Mit is kérdezett a GVH?

GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL

TERMELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ ÁGAZATOK IRODÁJA

1054 Budapest, Alkotmány u. 5.
Levélcím: 1245, Budapest 5. Pf. 1036
Telefon: (06-1) 472-8900, Fax: (06-1) 472-8905

A Gazdasági Versenyhivatal a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (1125 Budapest, Istenhegyi út 59-61.), a Magyar Agrárkamara (1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.), az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (1012 Budapest, Kuny Domokos u. 13-15.), a Tej Terméktanács (1115 Budapest, Bartók Béla út 152/c), a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (1118 Budapest, Villányi út 35-43.), a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 6/b), a Baromfi Terméktanács (1054 Budapest, Akadémia u. 1.), az Országos Kereskedelmi Szövetség (1012 Budapest, Kuny D. u. 13-15.) és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (1476 Budapest, Pf. 370.) eljárás alá vontak ellen gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmának feltételezett megsértése miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban meghozta az alábbi

v é g z é s t.

A Gazdasági Versenyhivatal kötelezi az eljárás alá vontat, hogy

2009. június 18-ig

az alább felsorolt kérdésekre adott válaszokat a Gazdasági Versenyhivatal számára küldje meg:
I. A Élelmiszer Termékpálya Kódex (a továbbiakban: Kódex) egyes pontjainak, illetve egészének értékelésével kapcsolatban:
A Kódexnek az adatkérésben nem említett pontjaival kapcsolatosan érdemi versenyfelügyeleti aggály nem merült fel, így a Kódex e rendelkezései esetén vélelmezhető, hogy azok alkalmazása nem jár versenykorlátozó hatással, illetve - tekintettel arra, hogy más törvényekben foglalt rendelkezéseken alapul - nem esik a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló többször módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) hatálya alá.
A Tpvt. 13. §-a alapján nemakkor sem esik a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű. Csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg, kivéve, ha az a) a vételi vagy az eladási árak versenytársak közötti közvetlen vagy közvetett meghatározására, vagy b) a piac versenytársak által történő felosztására vonatkozik.
1. A fentiekre tekintettel kérjük, nyilatkozzanak arra vonatkozóan, hogy a Kódex a Tpvt. 13. §-a alapján csekély jelentőségű megállapodásnak tekinthető-e, vagyis a megállapodást kötő feleknek - kamarák, egyesületek, terméktanácsok és szövetségek esetén a megállapodással érintett tagvállalatainak - és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg.

