Mit csinál az OKSZ?

 

Tisztelt OKSZ-honlap Látogató!


A Szövetség tevékenységének megismeréséhez közreadjuk a 2010-2013. közötti időszakban végzett tevékenységről szóló beszámolót, továbbá a 2014. évi programot.
 

2014. évi program

 

A Szövetség 2014. évi programjának fő célkitűzése a szakmai érdekvédelem, érdekképviselet további erősítése. Az előreláthatón továbbra is kiélezett piaci helyzetben a kereskedelmi vállalkozások állásfoglalásainak közös kidolgozása és eljuttatása a különböző döntéshozatali szintekre kiemelt fontosságú követelmény.

 

A fogyasztói piac kilátásai szerény mértékben javultak az elmúlt időszakban, de ezzel együtt a gazdaság növekedésének, ezen belül a fogyasztás bővülésének megindulása hosszabb folyamatnak ígérkezik, 2014-ben szerény bővülés várható. Előbbieket is figyelembe véve a Szövetség fő stratégiai célja a kereskedelem gazdasági helyzetének, a fogyasztói piacnak erősítése a gazdaságpolitikai döntések előkészítésén keresztül. A Szövetségnek továbbra is ki kell állnia a fogyasztói piac túlzott terhelése ellen, ami a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás bővülése és a kereskedelem, az ágazat gyorsabb ütemű javulása, valamint modernizációja ellen hat. 

 

A kereskedelem érdekei megkívánják a kereskedelmi lobbi, az ágazat elismertségének további erősítését, a gazdasági súlyának megfelelő fellépést az érdekképviselet különböző fórumain. A Szövetség tagjainak érdeke az összefogás, az érdekharmonizáció erősítése, továbbá a szorosabb együttműködés a többi társ szakmai szervezettel.

 

2014. országgyűlési választások időszaka. Az OKSZ kiemelt feladata lesz, hogy a választásokat követően megfogalmazza azokat a kereskedelempolitikai célokat, melyek megvalósítását kezdeményezheti majd a következő kormányzati időszakban.

 

A Szövetség a következő kiemelt feladatokat határozza meg 2014. évi programjában.

 

Az érdekvédelmi munka erősítése

 

A Szövetség a kereskedelmi vállalkozások képviseletében továbbra is kezdeményezően lép fel a szakterület időszerű kérdéseiben az ágazat érdekében. Figyelemmel kíséri a piaci folyamatokat és a jogi környezetet. Minden szinten részt vesz a kereskedelmet érintő jogalkotás teljes folyamatában. Figyelemmel kíséri a kereskedelem fejlődésének folyamatait, fő irányait, ennek alapján segíti a hazai kereskedelem fejlődését is.

 

A Szövetség figyelemmel kíséri a szakhatóságok ellenőrzési tevékenységét. Fellép az arányos és a kiegyensúlyozott hatósági ellenőrzési gyakorlat érdekében. Együttműködésre törekszik az ellenőrző hatóságokkal az ellenőrzési gyakorlat, jogszabály értelmezés vitatott kérdéseiben.

 

Pénztárgép online bekötés

 

Kiemelkedő fontosságú feladat a pénztárgépek online adóhatósági bekötésének figyelemmel kísérése, közreműködés a menet közben felmerülő problémák megoldásában.

 

A jogszabályváltozások során teljesíthető határidők és műszaki, informatikai megoldásokat kell kezdeményezni.

 

Adórendszer fejlesztése

 

A jelenlegi kiélezett költségvetési helyzet ellenére a vállalkozások érdeke az adóterhelés mérséklése, mivel a jelenlegi nagyarányú adóterhelés fékezi a növekedést. A feketegazdaság visszaszorítása sem képzelhető el az adóterhelés mérséklése nélkül.

 

Támogatni kell a kisvállalkozások számára kedvező adózási formák erősítését, ahol pedig szükséges, annak egyszerűsítését is. Az adózással összefüggő adminisztráció egyszerűsítése is segítheti a vállalkozásokat.

 
Kereskedelmi közép- és kisvállalkozások támogatása

 

A Szövetségnek továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a kereskedelmi kisvállalkozások tevékenységének támogatására. Folytatni kell a kisvállalkozásokat segítő szakmai információnyújtást.

 

A jogszabályalkotásban továbbra is figyelmet kell fordítani a kereskedelmi kisvállalkozások sajátos érdekeire, így egyebek mellett azokra a jogszabályi kötelezettségekre, ahol a túlzott adóterhek, vagy a teljesíthetetlen adminisztrációs kötelezettségek váltanak ki súlyos feszültséget tevékenységükben.

 

Figyelemmel kell kísérni a dohánykereskedelem új rendszerének gyakorlati tapasztalatait is, ami leginkább az élelmiszer kereskedéseket veszélyezteti.

 

Társadalmi párbeszéd, ágazati szociális párbeszéd

 

A Szövetség érdekelt a további részvételben, az esetleges későbbi változtatások, átalakítások kidolgozásában. Meg kell kísérelni - a Szövetség gazdasági súlyával összhangban – tovább erősíteni részvételi lehetőségeit a társadalmi párbeszéd különböző szintjein.

 

A Szövetség érdekelt részt venni a jövőben is az ágazati szociális párbeszéd rendszerében. A Szövetség kezdeményező szerepet játszott eddig is a Kereskedelem ÁPB tevékenységének szervezésében. Célszerű nagyobb súlyt adni a szakmai kérdéseknek az ágazati párbeszéd rendszerében.

 

Kereskedelem jogszabályi környezete

 

Kiemelt figyelmet kell fordítani a következő területekre:

 

-          a kereskedelmi létesítmények építésének szabályozása

-          a fogyasztóvédelmi referens intézményrendszer bevezetése

-          a Ptk életbelépésének kereskedelmet érintő gyakorlati tapasztalatai (különös figyelemmel a szerződéses kapcsolatokra, valamint a késedelmes fizetéssel kapcsolatos előírásokra)

-          az élelmiszer kereskedelem sajátos előírásai (beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalma, élelmiszer jelölés követelményei, új agrárkamarai rendszer tapasztalatai),

-          a betétdíjas hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítésének előkészítése (italcsomagolás, elektromos hulladék).

 

A Szövetség szervezetének erősítése

 

A Szövetség tekintélyének, ismertségének további növelése érdekében változatlanul kiemelt feladat szervezetének további erősítése, ennek keretében elsősorban a tagtoborzás. A gazdasági válság miatt csökkent a Szövetség taglétszáma az elmúlt években.

 

A Szövetségnek a szervezeti rendjén keresztül is valamennyi szakmacsoport kiegyensúlyozott képviseletére kell törekednie. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően tevékenységében a kereskedelmi vállalkozások együttműködésének, a közös érdekeket szem előtt tartó szakmai tevékenységre kell építeni.

 

Folytatni kell a különböző szakmai munkabizottságok tevékenységének szervezését, a tagok igényeihez igazodva, mely sikeres eleme a Szövetség szervezeti rendjének.

 

Erősíteni kell a szakmacsoportok, szakmai egyesületek tevékenységét, ami erősítheti a tagok kapcsolatrendszerét.

 

A jelenleg működő munkabizottságok, egyesületek:

- elektronikai kereskedők egyesülete

- játékkereskedők egyesülete

- élelmiszerkereskedelmi munkabizottság

- jogi munkabizottság

- környezetvédelmi munkabizottság

- adó munkabizottság

- fogyasztóvédelmi munkabizottság

- informatikai munkabizottság

- munkaügyi munkabizottság

- élelmiszerbiztonsági munkabizottság

- vegyi áru kereskedelmi munkabizottság

- üzletbiztonsági munkabizottság

 

Nemzetközi együttműködés

 

A Szövetség célkitűzése továbbra is információ nyújtása tagjai részére az uniós kereskedelem folyamatairól, a kereskedelmet érintő uniós szintű piaci és jogi kérdésekről. Továbbra is vizsgálni kell a kereskedelemben várható új nemzetközi hatásokat, ebben támaszkodni kell az Eurocommerce, továbbá a Brüsszeli Bizottság szervezeteitől érkező, valamint más nemzetközi forrásokból származó információkra.

 

Szakmai kérdésekben fel kell használni az Eurocommerce révén elérhető, közösségi szintű érdekképviseletet is.

 

Szakmai szolgáltatások

 

A Szövetség tevékenységének egyik központi eleme a szakmai szolgáltatások rendszere. A legfontosabb terület a szakmai konzultációk, fórumok szervezése az időszerű kérdésekben.

 

A Szövetség információs szolgáltatásának alapja saját honlapja. Az elmúlt időszakban kialakult gyakorlat alapján a Szövetség tagjai a feldolgozást követően azonnal hozzájuthatnak a legfrissebb szakmai információkhoz. A honlapot folyamatos fejleszti a Szövetség.

 

Egyedi igények alapján továbbra is folyamatosan ad információt a Szövetség a tagvállalkozásoknak (statisztikai adatok, jogszabályok).

 

A kiemelt fontosságú kérdésekben konzultációs lehetőséget nyújt az érdeklődő vállalkozásoknak.

 

Rendezvényszervezés

 

A Szövetség a kialakult gyakorlatnak megfelelően szervez szakmai rendezvényeket. A rendezvények programjai a kereskedelem szakmai kérdéseihez kapcsolódnak. A rendezvénypiacon kialakult nagy kínálat, erős verseny miatt megkülönböztetett figyelmet igényel ez a szolgáltatási terület is.

 

A szakmai rendezvények kérdéskörei a kormány jogalkotási tervéhez és további időszerű kérdésekhez igazodnak. A rendezvények ütemezése elsősorban a jogalkotás menetétől függ.

 

Beszámoló a Szövetség 2013. évi gazdálkodásáról

 

A Szövetség körültekintő, kiegyensúlyozott és takarékos gazdálkodásra törekedett 2013-ban is. A bevételeket és a kiadásokat összességében sikerült egyensúlyban tartani, annak ellenére, hogy a vállalkozások a nehezebb piaci körülmények miatt kisebb mértékben vesznek igénybe térítéses szolgáltatásokat.

 

A Szövetség pénzügyi bevételeinek közel fele tagdíj, további része szolgáltatás (rendezvény részvétel, reklámozás, támogatás) bevétel. Ez a rendszer egyidejűleg azt a célt is szolgálja, hogy a szolgáltatásokat (elsősorban rendezvényeket, konzultációkat) nagyobb arányban igénybe vevők pénzügyi hozzájárulása a Szövetség költségviseléséhez részvételükkel arányos legyen.

 

A Szövetség arra törekszik, hogy költségtérítéses rendezvényei pénzügyileg is eredményesek legyenek, ez kiegyensúlyozott gazdálkodásának alapvető feltétele. A Szövetség tikársága változatlanul 2 fővel folytatja tevékenységét.

 

A Szövetség egyes tagcsoportjai a rendkívüli, az érintett vállalkozások kizárólagos érdekeit segítő fellépéshez, szolgáltatásnyújtáshoz szükséges kiadásokat külön, tagdíjon felüli költségvállalással fedezhetik, a korábbi években kialakított gyakorlatnak megfelelően. Az Eurocommerce tagdíjat is közös költségvállalással fedezi a Szövetség.

 

A nehéz gazdasági környezet érdekképviseletekre is kiható következményei miatt rendkívül óvatos, körültekintő gazdálkodást kell folytatni 2014-ben is. A költségvetési javaslat kiegyenlített gazdálkodási előirányzatokat tartalmaz. A Szövetség továbbra is takarékos gazdálkodást tervez, mivel pénzügyi lehetőségei a szakmai érdekképviseletekre jellemző keretek miatt egyébként is behatároltak, egyes részterületeken pedig a tervezéskor még bizonytalan az elérhető bevétel nagysága, az csak év közben dől el. A korábbi évekhez hasonlóan döntő a gazdálkodásban a rendezvények, szolgáltatások, támogatások bevételi előirányzata.

