövetség rendes tagjainak jogai:

1.1.      A Szövetség Közgyűlésén, az előterjesztett javaslatok megvitatásában, a határozatok és ajánlások meghozatalában szavazati joggal részt venni,

 

1.2.      Választani, valamint megválasztás esetén a Szövetség testületeiben tisztséget viselni,

 

1.3.      A Közgyűlést és a Szövetség Elnökségét a hatáskörükbe tartozó javaslatokkal, kezdeményezésekkel megkeresni,

 

1.4.      A Szövetség szolgáltatásait igénybe venni,

 

1.5.      A Szövetségi tagságát a vállalkozás ügyiratain feltüntetni.

 

2)

A Szövetség rendes tagjának kötelezettségei:

2.1.      A Szövetség céljait feladatainak megvalósulását támogatni,

 

2.2.      A Szövetség alapszabályát betartani,

 

2.3.      A Szövetség testületeinek határozatait, állásfoglalásait, ajánlásait figyelembe venni,

 

2.4.      A Szövetség tevékenységéhez, a közös szakmai fellépéshez szükséges, - a személyes adatok védelme alatt nem álló, az üzleti titkot nem sértő, - adatokat, információkat rendelkezésre bocsátani,

 

2.5.      Az éves tagdíjat a tagdíjfizetési rendnek megfelelően befizetni a Szövetség bankszámlájára, amelynek alapelveiről a Közgyűlés határoz az Alapszabályban,

 

2.6.      A Szövetség keretében meghatározott etikai normákat betartani.

 

2.7.      A Szövetség tagja nem veszélyeztetheti a Szövetség céljainak megvalósulását.

 

3)

A különleges jogállású tagok tanácskozási joggal vesznek részt a döntéshozatalban és a pártoló tag csak a vállalt vagyoni hozzájárulás megfizetésére kötelezhető, egyebekben a különleges jogállású tagok nem választhatnak és nem választhatók a Szövetség szerveibe.

 

6.§

A Szövetség szervezete:

 

1)

A Szövetség legfőbb szerve:

- Közgyűlés

Képviseleti-ügyintéző szerve:

- Elnökség

Ügyintéző szerve:

- Főtitkár

Ellenőrző szervei:

- Felügyelő Bizottság

- Etikai Bizottság

- Mandátumvizsgáló Bizottság

- Jelölő Bizottság.

 

2)

A Közgyűlés

2.l.       A Szövetség legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a Szövetség rendes tagjainak összességéből áll.

 

2.2.      A rendes Közgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő rendes tagok részére meghívót kell küldeni oly módon, hogy az legalább 14 nappal a Közgyűlés időpontja előtt a tagokhoz érkezzen. A közgyűlésre szóló meghívót írásban vagy elektronikus levelezés útján igazolható módon kell megküldeni a tagok részére. A közgyűlési meghívóban közölni kell a javasolt napirendet, valamint azt az időpontot, amikor a megismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. A közgyűlési meghívóban utalni kell a 6.§ 2.6 pont szerinti alapszabályi rendelkezésre. A Szövetségnek biztosítania kell, hogy a meghívó kiküldését megelőzően a Szövetség tagjai a Közgyűlés napirendi pontjaira javaslatot tehessenek, amelyre legalább 5 napot kell biztosítani.

 

2.3.      A rendes Közgyűlést az Elnökség hívja össze. Az Elnökség köteles a Közgyűlést  (rendkívüli Közgyűlést ) a 6. § 2.2 pont szerint, továbbá az erre irányuló kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül, illetve az erre hatáskörrel rendelkező szerv által megjelölt határidőig összehívni, ha:

a)         a tagok 30%-a a cél és az ok megjelölésével írásban kéri,

b)         az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,

c)         a Szövetség jogszabályszerű, illetve az Alapszabálynak megfelelő működése, működtetése ezt igényli,

c)         a bíróság elrendeli.

 

2.4.      Rendkívüli Közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult a cél és az ok megjelölésével, a 6. § 2.2 pont értelemszerű alkalmazásával.

