Mit csinál az OKSZ?

 

Tisztelt OKSZ-honlap Látogató!


A Szövetség tevékenységének megismeréséhez közreadjuk a 2010-2014. közötti időszakban végzett tevékenységről szóló beszámolót, továbbá a 2015. évi programot.
 

2015. évi program

 

A Szövetség 2015. évi programjának fő célkitűzése a kereskedelmi ágazat érdekvédelmének, érdekképviseletének további erősítése. Ennek érdekében építeni kell a Szövetség hosszabb távra kialakított stratégiájára, különös figyelemmel a következő kérdésekre:

 

- a fogyasztói piac tartós növekedésének előmozdítása, az ezt segítő adózási és jogszabályi keretek kialakításával,

- a munkahelyteremtés, az ehhez szükséges fejlesztések támogatása,

- az adóterhek, elsősorban az általános forgalmi adó, valamint az adminisztráció érdemi csökkentése,

- a kereskedelmi kisvállalkozások támogatása, versenyképességük javítása.

 

A Szövetség tagvállalkozásainak, a kereskedelmi vállalkozások állásfoglalásainak közös kidolgozása kiemelt fontosságú követelmény, különös figyelemmel az elmúlt időszak kereskedelmet érintő jogalkotási menetére. Az elmúlt időszak gyakorlatának megfelelően a tagvállalkozások közös érdekei mentén célszerű a Szövetség lobbi-erejének erősítése.

 

A fogyasztói piac kilátásai arra utalnak, hogy a hazai fogyasztói piac az elkövetkező időszakban bővülni fog, de ennek üteme hullámzó lesz. A Szövetségnek továbbra is ki kell állnia a fogyasztói piac túlzott, aránytalan terhelése ellen, ami a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás bővülése és a kereskedelmi ágazat gyorsabb ütemű javulása, valamint modernizációja ellen hat. 

 

A kereskedelmi vállalkozások érdekei megkívánják a kereskedelmi lobbi, az ágazat elismertségének további erősítését is, ami egyebek mellett feltétele a Szövetség gazdasági súlyának megfelelő fellépésének az érdekképviselet különböző fórumain. A Szövetség tagjainak érdeke az összefogás, az érdekharmonizáció erősítése, továbbá a szorosabb együttműködés a többi társ szakmai szervezettel.

 

A Szövetség a következő kiemelt feladatokat határozza meg 2015. évi programjában.

 

Az érdekvédelmi munka erősítése

 

A Szövetség a kereskedelmi vállalkozások képviseletében továbbra is kezdeményezően lép fel a szakterület időszerű kérdéseiben az ágazat érdekében. Figyelemmel kíséri a piaci folyamatokat és a jogi környezetet. Minden szinten részt vesz a kereskedelmet érintő jogalkotás teljes folyamatában. Figyelemmel kíséri a kereskedelem fejlődésének folyamatait, fő irányait, ennek alapján segíti a hazai kereskedelem fejlődését is.

 

Érdekképviseleti tevékenysége során javaslatokat alakít ki a kormány részére a kereskedelem fejlődését, a kereskedelmi vállalkozások tevékenységét segítő intézkedésekre.

 

A Szövetség figyelemmel kíséri a szakhatóságok ellenőrzési tevékenységét is. Fellép az arányos és a kiegyensúlyozott hatósági ellenőrzési gyakorlat érdekében. Együttműködésre törekszik az ellenőrző hatóságokkal az ellenőrzési gyakorlat, jogszabály értelmezés vitatott kérdéseiben.

 

Az egyes szakterületek kiemelt feladatai a következők:

 

Kereskedelmi joganyag

 

Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján különös figyelmet kell fordítani a kereskedelmi jogalkotásra. A túlzott mértékű, aránytalan, az ágazat kiegyensúlyozott fejlődését gátló korlátozások ellen továbbra is fel kell lépni, a lehető legszélesebb körű érdekharmonizáció mellett.

 

Adórendszer

 

A gazdaság hosszabb távon is várható növekedése, a költségvetési hiány elfogadható szintje mellett kereskedelmi a vállalkozások alapvető érdeke az adóterhelés mérséklése, mivel a jelenlegi nagyarányú közteherviselés rontja a versenyképességet. A feketegazdaság visszaszorítása sem képzelhető el az adóterhelés mérséklése nélkül. A legfontosabb az általános forgalmi adó 27%-os kulcsának csökkentése, szélesebb termékkörben.

 

Támogatni kell a kisvállalkozások számára kedvező adózási formák erősítését, ahol pedig szükséges, annak egyszerűsítését is.

 

Az adózással összefüggő adminisztráció egyszerűsítése is segítheti a vállalkozásokat.

 

Feketegazdaság elleni fellépés

 

Figyelemmel kell kísérni az online pénztárgép rendszer működését. Fel kell lépni annak érdekében, hogy meghibásodás esetén rövidebb (nyolc napnál kisebb) javítási időszakra is kötelező legyen a forgalmazónak cseregépet adnia. A kötelező szervizelés magas költségszintje is elfogadhatatlan. Figyelemmel kell kísérni az online árképzés szabályinak változását is.

 

Az online pénztárgép rendszerhez hasonlóan figyelemmel kell kísérni az EKAER gyakorlatát is. Az adminisztráció túlzott, több egyszerűsítést igényel. Egyes kereskedelmet érintő értelmezési kérdésekre eddig nem született válasz az adóhatóság részéről, ezekben el kell járni.

 

Szorgalmazni kell a feketegazdaság elleni szigorúbb hatósági fellépést, figyelemmel egyebek mellett az ázsiai piacokra, továbbá az online kereskedelemben tapasztalható visszaélésekre.

 
Kereskedelmi közép- és kisvállalkozások támogatása

 

A Szövetségnek továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a kereskedelmi kisvállalkozások tevékenységének támogatására. Folytatni kell a kisvállalkozásokat segítő szakmai információnyújtást.

 

A jogszabályalkotásban továbbra is figyelmet kell fordítani a kereskedelmi kisvállalkozások sajátos érdekeire, így egyebek mellett azokra a jogszabályi kötelezettségekre, ahol a túlzott adóterhek, vagy a teljesíthetetlen adminisztrációs kötelezettségek váltanak ki súlyos feszültséget tevékenységükben.

 

A közeljövőben várható az uniós támogatásra épülő operatív fejlesztési programok indítása. Meg kell erősíteni a Szövetség arra irányuló korábbi kezdeményezését, hogy a kereskedelmi kisvállalkozások a korábbiaknál több fejlesztési forráshoz jussanak.

 

Társadalmi párbeszéd, ágazati szociális párbeszéd

 

A Szövetség érdekelt továbbra is közreműködni a társadalmi párbeszéd különböző fórumain, a további részvételben, az esetleges későbbi változtatások, átalakítások kidolgozásában. Meg kell kísérelni - a Szövetség gazdasági súlyával összhangban - tovább erősíteni részvételi lehetőségeit a társadalmi párbeszéd különböző szintjein.

 

A Szövetség részt vesz a jövőben is az ágazati szociális párbeszéd rendszerében. A Szövetség kezdeményező szerepet játszott eddig is a Kereskedelem ÁPB tevékenységének szervezésében. Célszerű nagyobb súlyt adni a szakmai kérdések megvitatásának és az érdekérvényesítésnek az ágazati párbeszéd rendszerében.

 

A Szövetség szervezetének erősítése

 

A Szövetség tekintélyének, ismertségének további növelése érdekében változatlanul kiemelt feladat szervezetének további erősítése, ennek keretében a tagtoborzás. A Szövetség taglétszáma az elmúlt években csökkent, elsősorban tag kisvállalkozások megszűnése miatt.