 

A Szövetségnek 2014-ben a nehézségek ellenére meg kell kísérelnie a bevételek további kisebb mértékű növelését, megfelelő pénzügyi eredmény elérését.

 

A Szövetség év közben vizsgál további bevétel növelési, valamint megtakarítási lehetőségeket is. Rendkívüli, előre nem tervezett kiadásokat a kialakított gyakorlatnak megfelelően csak többletforrás bevonásával vállal a Szövetség. Év közben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a gazdálkodás alakulását.

 

2013. novemberében a Szövetség átköltözött a jelenlegi irodába (1034 Budapest, Bécsi út 126-128.), mivel a Kossuth Lajos téri irodaházat kiürítették. A Szövetség a belterületen elérhető legkedvezőbb árszintű iroda elhelyezést választotta.

 

A 2014. évi költségvetés takarékos, a bevételek és a kiadások egyensúlyát megőrzi. A tagdíjbevételeknél éves szinten az inflációval egyező mértékű emelést irányoz elő, ami 2,5%. (Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a második félévi tagdíjbefizetésnél kell az emelés egész évre eső részét befizetni, mivel az első félévi befizetés ezt nem tartalmazta.)

 

Figyelemmel a takarékos gazdálkodási követelményekre, a kiadási előirányzatok csak az elkerülhetetlen esetekben nőnek 2014-ben.

 

 

 Beszámoló 2013

 

Az OKSZ 2013. évi tevékenysége stratégiai céljainak megfelelően a gazdasági súlyának megfelelő fellépésre, a kereskedelmi lobbi további erősítésére irányult tagvállalkozásai érdekében az érdekvédelem, érdekképviselet különböző fórumain. A Szövetség tevékenységét a választmány döntéseinek megfelelően jóváhagyott programja alapján, annak célkitűzéseinek megfelelően végezte.

 

A Szövetség tevékenységének értékelésekor figyelembe kell venni, hogy az érdekérvényesítés, érdekképviselet keretei nemzetgazdasági és az ágazati szinten egyaránt szűkek. A gazdaságpolitika számára kiemelt fontosságú kérdésekben korlátozottak az előzetes szakmai egyeztetési lehetőségek. Ezeket a kereteket a nemzetgazdaság más területein tevékenykedő szakmai szervezetek sem tudták átlépni az érdekérvényesítésben, érdekképviseletben. Az OKSZ az érdekérvényesítés, érdekképviselet leszűkített keretei ellenére minden kereskedelmet, tagvállalkozásai tevékenységét érintő kérdésben állást foglalt. A jogalkotás menetében minden alkalommal kifejtette tagjai állásfoglalását.

 

A Szövetség állásfoglalásait alapszabályának, valamint munkarendjének megfelelően döntéshozó testületei, valamint a tagvállalkozások szakértőinek bevonásával alakította ki. Szakmai tömörülései - egyesületei, munkabizottságai - a szakterületüket érintő kérdésekben a Szövetség alapszabályának megfelelően önállóan is eljártak.

 

A Szövetség az elmúlt időszakban is célratörő érdekérvényesítésre törekedett, ennek alapján lépett fel a kereskedelmet érintő jogalkotási kérdésekben, országgyűlési, kormány-, tárca- szinteken egyaránt. Folyamatosan részt vett az egyes parlamenti bizottságok ülésein (gazdasági, költségvetési, mezőgazdasági, fenntartható fejlődés, fogyasztóvédelmi). A kereskedelem kérdéseivel foglalkozó szaktárcák az előzetes egyeztetésre kitűzött jogszabályok előkészítésébe minden esetben bevonták a Szövetséget.

 

Megkülönböztetett figyelmet fordított a Szövetség az érdekkiegyenlítésre, annak érdekében, hogy elősegítse az eltérő sajátosságú vállalkozások közötti érdekharmonizációt, elsősorban a kisvállalkozások támogatását. A hazai és a nemzetközi, valamint a kis- és nagyvállalkozások közötti érdekharmonizáció a kereskedelmi jogalkotásban is fontos követelmény. A kereskedelempolitikában is el kell ismerni az ágazat teljesítményét, hozzájárulását a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatáshoz, valamint az árverseny révén az infláció fékezéséhez. A Szövetség az alapszabályának megfelelően az ágazaton belüli vitás kérdések esetében mindig megjelentette az eltérő álláspontokat.

 

Együttműködött a Szövetség a társ szakmai szervezetekkel is, több kérdésben közösen lépve fel (Áfeosz, Kisosz, Mgyosz, Vosz). A Szövetség tagjai a gazdasági kamarákban vezető tisztségeket töltenek be, erősítve ezeket az érdekérvényesítést is segítő kapcsolatokat.

 

A legfontosabb feladatok a következők voltak.

 

Online pénztárgép rendszer kiépítése

 

Előzmények

 

A feketegazdaság, a pénztárgépek használata során elkövetetett visszaélések visszaszorítása, valamint a költségvetési bevételek növelése érdekében a kormány 2012. októberében döntött a pénztárgépek állami adóhatósági összekötéséről. Az adóhatóság vizsgálatai azt mutatták, hogy jellemzően minden negyedik vizsgált vállalkozás követ el valamilyen jogsértést a bizonylatolás körében.

 

A jogszabályi hátteret az általános forgalmi adóról, valamint az adózás rendjéről szóló törvények módosítása, továbbá a részletes előírásokkal a 2013. február 15-én kihirdetett, a pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet alkották.

 

Az átállás induló ütemezése a következő volt:

- A hagyományos pénztárgép 2013. április 30-ig üzemeltethető, 2013. június 30-ig terjedő türelmi időszakkal.

- Elektronikus naplóval rendelkező pénztárgép 2013. december 31-ig üzemeltethető (2013. július 1. és 2013. december 31. között adatszolgáltatási kötelezettséggel).

- A pénztárgéphasználatra nem kötelezettek hagyományos pénztárgépet 2014. december 31-ig üzemeltethetnek.

 

 Az online pénztárgépek előírásainak legfontosabb változása az adóügyi ellenőrző egység (AEE), a pénztárgép önállóan elkülöníthető zárt, elektronikus adattároló és mobil adatkommunikációs egysége, mely az adóügyi bizonylatokat, valamint az elektronikus nyilvántartásokat tartalmazza, továbbá ellátja a pénztárgép és a NAV közötti titkosított adatkommunikációt. Az AEE folyamatosan rögzíti a pénztárgépen zajló eseményeket. A NAV a beérkező adatokat elemzi a gyanús vállalkozások kiszűrése érdekében. A nyugtaadás elmulasztásának visszaszorítására kockázatértékelési módszertant dolgoznak ki.

 

A pénztárgép forgalmazási eljárás legfontosabb változásai:

- Az engedélyezési eljárást 2013. március 20-át követően Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) folytatta le.

- Az engedélyezési eljárásban első fokon az MKEH metrológiai hatósága, másodfokon az MKEH központi szerve jár el.

- Az MKEH típusvizsgálat keretében vizsgálja, hogy a pénztárgép (taxaméter) megfelel-e az előírásoknak.

- A 2013. március 19-ig kiadott szervizengedélyek, műszerész igazolványok és plombanyomók 2013. április 30-án érvényüket vesztették. 2013. május 1-jétől a szervizek és műszerészek csak új típusú műszerészi igazolványok, és plombanyomók használatával végezhetik tevékenységüket.

 

Az új rendszerben a beérkező adatokat részletesen elemzik, azok az egyes eladott tételek számát, értékét, a vásárlások időpontját, továbbá a pénztárgép üzemeltetésére vonatkozó információkat is tartalmazzák. Próbavásárlás során azonnal bebizonyosodhat, hogy a vásárolt tételeket beütötték-e a pénztárgépbe, valamint valóban rögzítésre került-e az AEE-be.

 

Az OKSZ fellépése

 

A Szövetség több egyeztetésen részt vett az NGM és a NAV vezetőivel. Megalakította informatikai munkabizottságát, mely az új rendszer kialakításával foglalkozik. Egyeztetett a legnagyobb pénztárgép forgalmazókkal is. Számos módosító javaslatát elfogadta az NGM és a NAV, ugyanakkor néhány kérdésben nem sikerült a rendszer egyszerűsítését elérni.

 

A 2013. évi indításkor a következő állásfoglalást alakította ki:

- A kitűzött határidők nem teljesíthetők, sem a kisgépek, sem az elektronikus naplós pénztárgépek esetében. El kell kerülni azt a helyzetet, hogy a csúszás miatt a kereskedőket hibáztassák, miközben a pénztárgép gyártók és forgalmazók nem tudnak időben felkészülni (egyébként más országokban 1-2 évig tartott a rendszer bevezetése), amire nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet.

- Az időbeni átállás gátja az időigényes fejlesztés és gyártás. Az AEE fejlesztések, gyártásuk, tesztelésük, az ehhez igazodó pénztárgép fejlesztés, átalakítás időigényes.

- Az elektronikus naplós pénztárgépek esetében a mikro tranzakciók kötelező rögzítése miatt jelentősen át kell alakítani a kassza-szoftvereket. Ez sem teljesíthető határidőre, mivel ezek a fejlesztések rendkívül időigényesek.

- Célszerűbb lehetett volna a szakaszos átállás.

 

Figyelemmel kellett kísérni a pénztárgép forgalmazók árpolitikáját, mivel várható volt az is, hogy az indokoltnál magasabb áron kínálják az új gépeket. Ez sajnálatos módon be is bizonyosodott, mivel az első körben engedélyezett online pénztárgépek ára 170 ezer forint volt, ezt követően viszont egyik pillanatról a másikra leesett az ár, amikor 140 ezer forint körüli áron megjelent a következő.

 

Az OKSZ kezdettől fogva fellépett annak érdekében, hogy az adóhatóság az átállás ellenőrzése során a kezdeti időszakban egyáltalán ne bírságoljon. A tervezett átállási menetrend felborulása miatt ez a kérdés jelenleg is időszerű. Az adóhatóság az eddigi jelzések szerint méltányosan jár el.

 

Támogatás

 

A kormány döntése alapján a támogatás mértéke az 500 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások esetében 50 ezer forint gépenként, legfeljebb 5 darab erejéig. feltétel az adófizetési kötelezettségek teljesítése. A kereskedelem számára kedvező, hogy a forgalmazó a támogatási összeggel csökkentett vételáron köteles értékesíteni a pénztárgépet. Egyes esetekben egyébként ezt az előírást megszegték a forgalmazók, ezért figyelemmel kellett kísérni a beszámítás alkalmazását.

 

Az OKSZ nagyobb, szélesebb körű támogatást javasolt, így a legkisebb vállalkozások részére a csere teljes költségét meg kellene térítenie a költségvetésnek. A 10 milliárd forint elkülönített támogatás kevés az ágazat részére.

 

Sorozatos határidő módosítások

 

A kiskasszáknál június 30-ig meghirdetett türelmi időszak sorozatosan módosult: augusztus 31. volt a következő, majd szeptember 30. Előírta szeptember 13-i rendeletmódosításában azt is az NGM, hogy ezen túl is használható a hagyományos kiskassza, ha a kötelezett szeptember 3-ig megszerezte az üzembe helyezési kódot, szeptember 30-ig pedig a visszaigazolt megrendelést. Mindezek nyomán végül a kiskasszáknál az üzembe helyezésre újabb általános határidőt már nem szabtak.

 

Az 50 ezer forint támogatás igénybevételének módját ugyanakkor úgy szabályozták, hogy annak feltétele a december 31-i üzembe helyezés. Ez előbb úgy módosult, hogy a beüzemelési határidőt december végén eltörölték, majd ez a megoldás is később változott, január 31-re. Az OKSZ fellépésének köszönhetően sikerült ugyanakkor annyit elérni az előzetes miniszteri bejelentés ellenére, hogy a jogszabályoknak megfelelően eljáró (regisztráló és megrendelő) kötelezettek február 28-ig kaptak haladékot.