 

2.5.      A Közgyűlés érvényes döntéseket csak olyan kérdésekben hozhat, amelyek a napirenden szerepelnek.

 

2.6.      A Közgyűlés határozatképes, ha azon a Szövetség szavazati joggal rendelkező tagjának több, mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés az eredeti Közgyűlés napirendje tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.

 

2.7.      A Közgyűlés üléseit a Társelnök vezeti. A Közgyűlés  levezetésére a Közgyűlés s más személyt is megválaszthat, az Elnökség vagy a Felügyelő Bizottság tagjai közül. A Közgyűlésről  jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a Közgyűlést vezető személy ír alá, és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít. A Közgyűlésen a képviseleti jogosultságot a Mandátumvizsgáló Bizottság vizsgálja. A szavazatokat a Közgyűlésen esetileg választott, 3 tagú Szavazatszámláló Bizottság számlálja.

 

2.8.      A jegyzőkönyv tartalmazza:

a)         a Közgyűlés helyét és időpontját,

b)         a Közgyűlés napirendjét,

c)         a határozatképességgel kapcsolatos megállapítást,

d)        a levezető elnök, hitelesítő tagok és a Szavazatszámláló Bizottság megjelölését,

e)         az egyes napirendi pontok kérdésében hozott, egyenként számozott határozatokat,

f)         határozatonként az Alapszabály szerint megkövetelt szavazatok, továbbá az ellenszavatok és tartózkodások számát,

g)         a Közgyűlésen történt egyéb lényeges események rögzítését,

h)         a levezető elnök és a hitelesítő tagok aláírását.

 

2.9.      A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)         a közgyűlés napirendjének elfogadása,

b)         az Elnökség (Társelnök, Kincstárnok, Tag), a Felügyelő Bizottság, az Etikai Bizottság, a Mandátumvizsgáló Bizottság és Jelölő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása,

c)         Alapszabály jóváhagyás és módosítás,

d)        Etikai Kódex  jóváhagyás és módosítás,

e)         Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása,

f)         az elnökség éves beszámolójának, valamint pénzügyi beszámolójának elfogadása,

g)         az éves program és költségvetés elfogadása,

h)         a tagdíjfizetés alapelveinek megállapítása,

i)          gazdasági társaság alapítása és megszüntetése, gazdasági társaságban történő részesedésszerzés és annak elidegenítése,

j)          a Szövetség más egyesülettel való egyesülése, más civil szervezetbe tagként történő belépése és kilépése,

k)         döntés a kizárandó tag fellebbezésével összefüggésben a tag kizárásával kapcsolatban,

l)          döntés titkos szavazás elrendeléséről,

m)        döntés a Szövetség feloszlásának kimondásáról, megszűnése esetén a vagyonmegosztásról,

n)         döntés minden olyan további kérdésben, amelyeket a hatáskörébe von.

 

2.10.    A 6.§ 2.9. pont b) pontjában lehetővé tett visszahívás az alábbi okok alapján kezdeményezhető:

a)         az alapszabállyal ellentétes magatartás tanúsítása, illetve az alapszabály valamely rendelkezésének megszegése, vagy

b)         összeférhetetlenségi ok bekövetkezése.

 

2.11.    A Közgyűlés határozatait főszabály szerint nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a határozat nem tekinthető elfogadottnak, azt meg kell ismételni és a másodszori szavazás szavazategyenlősége esetén a levezető elnök szavazata dönt.

 

2.12.    A jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:

a)         az Alapszabály, Etikai Kódex, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásához, módosításához,

b)         a 6.§ 2.9. pont b) pontjában lehetővé tett visszahívás esetében,

c)         a kizárandó tag fellebbezésével összefüggésben a tag kizárásával kapcsolatos határozat meghozatalához,

d)         gazdasági társaság alapításához és megszüntetéséhez, gazdasági társaságban történő részesedésszerzéshez és annak elidegenítéséhez,

e)         a Szövetség feloszlásával, más egyesülettel történő egyesülésével kapcsolatos döntéshez,

f)         titkos szavazással történő döntés elrendeléséhez.