 

A Szövetségnek a szervezeti rendjén keresztül is valamennyi szakmacsoport kiegyensúlyozott képviseletére kell törekednie. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően tevékenységében a kereskedelmi vállalkozások együttműködésére, a közös érdekeket szem előtt tartó szakmai tevékenységre kell építeni.

 

Folytatni kell a különböző szakmai egyesületek, munkabizottságok tevékenységének szervezését, a tagok igényeihez igazodva, mely fontos eleme a Szövetség szervezeti rendjének. A szakmai csoportok számos kérdésben segítették a Szövetség testületeinek döntés előkészítését.

 

Nemzetközi együttműködés

 

A Szövetség célkitűzése továbbra felhasználni a hazai érdekképviseletben, érdekérvényesítésben a nemzetközi együttműködés kereteit, információt nyújtva tagjai részére az uniós kereskedelem folyamatairól, a kereskedelmet érintő uniós szintű piaci és jogi kérdésekről. Továbbra is vizsgálni kell a kereskedelemben várható új nemzetközi hatásokat, ebben támaszkodni kell az Eurocommerce, továbbá a Brüsszeli Bizottság szervezeteitől érkező, valamint más nemzetközi forrásokból származó információkra.

 

Eredményes a Szövetség együttműködése az Eurocommerce szervezetével, az elmúlt időszakban is számos kérdésben érkezett szakmai információ a Szövetséghez.

 

Szakmai szolgáltatások

 

A Szövetség tevékenységének egyik központi eleme a szakmai szolgáltatások rendszere. A legfontosabb terület a szakmai konzultációk, fórumok szervezése az időszerű kérdésekben.

 

A Szövetség információs szolgáltatásának alapja saját honlapja. Az elmúlt időszakban kialakult gyakorlat alapján a Szövetség tagjai a feldolgozást követően azonnal hozzájuthatnak a legfrissebb szakmai - piaci, statisztikai, jogi - információkhoz.

 

A honlapot a jövőben célszerű továbbfejleszteni, felhasználva az internet más kereteit is. Ehhez igazodva a hírlevél rendszert is fejleszteni szükséges.

 

Egyedi igények alapján a jövőben is folyamatosan ad információt a Szövetség a tagvállalkozásoknak (statisztikai adatok, jogszabályok).

 

A kiemelt fontosságú kérdésekben konzultációs lehetőséget nyújt az érdeklődő vállalkozásoknak.

 

Beszámoló 2010-2014

A közgyűlés részére összeállított beszámoló a Szövetség alapszabályának megfelelően tekinti át az OKSZ legutóbbi, 2010. évi közgyűlése óta eltelt időszakban folytatott tevékenységét, valamint gazdálkodását.

 

Az OKSZ 2010. évi közgyűlésén kialakította stratégiai célkitűzéseit, melyek a kereskedelmi lobbi erősítésére és a Szövetség gazdasági súlyának megfelelő, a tagvállalkozásainak érdekeire épülő fellépésére irányultak az érdekvédelem, érdekképviselet különböző fórumain. Évente meghatározta részletes programját is, mindezek képezték tevékenységének alapját.

 

Összefoglaló

 

A Szövetség 2010-ben meghatározott stratégiai célkitűzései a következő területekre irányultak:

 

- a belső piac, ezen belül a kereskedelmi ágazat erősítése, fejlesztésének előmozdítása,

- a munkahelyteremtés segítése,

- az adóterhek, az adminisztráció csökkentése,

- a kereskedelmi kisvállalkozások támogatása,

- a feketegazdaság visszaszorítása,

- a magyar áruk piacra jutásának előmozdítása,

- a beszállítók és a kereskedelem kapcsolatainak javítása.

 

A Szövetség tevékenységének értékelésekor figyelembe kell venni, hogy az elmúlt években nemzetgazdasági és ágazati szinten egyaránt megváltoztak az érdekérvényesítés, érdekképviselet keretei. A gazdaságpolitika számára kiemelt fontosságú kérdésekben egyes esetekben elhagyták, vagy rendkívül szűk időszakra és szakmai körre korlátozták az előzetes szakmai egyeztetési lehetőségeket. Ezeket a kereteket a nemzetgazdaság más területein tevékenykedő szakmai szervezetek sem tudták átlépni az érdekérvényesítésben, érdekképviseletben.

 

Az OKSZ az érdekérvényesítés megváltoztatott, leszűkített keretei ellenére minden kereskedelmet érintő kérdésben állást foglalt, függetlenül attól, hogy a döntés előkészítésében a jogalkotók szerveztek-e előzetes szakmai egyeztetést, továbbá attól is, mennyi idő állt rendelkezésre véleményt alkotni. A Szövetség az állásfoglalásait az elnökség irányításával alakította ki, egyesületei, munkabizottságai, valamint a tagvállalkozások szakértőinek bevonásával.  Szakmai egyesületei, munkabizottságai a saját szakterületüket érintő kérdésekben a Szövetség alapszabályának megfelelően önállóan is eljártak.

 

A Szövetség a hagyományaihoz igazodva az elnökség irányításával az elmúlt ötéves időszakban is célratörő véleménynyilvánításra törekedett, a kereskedelmet érintő jogalkotási kérdésekben az Országgyűlés, a kormány, valamint az egyes szaktárcák szintjein egyaránt fellépett. Az ágazat kérdéseivel foglalkozó szaktárcák - elismerve az OKSZ tagvállalkozásainak kiemelkedő szintű szakmai felkészültségét - az előzetes egyeztetésre kitűzött jogszabályok előkészítésébe minden esetben bevonták a Szövetséget. Állandó kapcsolatot tartott a szakhatóságokkal is, elsősorban a jogértelmezési kérdések egyeztetésében, továbbá az ellenőrzési tapasztalatok áttekintésében.

 

Az érdekképviseletben megkülönböztetett figyelmet fordított a Szövetség az érdekkiegyenlítésre, annak érdekében, hogy elősegítse az eltérő sajátosságú, különböző piaci érdekű vállalkozások közötti érdekharmonizációt, ezen belül előtérbe helyezve a kereskedelmi kisvállalkozások támogatását. Elfogadta azokat a célravezető szabályozási megoldásokat, ahol a kisvállalkozásokra kisebb adó-, vagy adminisztrációs teher hárult. Az érdekharmonizáció célja volt az is, hogy az érdekképviselet során elkerülhető belső szakmai viták ne gyengítsék az érdekérvényesítés lehetőségeit. A Szövetség ugyanakkor alapszabályának megfelelően a tagvállalkozások közötti vitás kérdések esetében mindig továbbított a döntéshozók részére minden eltérő álláspontot. A Szövetség körültekintően elemezte a tervezett változásokat és ennek alapján felhívta a döntéshozók figyelmét a várható következményekre is az egyes vállalkozáscsoportok viszonylatában.

 

A Szövetség a korábbi években több kérdésben az Alkotmánybírósághoz fordult (kereskedelmi törvény, környezetvédelmi termékdíj, beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalma, ágazati különadó). A 2012-től hatályos Alaptörvény alapján már nem lehet gazdasági kérdésekben az Alkotmánybíróságot megkeresni. A Szövetség összes korábbi lezáratlan beadványát érdemi vizsgálat nélkül, jogosultság hiányában elutasította az Alkotmánybíróság.

 

Összegezve a Szövetség tevékenységének értékelését, az elnökség állásfoglalása szerint feladatait a 2010-2014. közötti időszakban a legutóbbi közgyűlésen elfogadott stratégia, továbbá az OKSZ éves programjainak célkitűzéseivel összhangban végezte. A Szövetségnek számos szakkérdésben sikerült állásfoglalását érvényesítenie a kereskedelem érdekében eljárva, ugyanakkor az ágazat egyes területeinek átalakítására, korlátozására irányuló, kiemelt súlyú kormányzati döntésekben nem mérlegelték megalapozott ellenérveit a döntéshozatal során. Sikeresen teljesítette a tagvállalkozások tevékenységét segítő, szakmai információnyújtással összefüggő feladatait, egyebek mellett a várható jogszabályváltozásokról, időszerű jogszabály értelmezési kérdésekről, továbbá piaci folyamatokat bemutató statisztikai adatokról, felmérések eredményeiről. Szakrendezvényei is sikeresek voltak.