A) A Kódex alábbi pontjai vélelmezhetően természetüknél fogva magukban hordozzák a versenykorlátozás lehetőségét, vagyis versenykorlátozó célúnak minősülhetnek.
5.15. A termékpálya vállalkozásai árpolitikájukban nem alkalmaznak piacveszélyeztető eszközöket, így különösen
b) nem forgalmaznak saját üzletben előállított terméket önköltségi ár alatt;
c) nem forgalmaznak szezonterméket akciós áron az adott termék hazai értékesítési szezonjának kezdetén.
7.2. A termékpálya vállalkozásai a kiemelt jelentőségű hazai termékek körét illetően külföldről származó termékekkel csak a választékot bővítik.
7.3. A termékpálya élelmiszerforgalmazással foglalkozó vállalkozásai élelmiszerválasztékának kiemelt jelentőségű hazai termékekből álló hányada a Magyar Köztársaság területén megfelelő mennyiségben és folyamatosan előállított kiemelt jelentőségű hazai termékek esetében - azon időszakokban, amikor ezeket a termékeket Magyar Köztársaság területén is jelentős mennyiségben állítják elő - eléri az elsődleges és másodlagos kihelyezések polcfelületei alapján mérhető 80%-ot.
7.4. A termékpálya élelmiszer-előállítással foglalkozó vállalkozásai kiemelt jelentőségű hazai termékek körébe tartozó mezőgazdasági alapanyag szükségletüket hazai mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozásoktól szerzik be minden olyan esetben, amikor az megfelelő mennyiségben és minőségben az adott időszakban általánosan elfogadott piaci áron rendelkezésre áll.
7.5. A termékpálya élelmiszer-előállítással foglalkozó vállalkozásai árletörési céllal nem importálnak kiemelt jelentőségű hazai termékek körébe tartozó mezőgazdasági alapanyagot.
7.6. A termékpálya mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozásai az általuk megtermelt, kiemelt jelentőségű hazai termékek körébe tartozó mezőgazdasági alapanyagokat elsődlegesen hazai élelmiszer-előállítással foglalkozó vállalkozásoknak, e körbe tartozó késztermékeiket pedig hazai élelmiszer-forgalmazással foglalkozó vállalkozásoknak értékesítik, amennyiben arra az adott időszakban általánosan elfogadott piaci áron fizetőképes kereslet van.
7.7. A termékpálya mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozásai a kiemelt jelentőségű hazai termékek körében exportra csak a hazai piacon nem értékesíthető többletmennyiséget értékesítik, árfelhajtási céllal pedig nem exportálnak e körbe tartozó mezőgazdasági alapanyagot.
7.8. A termékpálya vállalkozásai a kiemelt jelentőségű hazai termékek körét illetően külföldről nem hoznak be olyan terméket, amely fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejének jelentős részét már elvesztette.
Ezen pontokkal kapcsolatban:
2.Kérjük, fejtsék ki részletesen, hogy az Önök álláspontja szerint miért nem ütköznek a Kódex fentebb említett pontjai a Tpvt. 11. §-ának (1) és (2) bekezdéseibe.
3.2. Kérjük, nyilatkozzanak arra vonatkozóan, hogy amennyiben megállapításra kerülne, hogy a Kódex fent említett egy vagy több pontja a Tpvt. 11. §-ába ütközik, akkor - tekintettel arra, hogy a Tpvt. 20. §-a alapján annak bizonyítása, hogy a tilalom alól a versenykorlátozó megállapodás a 16. § vagy a 17. § alapján mentesül, azt terheli, aki a mentesülésre hivatkozik - álláspontjuk szerint igazolják azt, hogy az egyes pontok mennyiben elégítik ki a Tpvt. 17. §-ában foglalt alábbi kritériumokat:
- mennyibenhozzájárulnak hozzá a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez,
- a szerződésekből/megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztókhoz jut-e;
- a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja-e meg és
- nem teszi-e lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását.
4.Kérjük, fejtsék ki részletesen, hogy az Önök álláspontja szerint miért nem ütköznek a Kódex fentebb említett pontjai az EK-Szerződés (a továbbiakban: EKSz.) 81. cikk (1) bekezdésébe.
5.3. Kérjük, fejtsék ki részletesen, hogy amennyiben megállapításra kerülne, hogy a Kódex fent említett egy vagy több pontja az EKSz. 81. cikk (1) bekezdésébe ütközik, akkor véleményük szerint a Kódex fentebb említett pontjai hogyan felelnek meg az EKSzEKSz. 81. cikk (3) bekezdésében foglalt kritériumoknak.