 

Az online adatkapcsolat hatósági ármeghatározásának kérdésében az OKSZ a maximált árformát javasolta. Ez a költség is rendkívül érzékeny területe az online pénztárgép rendszernek, de végül fix árat határozott meg az NGM. A kiskasszák 1500 forint/hó/pénztárgép ára magas (korábban 1000 forintról volt szó az egyeztetéseken), a nagykasszák 2500 forint/hó díja pedig értelmetlen, mivel a piac közben lealkudta a díjszintet 1000 forint körülire.

 

Jogszabályi háttér módosítása

 

Váratlan döntést hozott a Nemzetgazdasági Minisztérium a pénztárgépek online adóhatósági bekötésére vonatkozó szabályozásban. November 15-én három új rendeletet léptetett be, melyek a kihirdetésüket (november 16-át) követő napon hatályba is léptek, egyidejűleg hatályát vesztette a korábbi joganyag (a február 15-i 3/2013. számú NGM rendelet). Előzetes szakmai egyeztetés nem volt.

 

Az új joganyag különválasztja a pénztárgépek, valamint a taxaméterek szabályozását (a 48., továbbá a 49. számú NGM rendeletekben), emellett egy további jogszabályban az átállás egyes lépéseiről határozott meg új követelményeket (az 50/2013. számú NGM rendeletben).

 

Az OKSZ megítélése szerint korábbiaknál is kiszámíthatatlanabb helyzet alakult ki az átállásban. Az átállás rendje szigorodott, mivel ezt követően már csak jogerősen engedélyezett és forgalmazható pénztárgépre vonatkozó megrendelést lehetett elfogadni. Az új megrendeléseket ettől kezdve kizárólag az adóhatóság honlapján keresztül lehetett leadni.

 

Súlyos zavart okozott az, amikor az online pénztárgépek engedélyezését végző Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal október közepén váratlanul kiegészítette az engedélyezett online pénztárgépek nyilvántartását egy új minősítéssel, ami a forgalmazás megkezdésére vonatkozik. Ez teljesen új helyzetet teremtett, mivel kiderült, hogy a Hivatal korábban úgy adott ki engedélyeket, hogy közben hiánypótlást írt elő. Ezt az akkor hatályos 3/2013. számú NGM rendelet alapján nem tehette volna meg, hiszen a jogszabály egyértelműen kimondta, hogy csak a követelményeknek mindenben megfelelő pénztárgép engedélyezhető. Időközben ráadásul a kiadott engedélyek nagyobb része jogerőre is emelkedett, ami éles ellentmondást takar. Ezt a megoldást azért választotta az MKEH, mivel október 28-i keltű döntésében visszavonta az egyik pénztárgép forgalmazó engedélyét (melyet még három hónappal korábban adott ki, így az természetesen a visszavonáskor jogerős volt). A visszavonásra vonatkozó döntés (fellebezés ellenére) november 18-án vált jogerőssé. Az Alt Cash kft. rendelkezett egyébként a legtöbb, mintegy 80 ezer megrendeléssel, ráadásul közel 30 ezer gépet be is hoztak a dél-koreai gyártótól.

 

Az MKEH a forgalmazó másik géptípusára megadta az engedélyt (forgalmazható minősítéssel) így az Alt Cash ezzel lehetőséget kapott a rendelések átcsoportosítására. Az engedélyezési döntés gyorsításában szerepet játszott az OKSZ fellépése is. (Ezt az engedélyt végül 2014. januárjában visszavonta a hivatal.)

 

Az új joganyag előírta azt is a forgalmazóknak, hogy adatot szolgáltassanak a NAV részére a visszaigazolt megrendelésekről, így december elején az adóhatóság vállalkozás szintű összesítéssel rendelkezett a rendelésállományról (mely egyébként 120 ezer körül mozgott ekkor a 200 ezer regisztrációval szemben).

 

2013. végén továbbra is azzal lehetett számolni a pénztárgép forgalmazóktól kapott információk alapján, hogy vontatott lesz a hagyományos online pénztárgép gyártás felfutása, az alkatrészhiány mellett finanszírozási gondok miatt is (a megrendelésekre adott előlegekből eddig kevesebb folyt be a vártnál).  A forgalmazók az esetleges gyártói hibák miatt is óvatosak az üzembe helyezés ütemezésével.

 

Számítógép alapú pénztárgépek

 

A számítógép alapú pénztárgépeknél nem volt változás a szabályozásban. Az OKSZ év közben számos alkalommal kifejtette, hogy a december 31-i átállási határidő tarthatatlan. Több alkalommal intézett levelet a nemzetgazdasági minisztérium, valamint a NAV vezetőihez annak érdekében, hogy a számítógép alapú pénztárgépeknél is a hagyományos kasszákéval azonos szabályozás legyen, így a december 31-i határidőt követően is használhatók legyenek, az átalakítás lezárásáig. Az OKSZ kifejtette azt is számos alkalommal, hogy az online pénztárgép átállást lelassította az informatikai követelmények menet közbeni változtatása (májusban, majd szeptemberben).

 

Súlyosbította a helyzetet, hogy a nemzetgazdasági miniszter egy szakmai rendezvényen megfenyegette a számítógép alapú pénztárgépeket használókat azzal, hogy online pénztárgép hiányában nem nyithatnak ki a december 31-i határidőt követően (a „pláza” kifejezést használva). Az Országgyűlés időközben az adótörvények módosításával elfogadta azt a változást, hogy a pénztárgép követelmények teljesítésének elmulasztása esetén a kötelezett a mulasztási bírság kiszabása mellett 12 napra be is zárható.

 

Végül az OKSZ fellépésének eredménye, hogy az üzletbezárás fenyegetésével felhagyott a szaktárca. A Szövetség követelésére az adóhatóság állásfoglalást adott ki, hat pontban meghatározva az átálláshoz elvárt előkészítési feladatokat, melyek teljesítése esetén nem jár el a kötelezett nagykasszás vállalkozással szemben.

 

Kereskedelmi jog

 

Közreműködött a Szövetség az új Ptk kereskedelmet érintő kérdéseinek megvitatásában továbbá a végrehajtási rendeletek kidolgozásában.

 

Fogyasztóvédelem

 

A Szövetség folyamatosan figyelemmel kísérte a fogyasztóvédelmi hatóságok ellenőrzési gyakorlatát. A felügyelőségek vizsgálati céljairól és az ellenőrzések eredményeiről folyamatosan tájékoztatta a Szövetség tagjait. Több jogszabály értelmezési kérdésben egyértelmű állásfoglalást kért az ellenőrző hatóságtól.

 

A Szövetség számos alkalommal fellépett annak érdekében, hogy a fogyasztóvédelmi ellenőrzésekben a hatósági fellépés a cselekmény súlyával arányos legyen, mivel számos esetben kifogásolták a vállalkozások az ellenőrző hatóság eljárásának módját. Támogatta azt a törvénymódosítást, hogy a kis- és középvállalkozások esetében vétség esetén első alkalommal csak figyelmeztetést, kötelezettségvállalást alkalmazzanak (kivéve a termékbiztonsággal szembeni legsúlyosabb vétségeket).

 

Közreműködött a Szövetség a következő, 2014-et követő időszak középtávú kormányzati fogyasztóvédelmi politika előkészítésében, koncepciójának kialakításában. Követelményként fogalmazta meg, hogy a szakhatóságok ellenőrzési gyakorlata egységes, a bírságolás rendje átlátható, az elmarasztalás a cselekmény súlyával arányos legyen. A fogyasztóvédelmi joganyag alapján előírt adminisztrációs terhek csökkenjenek.

 

A Szövetség kiemelt követelménynek tartotta, hogy nagyobb erővel kell a fogyasztóvédelemnek is a feketegazdaság, ázsiai piacok ellenőrzésében részt vennie, de úgy tűnik, az ellenőrző hatóságok képtelenek visszaszorítani ezeket a feketéző csatornákat.

 

Közreműködött a Szövetség az NGM mellett működő Fogyasztóvédelmi Tanács tevékenységében, ahol ebben az időszakban döntő részben a civil fogyasztóvédelmi szervezetek működésével, valamint a békéltető testületek tevékenységével foglalkoztak.

 

Egyetértett az OKSZ azzal a döntéssel, mely a fogyasztói csoportok létesítését megtiltotta. A fogyasztóvédelmi ellenőrzések rendkívül súlyos visszásságokat tártak fel. A kormány felhatalmazást kapott a működő fogyasztói csoportok tevékenységének szabályozására.

 

Új előírás a fogyasztóvédelmi joganyagban, hogy a fogyasztó a hatósági eljárás megindítására irányuló kérelme benyújtását megelőzően köteles beadványával – igazolható módon – a vállalkozáshoz fordulni (kivéve, ha a feltételezett jogsértés a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét sérti vagy veszélyezteti, vagy a fogyasztók széles körét érinti). Ezt követően terjesztheti elő a fogyasztó panaszos kérelmét a fogyasztóvédelmi hatóságnál.

 

Új elem az ellenőrzésben, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság - amennyiben azt az eset körülményeire tekintettel szükségesnek tartja - határidő kitűzésével kötelezheti a jogsértő vállalkozást, hogy a hibák, hiányosságok, a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésekről a hatóságot értesítse.

A fogyasztóvédelmi kérdéskörhöz tartozik, hogy az OKSZ Játékkereskedők Egyesülete a közelmúltban kezdeményezte a használt játékok árusításának megtiltását. Ennek oka, hogy az új játékoknál rendkívül szigorú termékbiztonsági és tájékoztatási követelményeket írnak elő, ezzel szemben használt játék üzletben is árusítható, lényegében bármiféle, az új játékokra érvényes előírás nélkül. Ez a feketézéshez hasonló súlyos versenyhátrányt jelent a játékkereskedőknek, de döntés nem született.

 

Környezetvédelmi termékdíj, hulladékgazdálkodás

 

A környezetvédelmi termékdíj rendjében csak kisebb súlyú változások voltak, ezek során több lépésben módosult a szabályozás. A Szövetség egyeztetéseket folytatott a jogalkotókkal, több részkérdésben figyelembe vették a kereskedők javaslatát.

 

Megkezdődött az elektromos háztartási hulladékok visszagyűjtésére irányuló jogszabályok kidolgozása. A tervezett változások arra irányulnak, hogy a különböző elektromos készülékeket az értékesítőhelyek betétdíj ellenében kötelesek lennének visszavenni a vásárlótól.  Sajnálatos módon a szaktárca olyan díjarányokat alakított ki, melyek nem engednék a rendszer érdemi működését. Az előzetes terv szerint a kereskedő a visszavett hulladékot tovább adná a hulladék feldolgozóknak, akik viszont kevesebb költségtérítést kapnának ezekért, mint amennyi a hasznosítás és az ártalmatlanítás költségei lennének. Így a hulladék feldolgozó nem lenne érdekelt az átvételben. A Szövetség elektronikai kereskedelmi egyesülete tiltakozott a tervezett új rend ellen, mivel az megvalósíthatatlan lenne ebben a formájában (a kormány 2015-től tervezi a bevezetést).

 

Az italcsomagolások kötelező betétdíjas rendszerének kidolgozása is megkezdődött, ebben az OKSZ környezetvédelmi munkabizottsága vesz részt. Jelenleg még csak kezdeti szakaszban, a hatástanulmány kidolgozásánál tartanak az előkészületek.

 

Adózás

 

Az e-útdíj bevezetése

 

2013. július 1-től indult az egyes útszakaszokra előírt útdíj rendszer, mely nyomán a költségvetés 75 milliárd forint bevételre számított féléves szinten. A kereskedelmet érzékenyen érintette az útdíj bevezetése, mivel szállításigényes ágazat.