 

A legfontosabb állásfoglalást igénylő szakfeladatok a következők voltak az elmúlt ötéves időszakban:

 

- ágazati különadó (2011-13.)

- nagy alapterületű üzletek építési tilalma (2012-2014., 2015-), kitiltás a világörökségi területről (2015-)

- új munka törvénykönyve (2013-)

- környezetvédelmi termékdíj rendszer átalakítása (2011-)

- online pénztárgép rendszer kiépítése (2012-)

- beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalma (2010-, több lépésben)

- dohánykereskedelem átalakítása (2013-, több lépésben)

- élelmiszerfelügyeleti díj emelése (2015-)

- két évig veszteséges, 15 milliárd forint árbevételnél nagyobb napicikk kereskedelmi vállalkozások tevékenységének betiltása (2015-)

- reklámadó (2014-)

- használt és hulladék elektromos és elektronikai készülékek visszavételének új rendje (2015-)

- EKAER bevezetése

- nyitva tartás új szabályozása (2014-).

 

 

Részletes beszámoló

Az egyes szakterületeken a következők szerint végezte tevékenységét a Szövetség 2010-2014. között.

 

Jogalkotás

 

Kereskedelmi törvény

 

Helyi piacok

Támogatta a Szövetség a helyi piacok szervezésének könnyítésére irányuló indítványt. A kereskedelmi törvény 2011. évi módosításával a helyi piac szervezésekor elégségessé vált a bejelentés a területileg érintett önkormányzat részére, ami a hatósági eljárás egyszerűsítését jelentette, a piaci lehetőségeket érdemben nem befolyásolta.

 

Áruházláncok tevékenységének korlátozása

2014. végén döntött az Országgyűlés a kereskedelmi törvény szigorításáról. A döntés nyomán 2015. január 1-től korlátozták a nagyméretű napi cikk, élelmiszer kereskedelmi vállalkozásokat tevékenységét:

 

= 2017. végéig a diszkontoknak és a nagyméretű szupermarketeknek be kell zárniuk a világörökségi területeken, újat építeni már 2015-től tilos,

= a 15 milliárd forintnál nagyobb éves árbevételű napi cikk kereskedelmi társaság, ha bármely két egymást követő üzleti évben mérleg szerinti eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív, a második üzleti év beszámolójának elfogadását követően nem folytathatja tevékenységét (2015. már beleszámít a vizsgálható időszakba),

= a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény alkalmazásában a gazdasági erőfölényt a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítésének piacán fennállónak kell tekinteni, amennyiben a vállalkozásnak, kapcsolt vállalkozásoknak a napi fogyasztási cikk éves nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot, 2016-tól.

 

Nyitva tartás szabályozása

 

Az Országgyűléshez 2011-ben benyújtott korlátozó javaslatot akkor elvetették, 2014-ben viszont új törvényt alkottak az üzletek nyitva tartásának szabályairól (ez a hétköznapi, vasárnapi és éjszakai üzemeltetésre egyaránt kiterjedt). A kereskedők mindvégig megosztottak voltak ebben a kérdésben. Az új szabályozás 2015. március 15-én lépett hatályba. Ennek lényege, hogy meghatározott kivételektől eltekintve az üzleteknek vasárnap, munkaszüneti napokon és éjszaka zárva kell tartaniuk. A kivételek részben termékkörökhöz kötődnek, emellett a tulajdonosok és segítő családtagjaik munkavégzésére nem vonatkozik a korlátozás. A nyitva tartási időszak hajnali fél öttől este 22 óráig tart (hétfőtől szombatig). Öt vasárnap nyitva lehet tartani (ebből négy csak decemberre eshet).

 

Egyes kérdéseket a kereskedelmi törvényben (nagy- és kiskereskedelmi tevékenység egyidejű végzésének tilalma, benzinkút területén lévő üzletek korlátozása), mást a munka törvénykönyvében szabályoztak (az öt szabadon választható vasárnap esetében 100% pótlék jár az alkalmazottnak).

 

Az új szabályozás hatásait hosszabb időszak adatai, valamint tapasztalatai alapján lehet pontosan felmérni. A Szövetség a tagvállalkozások állásfoglalásait továbbította a jogszabály előkészítés során, emellett előre jelzett várható piaci hatásokat is.

 

Kereskedelmi létesítmények építése

 

Az építési joganyag (az épített környezet védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. számú törvény) külön szabályozza a kereskedelmi létesítmények építését. 2012-14. között 300 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű értékesítőhelyet csak a nemzetgazdasági miniszter engedélyével lehetett építeni. Az engedélyt nemzetközi áruházláncoknak nem adták meg.

 

Az építési tilalom célja a döntés előkészítők indoklása szerint a nemzetközi áruházak terjeszkedésének fékezése volt. A hazai kereskedelmi kisvállalkozások támogatták a döntést, ugyanakkor a nemzetközi láncok mellett az ingatlanfejlesztők és az építőipar is kedvezőtlen intézkedésnek tartották, tiltakoztak ellene.

 

Két területen menet közben tovább szigorították a tilalmat, melyek már a kisebb vállalkozásokat is érintették. Az Országgyűlés a 2013. évi CLXXXIII. törvény vonatkozó része kiegészítette az eredeti szövegezést azzal, hogy bele kell érteni a korlátozásba az építmény engedélyköteles átalakítását is. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy bármilyen nem kereskedelmi célú építmény átalakítása kereskedelmi létesítménnyé, ha az építési engedélyköteles, a tilalomba ütközött 300 négyzetméter alapterület felett.

 

További szigorítás volt a kereskedelmi létesítmények építésében a parkolóhelyek létesítésére vonatkozó előírások módosítása. Eredetileg a 253/1997. számú kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről előírta a kereskedelmi létesítmények építésekor a parkolóhelyek számát. A korábbi előírások alapján bármely kereskedelmi létesítmény esetében 100 négyzetméter alapterületig 10 négyzetméterenként egy, felette pedig 20 négyzetméterenként egy parkolóhely létesítése volt kötelező. Lényeges feltétel volt, hogy az önkormányzatok ugyanakkor helyi építési rendeleteikben ettől a követelménytől eltérhettek.

 

A kormány a 440/2013. számú rendeletében az előbbieket megváltoztatva egyrészt előírta, hogy a napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű üzlet esetében az árusítótér minden megkezdett 10 négyzetméter nettó alapterülete után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani, meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében is, emellett az előírásoktól önkormányzati rendelet nem térhet el.

 

Az építési törvényben foglalt korlátozást a 2014. decemberében hozott újabb döntéssel lényegét tekintve meghosszabbították, azzal, hogy a mérethatár 400 négyzetméter lett, az eljáró hatóságok pedig a meghatározott alapterület felett a kijelölt kormányhivatalok lettek. A tárcaközi bizottság előzetes véleményező szerepköre megmaradt.

 

Fogyasztóvédelem

 

A Szövetség több alkalommal fellépett annak érdekében, hogy a fogyasztóvédelmi ellenőrzésekben szakítsanak a bírságolás központú gyakorlattal. Ennek is köszönhető, hogy az Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2010-ben meghirdette az ellenőrzési gyakorlatának módosítását, így az első alkalommal elkövetett kisebb súlyú vétségek esetében a fogyasztóvédelmi bírság mellőzését, ezzel együtt pedig a cselekmény súlyához jobban igazodó elmarasztalást. A meghirdetett elvekkel szemben a vállalkozások tapasztalatai azonban az elmúlt években végül is vegyesek voltak. Az ellenőrzési gyakorlatot jelentős mértékben befolyásolta az is, hogy a különböző szakhatóságokat a területi kormányhivatalokhoz rendelték (az élelmiszerbiztonság területének kivételével).