B) A Kódex alábbi pontjai esetén a versenykorlátozó cél nem valószínűsíthető, alkalmazásuk esetén azonban a lehetséges versenykorlátozó hatások megléte bekövetkezése azonban nem zárható ki.
4.5. Tisztességtelen a termékpálya vállalkozásának azon igénye, hogy üzleti partnere ugyanazon szolgáltatásra nézve mással ne lépjen gazdasági kapcsolatba.
5.5. A termékpálya vállalkozásai sem közvetlenül, sem közvetve nem írják elő üzleti partnerük részére, hogy árut, szolgáltatást vagy eszközt harmadik személytől szerezzenek be, kivéve saját kereskedelmi márkás termék előállítását.
5.15. A termékpálya vállalkozásai árpolitikájukban nem alkalmaznak piacveszélyeztető eszközöket, így különösen
a) nem alkalmaznak a külföldről behozott termékek és a hazai termékek esetében eltérő árképzési elveket;
7.4. A termékpálya élelmiszer-előállítással foglalkozó vállalkozásai kiemelt jelentőségű hazai termékek körébe tartozó mezőgazdasági alapanyag szükségletüket hazai mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozásoktól szerzik be minden olyan esetben, amikor az megfelelő mennyiségben és minőségben az adott időszakban általánosan elfogadott piaci áron rendelkezésre áll.
7.6. A termékpálya mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozásai az általuk megtermelt, kiemelt jelentőségű hazai termékek körébe tartozó mezőgazdasági alapanyagokat elsődlegesen hazai élelmiszer-előállítással foglalkozó vállalkozásoknak, e körbe tartozó késztermékeiket pedig hazai élelmiszer-forgalmazással foglalkozó vállalkozásoknak értékesítik, amennyiben arra az adott időszakban általánosan elfogadott piaci áron fizetőképes kereslet van.

A fentiekre tekintettel:
6.4. A 4.5. és 5.5. pontokkal kapcsolatban kérjük, fejtsék ki részletesen, hogy mi az oka annak, hogy tiltják akár a kizárólagos beszerzési (4.5., 5.5.), akár a kizárólagos értékesítési (4.5.) viszonyt, jóllehet a Tpvt. 13. §-ában foglalt rendelkezés, illetve a vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről szóló 55/2002. (III. 26.) Korm. Rendelet (a továbbiakban: vertikális csoportmentességi rendelet) bizonyos esetekben nem tiltja, illetve mentesíti a kizárólagosságon alapuló megállapodásokat. A Tpvt. 13. §-ában foglaltakat, illetve a vertikális csoportmentességi rendeletben megfogalmazott szempontrendszert alapul véve fejtsék ki, hogy mivel indokolják a kizárólagos szállítási és beszerzési kötelezettséget tartalmazó megállapodások teljeskörű tilalmát.
7.5. Az 5.5 ponttal kapcsolatosan kérjük, fejtsék ki, hogy a Kereskedelmi törvény 7. § (2) bekezdése h) pontjában található rendelkezéshez (mely szerint tilos... harmadik személy beszállítók vagy a kereskedő saját külön szolgáltatója igénybevételének indokolatlan rákényszerítése a beszállítókra) képest mi indokolja a további szigorítást.
8.6. Kérjük, fejtsék ki egyenként, részletesen, hogy véleményük szerint a) mik az okai, b) milyen célok elérését szolgálják, c) milyen hatással vannak a résztvevő vállalkozások és azok versenytársainak piaci működésére, d) milyen hatással vannak a résztvevő vállalkozások által termelt termékek, a nyújtott szolgáltatások fogyasztóira, illetve e) milyen hatással vannak az árakra, a kibocsátásra, az innovációra, vagy az áruk és szolgáltatások kínálatára, minőségére a Kódex 4.5.; 5.5.; 5.15. a), 7.4. és 7.6. pontjai.
7.Kérjük, fejtsék ki részletesen, hogy az Önök álláspontja szerint miért nem ütköznek a Kódex fentebb említett pontjai a Tpvt. 11. §-ának (1) és (2) bekezdéseibe.
10.7. Kérjük, terjesszék elő bizonyítékaikatnyilatkozzanak arra vonatkozóan, hogy amennyiben megállapításra kerülne, hogy a Kódex fent említett egy vagy több egyes pontjai a Tpvt. 11. §-ába ütközik, akkor álláspontjuk szerint az egyes pontok mennyiben elégítik ki a Tpvt. 17. §-ában foglalt fenti kritériumokat.
9.Kérjük, fejtsék ki részletesen, hogy az Önök álláspontja szerint miért nem ütköznek a Kódex fentebb említett pontjai az EKSz. 81. cikk (1) bekezdésébe.
12.8. Kérjük, fejtsék ki részletesen, hogy amennyiben megállapításra kerülne, hogy a Kódex fent említett egy vagy több pontja az EKSz. 81. cikk (1) bekezdésébe ütközik, akkor véleményük szerint a Kódex fentebb említett pontjai hogyan felelnek meg az EKSzEKSz. 81. cikk (3) bekezdésében foglalt kritériumoknak.

