Új áfa-kulcsok: ki nyeli le a békát?
Az Országgyűlés május 11-én szavaz az adócsomagról, benne az áfa kulcsok emeléséről. Ennek alapján 20% helyett 25% általános forgalmi adó terheli majd az áruk, szolgáltatások többségét július elsejétől. A szándék a költségvetés hiányának mérséklése a nagyobb adókulccsal. Kérdés, sikerül-e.
Az áfa-kulcsok nem most változnak először: például 2004-ben a korábbi 12% helyett már 15% áfa terhelte az élelmiszerféleségeket, ezt a kulcsot 2006. szeptember 1-től 20%-ra emelték, július 1-től pedig 25% lesz, duplája az öt évvel korábbinak (kivétel a kenyér- és tejféleségek 18%-os kulcsa). A 25%-os áfa-kulcsot 2006. január 1-től csökkentették 20%-ra, most újra megemelik.
A jelenlegi helyzet azonban nem hasonlítható össze a korábbi évekkel, mivel 2006. végéig sok éven keresztül folyamatosan bővült a lakossági fogyasztás (2007-ben, 2008-ban viszont már csökkent).
A Pénzügyminisztérium korábban azzal számolt, hogy 3%-os áfa-kulcs emelés mellett 2009-ben 100 milliárd, 2010-ben pedig 250 milliárd forint lehet a költségvetési hatása a változtatásnak. Feltehetően most már azért nagyobb a kulcsmódosítás, mivel a gazdaság teljesítménye és a lakosság fogyasztása is a vártnál nagyobb mértékben esik vissza. Pontosan ez a legnagyobb probléma.
Az APEH információi szerint az áfa bevételek, továbbá az adóhatóság ellenőrzései nyomán feltárt hiányok a következők szerint alakultak az elmúlt években:
___________________________________________________________________________
2004. 2005. 2006. 2007. 2008.
Áfa bevételek 1.728 1.785 1.832 1.979 2.114
Növekmény/% 100 103 103 108 107
Infláció . 104 104 108 106
___________________________________________________________________________
Adóhiány 188 203 302 357 468
ebből áfa 145 168 260 292 313* ___________________________________________________________________________
Érték: milliárd forint
*/ első három negyedév
Az előbbiekből kitűnik, hogy az áfa bevételek pontosan az inflációt „követték". Sajnos, a legtöbb visszaélés az APEH adatai szerint is az áfa-körben van, nem véletlenül: a 20% áfa-kulcs a feketézőknek 20% haszonkulcsot jelent, bőven megéri. Az 5% emelés rátesz egy lapáttal a feketézők javára, miközben a pénzszűke miatt még jobban visszaveti a fogyasztást: kevesebb pénzből a háztartások eleve kevesebbet tudnak vásárolni, ha pedig az árak emelkednek, mivel a szolgáltató áremelésre kényszerül, még kevesebbet fognak.
Az áfa bevételek háromnegyed része a kereskedelemből származik, nagyságrendjét tekintve 1.500 milliárd forint. Ezen belül az élelmiszerek áfája, hasonlóképpen a nagyságrendjét nézve, 500 milliárd forint körül mozog jelenleg. A teljes kiskereskedelmi fogyasztás visszaesik 2009-ben, nagyobb mértékben, mint a gazdaság teljesítménye, ezen belül pedig az áfa-bevételek felét adó iparcikk eladások zuhanását előreláthatóan kétszámjegyű index fogja mutatni (például az autóeladások áprilisban előző év azonos időszakához képest a felére estek vissza).
A magyar gazdaság növekedése 2007-ben (1%) és 2008-ban (0%), a jelenlegi válságot megelőzően már leállt. Ennek egyik fő oka a gazdaságot terhelő túlzott adóteher volt. Az áfa-kulcs emelés versenyképességet rontó és feketegazdaságot serkentő döntés.
Könnyen lehet, hogy a hazai vásárlók a határokon túli áruházakat megint többet fogják keresni, hiszen ott eleve kisebbek az adókulcsok. Európában két országban van 25%-os áfa-kulcs, Svédországban és Dániában.
Az áfa-kulcs emelésnek, sajnos, biztosan lesz nyertese is: a feketegazdaság, ahol könnyen lenyelik az adókat. A remélt költségvetési bevétel könnyen elmaradhat, a feketegazdaság pedig tovább hízik: nem lehetne fordítva? A kereskedők nem Cipruson adóznak.
