Élelmiszer termékpálya kódex: história
A Gazdasági Versenyhivatal 2009. augusztus 5-i határozatában megszüntette az Élelmiszer Termékpálya Kódex aláíróival szembeni eljárást. A GVH azzal indokolta döntését, hogy bár a Kódex több pontja alkalmas a vállalkozások közötti verseny korlátozására, a hazai és az uniós versenyjog a piaci gyakorlatban végül nem sérült. Ennek fő oka, hogy a Kódex az április 9-i aláíráskor rögzített július 1-i időpontban nem lépett hatályba. A Kódex aláírásának ténye sem ütközik a versenyjogba a GVH végzése szerint, mivel a szakmai szervezetek nem kértek tagvállalkozásaiktól a végrehajtásra vonatkozó, kötelező érvényű nyilatkozatot. (Az OKSZ természetesen tagjai felhatalmazásával írta alá a Kódexet, de ezek a felhatalmazások kizárólag az aláírás tényére vonatkoztak, a Kódex eljárási rendje mást nem is tett szükségessé). A versenyjogi eljárás megindításának az oka az OKSZ állásfoglalása szerint az volt, hogy az FVM nem egyeztette a Kódexet a GVH-val, annak aláírása előtt, a szaktárcának pedig erre lett volna lehetősége.
Az FVM pontosan egy évvel ezelőtt, 2008. augusztus 5-én azzal a szándékkal ült tárgyalóasztalhoz a kereskedőkkel, hogy egy szakmai megállapodás keretében segítse a hazai beszállítókat. Az FVM a hosszas tárgyalássorozat alatt mindvégig a megállapodás mellett állt ki, azzal, hogy aláírás esetén nem nyúl a törvénykezés eszközéhez. Ennek ellenére az FVM készítette elő azt a törvényjavaslatot, melyet június 23-án - váratlanul, legalábbis a kereskedők tudomása nélkül - benyújtottak az Országgyűlésnek a beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról. Néhány nap múlva, június 29-én meg is szavazták a képviselők a törvényt (a sietségre jellemző volt, hogy a módosító javaslatok benyújtására 15 perc jutott).
A kereskedőknek semmiféle információjuk nem volt a törvénykezés váratlanul felgyorsított előkészületeiről: mint utólag kiderült, az FVM júniusban két hétig dolgozott a törvényjavaslat szövegén. Sajnálatos az is, hogy az élelmiszeripar képviselői ürügyet kerestek ahhoz, hogy még a GVH eljárás lezárása, ráadásul a Kódex július 1-i hatálybalépése előtt megindulhasson ez a törvénykezés, indokolatlanul vádolva a kereskedőket a Kódex szellemével ellentétes magatartással.
Az FVM-ben megfogalmazott és az Országgyűlésben augusztus 29-én megszavazott törvényt végül a köztársasági elnök nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, annak szakmai és jogi hibái miatt. Az OKSZ egyébként levélben kérte a köztársasági elnöktől az Országgyűlésben megszavazott törvény aláírásának elutasítását, mivel az elsősorban a multinacionális élelmiszer gyártók érdekeit szolgálta volna.
Az OKSZ június 30-án bejelentette, hogy a Kódexet felmondja. Ennek oka az volt, hogy a kereskedelmi vállalkozások az új törvényjavaslat és a Kódex terheit együttesen nem tudják vállalni a válságos piaci helyzetben.
Az OKSZ szándéka továbbra is a hazai kistermelők segítése, ezért javaslatokat dolgoz ki a célravezető törvénykezés érdekében az Országgyűlés részére. Az OKSZ megítélése szerint a fő cél a mezőgazdasági kistermelők, a gazdák védelme, beszállítási lehetőségeinek javítása.
Az OKSZ javaslatainak kidolgozásában felhasználja a Kódex-tárgyalások tapasztalatait is.