 

Az elektronikus rendszer hiányosságai miatt részben átmeneti műszaki megoldásokra épült az új rendszer. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszer sok technikai hibával és átmeneti műszaki megoldással működik még mindig. A kereskedelmi vállalkozások számára költségnövekedést okoz (részben a beszállítók áthárításán, részben a saját szállítási költségek növekedésén keresztül).

 

Az ágazati különadó európai bírósági eljárása

 

A Hervis eljárást indított hazai bíróságon, kifogásolva az ágazati különadó meghatározásának módját (előbb önrevíziót végzett, majd mivel azt az adóhatóság nem fogadta el, bíróságtól kért jogorvoslatot). A magyar bíróság az Európai Bírósághoz fordult. A magyar bíróság arra vonatkozó jogértelmezést kért, sérti-e az uniós jogot a magyar adószabály azzal, hogy indokolatlanul megkülönbözteti a hazai beszerzési társaságokat és a nemzetközi láncokat. A luxemburgi bíróság tanácsnoka előzetes szakértői véleményében úgy foglalt állást, hogy a Hervis indokolatlan megkülönböztetésre irányuló beadványa ebben a pontjában nem megalapozott (nem bizonyítható), de felvetette, összhangban van-e a kiskereskedelmi különadó az uniós áfa-rendszerrel.

 

Döntés a közeljövőben várható. A bíróság döntése kötelező a magyar bíróság számára. A Európai Bíróság dönthet az előzetes tanácsnoki véleménnyel szemben is (volt rá példa). Új fejlemény, ha felveti a magyar különadó áfa-elleneségét, mely nyomán akár az Európai Bíróság is indíthat kötelezettségszegési eljárást a magyar állammal szemben ezen az alapon.

 

Az OKSZ is kifogásolta az ágazati különadót annak bevezetésekor különböző fórumokon. Az EB döntése fontos az ágazat számára.

 

Cafeteria

 

A Szövetség is fellépett annak érdekében, hogy az Erzsébet utalvány rendszer ne változzon a jövőben, megmaradjon az áruházi felhasználás lehetősége.

 

Alapvető élelmiszerek általános forgalmi adókulcsának csökkentése

 

A Szövetség több egyeztetést folytatott az elmúlt időszakban az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adókulcsának csökkentéséről. A kereskedők részéről egyértelmű, hogy az adókulcs csökkentése esetében ezt továbbadják a vásárlóknak. A feketegazdaság visszaszorítását is segítheti a kisebb áfa-kulcs.

 

Az iparral és a termelőkkel közösen a 27%-os áfa-kulcs csökkentése érdekében lépett fel több alkalommal is, de végül ezeket a javaslatokat elvetette a kormány.

 

A kormány végül felemás, ellentmondásos döntést hozott, mivel a vágott félsertés adókulcsát csökkentette, ami viszont a feldolgozott hústermék áruházi árát nem érinti. A termelők körében is inkább zavart keltett, mint segítséget jelentett.

 

Bankártyahasználat, bankközi jutalék szabályozása

 

Az OKSZ már korábban is több alkalommal fellépett a bankkártyás fizetések utáni elfogadóhelyi jutalék, valamint ezzel összefüggésben a bankközi jutalék csökkentése érdekében. A Visa kivonulási szándékának felvetése nyomán ismét napirendre került ez a kérdés. A háttérben az húzódik meg, hogy a bankközi jutalék mértékét az EU a Visa-val kötött megállapodásban 0,2%-ban korlátozta, a Master Card-nál viszont nincs ilyen határ.

 

Az Országgyűlés végül hosszas vita után azt indítványozta, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosításával rendezzék ezt a kérdést. Így jelenleg a folyószámlát terhelő bankkártyás fizetés után 0,2%, a hitelkártyás vásárlások után pedig 0,3% a bankközi jutalék felső határa.

 

A kereskedelem számára gondot okoz az is, hogy jelenleg a készpénzfizetés kezelésének költségei sokkal kisebbek a bankkártyás fizetések ráfordításainál, így ez a helyzet javulhat a törvénymódosítás elfogadásával. Az MNB felmérése szerint egyébként 100 milliárd forint megtakarítást jelenthet nemzetgazdasági szinten az elektronikus, ezen belül pedig a bankkártyás fizetés arányának növelése.

 

Az MNB kimutatása szerint Magyarországon éves szinten a fizetési műveletek 80%-a készpénzes, közel 4 milliárd fizetési műveletből. Az Unióban 1 millió lakosra átlagosan 17-18 ezer POS terminál jut, hazánkban közel 8 ezer. A kiskereskedelmi egységek 30%-ában lehet bankkártyával fizetni. A Szövetség felmérése szerint a vásárlások értékének átlagosan 20%-a bankkártyás, a nagyobb üzletláncoknál ez 30%, a kisebbeknél 10% körül mozog. Az elmúlt időszakban a kereskedelmi vállalkozások a bankkártyás fizetések növekedését tapasztalták, a tranzakciós illetékváltozással összefüggésben. A készpénz felvét egy részének ingyenessé tétele ezt a folyamatot vissza is fordíthatja.

 

Felvetődött az a javaslat is, hogy minden kereskedő és szolgáltató helyen kötelezővé tennék a bankkártya elfogadást. Ez ellen tiltakozott a Szövetség az MNB-vel folytatott egyeztetések során a kisvállalkozások védelme érdekében, ennek eredményeként ez a kérdés végül lekerült a napirendről.

 

Reklámadó

 

A Szövetség is tiltakozott a reklámadó bevezetése ellen. A kormány végül elállt szándékától.

 

Fellépés a feketegazdaság ellen

 

Folyamatosan szorgalmazta a Szövetség a feketegazdaság elleni fellépést, a hatóságok célratörő ellenőrzését, elsősorban az ázsiai piacokon, továbbá az engedély nélkül árusítók körében. Jelenleg a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb gondja a feketézés. Az adóterhek emelése hozzájárul a feketegazdaság erősödéséhez.

 

A 2013. februárjában indított online pénztárgép rendszer kiépülése után segítheti a feketézés visszaszorítását.

 

Munka világa

 

Figyelemmel kísérte a Szövetség 2013-ban is a Munka Törvénykönyve alkalmazásának gyakorlati tapasztalatairól (mely 2012. július 1-től lépett hatályba). A kereskedőket elsősorban a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével, a munkaidő beosztásával, a több műszakkal, a szabadság, szabadnap, pihenőidő kiadásával, valamint a bérezéssel kapcsolatos gyakorlati kérdések érintik, figyelemmel az ágazat magas élőmunka igényére.

 

Az Országgyűlés néhány pontban módosította a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt. A változások közé tartozik a szabadság időszakára járó távolléti díj számításának pontosítása (annak érdekében, hogy ne érje anyagi hátrány a munkavállalót). További változás volt szabadság kiadásban (egy alkalommal legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól). Pontosították a vasárnapi és a munkaszüneti napon végzett munka után járó bérpótlék feltételeit.

 

Közreműködött a Szövetség a nemzetgazdasági szintű éves bértárgyalások előkészítésben. 2013-ban végül nem született számszerű nemzetgazdasági szintű bérajánlás a munkavállalók és a munkaadók között. (Az ajánlás lényege annyi volt, hogy a felek minden kereseti kategóriában törekedjenek a nettó keresetek reálértékének megőrzésére. A szakszervezeti javaslat egyébként 4-5% volt.) Az OKSZ azt az álláspontot képviselte, hogy az ágazat teherviselő képessége korlátozott, részben a kötelező minimálbér emelések súlya miatt, részben a piaci helyzet is kedvezőtlennek ígérkezett 2013. első félévére.

 

A kormány a 2013. évi minimálbér emeléséhez támogatást adott (első félévre). A Szövetség is fellépett annak érdekében, hogy az ágazat a támogatott körben legyen.

 

A kötelező minimálbér és a szakmai bérminimum az elmúlt években a következők szerint alakult:

                        bérminimum    szakmai bérminimum             fizikai dolgozók átlagkeresete*

2013.               98.000.-          114.000.-                                143.158.- (január-szeptember)

2012.               93.000.-          108.000.-                                140.154.-

2011.               78.000.-            94.000.-                                126.120.-

2010.               73.500.-            89.500.-                                120.108.-

 

*/ A kereskedelemben a fizikai dolgozók bruttó átlagkeresete a nemzetgazdasági átlagnál mintegy 20 ezer forinttal kisebb.

 

A kereskedelem számára a kötelező minimálbér teljesítése elsősorban a kisebb vállalkozások számára jelentett nagyobb terhet.

 

Élelmiszer forgalmazói törvények

 

Diszkriminatív árképzés tilalma

 

Éles vita kísérte a diszkriminatív árképzés ellenőrzési gyakorlatának tilalmát, a kedvezőtlen gyakorlati tapasztalatok miatt. Az eredeti jogalkotói cél a tejpiac védelme volt, a módszer azonban eleve kétségesnek mutatkozott, ráadásul jogi szakértők szerint merőben ellentétes az uniós követelményekkel. A 2009. évi XCV. törvény (a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról) 3.§ u) pontja szerint „összetétele és érzékszervi tulajdonságai alapján azonos termékek végső fogyasztói értékesítési árának a termék származási országa alapján diszkriminatív módon eltérő képzése tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül”.

A jogalkotás hátterében a tejtermelők és feldolgozók fellépése áll, akik sérelmezték, hogy a kereskedelmi vállalkozások álláspontjuk szerint származási helytől függő, eltérő árképzést alkalmaznak, ezzel hátrányba hozva a hazai termékeket az importtal szemben.

 

Az ellenőrzési gyakorlat ellentmondásos, következetlen. Az OKSZ több fórumon is megkísérelte a joganyag módosítását.

 

Az eddigi bírságolási gyakorlat egyébként a kereskedők megítélése szerint túlzott mértékű, a kivetett bírságok aránytalanul magasak. Továbbra is gyakori a jogértelmezési vita. Az eljárások során elképesztő mennyiségű adatot kérnek be, melyek feldolgozása a gyakorlatban szinte lehetetlen.

 

Élelmiszerkereskedők agrárkamarai tagsága

 

Az Agrárkamara egy 2012. év végi törvénymódosításra hivatkozva agrárkamarai tagságra és tagdíjfizetésre kezdte felszólítani év közben azokat az élelmiszerkereskedelmi láncokat, akik saját feldolgozást, előállítást folytatnak. Az MKIK olyan irányú egyeztetést kezdett ezt követően, mely alapján az érintett üzletláncoknak az agrárkamarai tagdíjat nem a teljes, hanem csak a termelő, előállító, feldolgozó tevékenységük értéke után kell fizetniük.

 

Európai magatartási kódex

 

Brüsszelben szeptember 16-án bejelentették egy uniós szintű magatartási, etikai kódex létrehozását, mely arra irányul, hogy az élelmiszer-termékpálya szereplői, a gyártók és kereskedők közötti üzleti kapcsolatok átláthatók legyenek, arányos teherviselés mellett.

 

Az „Ellátási Lánc Kezdeményezés” (Supply Chain Initiative) hét uniós szakmai szervezet együttműködésével jött létre, az Európai Bizottság támogatásával. Eddig 82 európai cégcsoport összesen 457 vállalkozása csatlakozott a megállapodáshoz, így a hazánkban is aktív kereskedők közül az Aldi, Auchan, Lidl, Metro és Tesco, vagy gyártóként a Coca-Cola, Danone, Ferrero, Mars, Nestlé és Unilever.


Gondot okoz a gyakorlati alkalmazásban ugyanakkor, hogy miközben a Márkaszövetség támogatja a kezdeményezést, az Élelmiszerfeldolgozók Szövetsége tartózkodó magatartást tanúsít.