 

Fogyasztóvédelmi politika

 

Közreműködött a Szövetség a 2011-14. évekre, továbbá a 2014-et követő évekre szóló fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában. Követelményként fogalmazta meg, hogy a szakhatóságok ellenőrzési gyakorlata egységes, a bírságolás rendje átlátható, az elmarasztalás pedig a cselekmény súlyával arányos legyen. Szorgalmazta a fogyasztóvédelmi joganyag alapján előírt adminisztrációs terhek csökkentését is. A Szövetség kiemelt követelménynek tartotta, hogy nagyobb erővel kell a fogyasztóvédelemnek a feketegazdaság ellen fellépnie.

 

Tagja a Szövetség a Fogyasztóvédelmi Tanácsnak, mely döntő részben a civil fogyasztóvédelmi szervezetek, továbbá a békéltető testületek tevékenységének működésével foglalkozott.

 

Az új Ptk-val összhangban változott a fogyasztóvédelmi joganyag is, így fogyasztó - az uniós joggal egyezően - kizárólag természetes személy lehet. Módosult a fogyasztók részére szóló tájékoztatás rendje is. A távollévők között kötött szerződés esetén az elállási idő 14 naptári nap lett (8 munkanap helyett). A Szövetség számos gyakorlati kifogást felvetett a Ptk és a kapcsolódó fogyasztóvédelmi joganyag átdolgozása során, ezeket többségét figyelembe is vették a jogalkotásban, kivéve a kötelező uniós követelményekbe ütközőket.

 

Egyetértett az OKSZ azzal a döntéssel, mely az új fogyasztói csoportok létesítését megtiltotta. Az OKSZ Játékkereskedők Egyesülete kezdeményezte a használt játékok árusításának megtiltását, mivel az a feketézéshez hasonló súlyos versenyhátrányt jelent a játékkereskedőknek, a vásárlóknak pedig veszélyforrás, de eddig döntés nem született.

 

Fogyasztóvédelmi referens

 

Élesen tiltakozott a Szövetség a fogyasztóvédelmi referens intézményrendszerének bevezetése ellen 2013-ban. Az OKSZ fellépése nyomán első még alkalommal még levették a napirendről az új rendszer elfogadását, de végül mégis bevezették, módosítást, a követelmények egyszerűsítését pedig nem engedtek a jogalkotók.

 

A fogyasztóvédelmi referens foglalkoztatásának előírását, mely a nagyvállalkozásoknak kötelező (15 milliárd forint árbevétel felett és egyidejűleg 250 főnél nagyobb foglalkoztatás esetén) 2014-ben tovább szigorították.

 

Adózás

 

Ágazati különadó

 

Előzetes egyeztetés nélkül döntött az Országgyűlés a kereskedelmi ágazatot terhelő válságadóról 2010-ben. Az OKSZ a törvényjavaslat benyújtásától az annak elfogadásáig rendelkezésre álló három nap alatt kidolgozta tiltakozó állásfoglalását az Országgyűlés részére, de változtatni nem lehetett. Az új adó a kisebb vállalkozásokat is hátrányosan érintette.

 

A Szövetség állásfoglalásában nem kifogásolhatta a válságadó intézményét, hiszen a döntés időszakában bizonytalan volt a várható gazdasági és költségvetési helyzet, de annak mértéke és arányai ellen élesen tiltakozott. Fellépése arra irányult, hogy az adómérték a kereskedelmi vállalkozások teherviselő képességéhez igazodjon. A Szövetséget sok kisvállalkozás is megkereste azzal, hogy számukra is súlyos teher a különadó. A Szövetség az Alkotmánybírósághoz is fordult ebben a kérdésben, de ott végül döntés nem születhetett.

 

A Szövetség szakmai érvrendszere is szerepet játszott abban, hogy a meghirdetett 3 éves időszakot követően már nem hosszabbította meg a kormány a kereskedelmi különadó rendszerét, az Unió is erre szólított fel (más ágazatokban tovább fennmaradt).

 

ÁFA

 

Tiltakozott a Szövetség a fogyasztói piac túlzott adóztatása, ezen belül az általános forgalmi adó 27%-ra emelése ellen, de ez a mérték végül 2012-től hatályba lépett.

 

Támogatta a Szövetség a fordított adózás bevezetését egyes áruterületeken.

 

Az alapvető élelmiszereknél az iparral és a termelőkkel közösen az áfa csökkentése mellett lépett fel több alkalommal is, de ezeket a javaslatokat 2014. végéig elvetette a kormány. A Szövetség fő célja a 27%-os áfa-kulcs általános csökkentése volt, minden áruterületen, de felmérve a lehetőségeket, első lépésben az élelmiszerek területén kezdeményezte az adókulcs mérséklését.

 

E-útdíj

 

2013. július 1-től indult az egyes útszakaszokra előírt útdíj rendszer, mely nyomán a költségvetés 150 milliárd forint bevétellel számolhatott éves szinten. A kereskedelmet érzékenyen érintette az útdíj bevezetése, mivel szállításigényes ágazat, költségnövekedést is okozott.

 

Nyereségminimum adóalapjának bővítése

 

A társasági adóról szóló törvény módosításával 2015-től megszűnt az a lehetőség, hogy veszteséges gazdálkodás esetében a nyereségminimum alapját (a nettó árbevételt) csökkenteni lehessen az ELÁBÉ-val (eladott áruk beszerzési értékével) és a közvetített szolgáltatások értékével (ha a veszteséges vállalkozás a nyereségminimum megfizetését vállalja). Ez súlyos hátrányt jelent a kereskedelem számára, ezért tiltakozott a Szövetség a döntés ellen. Ez a számítási mód az SzJA-ban is kiterjed az egyéni vállalkozókra.

 

Reklámadó

 

A Szövetség tiltakozott a reklámadó bevezetése ellen, bevezetését követően pedig módosításokat kezdeményezett. A reklámtevékenység a reklámadó 2014. évi bevezetése következtében jelentősen megdrágult. Az új adó a saját célú reklámra is kiterjed, ami súlyos pénzügyi és adminisztrációs teher. A reklámadó kigazdálkodására nincs pénzügyi lehetőségük a kereskedőknek. A reklámadó a magyar gyártók, beszállítók számára is hátrányos, aminek következtében piacot is veszíthetnek a megfelelő szintű reklám hiányában, a korábbi reklámkeretek kényszerű leépítése miatt.

 

Időközben az uniós eljárás nyomán megváltozott a reklámadó rendje, ami viszont a korábbiaknál sokkal súlyosabb pénzügyi terhet jelent a kereskedelemben. Az adómentes sáv lecsökkentése (500 millió forintról 100 millió forintra), valamint az 5,3%-os kulcs bevezetése nyomán öt-tízszeres tehernövekedés is várható. Az új szabályok a Magyar Közlönyben már megjelentek.

 

Népegészségügyi termékadó

 

Aggályosnak ítélte a Szövetség a népegészségügyi termékadó bevezetését 2011-ben, majd kiterjesztését 2012-ben, ezt követően pedig 2015-től (így már egyes alkoholos italokra is kiterjed). Az érintett termékek forgalma a bevezetést követően visszaesett, veszteséget okozva a gyártóknak is.