C) A Kódex alábbi pontjai az azonos tartalmú ajánlatoknál a hazai termékek preferálását tartalmazzák, illetve bizonyos importkorlátozó rendelkezést tartalmaznak
6.1. A termékpálya vállalkozásai azonos tartalmú ajánlatok esetén hazai termékeket vásárolnak és a hazai szolgáltatásokat részesítik előnyben.
7.1. A termékpálya vállalkozásai azonos tartalmú ajánlatok esetén előnyben részesítik a kiemelt jelentőségű hazai termékeket.
7.8. A termékpálya vállalkozásai a kiemelt jelentőségű hazai termékek körét illetően külföldről nem hoznak be olyan terméket, amely fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejének jelentős részét már elvesztette.
13.9. A 6.1. és 7.1. pontokban foglaltz előnyben részesítés esetén lehetséges versenykorlátozó hatás több ésszerű indokkal, egyéb externália fennállásával - szállítási többlet igény miatti nagyobb környezetterhelés, ismert biológiai előnyök - valószínűsíthetően igazolható. Kérjük ezeknek az okoknak az összefoglalását, részletes kifejtését.
10. A 7.8. pont szerinti fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idő közeli lejártára tekintettel vállalt importkorlátozás esetén bizonyos körülmények fennállása esetén valószínűsíthető, hogy ésszerű - különösen fogyasztóvédelmi - indokokkal az igazolható. Kérjük ezeknek az indokoknak, az esetleges korábbi tapasztalati tényeknek az összefoglalását, részletes kifejtését.

II. A Kódex végrehajtásával kapcsolatban:
1. Nyilatkozzanak arról, hogy a Kódex aláírás úgy tekinthető-e, hogy az adott szervezet teljes tagsága aláveti magát a Kódex rendelkezéseinek. Amennyiben a válasz nemleges, mert a tagok nem nyilatkoztak még etekintetben, illetve a szervezeti tagsággal nem jár együtt automatikusan az alávetés, akkor kérem, csatolják azokat az adott eljárás alá vont belső szabályzataiban, vagy más dokumentumokban foglaltakat, amely alapján megállapítható, hogy az adott szervezet meghatalmazottja által egyetértőleg aláírt Kódex milyen módon és rendben válhat, illetve válik a tagok, vagy a tagok bizonyos része által alkalmazott és számonkérhető normává.
2. Kérjük, adják meg, hogy ha akár az aláírás aktusa, akár a belső szabályzatok alapján a Kódex nem tekinthető az aláírók tagsága közös akaratnyilvánításának, hanem további egyedi tagvállalati döntéssel válhat elfogadott magatartási normává, mely tagvállalataik ismerték el magukra nézve kötelezőnek a Kódexben foglalt anyagi és eljárási szabályokat. Amennyiben ez még nem történt meg, kérjük adják meg azt az időpontot, amikor tagszervezeteiknek etekintetben nyilatkozniuk kell.
3. Amennyiben ilyen időhatár sem létezik, kérjük, jelezzék, hogy mi módon és mikor derülhet ki, hogy mely vállalkozások fogadják el magukra nézve kötelezőnek a Kódex magatartási normáit.

III. A megállapodás által érintett piac(ok)ra vonatkozóan:
1. Kérjük, mutassák be nagy vonalakban azokat a termékpiac(oka)t, amelyeket a Kódex a tagvállalataik szempontjából érinthet (főbb versenytársak, piaci részarányok stb.).
2. Kérjük, becsüljék meg, hogy azon vállalatok (legyenek azok akár az Önök tagvállalatai vagy más, tagsággal nem rendelkező vállalatok), amelyek - ismereteik szerint - a Kódex szabályait magukra nézve kötelezőnek ismerték el, milyen összesített piaci részesedéssel rendelkeznek az érintett termékpiaco(ko)n.
3. Kérjük, nyilatkozzanak arra vonatkozóan, hogy álláspontjuk szerint a Kódex azon termékpiaco(ko)n, amelyet az Önök tagvállalatai szempontjából érint, milyen földrajzi piacot fed le.