 

3)

Elnökség

3.1.      Az Elnökség a Szövetség képviseleti-ügyintéző szerve, amelynek a tagjait a Közgyűlés választja 3 éves időtartamra. Az Elnökség 14-16 tagból álló testület. Tagja csak a Szövetség tagjának a 4.§ 2.6 pont szerinti képviselője lehet.

 

3.2.      Az Elnökség tagjai:

- Társelnök (6 fő)

- Kincstárnok (1 fő)

- Tag (7-9 fő)

 

3.3.      Az Elnökség feladata különösen:

a)         a Közgyűlés üléseinek előkészítése és összehívása,

b)         a tagsági jogviszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás,

c)         a Közgyűlés által meghatározott feladatok ellátása,

d)         jelentés készítése a Közgyűlésnek  a Szövetség tevékenységéről és gazdálkodásáról,

e)         javaslat készítése a Közgyűlésnek a Szövetség éves programjára és éves költségvetésére,

f)         a Szövetség tevékenységének irányítása két Közgyűlés közötti időszakban,

g)         a Szövetséget érintő szakmai kérdésekben állásfoglalás,

h)         a Közgyűlés által elfogadott költségvetés keretein belül a szükségessé váló átcsoportosításokról való döntés,

i)          ügyintéző szervezet irányítása,

j)          a Főtitkár beszámolójának elfogadása, továbbá megválasztása és visszahívása,

k)         tag kizárási eljárás lefolytatása,

l)          eljárás minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

3.4.      Az Elnökség szükség szerint, de legalább 3 havonta ülésezik. Az Elnökség ülését a  Társelnök, vagy - megbízás alapján - a Főtitkár jogosult összehívni. Az elnökségi ülések állandó meghívottjai a Felügyelő Bizottság, továbbá az Etikai Bizottság elnökei. Az Elnökség további állandó és eseti meghívottakról dönthet.

 

3.5.      Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak legalább fele jelen van. Az Elnökség tagja az Elnökség ülésén akadályoztatás esetén helyettesíthető tagvállalkozása 4.§ 2.6 szerinti képviselőjének meghatalmazásával vesz részt, de a helyettesítő személyt szavazati jog nem, csupán tanácskozási jog illeti meg.

 

3.6.      Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a határozat nem tekinthető elfogadottnak. A Társelnök helyettesítésére vonatkozó döntéshez kétharmados szótöbbség kell. A Főtitkár megbízásához és a megbízatás visszavonásához ugyancsak kétharmados szótöbbség kell.

 

3.7.      Az Elnökség az Alapszabályban meghatározott kötelezettségét nem teljesítő tagot köteles ésszerű, de legalább 15 napos határidő kitűzésével írásban a mulasztás jogkövetkezményeire is kiterjedően teljesítésre felszólítani. Amennyiben a tag a kötelezettséget a felhívásban megjelölt határidőig nem teljesíti, az Elnökség jogosult a tag kizárására.

 

3.8.      Az Elnökség üléseiről emlékeztető készül, mely tartalmazza az Elnökség ülésének időpontját, napirendjét, a határozatképességgel kapcsolatos megállapítást, továbbá az egyes napirendi pontok kérdésében hozott, egyenként számozott határozatokat.

 

3.9.      Az Elnökség tevékenységéért a Közgyűlésnek felelős.

 

3.10.    A Társelnök feladata az Elnökség munkájának irányítása, különösen

a)         az Elnökség üléseinek levezetése, az ügyintéző szervezet felügyelete,

b)         nemzetközi kapcsolatok szervezése, irányítása,

c)         kereskedelmi kisvállalkozások támogatásának összefogása,

d)         a társ érdekképviseleti kapcsolatok, társadalmi párbeszéd, ágazati szociális párbeszéd irányítása,

e)         szervezeti rend, ezen belül az ad-hoc  szervezetek tevékenységének összefogása,

f)         szakmai szolgáltatások összefogása.