 

Cafeteria

 

2011-ben még a Szövetség javaslataival egyező módon módosította a cafeteria rendszert a kormány, ezen belül egységesítve a hideg és meleg utalványokat, nem korlátozva a beváltás helyét a kereskedelem és a vendéglátás között. 2012-ben viszont bevezette az Erzsébet utalványt, amit éles vita kísért. Az indulásnál a nemzetközi tulajdonú áruházakat nem engedték a rendszerbe. A hazai kisvállalkozások sérelmezték a magas elfogadóhelyi díjat (2012-ben 6%, 2013-ban 5%). A cafeteria többi eleme is átalakult, a kereskedelmi beváltás összeghatára legutóbb pedig csökkent (kedvezményes adózás mellett 400 ezer forintról 200 ezer forintra). Mindezek nyomán a kereskedelmi cafeteria piac kisebb lett.

 

Bankkártya használat, bankközi jutalék szabályozása

 

Az OKSZ korábban több alkalommal fellépett a bankkártyás fizetések után a bankok részéről felszámított elfogadóhelyi jutalék, valamint ezzel összefüggésben a bankközi jutalék csökkentése érdekében. Az Országgyűlés végül döntött arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosításával a folyószámlát terhelő bankkártyás fizetés után 0,2%, a hitelkártyás vásárlások után pedig 0,3% lett a bankközi jutalék felső határa. A kereskedelem számára gondot okoz ugyanakkor az, hogy a módosítás ellenére a készpénzfizetés kezelésének költségei sok területen még mindig kisebbek a bankkártyás fizetések ráfordításainál.

Felvetődött olyan javaslat is, hogy minden kereskedő és szolgáltató helyen kötelezővé tennék a bankkártya elfogadást. Ez ellen tiltakozott a Szövetség az MNB-vel folytatott egyeztetések során a kisvállalkozások érdekében, ennek eredményeként ez a kérdés eddig lekerült a napirendről. Az MNB ugyanakkor nemrégiben megkereste a kereskedelmi vállalkozásokat annak érdekében, hogy a jutalékcsökkentés nyomán nyert forrást fordítsák a bankkártya használat ösztönzésére. Eddig még nem zárultak le az ezzel kapcsolatos egyeztetések. A kereskedők állásfoglalása, hogy olyan pénzügyi terheket is kaptak, melyek miatt szabadon felhasználható forráslehetőségük nincs, így a bankkártya használat ösztönzésére korlátozottak a lehetőségeik (elsősorban az eladóhelyi reklám jöhet számításba), a kulcsszereplő pedig a megfelelő felhasználói információkkal rendelkező banki kör lehet.

 

Vállalkozások közötti készpénzfizetési korlátozás

 

Sikerült elérnie a Szövetségnek, hogy a vállalkozások közötti készpénzfizetés korlátozása a kereskedelemben kezelhető legyen. A döntést megelőzően 5 millió forint összegben tervezte a kormány a korlátozást, de végül - az OKSZ fellépése nyomán - 1,5 millió forintban húzták meg a határt. Az alkalmanként 1,5 millió forintnál kisebb értékű készpénzfizetést azonos felek esetében ugyanakkor nem kell havonta összegezniük a kereskedőknek, mivel a kereskedelemben sajátosságai miatt a többszöri készpénzmozgás rendeltetésszerű. A Szövetség felkérésére az adóhatóság állásfoglalást is kiadott a jogszabály értelmezésére (2003. évi XCII. törvény 2013. január elsejétől hatályos változása, 38.§, valamint 172.§).

 

Kötelező késedelmi költségátalány

 

Több alkalommal is foglalkozott a Szövetség a Ptk-ban (6:155.§ (2)) szabályozott, kötelező késedelmi költségátalány kérdésével. Ennek alapján a vállalkozások közötti szerződést megszegő, fizetési kötelezettségét késve teljesítő vállalkozás köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak megfelelő forintösszeget megfizetni. Eltérő jogértelmezési vélemények alakultak ki ebben a kérdésben, ezért a Szövetség arra törekedett, hogy az ellentmondások ne okozzanak károkat az érintett vállalkozásoknak.

 

További adókérdések

 

A kisvállalkozások érdekében támogatta a Szövetség 2010-ben azt, hogy az 500 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások társasági adója 10%-ra csökkenjen.

 

Kifogásolta a Szövetség több fórumon a helyi adók rendjét, az önkormányzatok gyakorlatát (az építmény és telekadó kérdésében).

 

2013-tól a helyi adók szabályváltozása 35 milliárdos többlet terhet jelentett az ágazat számára, de ez még kezelhető súlyozással oszlott meg a kereskedelmi vállalkozások között.

 

Hulladékgazdálkodás, környezetvédelmi termékdíj

 

Környezetvédelmi termékdíj

 

Átalakult a környezetvédelmi termékdíj rendje 2011-től, több lépésben módosult a szabályozás. A Szövetség több alkalommal is egyeztetést folytatott a jogalkotókkal, számos kérdésben sikerült változtatást elérni. Az új rendszer nehézkesen indult (egyebek mellett új szerződéseket kellett kötni).

 

A legfontosabb, jelentős egyszerűsítés, amit a megelőző időszakban az OKSZ számos alkalommal felvetett, hogy a környezetvédelmi termékdíj kötelezettje a csomagolóanyag előállítója lett. A kisvállalkozások számára átalányfizetést vezettek be, ami úgyszintén jelentős egyszerűsítés.

 

A termékdíjak mértéke az új rendszer bevezetésekor a szakmai szervezetek tiltakozása ellenére nőtt, a műanyag bevásárló-reklámszatyor és az áruházi reklámújságok esetében jelentős arányban. 2011-ben végül 50 milliárd forint lett a költségvetés termékdíj bevételi előirányzata (az eredeti terv 100 milliárd forint volt). A szakmai szervezetek több alkalommal is állást foglaltak a termékdíj terhek emelése ellen, mivel az visszaveti az érintett termékek fogyasztását. Tiltakozott a Szövetség a termékdíj köteles árukör 2015. évi bővítése ellen is.

 

Kötelező betétdíj

 

Az italcsomagolások kötelező betétdíjas rendszerének kidolgozása is megkezdődött a kormány részéről, de a tervezett szabályok ellentmondásai és a várható gyakorlati problémák, többek között a kisvállalkozások sérelmei miatt az OKSZ fellépése nyomán (más szakmai szervezetekkel közösen) sikerült megakadályozni a bevezetést.

 

Hulladék és használt elektromos készülékek visszavétele

 

A kereskedők rendkívül széles körét érintette az elektromos és elektronikus használt, valamint hulladék készülékek visszavételének új szabályozása (az elektromos háztartási készülék, elektronikai szaküzletek mellett egyes nagyobb élelmiszer áruházakat, bútor-, barkács áruházakat, játékboltokat, autófelszerelés szaküzleteket, benzinkutakat, szépségápolási boltokat, kisebb szaküzleteket is érint).

 

A használt, valamint hulladék elektromos és elektronikus készülékek visszavétele a vásárlóktól az uniós csatlakozás óta kötelező a gyártók és a kereskedők számára. Korábban a 264/2004., majd a 443/2012. számú kormányrendeletek szabályozták ezt (új háztartási elektromos berendezés értékesítésekor, ha a vásárló felajánlja, az értékesített berendezéssel azonos mennyiségű és azonos elsődleges használati célú hulladékká vált háztartási elektromos berendezést kötelező volt visszavenni).

 

A 2015-től tervezett változások első menetben még arra irányultak, hogy a különböző elektromos, elektronikai készülékeket az értékesítőhelyek betétdíj ellenében legyenek kötelesek a vásárlótól visszavenni. A Szövetségnek ezt a megoldást sikerült megakadályoznia (a szaktárca olyan díjarányokat tervezett, melyek nem engedték volna a rendszer érdemi működését).