IV. A Kódex egyes kifejezéseinek értelmezésével kapcsolatban:
1. Kérjük, fejtsék ki, hogy mit értenek a Kódex alábbi kifejezései alatt, illetve hogyan kívánják azokat a gyakorlatban megvalósítani:
-a) 5.15. - „eltérő árképzési elvek" alkalmazása.
-b) 5.16. - „termékpálya vállalkozásai" kitétel. Ezalatt csak egyfajta vevő-eladó közötti vertikális viszonyt, vagy az azonos termelési-forgalmazási szinteken lévő versenytársak közötti horizontális viszonyt is értik?
-c) 6.1. - „azonos tartalmú ajánlatok".
-d) 6.7. - „helyettesítő termékek".
-e) 6.8. - „kiemelt és kedvezményes kihelyezés" az adott kategórián belül. Ez azt is jelenti, hogy a többi, megkülönböztetett minőséget, eredetet tanúsító védjeggyel ellátott hazai termékkel nem rendelkező (mezőgazdasági termelőként, élelmiszer-előállítóként, élelmiszer-alapanyag vagy élelmiszer-késztermék behozatalával foglalkozó, illetve élelmiszerforgalmazóként tevékenykedő) vállalatnak többet kell fizetnie a kihelyezésért?
-f) 7.2. - „külföldről származó termékkel csak a választékot bővítik". Mit értenek pontosan „választékbővítés" alatt? Nyilatkozzanak arról, hogy az előbbiek értelmében a nem választék bővítés kategóriájába tartozó, ám alacsonyabb árfekvésű termékek forgalmazásától való - a Kódex hatályba lépése utáni - tartózkodás az elvárt magatartás körébe tartozik-e?
-g) 7.3. - „eléri az elsődleges és másodlagos kihelyezések polcfelületei alapján mérhető 80%-ot". Milyen megszorítást takarnak, mely termékköröket érinti a „megfelelő mennyiségben és folyamatosan előállított kiemelt jelentőségű hazai termékek esetében", illetve az „azon időszakokban, amikor ezeket a termékeket Magyar Köztársaság területén is jelentős mennyiségben állítják elő" kitételek? Milyen időszakra vonatkozóan mérik ezt? Mi történik akkor, ha a 20%-os polcfelületen a külföldről származó termékeknek nagyobb a forgási sebessége? Érték, vagy mennyiség alapján határozzák meg a 80%-ot? Egy-egy adott termékkörre vonatkozik ez a 80-20%-os arány vagy az adott élelmiszerforgalmazással foglalkozó vállalat teljes, kiemelt jelentőségű hazai terméknek számító élelmiszerválasztékára? Külön-külön minden egyes termékre, vagy együttesen?
h) 7.8. - „fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejének jelentős részét már elvesztette" kitétel milyen időtartamot jelöl, egyes kiemelt jelentőségű termékekre milyen időeltérések lehetnek? Készült-e erre előzetes meghatározás?

V. Az eljárás alá vont adataival kapcsolatban:
1. Kérjük, töltsék ki a melléklelt szerinti adatlap (1. számú melléklet) Önökre vonatkozó részeit.
2. Kérjük, adják meg az összes tagvállalatuk adatait (név, cégjegyzékszám, cím, telefonszám stb.).
3. Kérjük, nyilatkozzanak arra vonatkozóan, hogy a szervezet vagyona milyen befizetésekből áll össze (mennyi a tagok által fizetett díjak mértéke, milyen mértékű bevételük képződött az elmúlt évben a jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból stb.).
4. Kérjük, nyilatkozzanak arra vonatkozóan, hogy - céljaik megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - folytatnak-e gazdasági-vállalkozási tevékenységet is. Ha igen, akkor kérjük részletezzék, hogy milyen árbevételük származott a fenti tevékenységből az elmúlt évben.