 

3.11.    Az Elnökség Tagja feladata az Elnökség munkájának támogatása.

 

3.12.    A Kincstárnok feladata a Szövetség költségvetési előirányzatai teljesítésének, a gazdálkodásról szóló beszámoló, valamint a költségvetés összeállításának és előterjesztésének felügyelete, valamint főtitkár esetében a munkáltatói jogok gyakorlása, kivéve az elnökség hatáskörébe utalt kinevezést és felmentést.

 

3.13.    Az Elnökség dönt a tagdíj mértékéről és befizetésének ütemezéséről az Alapszabályban meghatározott alapelvek keretein belül.

 

3.14.    Az Elnökség a Társelnök távozása, vagy tartós akadályoztatása esetében dönthet helyettesítésről a soron következő közgyűlésig bezárólag, megbízott címmel. A Társelnököt Társelnök/Tag helyettesítheti az Elnökség döntése alapján.

 

3.15     A Társelnökök szükség esetén soron kívül tanácskozhatnak szükség szerinti időpontokban.

 

3.16     Az Elnökség szükség esetén soron kívül írásban, elektronikus levelezéssel vagy telefonkonferencia útján is jogosult döntést hozni (elektronikus hírközlő eszköz igénybe vételével lefolytatott ülés). Az elektronikus hírközlő eszköz igénybe vételével lefolytatott ülés csak úgy tartható meg, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított. Az ilyen ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetők legyenek.

 

4)

Felügyelő Bizottság

4.1.      A Szövetség tevékenységének ellenőrzésére a Közgyűlés Felügyelő Bizottságot választ, amely munkáját az alapszabály, továbbá a mindenkor hatályos jogszabályok alapján végzi, ügyelve azok betartására és betartatására. Tagja csak a Szövetség tagjának a 4.§ 2.7 pont szerinti képviselője lehet. Az Elnökség tagja, mint természetes személy nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja.

 

4.2.      A Felügyelő Bizottság 2 tagból és 1 elnökből áll. A megbízatás 3 évre szól. Elnökét a tagjai választják.

 

4.3.      A Felügyelő Bizottság évente legalább egyszer ülésezik. Üléseit a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze. A Felügyelő Bizottság határozatképes, amennyiben a Felügyelő Bizottság legalább két tagja jelen van. A Felügyelő Bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

 

4.4.      Feladata:

a)         törvényes működés ellenőrzése,

b)         Alapszabály szerinti működés ellenőrzése,

c)         Alapszabály szerinti gazdálkodás ellenőrzése, és

d)         Az ügyintéző szervezet tevékenységének ellenőrzése.

 

5)

Etikai Bizottság

5.1.      Az általánosan elfogadott etikai normák betartása érdekében a Közgyűlés Etikai Bizottságot választ, mely munkáját az Alapszabály, továbbá az Etikai Kódex alapján végzi. Tagja csak a Szövetség tagjának a 4.§ 2.6 pont szerinti képviselője lehet. Az Elnökség tagja, mint természetes személy nem lehet az Etikai Bizottság tagja.

 

5.2.      Az Etikai Bizottság 2 tagból és 1 elnökből áll. A megbízatás 3 évre szól. Elnökét tagjai választják.

 

5.3.      Elkészíti és jóváhagyásra, továbbá szükség szerint módosításra a Közgyűlés részére előterjeszti a Szövetség Etikai Kódexét.

 

5.4.      Bejelentés alapján, vagy saját kezdeményezésre foglalkozik az Etikai Szabályzatot sértő magatartással, cselekedettel. Az esetleges intézkedésről az Etikai Kódex alapján dönt.

 

5.5.      Az Etikai Bizottság évente legalább egyszer ülésezik. Üléseit az Etikai Bizottság elnöke hívja össze. Az Etikai Bizottság határozatképes, amennyiben az Etikai Bizottság legalább két tagja jelen van. Az Etikai Bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Etikai Bizottság ügyrendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

 

6)

Mandátumvizsgáló Bizottság

6.1.      A Közgyűlés Mandátumvizsgáló Bizottságot választ. Tagja csak a Szövetség tagjának a 4. § 2.6 pont szerinti képviselője lehet.