 

Dohánykereskedelem

 

Éles viták kísérik a dohánykereskedelem átalakításának folyamatát. Az Országgyűlés 2012. szeptember 11-én fogadta el a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló, CXXXIV. törvényt. Meghirdetett célja elzárni, láthatatlanná tenni az egészségre káros dohánytermékeket a fiatalkorúak elől. A fiatalkorúak védelmére irányuló célt nem vitatták a társadalmi, szakmai szervezetek.

 

A törvény elfogadását követő módosítások nyomán bővült az árusítható termékkör, ami a legsúlyosabb sérelem a hagyományos élelmiszer kereskedők számára (szerencsejáték termék, szeszes ital, energiaital, kávé, ásványvíz és üdítőital, újság, napilap, folyóirat, periodikus kiadvány, fagylalt, jégkrém). A legkisebb dohánytermék kiskereskedelmi árrés mértéke 10%

           

Az OKSZ a törvény megalkotásának indításakor három követelményt fogalmazott meg: az új rendszer versenysemleges legyen, ügyelni kell a kistelepüléseken a dohányértékesítés szervezésére, továbbá zökkenőmentes átmenet szükséges a feketézés veszélyének mérséklésére. A Szövetség élesen tiltakozott a termékkör bővítése ellen, mivel ez az élvezeti cikkek körében kiélezett versenyt jelent, súlyosan veszélyeztetve elsősorban a kisboltokat (a kibővített termékkör átlagos részesedése 40% az élelmiszervásárlásokon belül). A termékkör bővítése és az új hálózat megoszlása súlyosan sérti az élelmiszerkereskedők többségének érdekeit. Egyes élelmiszer áruházak közelében, vonzáskörzetében nyíltak dohányboltok, mások esetében nem.

 

A gyakorlati tapasztalatok sajnálatos módon azt mutatják, hogy az új rendszer 2013. júliusi indítását követően minden előzetesen felvetett probléma a felszínre került.

 

Polgári Törvénykönyv

 

Közreműködött a Szövetség az új Ptk kereskedelmet érintő kérdéseinek előkészítésében is, az előzetes szakmai vitákban. Figyelemmel kísérte a végrehajtási joganyag kidolgozását.

 

Kis- és középvállalkozások támogatása

 

A Szövetség állásfoglalásainak kialakításában megkülönböztetett figyelmet fordított a kis- és középvállalkozások érdekeire. Ezekben a kérdésekben együttműködik a gazdasági kamarákkal és a kisvállalkozásokat képviselő szakmai szervezetekkel (Áfeosz, Kisosz).

 

Támogatta a Szövetség azokat a döntéseket, melyek könnyítést jelentettek a kereskedelmi kisvállalkozások számára.

 

Vállalkozások közötti készpénzfizetési korlátozás tapasztalatai

 

A Szövetség kezdeményezte az adózás rendjéről szóló törvényben a vállalkozások közötti készpénzfizetés korlátozásának enyhítését (2003. évi XCII. törvény 2013. január elsejétől hatályos 38.§, valamint 172.§).

 

Korábban 5 millió forint összegben tervezte a kormány a korlátozást, de végül - az OKSZ és más szakmai szervezetek fellépése nyomán - 1,5 millió forintban húzták meg a határt. A Szövetség fellépett annak érdekében, hogy a kereskedők, szolgáltatók körében, ahol rendeltetésszerű a gyakori, azonos felek közötti havi többszöri beszerzés, ne legyen érvényes a korlátozásnak az a része, mely szerint havonta összegezni kell a készpénzfizetést. A kormány elfogadta az OKSZ javaslatát és módosította a törvény szövegét. A Szövetség kérésére a NAV állásfoglalást is kiadott.

 

A törvény szerint, ha a kiskereskedő árubeszerzésének értéke, továbbá a nagykereskedő értékesítésének összege egy alkalommal meghaladja az 1,5 millió forintot, az a korlátozás hatálya alá esik. Vétség a számla megbontása. A több alkalommal, de alkalmanként 1,5 millió forintnál kisebb értékű készpénzfizetést azonos felek esetében ugyanakkor nem kell havonta összegezni, mivel ez a gazdasági tevékenység a kereskedelemben sajátosságai miatt rendeltetésszerű.

 

Ágazati szociális párbeszéd

 

A Szövetség folyamatosan részt vett az ágazati szociális párbeszéd rendszerében, együttműködve a munkavállalók (Kasz) és a munkaadók (Áfeosz, Kisosz) szervezeteivel. A Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság munkaadói oldalát a Szövetség vezeti.

 

Az elmúlt időszakban több szakmai kérdésről az ágazati párbeszéd bizottság tagjai külön is egyeztetéseket folytattak, a különböző érdekképviseleti fórumokon egyeztetik szakmai állásfoglalásaikat (például a pénztárgép munkabizottságban, bértárgyalásokon).

 

Együttműködés szakmai szervezetekkel

 

A Szövetség folyamatos együttműködésre törekedett az ágazati képviseletek mellett más szakmai tömörülésekkel is. A Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének tagjaként nemzetgazdasági szinten is fellép tagvállalkozásai érdekében, a kereskedelmet közvetlenül érintő kérdések tárgyalásában az Mgyosz képviseletében pedig közvetlenül a Szövetség vett részt a különböző érdekegyeztető fórumokon. Elsősorban a munkavilágát, adózást, valamint a környezetvédelmet, hulladékgazdálkodást érintő kérdésekben tudja kihasználni az érdekérvényesítésnek ezt a csatornáját a Szövetség.

 

Az Európai Kereskedelmi Nap rendezvény évenkénti megrendezésében a Vosz Kereskedelmi Szekció szervezőmunkájához kapcsolódott a Szövetség.

 

Szervezeti élet

 

A Szövetség szervezetei az OKSZ programjának megfelelően végezték tevékenységüket.

 

A Szövetség elnöksége folyamatosan végezte feladatait. A Felügyelő Bizottság elnöke állandó meghívottja az elnökség üléseinek, így folyamatosan figyelemmel kísérte a Szövetség tevékenységét.

 

Kiemelkedő színvonalon működnek a Szövetség szakmai munkabizottságai, egyesületei. A munkabizottságok folyamatosan alkotnak véleményt a szakterületüket érintő jogszabálytervezetekről, valamint piaci folyamatokról. Egyeztetéseik, szakmai fórumaik folyamatosak, a Szövetség érdekképviselete jelentős részben a szakmai munkabizottságokra, valamint egyesületekre épül.

 

Nemzetközi tevékenység

 

A Szövetség tagja az Európai Unió tagországainak kereskedelmi szövetségeit tömörítő, brüsszeli székhelyű szakmai szervezetnek.  A Szövetség képviselője (Csűrös Alíz alelnök) tagja az Eurocommerce irányító testületének (Board).

 

Az Eurocommerce több olyan kérdésben alakított ki állásfoglalást uniós szinten, mely segíti a tagszervezetek nemzeti szintű fellépését is.

 

A Szövetség képviselője révén állandó kapcsolatot tart fenn az Eurocommerce szervezetével, ami a korábbi időszak tagságához képest jelentős előrelépés. Az OKSZ folyamatosan tájékoztatást ad a hazai kereskedelem időszerű piaci és jogalkotási kérdéseiről.

 

Szakmai szolgáltatások

 

Szakmai szolgáltatásaival továbbra is folyamatosan segítette a vállalkozások napi üzleti munkáját a Szövetség. A Szolgáltatási Iroda tevékenysége a Szövetség programjának megfelelően elsősorban szakmai információk (statisztikák, szakmai elemzések, jogszabályok) nyújtására, továbbá rendezvényszervezésre irányul. Egyedi kérésekre is folyamatosan ad szakmai információt a Szövetség.

 

A Szövetség folyamatosan szervez szakmai rendezvényeket, melyek programjai a legidőszerűbb szakmai kérdésekre irányulnak.

 

A szövetség a honlapját is felhasználja tevékenysége ismertetésére és információnyújtásra.

 

Beszámoló 2010-2012

Az OKSZ 2010. évi közgyűlésén megerősítette stratégiai célját, mely a kereskedelmi lobbi további erősítésére, az OKSZ gazdasági súlyának megfelelő fellépésére irányul az érdekvédelem, érdekképviselet különböző fórumain.

 

A Szövetség tevékenységét a 2010-2012. közötti időszakban a közgyűlésen megerősített stratégia és az OKSZ programjának fő célkitűzéseivel összhangban végezte. A Szövetség tevékenységének értékelésekor figyelembe kell venni, hogy megváltoztak az érdekérvényesítés, érdekképviselet keretei a nemzetgazdasági és az ágazati szinten egyaránt. Ez azzal is járt, hogy a gazdaságpolitika számára kiemelt fontosságú kérdésekben elmaradtak, vagy rendkívül szűk időszakra és szakmai körre korlátozódtak az előzetes szakmai egyeztetési lehetőségek. Ezeket a kereteket a nemzetgazdaság más területein tevékenykedő szakmai szervezetek sem tudták átlépni az érdekérvényesítésben, érdekképviseletben.

 

Az OKSZ az érdekérvényesítés megváltozott, leszűkített keretei ellenére minden kereskedelmet érintő kérdésben állást foglalt, függetlenül attól, hogy a döntés előkészítésben a jogalkotók szerveztek-e előzetes szakmai egyeztetéseket. A Szövetség állásfoglalásait, szakmai véleményét döntéshozó testületei, valamint a tagvállalkozások szakértőinek bevonásával alakította ki. Szakmai tömörülései (egyesületei, munkabizottságai) a szakterületüket érintő kérdésekben a Szövetség alapszabályának megfelelően önállóan jártak el.

 

A Szövetség 2010-ben a kormány programját áttekintve meghatározta azokat a fő célkitűzéseket, melyek megvalósítását kiemelt fontosságúnak tartotta, a következő kezdeményezéseket vetve fel a döntéshozók részére:

 

- a belső piac erősítése,

- a munkahelyteremtés, családbarát foglalkoztatás támogatása az ágazatban,

- az adóterhek, az adminisztráció csökkentése,

- a kereskedelmi kisvállalkozások kiemelt támogatása,

- a feketegazdaság visszaszorítása,

- a magyar áruk, a kistermelők piacra jutásának segítése,

- a beszállítók és a kereskedelem kapcsolatainak javítása.

 

A Szövetség hagyományaihoz igazodva az elmúlt időszakban is célratörő érdekérvényesítésre törekedett, ennek alapján lépett fel a kereskedelmet érintő jogalkotási kérdésekben, országgyűlési, kormány-, tárca- szinteken egyaránt. A jogalkotás menetében minden alkalommal kifejtette tagjai állásfoglalását, akkor is, ha nyilvánvaló volt a szakmai érdekérvényesítés kizárása a jogalkotók részéről (ide tartozott az ágazati különadó kérdése). A Szövetség folyamatosan részt vett az egyes parlamenti bizottságok ülésein (gazdasági, költségvetési, mezőgazdasági, fenntartható fejlődés, fogyasztóvédelmi), ahol minden esetben véleményt alkotott a szakmai kérdésekben. A kereskedelem kérdéseivel foglalkozó szaktárcák az előzetes egyeztetésre kitűzött jogszabályok előkészítésébe bevonták a Szövetséget. Sikerült állandó kapcsolatot kialakítani a szaktárcákkal és a szakhatóságokkal.

 

Az érdekképviseletben megkülönböztetett figyelmet fordított a Szövetség az érdekkiegyenlítésre is, annak érdekében, hogy elősegítse az eltérő sajátosságú vállalkozások közötti érdekharmonizációt, elsősorban a kisvállalkozások támogatását. Elfogadott minden olyan szabályozási megoldást, ahol a kisvállalkozásokra kisebb teher hárul (általában az 500 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások esetében határozott meg kivételeket a jogalkotás, például a társasági adókedvezményt). Az érdekharmonizáció célja az volt, hogy a jogalkotásban az elkerülhető szakmai viták ne gyengítsék az érdekérvényesítés lehetőségeit. A Szövetség, alapszabályának megfelelően az ágazaton belüli vitás kérdések esetében ugyanakkor mindig megjelentette az eltérő álláspontokat.