A feltett kérdések egyfajta fontossági sorrendet képviselnek az ügy elbírálása szempontjából, emiatt kérjük, hogy válaszaikat a feltett kérdések sorrendjében adják meg. A terjedelemre való tekintettel az elkészült részválaszokat a kérdések sorrendjében készítsék el és küldjék meg nekünk, még a teljes válaszadást megelőzően. Ezúton kérjük ugyanakkor, hogy adatszolgáltatásukat annak postán történő megküldése előtt e-mailen is küldjék el az alábbi e-mail címekre: Sukosd.Peter@gvh.hu, Szatmary.Judit@gvh.hu, Zubriczky.Barbara@gvh.hu, Hajos.Adam@gvh.hu

E végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Jelen eljárás keretében a végzés rendelkező részében bekért információk ismerete szükséges a vizsgált magatartás megítélése céljából.
A 2009. április 9-én aláírt Élelmiszer Termékpálya Kódex 2009. július 1-én lép hatályba. A Kódexben foglalt egyes rendelkezések a GVH álláspontja szerint gátolhatják a tagállamok közötti kereskedelmet, akadályozhatják az üzleti szereplők döntéseit a hatékonyságot növelő működésben, ezáltal hátrányosak lehetnek a fogyasztók megfelelő minőségű, árú és választékú árukkal történő ellátásában.
A Kódexnek az adatkérésben nem említett pontjaival kapcsolatosan érdemi versenyfelügyeleti aggály nem merült fel, így a Kódex e rendelkezései esetén vélelmezhető, hogy azok várható alkalmazása sem jár versenykorlátozó hatással, illetve más törvényen alapulva az adott magatartás nem esik a Tpvt. hatálya alá.
Az adatkérésben felsorolt rendelkezések egy része esetén a rendelkezések szövegezése alapján önmagában is vélelmezhető a versenykorlátozási célzat (A) pont szerinti szabályok), más rendelkezések (B) pont alatt felsorolt szabályok) esetén nem zárható ki versenykorlátozó hatás lehetősége, míg a harmadik említésre került rendelkezések (C) pont szerinti szabályok) esetén vélelmezhető a versenyfelügyeleti eljárásban is méltányolható okok fennállása.
A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti azt, hogy a kifogásolt rendelkezések ne lennének alkalmazhatók az eljárás alá vontak részéről., Aamennyiben az eljárás alá vontak igazolni tudják azoknak az EKSzEKSz. 81. cikkének (3) bekezdése, illetve a Tpvt. 17. §-a szerinti előnyeitfeltételeknek való megfelelését, akkor a mentesülés megállapításának nincsen akadálya. Amennyiben azonban az igazolás nem kielégítő, a Tpvt. szerinti jogkövetkezmények alkalmazhatóak.
A vizsgált magatartással kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) egyúttal tájékoztatja, hogy a Tpvt. 75. §-ának (1) bekezdése alapján ha a hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált magatartás tekintetében az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy magatartását meghatározott módon összhangba hozza e törvény, illetve az EKSzEKSz. 81. cikkének rendelkezéseivel, és a közérdek hatékony védelme e módon biztosítható, az eljáró versenytanács végzéssel - az eljárás egyidejű megszüntetésével - kötelezővé teheti a vállalás teljesítését, anélkül, hogy a végzésben a törvénysértés megvalósulását, vagy annak hiányát megállapítaná.
Adott esetben - az Etikai Kódex egyéb rendelkezéseit nem érintve - a kifogásolt rendelkezések alkalmazásától való - átmeneti vagy végleges - tartózkodás, illetve az EKSZ, illetve Tpvt. rendelkezéseivel való összhangba hozás az alkalmazható jogkövetkezményekre kihatással bíró tények tekintettel arra, hogy a Kódex hatályosulása még nem kezdődött meg.
A tényállás tisztázása során a GVH a Tpvt. 65. §-ában foglalt vizsgálati eszközökkel élhet, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) tényállás tisztázására és hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazhatja.
A Tpvt. 65. §-ának (2) bekezdése értelmében az ügyfél felhívásra köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat, ideértve a személyes adatokat is. Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot nem köteles tenni, azonban az egyéb, rá nézve terhelő bizonyíték rendelkezésre bocsátását nem tagadhatja meg. A GVH a tényállás megállapítása céljából felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására.
Fentiekre tekintettel a GVH a rendelkező rész szerint döntött.
A GVH tájékoztatja, hogy a Ket. 51. §-a értelmében az ügyfél az adatszolgáltatást megtagadhatja, ha nem kapott felmentést az államtitoknak, vagy szolgálati titoknak minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól, illetve ha nyilatkozatával magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.
A GVH továbbá tájékoztatja, hogy a Tpvt. 55. §-ának (3) bekezdése alapján kérheti üzleti titok védelmére hivatkozással az iratokba való betekintés, valamint azokról történő másolat készítésének korlátozását. A Tpvt. 4. §-a (3) bekezdésének a) pontja és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 81. §-ának (2) bekezdése együttes alkalmazásával üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. A szolgáltatott adatok üzleti titokként való kezelésének kérelmezése esetében az üzleti titokként való minősítés indokolása szükséges. Egyidejűleg célszerű benyújtani az üzleti titkot nem tartalmazó iratváltozatot is.