 

6.2.      A Mandátumvizsgáló Bizottság 2 tagból és 1 elnökből áll. A megbízatás 3 évre szól.

 

6.3.      A Mandátumvizsgáló Bizottság feladata a Közgyűléseken részt vevő tagok képviseleti jogának, továbbá az Elnökség esetleges kérésére az újonnan tagfelvételt kérő tagok tagsági jogosultságának ellenőrzése.

 

7)

Jelölő Bizottság

7.1.      A Közgyűlés Jelölő Bizottságot választ. Tagja csak a Szövetség tagjának a 4.§ 2.7 pont szerinti képviselője lehet.

 

7.2.      A Jelölő Bizottság 2 tagból és 1 elnökből áll. A megbízatás 3 évre szól.

 

7.3.      A Jelölő Bizottság feladata a Közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségek betöltésekor a tisztújítás előkészítése, a tagok véleményének felmérésével, összegzésével a személyi javaslatok előkészítése.

 

8)

Főtitkár

8.1.      A Főtitkár feladata a Közgyűlés és az Elnökség határozatai, útmutatása alapján az ügyintéző szervezetre háruló feladatok végrehajtása, valamint az ügyintéző szervezet irányítása. Főtitkár választható a Szövetség tagjain kívül álló személyekből is.

 

8.2.      Előkészíti és szervezi az Elnökség, a Közgyűlés, a Felügyelő Bizottság, az Etikai Bizottság, a Mandátumvizsgáló Bizottság, valamint az ad hoc testületek tevékenységét.

8.3.      A Szövetség feladatai ellátására saját ügyintéző szervezettel, titkársággal, továbbá Szolgáltató Irodával rendelkezik, melyek vezetését a Főtitkár végzi.

 

8.4.      Gyakorolja a Szövetség munkavállalói felett a munkáltatói jogokat.

 

8.5.      További feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni. Az Elnökség nevezi ki és menti fel.

 

9)

A Szövetség belső szerveződései

 

9.1.      A tagok igényeik alapján meghatározott feladatok végrehajtására ad hoc tagozatokat, szakmai csoportokat, munkabizottságokat (a továbbiakban: "ad hoc testületek") alakíthatnak, amelyekben a résztvevő tagok a 4.§ 2.6 pont szerinti képviselői közül választva, egyszerű többséggel jogosultak tisztségviselők választására. Az ad hoc testületeknek tagjai lehetnek a Szövetség tagjával munkaviszonyban nem álló, de a Szövetség tagja által delegált természetes személyek is. Az ad hoc testület vezetője kereskedelmi vállalkozás képviselője lehet, a 4.§ 2.6. pont alapján.

 

9.2.      A szakmai egyesületek a saját szakterületük kizárólagos ügyeiben önállóan léphetnek fel. Az ad hoc testületek javaslatot tehetnek a Közgyűlésnek és az Elnökségnek határozathozatalra. Az ad hoc testületek a tagok közötti esetleges vitás kérdésekben az érdekkiegyenlítés érdekében is jogosultak egyeztetni.

 

9.3.      Az ad hoc testületek működési szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

 

10.§

A Szövetség képviselete

 

1)

A Szövetséget harmadik személyek előtt a Szövetség Társelnökei és Kincstárnoka közül bármelyik kettő együttesen jogosult képviselni.

2)

A Szövetséget a Főtitkár is jogosult képviselni, a Közgyűlés, Elnökség, tisztségviselők, vagy ad-hoc testületek meghatalmazásával, valamint iránymutatásával.

