A munkavállalói oldal a kiskereskedelemben is kezdeményezi az ágazati párbeszéd bizottság összehívását annak érdekében, hogy a turizmusiparág mintájára az országosan kötelező bérminimumnál jóval magasabb fizetésekről állapodjanak meg a létszámhiánnyal ugyancsak sújtott bolti területen. A munkaadói oldal képviselői a Magyar Időknek azt jelezték: elismerik, hogy ebben az ágazatban is beszélni kell a bérekről, azonban szerintük annyira összetett a kiskereskedelem, hogy a kormány segítsége nélkül nem fognak tudni megállapodni a dolgozókkal.
Tovább romolhat a létszámhelyzet a kiskereskedelemben, ha a munkavállalók jövőre a turizmusban nagyarányú béremelést kapnak.
A másik hiányágazat ugyanis a tervezett, 240 ezer forintos bérminimummal sokkal vonzóbb lesz rengeteg olyan dolgozónak, aki kiábrándult a kereskedelemből, és a jövedelme még mindig nem versenyképes – közölte a Magyar Időkkel Buday Pálné, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) alelnöke.
Mint mondta, ezért reprezentatív szakszervezetként kezdeményezik a Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság összehívását annak érdekében, hogy – hasonlóképpen a szállodásokhoz, illetve a vendéglátósokhoz – külön megállapodás születhessen a szektorban dolgozók legalacsonyabb juttatásának emeléséről.
A többi ágazatnak is fel kellene zárkóznia a turizmushoz, különben eltorzul a munkaerőpiac, a már most is jelentős létszámválság pedig több területen fokozódhat. Eddig az ipar és a külföldi munkalehetőségek szívták el a boltokból, áruházakból a szakembereket és már a képzettség nélküli dolgozókat is. Arra is fel kell készülni, hogy – akár rövid átképzés után – jövőre a turizmusban helyezkednek el azok, akikre itt volna szükség – fejtette ki Budayné.
Az alelnök vázolta, hogy a kiskereskedelemben nincs ágazati kollektív szerződés; korábban készült ugyan egy tervezet, az azonban inkább a munkavégzés szabályaival volt kapcsolatos. Szavai szerint nagyon időszerű lenne a bérek rendezése, akár úgy, hogy egységesen szabályozzák, mivel például az eladások nagy részét bonyolító láncok – közülük is a legnagyobb foglalkoztató, a Tesco – nem hajlanak rá, hogy nagyobb bérfejlesztésekkel tartsák ezen a területen a munkavállalókat.
Ahogy az idei bértárgyalásokon szó volt róla, a Tescónál a fizikai dolgozók számára erre az évre bruttó 200 ezer forintot tartunk reálisnak a jelenlegi 165 ezer helyett, míg jövőre a kormány által 180 ezer forintra emelt garantált bérminimumhoz képest a turizmushoz hasonló mértékű, 240 ezer forintos bruttó bér járhatna valamennyi kiskereskedelmi alkalmazottnak.
Az ágazati kollektív szerződés orvosolhatná a létszámhiányt, de legalábbis megállíthatná a folyamatos elvándorlást a boltokból. A multik kizsákmányoló bérpolitikája miatt jutottunk ide, ezért elvárható, hogy az éves szinten öt százalékkal bővülő hazai piacon a nyereségük terhére vállalják a magasabb fizetéseket. Dolgozók nélkül nem tudják majd megtermelni az elvárt profitot – jelentette ki lapunknak Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke.
A Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság munkaadói oldalát képviselő egyik szervezet, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára megkeresésünkre elmondta: amennyiben megérkezik a felkérés a munkavállalók részéről, a két másik taggal, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek (ÁFEOSZ-Coop) és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségével, valamint a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségével együtt mérlegelik, hogy létrejöhet-e a párbeszéd a felek között.
Vámos György elmondta, eddig egyetlenegyszer sem sikerült tető alá hozni olyan közös ajánlást az ágazatban, amiből kollektív szerződés született volna, mert nem találtak mindenki számára elfogadható feltételeket. A főtitkár óvatosan fogalmazott annak kapcsán, lát-e esélyt arra, hogy az alacsony bérek problémáját hasonlóképp oldják meg, mint a turizmusban.
Másképp húzná a kisebb, önálló boltok zsebét és másként a multikét az ágazati szinten egységesen garantált bér – jegyezte meg Vámos, hozzátéve: akad olyan áruházlánc, ahol jelenleg is meghaladja a legkisebb fizetés a bruttó 240 ezer forintot.
Jó néhány évvel ezelőtt próbáltunk létrehozni egy megállapodást a bérek rendezésére, de nem lett belőle semmi. Természetesen nem zárkózunk el attól, hogy tárgyaljunk a kérdésről, mert a munkaadói oldal is tisztában van azzal, hogy nagy probléma jelenleg a munkaerőhelyzet. Azonban csak a piaci szereplők, illetve a dolgozói oldal a kormány segítsége nélkül nem fog tudni mit kezdeni egymással – jelentette ki a Magyar Időknek Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop elnöke.
Megjegyezte, főként a kisebb településeken működő egységek üzemeltetői számára eddig is nagy megterhelést jelentett a minimumbérek kötelező januári megemelése, amely jövőre tovább folytatódik.
– Hatalmas különbségek vannak az ágazatban az egyes gazdálkodók között. Fennállhat a veszélye, hogy egy eltúlzott arányú, kötelezően kiterjesztett bérfejlesztés több önálló vidéki üzletet annyira megterhel, hogy a kényszerű bezárások következtében nehézkessé válhat a napi fogyasztási cikkek kiszolgálása a kistelepüléseken, ezért nekik például ehhez a lépéshez állami segítségre lenne szükségük – mondta Zs. Szőke Zoltán.
Thurzó Katalin
Forrás: Magyar Idők, 2017. július 19.