 

Az újabb kormányzati terv vásárlási utalvány adásának előírására irányult, a jogszabályt el is fogadták. Sajnálatos módon a visszavételt szabályzó 197/2014. számú kormányrendelet sem egyezett a kereskedelmi vállalkozások érdekeivel, sőt, ellehetetlenítette volna működésüket. A rendelet ugyanis vásárlási utalvány adását írta elő termékenként meghatározott értékekben, de annak beváltási rendjét végrehajthatatlan módon szabályozta. Így korlátlan értékben be lehetett volna váltani azokat bármilyen termék, akár élelmiszer, vagy kozmetikum vásárlásakor is. Számos pontatlanság is jellemezte a jogszabályt, a kötelező tájékoztatás előírásai pedig teljesíthetetlenek voltak.

 

Sikeresen lépett fel végül a Szövetség a már elfogadott 197/2014. számú kormányrendelet gyökeres megváltoztatásában. A Szövetség fellépése nyomán a kormány minden módosító javaslatot elfogadott. A 2015. elejétől hatályba is lépett módosított jogszabály ugyan továbbra is előírja, hogy termékenként meghatározott értékben köteles a kereskedő vásárlási utalványt adni a vásárlónak az áruházba visszavitt használt és hulladék készülékekért, de vásárláskor egy megvett termék után csak egy utalvány használható fel, a vásárlási utalvány pedig más termékkör megvételére nem fordítható. Az utalványérték legfeljebb a megvásárolt árucikk értékének 10%-áig számítható be (korábban ilyen korlátozás nem volt). A forgalmazó kizárólag azokat a felajánlott használt és hulladék elektromos, elektronikus berendezést köteles visszavenni, mely termékeket (típusokat) korábban értékesített.

 

Munka világa

 

Bérkompenzáció

 

2011-ben, majd 2012-ben döntött a kormány a kisebb keresetűek bérkompenzációjáról, mivel az adójóváírás kivezetése csökkentette a nettó béreket. A Szövetség  közreműködött a kompenzációs feltételek és a hozzájuk kapcsolódó pályázati rendszer kidolgozásában, melyek adminisztrációja egyébként rendkívül bonyolult volt.

 

Munka törvénykönyve

 

Számos lényeges kérdésben megváltozott az új Munka Törvénykönyve, mely  2012. július 1-től lépett hatályba. A kereskedőket elsősorban a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével, a munkaidő beosztásával, a több műszakkal, a szabadság, szabadnap, pihenőidő kiadásával, bérezéssel és a pénztárosok biztosítékával kapcsolatos gyakorlati kérdések érintették, figyelemmel az ágazat magas élőmunka igényére. A Szövetség számos kérdésben sikerrel lépett fel a kereskedők érdekében (munkaszerződés kötelező elemei, munkavégzés helyére vonatkozó szabályok, munkaidőkeret kezelése, munkaidő beosztása, pótlékok meghatározása.

 

További szabályozási területek

 

- Közreműködött a Szövetség a szakképzés átalakításához kapcsolódó joganyag módosításában. Támogatta a gyakorlati képzés súlyának erősítését, továbbá a szakmai szervezetek és a kamarák nagyobb szerepét a szervezésben, valamint az oktatás tananyagainak kialakításában.

- Támogatta a Szövetség a munkahelyvédelmi akciótervet, ami adó-, járulékkönnyítést jelentett a vállalkozások számára.

- Közreműködött a Szövetség a nemzetgazdasági szintű éves bértárgyalások előkészítésben. Ebben a kérdésben az OKSZ azt az álláspontot képviselte, hogy az ágazat teherviselő képessége korlátozott. A kormány a 2013. évi minimálbér emeléséhez támogatást adott, a Szövetség is fellépett annak érdekében, hogy az ágazat a támogatott körben legyen.

 

A kereskedelemben a kötelező minimálbér teljesítése elsősorban a kisebb vállalkozások számára jelentett nagyobb terhet. A kereskedelemben a fizikai dolgozók bruttó átlagkeresete a nemzetgazdasági átlagnál kisebb.

 

Polgári Törvénykönyv

 

Közreműködött a Szövetség az új Ptk kereskedelmet érintő kérdéseinek előkészítésében is, az előzetes szakmai vitákban. Figyelemmel kísérte a végrehajtási joganyag kidolgozását.

 

Élelmiszer kereskedelem

 

Másodlagos importellenőrzés

 

Tiltakozott a Szövetség a másodlagos importellenőrzés 2010. évi bevezetésekor a túlzott terhet jelentő adatszolgáltatás ellen (gyakorlatilag tételes jelentési kötelezettséget írt elő a szaktárca rendelete).

 

Magyar termékek támogatása

 

A Vidékfejlesztési Minisztérium 2011-ben kidolgozta a magyar termék rendeletet. A rendelet lényege, hogy a vállalkozások önkéntes minősítése esetén magyar termék, hazai, továbbá hazai előállítású besorolások alkalmazhatók. A rendelet tartalmát végül nem kifogásolta a Szövetség. A hungarikumok védelméről szóló törvényjavaslatot sem kifogásolta a Szövetség, bár meglehetősen bonyolult rendszert alakított ki a kormány.

 

Beszállítókkal szembeni forgalmazói magatartás

 

Sikerült elérnie a Szövetségnek a még 2009-ben megalkotott, a beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvénynek néhány, a kereskedők számára előnyös módosítását 2012-ben:

 

-          a közeli lejáratú élelmiszerek esetében meghatározott időszakon belül lehetőség nyílt a beszerzési ár alatti értékesítésre,

-          az első alkalommal bevezetett, de készleten maradt, továbbá a közeli lejáratúként átvett, de végül lejárt fogyaszthatósági, vagy minőség megőrzési idejű termékek esetében előírhatóvá vált a beszállító részére a visszavétel,

-          a gyártónak az átvételt követő 15 napon belül kell a számlát a kereskedő rendelkezésére bocsátania (ebben az esetben az áruátvételt követően 30 nap a fizetési határidő), ha viszont késik a gyártó, akkor a számla rendelkezésre bocsátását követő 15 napon belül kell a kereskedőnek a számlát kiegyenlíteni,

-          a számlakompenzáció szélesebb körű lett,

-          az ellenőrző hatóságnak első alkalommal elkövetett jogszabálysértés esetén lehetőséget kell adnia kötelezettségvállalásra a kereskedő részére.

 

Diszkriminatív árképzés tilalma

 

Éles vita kísérte a diszkriminatív árképzés 2012-ben bevezetett tilalmát. Az eredeti jogalkotói cél a tejpiac védelme volt, a módszer azonban eleve kétségesnek mutatkozott, az ellenőrzési gyakorlat pedig ellentmondásos. (Az azonos termékek fogyasztói árának a termék származási országa alapján diszkriminatív módon eltérő képzése tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül).

 

Tiltakozott a Szövetség a szaktárca tejpiaci egyeztetéseinek egyes kérdései ellen is (azzal, hogy csak a tárgyszerű, versenyjogot nem sértő együttműködést támogatja).

 

Szakmaközi szervezetek szabályozása

 

Közreműködött a Szövetség 2012-ben az agrárpiaci rendtartást felváltó, a szakmaközi szervezetekről szóló törvény előkészítésében. Az agrárjog abban a kérdésben is megváltozott, hogy szakminiszteri egyetértéssel meghatározott keretek között egyeztetések folytathatók a termelők, piaci szereplők között a versenyjog kizárásával.

 

Élelmiszerek jelölése

 

2014-ben kiemelt feladatot jelentett az élelmiszerkereskedők számára az élelmiszerek jelölését szabályzó 1169/2011. EU rendelet bevezetése (2014. december 13-tól). A rendelet módosította az élelmiszerek címkézéséről szóló irányadó rendelkezéseket.

 

FELIR

 

Közreműködött a Szövetség az élelmiszerkereskedelemben 2015. január elejétől kötelező FELIR rendszer indításában is. Nyilvántartásba nem vett élelmiszerlánc szereplőtől tilos élelmiszert vásárolni, átvenni értékesítésre, szállításra és tárolásra. A FELIR kapcsolódik az EKAER-hez (az EKAER rendszerbe leadott információkat megkapja a NAV-tól a NEBIH), így az élelmiszer kereskedelem ellenőrzése a két rendszer adatainak egyeztetésével is folyik.