 

11.§

Tisztségviselőkre (Elnökség, Felügyelő Bizottság, Etikai Bizottság, Mandátumvizsgáló Bizottság, ad-hoc testületek) vonatkozó közös szabályok

 

1)

Tisztségviselő megválasztásának feltétele a tisztségviselő taggal fennálló 4.§ 2.6 pont szerinti jogviszonya, továbbá megválasztásának időpontjáig a tárgyévi tagdíj megfizetése.

 

2)

A tagsági jogviszony megszűnése esetén az érintett tag által delegált tisztségviselő megbízatása is automatikusan megszűnik a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjával.

 

3)

A tag jogosult az általa delegált tisztségviselő visszahívására tisztségének lejárta előtt és helyére új személyt javasolni megválasztásra. A visszahívás a tag által megjelölt időponttól hatályos, a helyére javasolt tag megválasztásáról a soron következő közgyűlés dönt, a Jelölő Bizottság előterjesztése alapján. Az ad-hoc bizottságok tisztségviselőinek megválasztásáról a bizottságok saját hatáskörben döntenek.

 

4)

A tisztségviselő tisztsége nem szűnik meg abban az esetben, ha az őt delegáló tag tagsági viszonya ugyan megszűnik, és előtte visszahívás nem történt, de más tagvállalkozás révén a tisztségviselő a 4.§ 2.6 pontban foglalt feltételnek továbbra is megfelel. A soron következő Közgyűlés dönt a tisztség megerősítéséről.

 

12.§

A Szövetség gazdálkodása

 

1)

A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik, melyet a Közgyűlés fogad el. A Szövetség gazdálkodásáról szóló beszámolót is a Közgyűlés fogadja el.

 

2)

A tagdíj rendszer alapelvei a következők:

- A tagdíj megállapításának alapja a vállalkozás kereskedelmi tevékenységéből származó nettó árbevétele,

- A tagdíj mértékét a nettó árbevétel alapján történő tagdíjosztályba sorolással kell megállapítani,

- Kereskedelmi tevékenységet nem folytató vállalkozás tagdíja egységes mértékben meghatározott összeg lehet,

- A tagdíj mértékéről, a befizetés ütemezéséről és határidejéről az elnökség dönt,

- A tag tagsági viszonya, ha a tárgyévet követő év első negyedévének végéig felszólításra sem fizeti meg a tagdíjat, automatikusan megszűnik.

 

3)

A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A Szövetség tagja a Szövetség tartozásaiért nem felel.

 

4)

A Szövetség jogosult céljai megvalósítása érdekében gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytatni. A gazdasági, vállalkozási tevékenység a Szövetség alapcélja szerinti tevékenységét nem veszélyeztetheti.

 

5)

A Szövetség tagjai, ad-hoc testületei jogosultak a tagdíj megfizetésén felül közös költségvállalás keretében további közös kiadásokat vállalni.

 

6)

A Szövetség megszűnésekor tartozásainak kiegyenlítése után fennmaradó vagyona a kereskedelem területén a Szövetséghez hasonló céllal működő civil szervezetet illeti meg. Az egyesület feloszlása esetén a vagyon felosztásáról a Közgyűlés dönt.

 

 

13.§

A Szövetség kitüntetései

 

1)

A hazai kereskedelem fejlesztése terén hosszú időn keresztül kiemelkedő érdemeket szerzett személyek és intézmények részére „A KERESKEDELEMÉRT” díj adományozható.

 

2)

A kitüntetés adományozására a Szövetség tagjai tehetnek javaslatot. A kitüntetés rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat állapítja meg.

 

 

14.§

A Szövetség megszűnése

 

A Szövetség megszűnik, ha

 

a)         a tagok kimondják a megszűnését, vagy

b)         az arra jogosult szerv megszünteti,

feltéve mindegyik esetben, hogy a Szövetség vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

 

15.§

Záró rendelkezések

 

1)

A módosított alapszabályt a 2015. július 10. napi közgyűlés fogadta el.

 

2)

A jelen alapszabályban nem rendezett kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadók azzal, hogy a Szövetség nem minősül közhasznú szervezetnek.

 

Budapest, 2015. július 10.

 

OKSZ.hu