Biztonságot ígér a szövetkezet, a nepper jó árat ad

Likviditási nehézségei támadtak a Mórakert Szövetkezetnek. Magyarország első elismert termeltető és értékesítési szövetkezete a zavaros zöldségpiaci viszonyok miatt került nehéz helyzetbe. A "tész"-ek az európai uniós támogatás ellenére sem bírják a versenyt a zöldségpiaci feketekereskedelemmel.

A Mórakert Szövetkezet a Magyarország elsőként elismert, mindeddig legnagyobbnak és legsikeresebbnek számító termeltető és értékesítő szövetkezete. Ennek a szervezeti formának a lényege, hogy az alapanyagok közös beszerzésével és a kisebb-nagyobb gazdaságok által termelt áru közös értékesítésével növelje a termelők piaci érdekérvényesítő képességét. Magyarországon 60 körül van a működő tészek száma, piaci részesedésük a zöldség- és gyümölcsforgalmazásban mintegy 18-20 százalék.

Ez lényegesen alacsonyabb a Nyugat-Európában működő hasonló szervezetekénél, és kevéssé alkalmas arra, hogy meghatározó befolyást gyakoroljon az árak alakulására. Ugyanakkor az elmúlt négy-öt évben milliárdos értékű agrárlogisztikai beruházásokat valósítottak meg a magyarországi tészek.

Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere már tavaly októberben bejelentette: a mórahalmi önkormányzat a pályázatok önerejére félretett megtakarításaiból félmilliárd forintot letétbe helyez a zöldség- és gyümölcstermeltetéssel foglalkozó Mórakert Szövetkezet számára. A mórahalmi önkormányzat is tulajdonos ugyanis a szövetkezetben. Már a gazdasági válság első jeleinek érzékelése idején félő volt, hogy a bankok a korábbinál nehezebben adnak majd forgóeszköz-hitelt az évi 8-9 milliárd forintos forgalmat lebonyolító Mórakertnek.

A válság mint lehetőség

Az önkormányzati letétből azóta 250 millió forintot hívott le a szövetkezet - elsősorban arra használták fel a pénzt, hogy fizessenek azoknak a zöldség- és gyümölcstermelőknek, akiknek az áruját a szövetkezet felvásárolta, de nem tudta kifizetni, mert maga sem kapta meg idáig az ellenértékét. Más termelőkkel most tárgyalnak a fizetés elhalasztásáról, illetve arról, hogy átmeneti időre a szövetkezet tartozását tagi kölcsönné alakítják.

A zöldség- és gyümölcsfelvásárlás meghatározó része - 60-70 százaléka - a nagybani piacokon történik Magyarországon. Hat-nyolc ilyen nagyobb piac működik az országban - az ezeken megjelenő áru igen jelentős részét feketén forgalmazzák. Nógrádi Zoltán szerint hiába a tészek európai uniós támogatása, amelynek az az ára, hogy minden árut a számviteli és adószabályok betartásával kell adni-venni, a feketekereskedelemmel nem tudnak versenyezni.

Több termelőtől, közös értékesítésre

A Mórakert likviditási problémáinak okai között Nógrádi megemlítette: évente 600 millió forint úgynevezett polcpénzt tartanak vissza tőlük a multinacionális áruházláncok. Ugyanezek a multik az áru leszállítása után 60-75 napra fizetnek, miközben a Mórakert tagjai azonnal várják az áru ellenértékét a szövetkezettől. A Mórakert Szövetkezet - és a többi hasonló integrációs szervezet - igyekszik minden árut átvenni a tagjaitól és a beszállítóitól, hogy biztonságos piacot teremtsen számukra. A szabadpiacon eközben nagy hullámzás tapasztalható: 2008 őszén például a kiskundorozsmai nagybani piacon sok román kereskedő jelent meg, magasabb árat adtak a zöldségért-gyümölcsért, mint amennyiért azt a Mórakert Magyarországon tovább tudta volna adni, ráadásul azonnal fizettek, közvetlenül a termelőknek. Így a Mórakert egyes tagjai is inkább nekik adták el a szövetkezethez leszerződött árujukat.

A kialakult helyzet minden magyarországi tészt fenyeget, de nem mindegyik került ugyanolyan nehéz helyzetbe, mint a Mórakert. A szentesi DélkerTész például 17-18 százalékkal növelni tudta forgalmát 2008-ban. Ledó Ferenc, a szentesi szövetkezet elnöke szerint ott keletkezhet nagyobb baj, ahol korábban erőltetett ütemben fejlesztettek: most egyszerre kellene fizetni a hűtőházakra, tárolókra, csomagológépsorokra fölvett fejlesztési hitel törlesztését és a forgóeszköz-hiteleknek a gazdasági válság miatt megnőtt kamatát. Ha ez időben egybeesik azzal, hogy az egyes szövetkezetek tagjai másnak adják el az árujukat, mert más azonnal tud fizetni, akkor a tészek forgalma csökken. Ledó szerint hiába beszél a politika a feketegazdaság kifehérítéséről, a nagybani piacokon forgalmazott árutömeget ma sem ellenőrzik a hatóságok. A tészek támogatására adott kompenzációs felár 12 százalék, miközben csak az áfa 20 százalék. Vagyis, számol a DélkerTész elnöke, a feketekereskedőnek csak e nyolc százalék különbségből kilónként 40-50 forint plusz haszna marad, amit megoszthat a termelővel - ezzel pedig tönkreteheti az egész termeltetési integrációt.

Az APEH sajtóosztályától érdeklődésünkre azt a választ kaptuk: nyilvántartásaikban nincsenek elkülönítve a nagybani piacokon végzett ellenőrzések adatai. Csak a piacokon, közterületeken értékesítő személyek ellenőrzése során tapasztaltakat regisztrálják. A nagybani piacok forgalmának kontrollját nehezíti, hogy az adóhatóság emberei csak az üzemeltető cégek biztonsági szolgálatának tudtával juthatnak be a piac területére. Az ország valamennyi nagybani piacának állandó ellenőrzését az APEH kapacitásai nem teszik lehetővé.

Mártonffy Béla, a Fruit Veb Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója azt mondja: a terméktanács kéri a kormánytól, hogy az idén vezesse be azt a módosított uniós jogszabályt, amely kötelezővé teszi a kereskedők regisztrációját. Ez talán a törvény erejével segít a zöldségpiaci feketekereskedelem kifehérítésében. Mártonffy Béla szerint vannak arra utaló jelek, hogy egyes gazdasági csoportoknak érdekében állna, ha minél több tész becsődölne: akkor ugyanis a felszámolásból mélyen ár alatt meg lehetne szerezni azokat a nagy értékű agrárlogisztikai berendezéseket, amelyeket az elmúlt négy-öt évben az Európai Unió és a magyar kormányzat támogatásával a termelőket integráló szervezetek felépítettek.

Forrás: Népszabadság