A GVH tájékoztatja, hogy a Tpvt. 65/B. §-a alapján az olyan irat, amely az ügyfél védelemhez való jogának gyakorlása érdekében, illetve annak keretében, az ügyfél és megbízott ügyvédje közötti kommunikáció során, illetve ilyen kommunikációs célból való felhasználás érdekében keletkezett, vagy az ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, feltéve mindegyik esetben, hogy az említett jelleg közvetlenül magából az iratból kitűnik, a versenyfelügyeleti eljárásban bizonyítékként nem használható fel, illetve nem vizsgálható meg, nem foglalható le, szemle során a birtokos az ilyen irat felmutatására nem kötelezhető, kivéve, ha e § ettől eltérően rendelkezik. E tilalom alól az ügyfél felmentést adhat. Ha a vizsgáló az ügyfelet (törvényes képviselőjét), vagy meghatalmazott ügyvédjét az ilyen irat bemutatására kívánja kötelezni, az ügyfél (törvényes képviselője), illetve meghatalmazott ügyvédje ennek lehetővé tételét megtagadhatja.
Az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. Ha az ügyfél az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezi, a Tpvt. 61. §-a szerinti eljárási bírsággal sújtható. Az eljárási bírság legkisebb összege a Tpvt. 61. §-a (3) bekezdésének megfelelően ötvenezer forint, a legmagasabb összege vállalkozás esetében legfeljebb az előző üzleti évben elért nettó árbevételének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint lehet. Eljárási kötelezettség teljesítésére megadott határidő túllépése esetén az eljárási bírság napi összege vállalkozás esetében legfeljebb az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében legfeljebb napi ötvenezer forint lehet.
A GVH hatáskörét a Tpvt. 45. §-a, illetékességét a Tpvt. 46. §-a szabályozza. E rendelkezések értelmében a GVH kizárólagos hatáskörrel rendelkezik minden olyan versenyfelügyeleti ügyben, mely nem tartozik bíróság (Tpvt. 86. §) hatáskörébe illetékessége pedig az ország egész területére kiterjed.
E végzés ellen a jogorvoslati jogot a Tpvt. 82. §-ának (1) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2009. június

