Valahol félúton eltűnt az áfa
Az általános forgalmi adó júliusi emelése nem jelent meg teljes egészében az inflációban, a zsugorodó belföldi piacon ugyanis sok kereskedő nem tudott árat emelni, ráadásul az idényjellegű élelmiszerek ára is jobban csökkent a vártnál.
Sok elemző esett hanyatt az inflációs meglepetéstől. Meglepően jó inflációs adatot publikált tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH): júliusban az előző hónaphoz képest 1,3, a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva pedig 5,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, így idén az első hét hónapban 3,6 százalékos volt a drágulás 2008 hasonló időszakához viszonyítva. Az elemzői konszenzusos előrejelzések között volt olyan, amelyik 7 százalék feletti inflációt sem tartott kizártnak. Közgazdászok, elemzők egyértelműen annak tudják be a kedvező indexet, hogy a július elsejei általános forgalmi adó (áfa) emelése alig jelent meg az árakban, illetve hogy az élelmiszerek - éppen úgy, ahogyan az elmúlt hónapokban - ezúttal is meglepetést okoztak: most éppen a vártnál jobban esett az áruk.
- Eleve nagy volt a bizonytalanság, hogy a kereskedők végül mekkora mértékben érvényesítik az áfa növekedését az áraikban - mondta lapunknak Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Noha a múltban általában a tehernövekedés 80 százalékát hárították át a fogyasztókra, a képet azonban most két, ellentétes hatás is árnyalta. A gazdasági válság miatt csökkenő profitok amellett szóltak, hogy a szokásosnál is nagyobb mértékben próbálják érvényesíteni a vállalatok az adóemelést a fogyasztói árakban, míg a belföldi kereslet zuhanása miatt meg arra lehetett számítani, hogy az átlagosnál kevésbé jelenik meg az árakban az áfaemelés.
Kondrát Zsolt szerint két hónap elegendő lesz arra, hogy nagy bizonyossággal meg lehessen mondani, végül az adónövekedés mekkora mértékben épül be az inflációba. Összességében arra számít, hogy a korábbi tapasztalatokhoz képest kisebb lesz az adóemelések hatása, még akkor is, ha nem kizárt, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a piac csak lassabban, elhúzva érvényesíti az áfaemelést.
- Az áfa és a jövedéki adó növekedése nélkül mindössze 1,4 százalék lett volna az infláció az előző év azonos időszakához képest - ezt már Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa mondja. Arra számít, hogy az adóváltozások miatt augusztusban folytatódik a drágulás, miközben ilyenkor általában csökkenni szokott a mutató.
Még talán az áfaemelésnél is jobban hatott az inflációra az idényáras élelmiszerek árának változása - állítja Kondrát Zsolt. A KSH adatai szerint az élelmiszerek egy hónap alatt 1,7 százalékkal lettek olcsóbbak. Ezen belül például az idényárasak (például a friss zöldség, a burgonya, a gyümölcs) ára 19,8 százalékkal volt alacsonyabb júniushoz képest. Az élelmiszerek az elmúlt hónapokban hol pozitív, hol negatív irányban, de rendre eltértek a várakozásoktól - tette hozzá a szakértő. Petschnig Mária Zita szerint az is nagy meglepetés, hogy a kenyér és a tej olcsóbb lett, erre ugyanis még annak tudatában sem lehetett számítani, hogy a termékek a 18 százalékos kedvezményes áfakulcs alá kerültek.
Az áfa emelését legnagyobb mértékben a szolgáltatói szektor érvényesítette, hiszen az átlagos egyhavi 1,3 százalékkal szemben ezen a területen 3,2 százalék volt az infláció. A ruházkodási cikkek havi 2,9 százalékos árcsökkenése nem teljesen illik bele a forint erősödése és az adóemelés alkotta képbe - elemezte a számokat Petschnig Mária Zita. Valószínűleg azért alakultak a várakozástól eltérően az árak, mert idén a szokásosnál korábban indultak a nagy, szezon végi kiárusítások.
A tartós fogyasztási cikkeknél júniushoz képest 2,4 százalékos áremelkedést tapasztalt a KSH. Ebben az a meglepő, hogy a forint erősödött a tavaszi szintekhez képest, tehát elvileg olcsóbbá vált az import. Itt az lehet a magyarázat, hogy a készleteket még drága euró mellett szerezték be, illetve rövid volt az idő ahhoz, hogy a magyar fizetőeszköz erősödésének hatása átfusson a rendszeren.
A mostani folyamatok kevés kapaszkodót adnak annak megítéléséhez, hogy milyen pályát írhat le az infláció a jövőben. Petschnig Mária Zita szerint az év elején hét százalék körüli fogyasztói árindexre lehet számítani, tekintettel arra, hogy akkorra várható az olaj drágulása is. Mindkét szakértő kockázatot lát továbbá az inflációs várakozások alakulásában.
A Magyar Nemzeti Bank azt feltételezi, hogy ezzel a hatással nem kell komolyan számolnia, pedig ezt nem szabad lebecsülni - mondják. Kondrát Zsolt szerint a bizonytalanságok ellenére elképzelhető a jegybanki alapkamat további csökkentése. Szerinte az év végére hét százalék körüli lehet a jelenleg 8,5 százalékos irányadó ráta, augusztusban 50 bázispontos csökkentésre számít. Nem zár ki egy teljes százalékpontos csökkenést sem, ha felerősödik a kamatvágás melletti spekuláció. Azon is múlik a kamat alakulása - teszi hozzá -, hogy van-e valamilyen konkrét kamatszint, illetve stratégia a monetáris tanács tagjainak fejében, amihez a döntéseiket távlatilag igazítják.
Érdemes figyelni a nemzetközi trendeket: azokban az államokban, amelyekben komoly gondok vannak (Lettország, Bulgária, Lengyelország), ugyancsak jelentősen nőtt az infláció, holott csak a piaci folyamatokat tekintve defláció lenne indokolt. Az említett országokban - éppen úgy, ahogyan nálunk is - a kormányzati intézkedések húzzák fel az árindexet. Miközben a fejlett világban öntik a pénzt a gazdaságba, nálunk megszorít a kormány. Bár az is igaz - teszik hozzá a szakértők -, hogy eljön az ideje, amikor a fejlett országok megfizetik az árát a mostani költekezésnek.
Forrás: Népszabadaság