 

Együttműködött a Szövetség a társ szakmai szervezetekkel is, több kérdésben közösen lépve fel (Áfeosz, Kisosz, Mgyosz, Vosz). A Szövetség tagjai több gazdasági kamarában vezető tisztséget töltenek be.

 

Az OKSZ szakmai munkájának színvonalát nem befolyásolta, hogy a 2010. évi közgyűlésen bizalmat kapott elnök, Feiner Péter, megválasztásának évében lemondott tisztségéről. Az elnökség Csűrös Aliz alelnök asszonyt és Házi Zoltán alelnök urat kérte fel az elnöki feladatok együttes ellátására, előre nem meghatározott időszakra. Figyelemmel arra, hogy az elnöknek az alapszabály szerint önálló döntési jogosítványa nincs szakmai kérdésekben, így állásfoglalás kialakítására, ezért az elnökség zökkenőmentesen folytathatta tevékenységét.

 

Jogalkotás

 

Kereskedelmi jog

 

Javaslatot dolgozott ki a Szövetség az NGM részére az új kereskedelempolitikához 2011-ben, melynek elkészítése az államigazgatáson belül végül elakadt (még 2010-ben döntöttek megalkotásáról). A Szövetség elemzésében hangsúlyozta, hogy a fejlett térségekben érvényesülő irányzatok a magyar kereskedelemben is hatni fognak, erre számítani lehet. Szükségesnek tartotta a Szövetség a kereskedelmi kisvállalkozások támogatását, mint kiemelt kereskedelempolitikai célt. A hazai és a nemzetközi, valamint a kis- és nagyvállalkozások közötti érdekharmonizáció a kereskedelmi jogalkotásban is fontos követelmény. A kereskedelempolitikában is el kell ismerni az ágazat teljesítményét, hozzájárulását a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz, valamint az árverseny révén az infláció fékezéséhez. A kereskedelempolitika döntő fontosságú kérdései közé tartozik a feketegazdaság visszaszorítása is, mely az ágazat keretein túlmutató követelmény.

 

Támogatta a Szövetség a helyi piacok szervezésének könnyítésére vonatkozó 2011. évi törvénymódosító javaslatot (a kereskedelmi törvény módosításával helyi piac szervezésekor elég lett a bejelentés a területileg érintett önkormányzat részére). Felvetődött ugyan, hogy az új helyi piacok versenytársai a piacon lévő többi szereplőnek, de végül is csak a hatósági eljárás egyszerűsítését jelentette a változás, ami a piaci lehetőségeket érdemben nem befolyásolja (korábban sem volt akadálya a helyi piac szervezésének).

 

Hosszas vita kísérte a vasárnapi nyitva tartás kérdését. A KDNP Országgyűléshez 2011-ben benyújtott javaslatát végül a kormányfő elvetette, a vásárlók érdekeire hivatkozva. A kereskedők megosztottak voltak ebben a kérdésben (a kisvállalkozások úgy támogatták a javaslatot, hogy a korlátozás csak a nagyméretű láncokra vonatkozzon, más vállalkozások mindenkire egyformán kötelező zárva tartást el tudtak volna fogadni, míg ezekkel szemben, elsősorban a nagy üzletláncok többsége a korlátozások ellen foglalt állást). A döntéshozók a foglalkoztatás, a költségvetés és a beruházások hatásait egyaránt vizsgálták. A szakszervezetek mindvégig a zárva tartás mellett foglaltak állást.

 

A vasárnapi nyitva tartás kérdéséhez hasonlóan éles vita kísérte a kereskedelmi létesítmények építésének korlátozására irányuló törvényjavaslatokat, melyeket 2011-ben nyújtottak be. Az LMP visszavonta javaslatát (mely a fenntartható fejlődés követelményeinek beépítésére irányult az engedélyezés feltételeit megszabó joganyagba, a megfelelő törvények módosításával, egy átmeneti ideig tartó építési korlátozással). Az Országgyűlés végül egy új, zárószavazás előtt benyújtott javaslatot elfogadva 300 négyzetméter felett megtiltotta minden új kereskedelmi létesítmény építését és az ennél nagyobb alapterületre bővítést is a 2012-2014. közötti időszakra.

 

A „plázastop” célja (amire a döntést előkészítők a törvényjavaslat indoklásában ki is tértek) a nemzetközi áruházak terjeszkedésének lefékezése volt. A hazai kereskedelmi vállalkozások támogatták a döntést, a nemzetközi láncok mellett az ingatlanfejlesztők és az építőipar is kedvezőtlen intézkedésnek tartották. Egy tárcaközi bizottság felmentést adhat a tilalom alól. A korlátozás nyomán a kérelmek felét elutasította a bizottság.

 

Közreműködött a Szövetség az új Ptk, továbbá Btk kereskedelmet érintő kérdéseinek megvitatásában (szavatosság, szerződéses kérdések, rossz minőségű termék forgalomba hozatala - rossz minőségű terméket jó minőségűként hoz forgalomba -, megfelelőség hamis tanúsítása, fogyasztók megtévesztése téves, hamis információkkal, versenytárs utánzása károkozás).

 

Fogyasztóvédelem

 

A Szövetség számos alkalommal fellépett annak érdekében, hogy a fogyasztóvédelmi ellenőrzésekben szakítsanak a korábbi bírságolás központú gyakorlattal. Az OKSz 2010. évi szakmai fórumán az NFH vezetője bejelentette, hogy változtatnak az ellenőrzési gyakorlaton. A kisebb vétségek esetében első alkalommal nem szabnak ki fogyasztóvédelmi bírságot, ezzel együtt pedig a cselekmény súlyával arányos elmarasztalásra törekszenek. A vállalkozások tapasztalatai az elmúlt időszakban végül is vegyesek voltak (több vállalkozás számolt be arról, hogy hasonló vétségekért kisebb bírságokat szabott ki a hatóság a korábbiaknál, vagy kötelezettségvállalást írtak elő, ugyanakkor olyan információkat is kapott a Szövetség, melyek változatlanul aránytalanul nagy büntetésekről adtak számot). A Szövetség éppen ezért folyamatosan figyelemmel kísérte a fogyasztóvédelmi hatóságok ellenőrzési gyakorlatát. A felügyelőségek vizsgálati céljairól és az ellenőrzések eredményeiről folyamatosan tájékoztatta a Szövetség tagjait. Több kérdésben egyértelmű állásfoglalást kért az ellenőrző hatóságtól jogszabály értelmezési kérdésben. Az ellenőrzési gyakorlatot befolyásolta az is, hogy a különböző szakhatóságokat a területi kormányhivatalokhoz rendelték.

 

Közreműködött a Szövetség a 2011-14. évekre szóló fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában. Követelményként fogalmazta meg, hogy a szakhatóságok ellenőrzési gyakorlata egységes, a bírságolás rendje átlátható, az elmarasztalás a cselekmény súlyával arányos legyen. A fogyasztóvédelmi joganyag alapján előírt adminisztrációs terhek csökkenjenek. A megelőzés érdekében folyamatos együttműködés, a gyakorlati tapasztalatok közös értékelése is szükséges a szakmai szervezetek és a hatóságok között.

 

A fogyasztóvédelmi joganyagnak a vállalkozások részéről a gyakorlatban teljesíthető követelményeket kell tartalmaznia. A fogyasztóvédelmi hatóságoknak kommunikációjukban egyformán kell kezelni a különböző vállalkozásokat: a nagy üzletláncokat már határozathozatal előtt megnevezik, miközben a rendkívül súlyos vétségeket elkövető, hatósági engedélyek nélkül működő termelő, gyártó vállalkozások a híradásokban névtelenek maradhatnak.

 

A Szövetség kiemelt követelménynek tartotta, hogy nagyobb erővel kell a fogyasztóvédelemnek is a feketegazdaság, ázsiai piacok ellenőrzésében részt vennie.

 

Tagja lett ismételten a Szövetség a Fogyasztóvédelmi Tanácsnak. Eddig a következő fontosabb kérdéseket vetette fel ezen a fórumon:

 

- célszerű lenne egyszerűsíteni az egységár fogalmát: „a termék mértékegységére vonatkozó ára”, de ennek összhangban kell lennie az árfeltüntetésről szóló szakrendelettel,

- elfogadhatatlan lenne a gyártói jelölések feltüntetésére kötelezni a kereskedőt, a gyártó mulasztása esetén (információ hiányában),

- túl részletes és bürokratikus a fogyasztói panaszok intézésének rendje (a minőségi kifogásokról elvileg minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni, miközben ha a gyakorlatban azonnal orvosolják a vásárló panaszát, akkor ez felesleges),

- felül kell vizsgálni a kötelező jótállás szabályait, ezen belül pedig egyebek mellett a fogyasztói szerződésben érvényesített szavatossági és jótállási igények intézésére vonatkozó rendeletet,

- aránytalanul súlyos fenyegetettség a fogyasztók széles körét érintő, vagy jelentős nagyságú hátrányt okozó esetekben a hatóság, társadalmi szervezet, vagy az ügyészség keresetindítási lehetősége,

- a fogyasztóvédelmi joganyaghoz kapcsolódva kezdeményezte az építési termékek kötelező alkalmassági vizsgálatára vonatkozó rendelet felülvizsgálatát,

- indítványozta, hogy elfogadhatóvá kell tenni a megfelelőség igazolását az EK tanúsítvány mellett EK nyilatkozattal is, a 2013-tól hatályba lépő uniós irányelvnek megfelelően.

 

2012-ben módosult a fogyasztóvédelmi törvény, mely előkészítésében a Szövetség a következőket képviselte:

 

-          A fogyasztó meghatározásában a kormány a fogyasztó fogalmának kiterjesztését tervezte a vállalkozásokra is. a Szövetség fellépésének eredményeként a jelenlegi fogalom meghatározás maradt: fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, továbbá a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában a külön törvény szerinti civil szervezet, egyház, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. A békéltető testületi eljárás kiszélesítése nem ütközik a kereskedők érdekeivel, mivel az alávetés önkéntes.

-          Az eredeti javaslat szerint az egységár szabályait a törvény rögzítette volna. Sikerült ezt is megváltoztatni, a szabályozás alacsonyabb (miniszteri) rendeleti szinten marad (egységár: a termék e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékegységére vonatkozó ár).

-          A jogalkotó szándéka az volt, hogy tájékoztatási információkat köteles legyen a kereskedő minden esetben pótolni. Sikerült azt a pontosítást elérni, hogy ehhez a gyártó köteles legyen megadni a szükséges jelölési anyagot (ha a gyártó nem tesz eleget meghatározott tájékoztatási kötelezettségének, a forgalmazó – a gyártó által rendelkezésére bocsátott azonosító jelölések felhasználásával – köteles azt pótolni.

-          Túlzottnak tartotta közérdekű keresetindítás, továbbá a közérdekű igényérvényesítés intézményeit.

 

Közreműködött a Szövetség az új piacfelügyeleti törvény megalkotásában. Sikerült elérni, hogy a dokumentációk kezelésében egyszerűbb legyen a rendszer (a műszaki dokumentáció megőrzése a javasolt 10 év helyett 5 év lett).

 

Környezetvédelmi termékdíj

 

Átalakult a környezetvédelmi termékdíj rendje, több lépésben módosult a szabályozás. A Szövetség több alkalommal is egyeztetést folytatott a jogalkotókkal, számos részkérdésben sikerült módosítást elérni.