melléklet

A) A Kódex alábbi pontjai vélelmezhetően természetüknél fogva magukban hordozzák a versenykorlátozás lehetőségét, vagyis versenykorlátozó célúnak minősülhetnek:
5.15. A termékpálya vállalkozásai árpolitikájukban nem alkalmaznak piacveszélyeztető eszközöket, így különösen
b) nem forgalmaznak saját üzletben előállított terméket önköltségi ár alatt;
c) nem forgalmaznak szezonterméket akciós áron az adott termék hazai értékesítési szezonjának kezdetén.
7.2. A termékpálya vállalkozásai a kiemelt jelentőségű hazai termékek körét illetően külföldről származó termékekkel csak a választékot bővítik.
7.3. A termékpálya élelmiszerforgalmazással foglalkozó vállalkozásai élelmiszerválasztékának kiemelt jelentőségű hazai termékekből álló hányada a Magyar Köztársaság területén megfelelő mennyiségben és folyamatosan előállított kiemelt jelentőségű hazai termékek esetében - azon időszakokban, amikor ezeket a termékeket Magyar Köztársaság területén is jelentős mennyiségben állítják elő - eléri az elsődleges és másodlagos kihelyezések polcfelületei alapján mérhető 80%-ot.
7.4. A termékpálya élelmiszer-előállítással foglalkozó vállalkozásai kiemelt jelentőségű hazai termékek körébe tartozó mezőgazdasági alapanyag szükségletüket hazai mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozásoktól szerzik be minden olyan esetben, amikor az megfelelő mennyiségben és minőségben az adott időszakban általánosan elfogadott piaci áron rendelkezésre áll.
7.5. A termékpálya élelmiszer-előállítással foglalkozó vállalkozásai árletörési céllal nem importálnak kiemelt jelentőségű hazai termékek körébe tartozó mezőgazdasági alapanyagot.
7.6. A termékpálya mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozásai az általuk megtermelt, kiemelt jelentőségű hazai termékek körébe tartozó mezőgazdasági alapanyagokat elsődlegesen hazai élelmiszer-előállítással foglalkozó vállalkozásoknak, e körbe tartozó késztermékeiket pedig hazai élelmiszer-forgalmazással foglalkozó vállalkozásoknak értékesítik, amennyiben arra az adott időszakban általánosan elfogadott piaci áron fizetőképes kereslet van.
7.7. A termékpálya mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozásai a kiemelt jelentőségű hazai termékek körében exportra csak a hazai piacon nem értékesíthető többletmennyiséget értékesítik, árfelhajtási céllal pedig nem exportálnak e körbe tartozó mezőgazdasági alapanyagot.
7.8. A termékpálya vállalkozásai a kiemelt jelentőségű hazai termékek körét illetően külföldről nem hoznak be olyan terméket, amely fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejének jelentős részét már elvesztette.

B) A Kódex azon pontjai, amelyek kapcsán a lehetséges versenykorlátozó hatások megléte nem zárható ki:
4.5. Tisztességtelen a termékpálya vállalkozásának azon igénye, hogy üzleti partnere ugyanazon szolgáltatásra nézve mással ne lépjen gazdasági kapcsolatba.
5.5. A termékpálya vállalkozásai sem közvetlenül, sem közvetve nem írják elő üzleti partnerük részére, hogy árut, szolgáltatást vagy eszközt harmadik személytől szerezzenek be, kivéve saját kereskedelmi márkás termék előállítását.
5.15. A termékpálya vállalkozásai árpolitikájukban nem alkalmaznak piacveszélyeztető eszközöket, így különösen
a) nem alkalmaznak a külföldről behozott termékek és a hazai termékek esetében eltérő árképzési elveket;
________________________________________
C) A Kódex alábbi pontjai az azonos tartalmú ajánlatoknál a hazai termékek preferálását tartalmazzák
6.1. A termékpálya vállalkozásai azonos tartalmú ajánlatok esetén hazai termékeket vásárolnak és a hazai szolgáltatásokat részesítik előnyben.
7.1. A termékpálya vállalkozásai azonos tartalmú ajánlatok esetén előnyben részesítik a kiemelt jelentőségű hazai termékeket.
________________________________________