 

Kiemelt élelmiszeripari létesítmények kijelölése

 

A létfontosságú agrárgazdaság létesítményekről szóló 540/2013. számú kormányrendelet alapján 2014-ben kijelölésre kellett javasolni azokat a tárolást, elosztást végző logisztikai létesítményeket, melyek esetében a vállalkozás 40 milliárd forintnál nagyobb forgalmú, vagy legalább 75 kereskedelmi létesítményt élelmiszerrel ellát. A besorolási feltételek egyeztetésében közreműködött a Szövetség.

 

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj

 

Az adótörvények módosításához kapcsolódva változott az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, drasztikus mértékben megemelve a legnagyobb élelmiszer kereskedelmi láncok részére az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat 2015. elejétől. A Szövetség a jogszabály előkészítés során ez ellen élesen tiltakozott. A törvény korábban is előírta a felügyeleti díj megfizetését az élelmiszergazdaság valamennyi szereplője (a termelő, a feldolgozó, a nagykereskedő és a kiskereskedő) részére, aminek mértéke azonban egységes volt 2014. végéig, az árbevétel 0,1%-a.

 

A törvénymódosítás ennek a díjnak a mértékét változtatta meg, kizárólag az élelmiszer kis- és nagykereskedők esetében. A felügyeleti díj mértéke az árbevétel meghatározott mértéke, de sávos rendszerben, 500 millió forgalom felett 0,1%-tól 6% mértékig, 50 milliárd forint értékkel növelve az egyes sávokat. Az érintett kereskedőkre rótt emelés összege túllépi a 30 milliárd forintot, az érintett vállalkozások  korábban együtt 2 milliárd forintot fizettek.

 

Dohánykereskedelem

 

A kormány 2012-ben dolgozta ki a dohányárusítás új szabályait, az új rendszer 2013. közepén indult. A koncessziós rendszerben a szakosodott üzletek száma tizede a korábbi értékesítő helyeknek. Több módosítás nyomán szélesedett a dohányszaküzletekben árusítható termékkör, majd 2014. júniusától megtiltották a 2500 négyzetméternél nagyobb eladóterű üzlethez kapcsolódó, továbbá a benzinkutaknál lévő trafikok működését. A dohánytermékek kiskereskedelmi árrését 10%-ban rögzítették.

 

Az új rendszer elsősorban a kis élelmiszerüzleteknek okozott súlyos veszteséget. Rendkívül káros emellett a feketézés megugrása, részben az értékesítőhálózat egyenetlenségei, részben a megemelt adóterhek, részben pedig az új rendszer rossz jövedelmezősége miatt.

 

A trafikban árusítható termékkör (szerencsejáték termék, szeszes ital, energiaital, kávé, ásványvíz és üdítőital, újság, napilap, folyóirat, periodikus kiadvány, fagylalt, jégkrém) versenyt is jelent az élelmiszer árusítóhelyekkel.

 

Az új dohányértékesítési rendszer súlyos feszültségek hordozója. Az említett problémák mellett a kereskedelem elleni bűnözés kiemelt célpontjává is vált. Várható a dohány nagykereskedelem átszervezése is.

 

Fellépés a feketegazdaság ellen

 

Folyamatosan szorgalmazta a Szövetség a feketegazdaság elleni fellépést, a hatóságok célratörő ellenőrzését, elsősorban az ázsiai piacokon, továbbá az engedély nélkül árusítók körében. Súlyos feszültségek jellemeznek több értékesítési csatornát, valamint termékkört, továbbá az online kereskedelmet is.

 

Az egyes áruterületeken bevezetett fordított áfa az adott körben segítette ugyan a feketézés visszaszorítását, de ennek lehetőségei korlátozottak (uniós hozzájárulás is kell bevezetéshez). Az online pénztárgép rendszer, továbbá az EKAER bevezetése is hozzájárul az adóelkerülés visszaszorításához, de az alapvető probléma a 27%-os áfa-kulcs, a nagy adóterhelés.

 

Online pénztárgép rendszer kiépítése

 

A kormány 2012. októberében döntött a pénztárgépek állami adóhatósági összekötéséről. Az adóhatóság vizsgálatai azt mutatták, hogy jellemzően minden negyedik vizsgált vállalkozás követ el valamilyen jogsértést a nyugtaadás körében.

 

A jogszabályi hátteret az általános forgalmi adóról, valamint az adózás rendjéről szóló törvények módosítása, továbbá a részletes előírásokkal az online pénztárgépek bevezetését és működését szabályzó NGM rendelet alkották. Az induló 3/2013. számú NGM rendeletet később a 48/, valamint 49/2013. számú NGM rendeletek váltották fel.

 

Az átállás ütemezése többször is változott menet közben, végül 2014. augusztusában zárta le a kormány (a hagyományos pénztárgépre meghatározott 2013. június 30, valamint az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépre kitűzött 2013. december 31. helyett).

 

A Szövetség közreműködött az NGM mellett működő pénztárgép munkabizottságban, emellett önállóan is számos egyeztetést szervezett a szaktárca és a NAV vezetőivel. Számos módosító javaslatát elfogadta az NGM és a NAV, ugyanakkor néhány kérdésben nem sikerült a rendszer egyszerűsítését elérni.

 

A határidők módosítása mellett határozottan fellépett a Szövetség a kisvállalkozások pénzügyi támogatása érdekében (erre 50 ezer forintot írt elő az NGM rendelete). Az OKSZ nagyobb, szélesebb körű támogatást javasolt, így a legkisebb vállalkozások részére a csere teljes költségének megtérítését. Az OKSZ kezdettől fogva fellépett annak érdekében is, hogy az adóhatóság az átállás ellenőrzése során a kezdeti időszakban ne bírságoljon.

 

Az alapvető problémát mindvégig az okozta, hogy a kitűzött határidők a fejlesztés és a gyártás időigénye miatt eleve teljesíthetetlenek voltak. Emiatt a kisvállalkozások egy kisebb része elesett a jogszabály szerint igénybe vehető támogatástól is.

 

Az online adatkapcsolat hatósági ármeghatározásának kérdésében az OKSZ a maximált árformát javasolta. Ez a költség is rendkívül érzékeny területe az online pénztárgép rendszernek, de a rendszer indításakor fix árat határozott meg az NGM. (A kiskasszáknál 1500 forint/hó/pénztárgép, a nagykasszáknál 2500 forint/hó díjakat.) A Szövetség fellépése nyomán 2014-ben maximált árszabályozás lépett be.

 

A rendszer kiépítésében az egyes esetekben kiszámíthatatlan kormányzati döntések, valamint engedély visszavonások (melyek a piac felét érintették) súlyos zavarokat is okoztak.

 

Súlyosbította a helyzetet, hogy a kormány részéről áruházbezárással is fenyegették a kereskedőket. Az Országgyűlés időközben az adótörvények módosításával elfogadta azt a változást, hogy a pénztárgép követelmények teljesítésének elmulasztása esetén a kötelezett a mulasztási bírság kiszabása mellett 12 napra be is zárható. Végül az OKSZ fellépésének az eredménye, hogy üzletet nem zárt be az adóhatóság. A Szövetség követelésére az adóhatóság ráadásul még egy állásfoglalást is  kiadott, hat pontban meghatározva az átálláshoz elvárt előkészítési feladatokat, melyek teljesítése esetén nem jár el a kötelezett vállalkozással szemben.