 

Jelentős egyszerűsítés a korábbi előírásokkal szemben, amit a megelőző időszakban az OKSZ is számos alkalommal felvetett, hogy a környezetvédelmi termékdíj kötelezettje a csomagolóanyag előállítója lett. Ez a hazai előállítású termékek esetében lecsökkenti az adminisztrációs kötelezettségeket, mind a kereskedő, mind a feldolgozó számára (kivétel: import esetében az első belföldi forgalmazó a kötelezett). Ezt az elszámolási lehetőséget régebben már sokszor felvetette a Szövetség is, hiszen így nem csak a korábbi elképesztő adminisztráció csökken, hanem az ellenőrzés is egyszerűbb, a feketézés könnyebben kiszűrhető. A kisvállalkozások számára átalányfizetést vezettek be, ami úgyszintén jelentős egyszerűsítés. Megalakult az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (kizárva az új rendszerből a korábbi koordináló szervezeteket).

 

A termékdíjak mértéke a szakmai szervezetek tiltakozása ellenére nőtt, a műanyag bevásárló-reklámszatyor és az áruházi reklámújságok esetében jelentős arányban. A jogalkotás során a kormány részéről megváltozhatatlan követelmény volt a termékdíj bevételek növelésének kérdése. Végül 50 milliárd forint lett a költségvetési bevételi előirányzata 2011-ben (az eredeti terv 100 milliárd forint volt). A szakmai szervezetek több alkalommal is állást foglaltak a termékdíj terhek emelése ellen, mivel az - bármilyen formában is növelik - visszaveti az érintett termékek fogyasztását

 

Az új rendszer nehézkesen indult (egyebek mellett új szerződéseket kell kötni), ugyanakkor pontatlanságok miatt jogszabály módosítások is szükségessé váltak időközben.

 

Adózás

 

A kisvállalkozások érdekében támogatta a Szövetség azt a kormánydöntést, hogy az 500 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások társasági adója már 2010. közepétől 10%-ra csökkenjen. Támogatott más, a kisvállalkozásoknak kivételt engedő jogszabályt is.

 

A Szövetség elfogadta azt a kormánydöntést, hogy 2011-12-ben átalakuljon a személyi jövedelemadó rendszer, főszabályként egykulcsos legyen, egyszerűsödjön.

 

2011-ben még a Szövetség javaslataival egyező módon alakította át a cafeteria rendszert a kormány, ezen belül egységesítve a hideg és meleg utalványokat (szabaddá téve a felhasználást). 2012-ben éles viták kísérték az Erzsébet utalvány bevezetését. A kedvezményesen adható havi összeg 5 ezer forintra csökkent, a korábbi 18 ezer forintról. Az indulásnál a nemzetközi tulajdonú áruházakat nem engedték a rendszerbe, jelenleg is csak egy részük lehet elfogadóhely, ami megosztotta a vállalkozásokat. A hazai kisvállalkozások ugyanakkor sérelmezték a magas elfogadóhelyi díjat (2012-ben 6%, 2013-ban 5%, kivéve a logisztikai és egyéb szolgáltatásokat vállaló nagyláncokat). 2013-ban bővül a vásárolható termékkör. Az Unió eljárást indított a cafeteria rendszer átalakítása és az elfogadóhelyek szerződtetése miatt egyaránt.

 

Tiltakozott a Szövetség a fogyasztói piac túlzott adóztatása, ezen belül az általános forgalmi adó 27%-ra emelése ellen 2012-re (visszaeső a forgalom, növekvő feketézés miatt).

 

Az alapvető élelmiszereknél az iparral és a termelőkkel közösen az áfa csökkentése mellett lépett fel több alkalommal is, de ezeket a javaslatokat elvetette a kormány.

 

A költségvetés nehéz helyzetére tekintettel a Szövetség egyes adóemeléseket nem kifogásolt (jövedéki adó), kivéve az üzemanyagoknál, ahol felhívta a figyelmet a szállítási költségek emelkedésének árdrágító hatására.

 

Kifogásolta a Szövetség több fórumon a helyi adók rendjét, továbbá értelmezését, az önkormányzatok gyakorlatát (az építmény és telekadó kérdésében). Tiltakozott a "dugódíj"fővárosi bevezetése ellen is.

 

A 2012-ben, továbbá a 2013-ra bevezetett adórendszer terhelését túlzott arányúnak tartotta a Szövetség (tranzakciós illeték, biztosítási, távközlés, energia, közművek terhelése).

 

A Szövetség tiltakozott 2012-ben a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény arra irányuló javaslata ellen, mely alapján a munkáltatót terhelte volna az alkalmazottak bármely viszonylatú munkába járása költségeinek 86%-a. Az NFM végül visszavonta a javaslatot.

 

Sikerült elérnie a Szövetségnek, hogy a vállalkozások közötti készpénzfizetés 1,5 millió forintos korlátozását a kereskedők, szolgáltatók körében megváltoztassa az országgyűlés. Ennek alapján a kereskedelemben a rendeltetésszerű, többszöri árubeszerzéseket nem kell a meghatározott havi időszakokban összevonni. A Szövetség felkérésére az adóhatóság állásfoglalást is kiadott a jogszabályi rész értelmezésére (bár egyes szakvélemények szerint nem egyértelmű az állásfoglalás). Az adóhatóság ugyanakkor bejelentette, hogy célellenőrzést ebben a kérdésben nem végez.

 

Ágazati különadó

 

Előzetes tájékoztatás, egyeztetés nélkül döntött az Országgyűlés a kereskedelmi ágazatot terhelő válságadóról (a többi szakterület különadójával együtt), 2010-ben. Az OKSZ a törvényjavaslat benyújtásától az annak elfogadásáig rendelkezésre álló három nap alatt megkísérelt kapcsolatot keresni a döntéshozókkal, eljuttatta állásfoglalását.

 

A Szövetség állásfoglalásában elfogadta a válságadó intézményét, hiszen a döntés időszakában bizonytalan volt a várható gazdasági és költségvetési helyzet, de annak mértékét és arányait kifogásolta. Elfogadta azt az elvet is, hogy az 500 millió forint árbevételnél kisebb vállalkozások mentesüljenek az adó megfizetése alól, szorgalmazta ugyanakkor, hogy a mérték a kereskedelmi vállalkozások teherviselő képességéhez igazodjon. A kivetett mértékek valamennyi vállalkozáscsoport számára jelentős terhet jelentettek, a 100 milliárd forint feletti forgalomrészre terhelt, az árbevételhez mért 2,5% kulcs különösen. A Szövetséget egyébként kisvállalkozások is megkeresték azzal, hogy számukra is súlyos teher a különadó. A Szövetség az Alkotmánybírósághoz is fordult, de ott végül döntés nem született.

 

A Szövetség szakmai érvrendszere is szerepet játszott abban, hogy a meghirdetett 3 éves időszakot követően már nem hosszabbította meg a kormány a különadó rendszerét (az Unió is erre szólította fel a kormányt). A 2013-tól belépő helyi adó szabályváltozás 35 milliárdos terhe arányosabb súlyozással oszlik meg a kereskedelmi vállalkozások között.

 

Munka világa

 

2011-ben, majd 2012-ben döntött a kormány a kisebb keresetűek kompenzációjáról, mivel az adójóváírás kivezetése csökkentette a nettó béreket. A kormány a 300 ezer forintnál kisebb keresetűek esetében írt elő kötelezettséget. A Szövetség  közreműködött a kompenzációs feltételek, a hozzájuk kapcsolódó pályázati rendszerek kidolgozásában, melyek adminisztrációja egyébként rendkívül bonyolult volt. Elmarasztalás lehetősége ellenőrzés esetén a pályázati és közbeszerzési lehetőségből kizárás volt. A "bérkommandó" ellen tiltakozott a Szövetség. (A szociális hozzájárulási adóból lehetett kompenzációt leírni, továbbá közvetlen támogatásra pályázni, meghatározott feltételek esetében.)

 

Számos lényeges kérdésben megváltozott az új, a 2011. év során megalkotott Munka Törvénykönyve (2012. július 1-től lépett hatályba). A kereskedőket elsősorban a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével, a munkaidő beosztásával, a több műszakkal, a szabadság, szabadnap, pihenőidő kiadásával, bérezéssel és a pénztárosok biztosítékával kapcsolatos gyakorlati kérdések érintették az egyeztetések során, különös figyelemmel az ágazat magas élőmunka igényére. A Szövetség a társ szakmai szervezetekkel szorosan együttműködött a jogalkotásban. A munkaadók számára a gyakorlathoz jobban igazodó feltételeket tartalmaz az új joganyag.

 

A Szövetség a következő kérdésekben foglalt állást:

- a munkaszerződés kötelező eleme az alapbér és a munkakör,

- a munkavégzés helyére vonatkozó szabályokban elmarad a változó munkahely, szokásosan telephelyen kívül végzett munka, valamint a munkavégzés helyének változása okozta sérelem miatti szerződésmódosítás,

- a munkaidőkeret fogalma megmarad, legfeljebb 4 hónap, 16 hét, több műszak esetében 6 hónap, 26 hét lehet, (KSz esetében 12 hónap, 52 hét),

- nagyobb hangsúlyt kap az egyenlőtlen (lényegében a rugalmasabb) munkaidő beosztás lehetősége, az „elszámolási időszak” belépésével,

- munkaidő beosztást legalább 7 nappal korábban, legalább egy hétre írásban közölni kell, (váratlan esetben 4 nappal előbb),

- rendkívüli „munkavégzés” helyett rendkívüli munkaidőt határoz meg, évente 250 óra (KSz esetében 300 óra) lehet,

- a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, a munkavállaló számára 6 munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani,

- 7 munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni,

- minimálbér, bérminimum eltérő lehet (munkavállalói csoportokra, földrajzi térségekre),

- több műszak: legalább heti 80 óra, 18,00 – 6,00 óra közötti munkavégzés után 30% pótlék,

- éjszakai munkavégzés: 22,00 – 6,00 óra között, utána 15% pótlék, kivéve, ha többműszakos,

- túlmunkapótlék 50%, vagy szabadidő,

- felek megállapodás alapján a bérpótlék (vasárnap, műszak, éjszaka) alapbérbe építhető, bérpótlékok helyett havi átalány is fizethető.

 

Közreműködött a Szövetség a szakképzés átalakításához kapcsolódó joganyag módosításában. Támogatta a gyakorlati képzés súlyának erősítését, továbbá a szakmai szervezetek, a kamarák nagyobb szerepét a szervezésben, az oktatás tananyagainak kialakításában. A szakmai képesítések követelményrendszerének kidolgozása a kamarákhoz került, ebben is részt vett a Szövetség. Új OKJ és szakmai követelményrendszer lépett be 2011-ben. A cél az volt, hogy nagyobb súlyt kapjon a szakképzésben az iskolarendszerű, továbbá a felnőttképzésben a hosszabb időtartamú, tartalmában a gyakorlati elvárásokhoz jobban igazodó követelményrendszer.

 

Támogatta a Szövetség a munkahelyvédelmi akciótervet, ami adó-, járulékkönnyítést jelent a vállalkozások számára.

 

Élelmiszer forgalmazói törvények

 

Tiltakozott a Szövetség a másodlagos importellenőrzés 2010. évi bevezetésekor a túlzott terhet jelentő adatszolgáltatás ellen (gyakorlatilag tételes jelentési kötelezettséget írt elő a szaktárca rendelete).

 

Támogatta a Szövetség a helyi piacok engedélyezésének egyszerűsítését (a kereskedelmi törvény módosítása nyomán elég a bejelentés).

 

A Vidékfejlesztési Minisztérium 2011-ben kidolgozta a magyar termék rendeletet. A rendelet lényege, hogy a vállalkozások önkéntes minősítése esetén magyar termék (döntő részben hazai alapanyagból), hazai és hazai előállítású besorolások alkalmazhatók. A rendelet tartalmával a Szövetség egyetértett. A notifikációs eljárásban az Unió kifogásokat emelt, de a magyar kormány ezeket figyelmen kívül hagyta (jelenleg is folyik az eljárás: az Unió szerint nemzeti egy termék, ha az utolsó jelentős hozzáadott érték teljesítés az adott országban történik, ilyen lehet például az áru becsomagolása is).

