• Országos kereskedelmi szövetség

  • 1034 Budapest,
    Bécsi út 126-128.
  • mobil: +36 20 591 1776 | +36 20 253 4400
    email:
  • telefon: +36 1 212 2107
    facebook

Digitalizációs váltás a kereskedelemben: aki nem lép, az lemarad?

Digitális térkép a kereskedelem számára

 

 

Napjainkban tanúi vagyunk annak, hogy a digitalizáció egyre nagyobb teret hódít a fogyasztási cikkek piacán is. A Kormány 2017. júniusában döntött a Digitális Kereskedelemfejlesztési Stratégia elfogadásáról (1334/2017. számú határozatával), melynek célja a kereskedelmi vállalkozások váltásának előmozdítása.

 

Az Országos Kereskedelmi Szövetség célja, hogy egyrészt segítsen az együttgondolkodásban, másrészt támogassa a kereskedelmi kis- és középvállalkozásokat a digitalizációs átállásban, minezen keresztül pedig előmozdítsa a kormányzati célkitűzések megvalósítását is.

 

Az OKSZ megbízásából a GfK Hungária elkészítette a „Digitális térkép a kereskedelem számára” című tanulmányát, melyet 2018. február 26-án, egy szakmai fórumon adott közre a Szövetség. A tanulmány az oksz.hu honlapon bármely érdeklődő számára elérhető.

 

A digitalizáció már ma is átszövi a kereskedelmi vállalkozások tevékenységét, aminek leglátványosabb tere az elektronikus kereskedelem. Emellett azonban számos más területen is nyomon követhető a digitalizáció térhódítása, például az önkiszolgáló pénztárak terjedésében, különféle adatfeldolgozási és -kezelési rendszerekben, az elektronikus polccímkék alkalmazásában, de ide tartozik az online pénztárgép rendszer is.

 

Digitális térkép a kereskedelemszámára

 

A GfK az OKSZ felkérésére tanulmányban „rajzolt” digitális térképet a hazai kereskedelem számára. Az elemzés nemcsak a jelenlegi helyzetet ábrázolja, hanem számot ad a szektor számára a lehetséges útirányokról, elágazásokról.

 

A tanulmány nem csak a digitális kereskedelmet (mint kész produktumot) tekinti át, hanem a jelenség folytonosságára és folyamatjellegére utalva a kereskedelem egészének digitalizációját tárgyalja.

 

A tanulmány a lehető legszélesebb horizonton tesz kísérletet a jövő trendjeinek „befogására”. A társadalmi-gazdasági környezet bemutatásától az online vállalkozás indításához szükséges ismeretek leltáráig számos tényezőt elemez, ezzel együtt igyekszik konkrét támogatást nyújtani a bátor vállalkozóknak.

 

A GfK, mint a fogyasztó és a fogyasztói értékrend, valamint ebből fakadó fogyasztói gondolkodás és attitűdök elkötelezett kutatója, külön fejezetet szentel a technológiai fejlődés és a legutóbbi gazdasági válság által együttesen létre hívott új típusú, úgynevezett digitális fogyasztónak. Az e csoportba tartozó fogyasztók sajátosságai közé tartozik az okostelefonhoz való ragaszkodás, az ártudatosság, továbbá az, hogy a vásárlás során számukra a vásárlási élmény ugyanannyira fontos, mint maga a termék.

A kiskereskedelem szereplői irányában megjelenő elvárásokra lefordítva mindezt kijelenthető, hogy a jövőben a legfontosabb négy sikertényező a kényelem, a választék, az ár, és a vásárlás élményének biztosítása lesz. Mindez következő lépésként feltételezi a mobil alkalmazásokon keresztüli vásárlás igényének megjelenését.

 

Az applikációk biztosítják annak lehetőségét is, hogy a kereskedő az online kereséseket is felhasználja a vásárlások ösztönzésében, azokat vásárlássá is alakíthassa. A piaci szereplőknek előre kell látniuk a vásárlói igényeket és az igények felmerülésének pillanatában már jelen is kell lenniük.