 

EKAER

 

2014. novemberében döntött az Országgyűlés az EKAER bevezetéséről. A Szövetség  a rendszer indításának elhalasztását kérte, a tervezett 2015. januári időpontról. A megfelelő felkészülésre nem állt rendelkezésre idő, a végrehajtási rendeletek 2014. december legvégén jelentek csak meg. Az EKAER rendszer lényege, hogy útdíjköteles gépjárművel csak az adóhatóságtól kapott EKAER számmal végezhető export, import, továbbá belföldi első adóköteles termékértékesítés közúti fuvarja. EKAER szám szükséges a végrehajtási rendeletben meghatározott kockázatos élelmiszerek, valamint egyéb kockázatos termékek esetében is, meghatározott érték- és mennyiségi határok felett. Ez már a kisvállalkozások szélesebb körét is érinti.

 

A Szövetség is számos módosítást, egyszerűsítést kezdeményezett, így sikerült néhány egyszerűsítést elérni a rendszerben, egyebek mellett elsősorban a kisvállalkozások érdekében a kockázatos termékek esetében az alsó érték- és mennyiségi határ emelését. Sikerült a 15%-os kockázati biztosíték számításához szükséges 60 napos időszakot 45 napra csökkenteni (a kockázati biztosíték alapja a kockázatos termék megelőző 45 átlagos fuvarértéke).

 

Az EKAER bevezetését követően számos értelmezési kérdés vetődött fel, ezek tisztázása érdekében a Szövetség is részt vett a szaktárca egyeztetésein.

 

Kis- és középvállalkozások támogatása

 

A Szövetség állásfoglalásainak kialakításában megkülönböztetett figyelmet fordított a kis- és középvállalkozások érdekeire. Ezekben a kérdésekben együttműködött a gazdasági kamarákkal és a kisvállalkozásokat képviselő szakmai szervezetekkel (Áfeosz, Kisosz).

 

A Szövetség közreműködött az uniós források elosztási rendjének kidolgozásában is. Támogatta azokat a döntéseket, melyek a kereskedelmi kisvállalkozásainak nagyobb támogatási lehetőségeire irányultak.

 

Támogatta a Szövetség az új kisvállalkozási adózási formák (kata, kiva) bevezetését is.

 

A Szövetség javaslatokat dolgozott ki a 2014-2020. közötti uniós támogatások felosztásához azokra a fejlesztési célokra, melyek legjobban segíthetik a kereskedelmi kisvállalkozásokat (kisvállalkozói informatikai rendszerek fejlesztése, kkv-k közös logisztikai központjainak létrehozása, fejlesztése, raktárfejlesztés, raktár technológia megújítása, létesítményfejlesztés, franchise rendszerek, beszerzési társaságok közös fejlesztései, energiatakarékos eszközök beszerzése, foglalkoztatás bővítése, oktatásszervezés, képzés.

 

Ágazati szociális párbeszéd

 

A Szövetség folyamatosan részt vesz az ágazati szociális párbeszéd rendszerében, együttműködve a munkavállalók (Kasz) és a munkaadók (Áfeosz, Kisosz) szervezeteivel. A Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság munkaadói oldalát a Szövetség vezeti.

 

Az elmúlt időszakban több szakmai kérdésről az ágazati párbeszéd bizottságában is folytak egyeztetések, elsősorban a munka világával összefüggő szakterületeken. Bér-, vagy más szakmegállapodást a munkaadói és munkavállalói szervezetek nem kötöttek az elmúlt időszakban az ágazati párbeszéd rendszerének keretei között, az éles érdekkülönbözőségek miatt.

 

Nemzetközi tevékenység

 

A Szövetség tagja az Európai Unió tagországainak kereskedelmi szövetségeit tömörítő, brüsszeli székhelyű szakmai szervezetnek. Az Eurocommerce több olyan kérdésben alakított ki állásfoglalást az elmúlt időszakban uniós szinten, mely segíti a tagszervezetek nemzeti szintű fellépését is. Ide tartozik számos, a kereskedelmi kisvállalkozásokat támogató kérdés, a kereskedelem modernizációját előmozdító elvárás meghatározása. Az Eurocommerce közreműködik az uniós szintű rendeletalkotásban, véleményt adva brüsszeli Bizottságnak.

 

Az Eurocommerce szervezetén belül a kelet-európai tagszervezetek saját tagozatukban is együttműködnek, véleményt cserélve számos szakmai kérdésben.

 

Együttműködés szakmai szervezetekkel

 

A Szövetség folyamatos együttműködésre törekedett az ágazati képviseletek mellett más szakmai tömörülésekkel is. A Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének tagjaként nemzetgazdasági szinten is megjelenteti állásfoglalásait. A kereskedelmet közvetlenül érintő kérdések nemzetgazdasági szintű egyeztetéseiben az Mgyosz képviseletében közvetlenül a Szövetség vett részt a különböző érdekegyeztető fórumokon.

 

A környezetvédelmi termékdíj rendszer átalakításában, továbbá adó-, valamint a munka világát érintő törvényekkel kapcsolatos fellépésben az érintett gyártó és szolgáltató szakmai érdekképviseletekkel szorosan együttműködött a Szövetség.

 

Az Európai Kereskedelmi Nap rendezvény évenkénti megrendezésében a Vosz Kereskedelmi Szekció szervezőmunkájához kapcsolódott a Szövetség.

 

Szervezeti élet

 

A Szövetség szervezetei az OKSZ alapszabályának és programjának megfelelően végezték tevékenységüket.

 

A Szövetség elnöksége folyamatosan végezte feladatait. Az elnökség megfeszített munkát végzett valamennyi szakterületen, az érdekképviselet, érdekvédelem rendkívül nehéz körülményei ellenére, összefogva a Szövetség tagjait A Felügyelő Bizottság elnöke állandó meghívottja az elnökség üléseinek, így folyamatosan figyelemmel kísérte a Szövetség tevékenységét.

 

Az OKSZ szakmai munkájának menetét nem befolyásolta, hogy a 2010. évi közgyűlésen megválasztott elnök, Feiner Péter tisztségének elnyerését követően rövid időn belül lemondott. Az elnökség Csűrös Alíz alelnök asszonyt és Házi Zoltán alelnök urat kérte fel az elnöki feladatok együttes ellátására, előre nem meghatározott időszakra, így munkájuk alapján az elnökség zökkenőmentesen folytathatta tevékenységét. (Alelnök asszony a Szövetség nemzetközi kapcsolatainak irányítója is, Alelnök úr pedig a szociális párbeszéd rendszerében is közvetlenül képviseli a Szövetséget.)

 

Feladatkörüknek megfelelően működnek a Szövetség szakmai egyesületei, valamint a különböző szakterületeken tevékenykedő munkabizottságai. Az egyesületek, munkabizottságok folyamatosan alkotnak véleményt a szakterületüket érintő jogszabálytervezetekről, az elnökség erre építve alakítja ki állásfoglalásait. Az egyesületek, munkabizottságok figyelemmel kísérik a jogszabályalkotás mellett a piaci folyamatok is, belső szakmai egyeztetéseik pedig folyamatosak.

 

Szakmai szolgáltatások

 

Szakmai szolgáltatásaival továbbra is folyamatosan segítette a tagvállalkozások napi üzleti munkáját a Szövetség. A Szolgáltatási Iroda tevékenysége a Szövetség programjának megfelelően elsősorban szakmai (statisztikákkal, elemzésekkel, jogszabályokkal kapcsolatos) információk nyújtására, továbbá rendezvényszervezésre irányul. Egyedi kérésekre is folyamatosan ad szakmai információt a Szövetség.

 

A Szövetség folyamatosan szervez szakmai rendezvényeket, melyek programjai a legidőszerűbb szakmai kérdésekre irányulnak. A szakmai rendezvények az államigazgatási vezetők meghívásával közvetlen érdekegyeztetési lehetőségeket is kínálnak.

 

A Szövetség a honlapját is felhasználja tevékenysége ismertetésére és információnyújtásra. A honlapot a jövőben tovább kell fejleszteni a célratörőbb információnyújtás érdekében.

 

 

OKSZ.hu