Az árcédula a bevásárlás legfontosabb iránytűje a vásárlók számára, különösen akkor, amikor drágulási hullám csap át rajtunk. A napi cikkek (minden, ami egy élelmiszer áruházban megtalálható) vásárlása húzza legjobban a kezünkben a bevásárlókosarat, ha a súlyát nézzük, akkor lefelé, ha az árat, akkor felfelé: ami olcsó, abból többet, ami drága, abból kevesebbet veszünk.

Kosárszemle

Az élelmiszer áruházakban költjük el pénzünk legnagyobb részét, ami a különböző termékekre, szolgáltatásokra fordított kiadásaink harmada. Az élelmiszer kereskedelem bevételei ugyan nőttek az elmúlt években, közel 15%-kal, de az árcédulákkal szemben a hazacipelt árumennyiség súlya csökkent, öt év alatt összesen 8%-kal. A különbség az inflációs hullámok számláját terheli, ami a vásárlóknak több mint 600 milliárd forintjukba került.

élelmiszer áruházak                értékesítés                   volumenindex             élelmiszer infláció

2007.                                      3.072                             98,7                           110,2  

2008.                                      3.293                             98,8                           109,0

2009.                                      3.294                             95,9                           105,3

2010.                                      3.319                             98,0                           104,6

2011.                                      3.514                           100,3                           106,6___________

érték: milliárd forint, folyó ár, élelmiszer (napicikk) értékesítés

érték: %, változás előző évhez képest

A költekezés drágulásának alapvető oka a mezőgazdasági alapanyagok évek óta tartó világpiaci áremelkedése. Hozzájárult az infláció emelkedéséhez különböző költségek, így például az energia, szállítás árainak növekedése is. A gyengébb forint árfolyam az import alapanyagokat és a külpiacról behozott élelmiszereket drágítja.

Az áremelkedéshez hozzájárul az adóterhelés növekedése is, amit a folyamatosan zsugorodó értékesítés mellett nem tudnak lenyelni a piac szereplői.

Áfa-pénz: mindenki ezt akarja

Az élelmiszerek áfa-kulcsa 2006. szeptemberétől 15-ről 20%-ra, 2009. júliusától 20-ról 25%-ra, 2012. januárjától pedig 27%-ra nőtt (kivétel: kenyér-, tejtermékek, ahol jelenleg 18%). További adók is terhelik az élelmiszer piacot (például a jövedéki, népegészségügyi, környezetvédelmi termékdíj), azonban az áfa a legnagyobb a súlyú.

A piaci nehézségek, valamint a magas adóterhelés következménye a feketézés megugrása az élelmiszergazdaságban is. Az élelmiszer feketézés nagyságáról sokféle becslés látott már napvilágot, amiből annyi biztosan leszűrhető, hogy évente 100-150 milliárd forintnál is több bevételtől esik el a költségvetés

Az alapvető élelmiszerek áfa-kulcsának csökkentése a vásárlónak és a piac szereplői számára mindenképpen előnyös lenne. A javaslatok elsősorban 5%-os kulcsot kezdeményeznek (legrosszabb esetben is 10%-ot). A nagyobb mértékű adókulcs csökkentés a költségvetés számára a bevezetést követő időszakban bevételkiesést okozna. Kérdés, hogy elviselhető-e egy ilyen bevétel kiesés, továbbá milyen következményekkel lehet számolni az élelmiszer gazdaságban, jól jár-e a vásárló.

Az előrejelzések szerint a mezőgazdasági alapanyagok világpiaci drágulásával a következő években is számolni kell, ami a hazai piacon is érezteti majd hatását. Ebben a helyzetben az áfa-kulcs csökkentése visszafogná, alacsonyabb árszinten mozgatná a várható további áremelkedési hullámot, egyes élelmiszerek ára csökkenhet is, ami a vásárlónak mindenképpen előnyös.

A költségvetés hiányát idővel részben pótolná, hogy az áfa-kulcs csökkentése nyomán az élelmiszer fogyasztásra kisebb árnyomás nehezedne, a családok többet vásárolhatnának az 5%-os áfa-kulcs mellett, mint a 27%-os esetében.

Pótolná a költségvetés hiányát a feketézés visszaszorulása is (5% áfa-kulcs mellett már nem éri meg).

Kérdés, hogy mi számít alapvető élelmiszernek. Az eddig napvilágot látott javaslatok eltérőek, egyik elsősorban csak a hús-, tejféleségekre terjed ki, másik már szélesebb körű (például zöldség, gyümölcs, vagy a kávé is szerepel benne). Az alapvető élelmiszerek körét a napi étkezéshez valóban legfontosabb élelmiszerek közül kell kialakítani.

Budapest, 2012. október 2.