• Országos kereskedelmi szövetség

  • 1034 Budapest,
    Bécsi út 126-128.
  • mobil: +36 20 591 1776 | +36 20 253 4400
    email:
  • telefon: +36 1 212 2107
    facebook

Megérett az idő itthon is a vasárnapi boltzárra

Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordul több százezer ágazati munkavállaló nevében a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete. Azt kérik, a kormány vegye fontolóra a vasárnapi munkavégzés áruházi tilalmának újbóli elrendelését, akár részlegesen, nemzetközi mintára – tudta meg lapunk. A boltzár a javaslattevők szerint enyhítené a béremelések ellenére fennálló munkaerőhiányt, könnyítené a cégek működését, és azt üzenné Európának: hazánk a családok értékeit a haszon elé helyezi.

A 2015-ben a társadalmat és a kiskereskedelmet is megosztó vasárnapi boltzár piaci szereplőkkel közös újra gondolását, a törvényalkotókkal való egyeztetés lehetőségének napirendre vételét kéri a miniszterelnöktől a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ).

A Magyar Idők úgy értesült: a ma postára kerülő, Orbán Viktornak címzett levélben 2019-től lehetséges megoldásnak tartják a vasárnapi munkavégzés tilalmának társadalmi és gazdasági szempontból is alátámasztható ismételt bevezetését, és ezt közgazdasági számításokkal, szociális érvekkel is igazolják. Legfőbb érvük, hogy dacára az elmúlt két évben végrehajtott nagyarányú béremeléseknek, az ezzel párhuzamosan bővülő lakossági fogyasztásnak, továbbra is égető probléma a boltokban a munkaerő­hiány, ami év végére csak fokozódhat.

– A nyár, illetve az iskolakezdés előtti bevásárlási szezon is egyértelművé tette, hogy a fizikai munkakörökben általánosan kritikus a létszámhiány. Legalább tízezer ember kellene még a nagy látogatottságú áruházakba ahhoz, hogy a fogyasztás mértékével és a piac növekedésével arányos, az élelmiszer-biztonsági, munka- és fogyasztóvédelmi előírásoknak megfelelő kiszolgálásban részesüljön a lakosság – mondta a Magyar Időknek a KDFSZ elnöke.

Bubenkó Csaba kifejtette: friss felméréseik szerint és a dolgozók általános véleménye alapján megállapították, hogy bár a kötelező béremeléseknek, illetve a multik gesztusainak köszönhetően átlagosan 50-60 ezer forinttal nőtt az áruházi munkavállalók bruttó keresete két év alatt, a kiskereskedelmi tevékenység mégsem lett népszerűbb. A meglévő, mintegy 350 ezer fős munkavállalói rétegnek – amelynek a háromnegyede jellemzően nő, családanya – a fizetések emelése már nem kompenzálja a hét végén vagy túlórában, a kasszában, a pult mögött, a raktárban végzett munka szociális és egészségügyi hátrányait. A megfeszített tempó, a mindennapos üzemeléshez szabott, kiszámíthatatlan időbeosztások továbbra is súlyosan terhelik a megfáradt dolgozókat, akiknek az is külön gondot okoz, hogy a magas fluktuáció miatt több ember felada­tait kell ellátniuk.

– A kötelező vasárnapi boltzár 2016-os eltörlése óta mindenütt emelkedtek a bérek, a cégek pluszjuttatásokkal versengenek a dolgozókért, és az új munkahelyek elszívták a kereskedelemben foglalkoztatottak egy részét. Sokan tértek át a turizmusba, a vendéglátásba, de több autógyári beruházás is fennakadást okozott a helyi munkaerőpiacon Hatvanban, Gyöngyösön, Tabányán és környékén – mondta Bubenkó Csaba.

– A kiskereskedelmi szektornak viszont nem érdeke, hogy elveszítse a meglévő állományt, mert a hatvan hónapja bővülő ágazat az elemzők szerint a jövőben tovább fejlődik, a munkaerőhiányt viszont három év alatt a gáláns, évente tíz százalék fölötti béremelések sem orvosolták. Sok helyen felgyorsult az automatizálás, de a kétkezi segítségre, a szakértelemre, a humánerőre ezután is szükség lesz.

– A háztartások jövedelme ugyan nő, de nem csak a vásárlásoknál látható az erősebb fogyasztás: alapjaiban változtak a szokások, mert a lakosság többsége jobban élhet. Ez látszik általánosan a statisztikákból, a bátrabb költekezés visszaköszön a szolgáltatásokban, a hitelezésben, az otthonteremtés területén – sorolta a szakszervezeti képviselő.

Megjegyezte, a nyáron bebizonyosodott az is, hogy hosszú távon nem megoldás diákmunkások bevonása, az iskolaszezon kezdetére ráadásul újra napirendre került a munkaerőhiány kérdése. Ráadásul már maguk a vásárlók jelzik számos üzletláncnál, hogy a kiszolgálás színvonala nem megfelelő. A KDFSZ elnöke felidézte: még mindig megszokott jelenség a kígyózó sor a pénztárnál vagy a csemegepultnál bizonyos napszakokban, sok az elégedetlen vásárló, aki jogosan várja el a színvonalas kiszolgálást. – Ám azt sokan elfelejtik, hogy annak idején kényelmi szempontokból követelték a boltzár eltörlését, holott már akkor is elsősorban társadalmi-szociális küldetése volt az intézkedésnek. Az is tény, hogy 2016 óta nem nyitott ki újra annyi áruház vasárnaponként, mint a boltzár előtt, és nem tért vissza annyi vásárló, mert felismerték a vasárnapi szabadidő értékét.

Bubenkó Csaba kiemelte: az elmúlt hónapokban a munkaadói oldalon is több cégnél felmerült már az egyeztetések során, hogy a mostani konjunktúrában nem okozna veszteséget a hatnapos munkahét, viszont támpontot adhat a hatékonyabb üzemeléshez, a meglévő munkaerő-kapacitás nyereségesebb kihasználásához. Ám, mint mondta, a multik a nyilvánosság előtt ezt a vélekedésüket nem vállalják, hiszen hátrányt okozhat a versenyben.

– Most sem kötelező kinyitni vasárnaponként, vagyis alkalmazhatnák az önkéntes boltzárat, de a magyar piac nem képes az önszabályozásra, ahhoz jogszabályi keretek kellenek – fogalmazott a KDFSZ vezetője. Ezért döntöttek úgy, hogy vállalják a megosztó témát, és a dolgozók képviseletében kezdeményezik a boltzár ismételt bevezetését valamilyen formában. Bubenkó a lengyel példát hozta fel, ahol a márciustól érvényes, havi két vasárnapra vonatkozó boltzár után 2019 elejétől csak minden hónap utolsó vasárnapján lesznek nyitva az üzletek, 2020 januárjától pedig teljes vasárnapi zárvatartás lép életbe. Egy felmérés szerint Szlovákiában az emberek több mint kétharmada ért egyet a heti hatnapos nyitvatartással.

Az elnök szerint a családok, a keresztény nemzeti kultúra évezredes hagyományainak tiszteletét képviselné a vasárnapi boltzár visszavezetéséről szóló döntés, amellyel a kormány az államháztartási bevételek szempontjából is kedvező környezetben újabb lehetőséget adna a társadalom kezébe, illetve megoldást a piaci anomáliák kezelésére.

– A családok évében ez különösen példamutató és értékteremtő lépés lenne több százezer magyar munkavállalónak, és egész Európa értene az üzenetből – jegyezte meg az érdekképviselő.

 

Forrás: Magyar Idők, 2018. szeptember 3.