 

Fontos ez Magyarországon? Vajon hol áll a magyar fogyasztó a „digitalizálódás” szintjét tekintve? Erre vonatkozóan konkrét adatokkal rendelkezünk: Magyarországon az internetezésre fordított idő évek óta szinte változatlan – napi értéke már némiképp meghaladja a 200 percet –, az internetezésre használt eszközök terén viszont komoly hangsúlyeltolódás történt az elmúlt években. Míg korábban az asztal mellett ülve böngésztek legtöbben, addig mára már 41 percre nőtt az okostelefonon végzett aktív böngészés időtartama, szemben a 2011-ben mért 3 perccel.

 

Az internetezés már Magyarországon sem helyhez kötött, a mobilitás és a digitális eszközök használata mindennapossá vált. Ezzel együtt az online vásárlás előnyeit is bár egyre többen élvezik hazánkban - hiszen napjainkra tíz internetezőből mintegy kilencen (87 százalék) már vásároltak az interneten, szemben a 2012-2013-ban mért 72 százalékkal -, ennél lényegesen szerényebb – mindössze 31 százalék – azoknak a hányada, akik havi rendszerességgel élnek az online vásárlás nyújtotta előnyökkel.

 

A képet tovább árnyalja az online csatorna eltérő súlya a különböző piacokon: míg például a napi fogyasztási cikkek piacán mindössze 1-2 százalék körül mozog – bár az e téren igen fejlett brit piacon sem haladja meg a 7 százalékot -, addig a műszaki cikkek piacán ennél lényegesen nagyobb részesedést (2017. január-júniusban 19,4 százalékot) mondhat magáénak.

 

Kérdés azonban, hogy a kereskedelem digitalizálódásának további fejlődését vajon ennek az online vásárlói bázisnak bővülése, a vásárlási gyakoriság, netán a tranzakciók méretének növekedése hajtja-e a jövőben?

 

Nemkülönben fontos, a hazai kiskereskedelmet – ide értve a tanulmányunk kifejezett célcsoportjául szolgáló kis- és középvállalkozásokat – foglalkoztató kérdés az is, hogy vajon a digitalizáció mennyi teret hagy az offline értékesítés számára, azaz megfér-e egymás mellett a jövőben is a hagyományos bolti és az online értékesítés? A válasz ez utóbbi kérdésre az omnichannel shopping koncepció, amely az újraszabott kiskereskedelem világában immár meghatározó. Ennek lényege az egyes értékesítési csatornák összehangolása, átgondolt összeillesztése egy-egy vállalkozáson belül. A GfK egyik nemzetközi kutatásának konklúziója, hogy a fiatal generációk számára immár nem alternatíva az offline és online üzletek közötti választás. A jövőbeni vásárlási élmény az ő fejükben egyértelműen többcsatornás, ami azt jelenti, hogy mindkét csatorna jelentősen hozzájárul a teljes élményhez.

 

Az ingerküszöb azonban egyre magasabb, és már napjainkban is komoly hatást gyakorolnak a kiskereskedelemre az olyan technikai innovációk, mint a big data (nagyméretű, összetett adatállomány feldolgozás) technológiai környezet a fogyasztói és ellátási lánc oldalon egyaránt, a mobilvásárlási alkalmazások, a mobil és viselhető (wearable) technológia, valamint a Dolgok Internete (IoT: Internet of Things), azaz az egymással kommunikálni képes eszközök hálózata.

 

A közeljövőt tekintve meghatározók a pénztáros nélküli üzletek, a kiterjesztett valóság (Augmented Reality), a virtuális valóság, az arcfelismerés – amely a jelenleg egyik legdinamikusabban fejlődő és egyelőre főleg biztonsági területen alkalmazott technológia -, valamint a hazai üzletekben egyre több helyen bevezetett automata pénztárak által megtestesített robotika lesz.

 

Budapest, 2018. február 26.