 

A hungarikumok védelméről szóló törvényjavaslatot támogatta a Szövetség, bár meglehetősen bonyolult rendszert alakított ki a kormány.

 

Sikerült elérnie a Szövetségnek a beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvénynek néhány, a kereskedők számára előnyös módosítását 2012-ben:

 

-          A Szövetség már korábban is szorgalmazta, hogy a közeli lejáratú élelmiszerek esetében meghatározott időszakon belül kivételként lehetőség legyen a beszerzési ár alatti értékesítésre. A fellépés eredményeként a törvénymódosítás ezt lehetővé teszi (tételesen meghatározva a kivételes fogyaszthatósági és minőség megőrzési időszakokat, például 24 óra fogyaszthatósági időszak esetében a lejárat előtti utolsó két óra).

-          Kedvező lehetőség az is, hogy az első alkalommal bevezetett, de készleten maradt, továbbá a közeli lejáratúként átvett, de végül lejárt fogyaszthatóságú, vagy minőség megőrzési idejű termékek esetében előírható a beszállító részére a visszavétel.

-          Pontosítás, hogy a gyártónak az átvételt követő 15 napon belül kell a számlát a kereskedő rendelkezésére bocsátania (így 30 nap a fizetési határidő), ha viszont késik a gyártó, akkor a rendelkezésre bocsátást követő 15 napon belül kell a kereskedőnek a számlát kiegyenlíteni.

-          Pontosítás, hogy a saját előállítású termékek esetében az önköltségi árba az általános üzemi költségeket is be kell számítani.

-          Elfogadták a jogalkotók azt a kezdeményezést is, hogy a számlakompenzáció a szélesebb körű követeléskompenzáció legyen (amiről öt nappal korábban értesíteni kell a gyártót).

-          Kiemelkedő jelentőségű lépés, hogy a Szövetség kezdeményezésére az ellenőrző hatóságnak lehetőséget kell adnia kötelezettségvállalásra a kereskedő részére (Az eljáró hatóság az ügydöntő határozat meghozatalát megelőzően tájékoztatja a kereskedőt a feltárt jogsértésről. Az eljárás alá vont kereskedő a tájékoztatást követő tíz napon belül írásban kötelezettséget vállalhat arra, hogy a feltárt jogsértés vonatkozásában magatartását meghatározott módon összhangba hozza e törvény rendelkezéseivel. E határidő leteltéig nem hozható meg az ügydöntő határozat.)

 

Éles vita kíséri a diszkriminatív árképzés 2012-ben bevezetett tilalmát. Az eredeti jogalkotói cél a tejpiac védelme volt, a módszer azonban eleve kétségesnek mutatkozott, ráadásul jogi szakértők szerint merőben ellentétes az uniós követelményekkel. Az ellenőrzési gyakorlat ellentmondásos, következetlen, ráadásul rávilágít a valós jogalkotói szándékra.

 

Az eddigi bírságolási gyakorlat egyébként a kereskedők megítélése szerint túlzott mértékű, a szakhatósági szinten kivetett bírságok aránytalanul magasak (más hasonló esetekhez is viszonyítva). Továbbra is gyakori a jogértelmezési vita (ez a kezdetektől, a törvény 2009. évi elfogadásától kezdve így van). Az eljárások során elképesztő mennyiségű adatot kérnek be, melyek feldolgozása a gyakorlatban szinte lehetetlen (egy alkalommal el is ismerte a Hivatal, hogy „válogat” a beküldött adathalmazból). Összességében tovább szigorodott a joganyag, ugyanakkor a beszállítók is felismerték, hogy több kérdésben helyzetük nem javult a szabályozás nyomán, mivel a piac az egyoldalú jogalkotói szándékot felülírta.

 

2011. szeptemberétől hatályos a népegészségügyi termékadó. A Szövetség számos fórumon tiltakozott bevezetése ellen (a gyártókkal közösen), ellentmondásai és túlzott mértéke miatt. 2012-re szélesítették a rendszert, a korábban felvetett problémák orvoslása nélkül.

 

Közreműködött a Szövetség 2012-ben az agrárpiaci rendtartást felváltó, a szakmaközi szervezetekről szóló törvény előkészítésében. Az agrárjog abban a kérdésben is megváltozott, hogy miniszteri egyetértéssel meghatározott keretek között egyeztetések folytathatók a termelők között, a versenyjog kizárásával.

 

Tiltakozott a Szövetség a VM tejpiaci egyeztetésének egyes kérdései ellen (azzal, hogy a tárgyszerű, versenyjogot nem sértő együttműködést támogatja).

 

Dohányforgalmazás

 

A kormány 2012-ben dolgozta ki a dohányárusítás új szabályait, melyek nyomán az új rendszer 2013-ban (májusban) indul. Mindezek alapján kizárólag erre szakosodott üzletekben lehet dohányterméket értékesíteni, a jelenlegi üzleteket kizárva az új rendszerből (2000 lakosonként egy üzlet alapon).

 

Az OKSZ három követelményt fogalmazott meg. az új rendszer legyen versenysemleges, a kistelepülések kis üzletei ne legyenek veszélyeztettek, továbbá zökkenőmentes legyen az átmenet. A fiatalkorúak védelmének elvét elfogadta a Szövetség.

 

A 2012. szeptemberében elfogadott törvény végül megfelelt az előzetes elvárásoknak, de nyilvánvaló volt, hogy az új dohányüzletek jövedelmezősége kérdéses. A Szövetség élesen tiltakozott a pályázati rendszer lezárása előtt a termékkör bővítésére hozott döntés ellen (így szeszesital, üdítő, kávé, energiaital, sajtótermék) is árusítható a dohányboltokban. Elsősorban a kis települések kis boltjai lesznek veszélyben. A szerencsejáték bevonását nem kifogásolta a Szövetség. Az érintett termékkör az élelmiszerértékesítés 40%-a. Az árrés szabályozásra irányuló javaslatot elvetette a kormány. A termékkör bővítés uniós notifikációs kötelezett döntés, három hónapon belül dönthet az EU.

 

Jelenleg folyik a koncessziós pályázatok értékelése. 

 

Alkotmánybírósági jogorvoslati lehetőség meghiúsulása

 

A Szövetség az elmúlt években több kérdésben is az Alkotmánybírósághoz fordult (kereskedelmi törvény, környezetvédelmi termékdíj, beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalma, ágazati különadó). Az Alkotmány megváltoztatása, majd a 2012-től hatályos Alaptörvény alapján gyakorlatilag már nem lehet gazdasággal összefüggő törvénykezési kérdésekben az Alkotmánybírósághoz fordulni. A Szövetség összes eddigi beadványát érdemi vizsgálat nélkül, jogosultság hiányában elutasították.

 

Fellépés a feketegazdaság ellen

 

Folyamatosan szorgalmazta a Szövetség a feketegazdaság elleni fellépést, a hatóságok célratörő ellenőrzését, elsősorban az ázsiai piacokon, továbbá az engedély nélkül árusítók körében. Jelenleg a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb gondja a feketézés. Az adóterhek emelése hozzájárul a feketegazdaság erősödéséhez.

 

Az egyes mezőgazdasági területeken bevezetett fordított adózás hatásai eddig kedvezőek voltak. A 2012. októberében bejelentett pénztárgép adóhatósági online bekötés is segítheti a feketézés visszaszorítását.

 

 

Kis- és középvállalkozások támogatása

 

A Szövetség állásfoglalásainak kialakításában megkülönböztetett figyelmet fordított a kis- és középvállalkozások érdekeire. Ezekben a kérdésekben együttműködik a gazdasági kamarákkal és a kisvállalkozásokat képviselő szakmai szervezetekkel (Áfeosz, Kisosz). A Szövetség a vitás kérdésekben szakmai egyezségre törekszik ebben a kérdéskörben is.

 

A Szövetség közreműködött az Új Széchenyi Terv kidolgozásában. Támogatta azokat a kormányzati döntéseket, melyek a kisvállalkozásainak támogatására irányultak.

 

Támogatta a Szövetség az új kisvállalkozási adózási formákat (kata, kiva).

 

Ágazati szociális párbeszéd

 

A Szövetség folyamatosan részt vesz az ágazati szociális párbeszéd rendszerében, együttműködve a munkavállalók (Kasz) és a munkaadók (Áfeosz, Kisosz) szervezeteivel. A Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság munkaadói oldalát a Szövetség vezeti.

 

Az elmúlt időszakban több szakmai kérdésről az ágazati párbeszéd bizottságában is folytak egyeztetések, elsősorban a munka világával összefüggő szakterületeken. Bér-, vagy más szakmegállapodást a munkaadói és munkavállalói szervezetek nem kötöttek az elmúlt időszakban az ágazati párbeszéd rendszerének keretei között, érdekkülönbözőségek miatt.

 

Együttműködés szakmai szervezetekkel

 

A Szövetség folyamatos együttműködésre törekedett az ágazati képviseletek mellett más szakmai tömörülésekkel is. A Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének tagjaként nemzetgazdasági szinten is megjelenteti állásfoglalásait, a kereskedelmet közvetlenül érintő kérdések tárgyalásában az Mgyosz képviseletében pedig közvetlenül a Szövetség vett részt a különböző érdekegyeztető fórumokon.

 

A környezetvédelmi termékdíj rendszer átalakításában, továbbá adó-, valamint a munka világát érintő törvényekkel kapcsolatos fellépésben az érintett gyártó és szolgáltató szakmai érdekképviseletekkel szorosan együttműködött a Szövetség.

 

Az Európai Kereskedelmi Nap rendezvény évenkénti megrendezésében a Vosz Kereskedelmi Szekció szervezőmunkájához kapcsolódott a Szövetség.

 

Szervezeti élet

 

A Szövetség szervezetei az OKSZ programjának megfelelően végezték tevékenységüket.

 

A Szövetség elnöksége folyamatosan végezte feladatait. A Felügyelő Bizottság elnöke állandó meghívottja az elnökség üléseinek, így folyamatosan figyelemmel kísérte a Szövetség tevékenységét.

 

Kiemelkedő színvonalon működnek a Szövetség szakmai munkabizottságai. A munkabizottságok folyamatosan alkotnak véleményt a szakterületüket érintő jogszabálytervezetekről, valamint piaci folyamatokról, egyeztetéseik folyamatosak.

 

Nemzetközi tevékenység

 

A Szövetség tagja az Európai Unió tagországainak kereskedelmi szövetségeit tömörítő, brüsszeli székhelyű szakmai szervezetnek.  A Szövetség képviselője (2010-től Csűrös Alíz alelnök) tagja az Eurocommerce irányító testületének (Board).

 

Az Eurocommerce több olyan kérdésben alakított ki állásfoglalást uniós szinten, mely segíti a tagszervezetek nemzeti szintű fellépését is.

 

A Szövetség képviselője révén állandó kapcsolatot épített ki és tart fenn az Eurocommerce szervezetével, ami a korábbi időszak tagságához képest jelentős előrelépés. Az OKSZ folyamatosan tájékoztatást ad a hazai kereskedelem időszerű piaci és jogalkotási kérdéseiről.

 

Szakmai szolgáltatások

 

Szakmai szolgáltatásaival továbbra is folyamatosan segítette a vállalkozások napi üzleti munkáját a Szövetség. A Szolgáltatási Iroda tevékenysége a Szövetség programjának megfelelően elsősorban szakmai információk (statisztikák, elemzések, jogszabályok) nyújtására, továbbá rendezvényszervezésre irányul. Egyedi kérésekre is folyamatosan ad szakmai információt a Szövetség.

 

A Szövetség folyamatosan szervez szakmai rendezvényeket, melyek programjai a legidőszerűbb szakmai kérdésekre irányulnak.

A szövetség a honlapját is felhasználja tevékenysége ismertetésére és információnyújtásra.


 

 

Budapest, 2014. február

 

 

OKSZ.hu