Áfa-mérleg: túlszámlázva?
A válságos gazdasági környezet, a háztartások fogyasztási kiadásainak visszaesése, a kereskedelem második félévi zuhanása baljós előjeleknek számítottak, így év közben kételyek is megfogalmazódtak, bizonytalannak ítélve az áfa-költségvetés teljesülését. 2009-ben a költségvetés áfa-bevétele végül 2.168 milliárd forint volt, ami a törvényben foglalt előirányzatnál (ami 2.135 milliárd forint) 1,6%-kal, az előző évi ténynél (ami 2.114 milliárd forint) 2,6%-kal több, a hivatalos adatok alapján. A pénzügyi kormányzat vezetése eddig úgy foglalt állást, hogy az áfa-költségvetés teljesülése és a kereskedelmi forgalom visszaesése között ellentmondás feszül, de még nincs pontos információ, a tisztánlátáshoz pedig részletes adatok kellenek.
A tisztánlátás közös érdek, érdemes hát számolni egy kicsit a kereskedelem oldaláról is. Az eddig napvilágot látottaknál több adattal más kívülálló sem rendelkezik, de némi adalékkal a kirakatok háza tájáról talán sikerül hozzájárulni a parádés áfa-teljesítmény mérlegének megvonásához, vajon mennyibe is került ez valójában? Az első kérdés:
Mit vitt el a válság a konyháról?
A gazdasági válság alaposan visszavetette a gazdaság teljesítményét. A különböző adótermelő ágazatokat eltérő mértékben fékezte a válság, feltehetően azonban a GDP, a háztartások fogyasztási kiadásainak és a kereskedelmi forgalom (kiskereskedelem, járműeladás) adatai elégséges tisztaságú képet adnak a gazdaság áfa-fizető képességének változásáról.
2009. első háromnegyed évében a KSH adatai szerint a gazdaság teljesítménye (GDP) változatlan áron számítva 7,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, a háztartások fogyasztási kiadása pedig 7,9 %-kal, a részletesebb adatok a következők:
| | GDP | háztartások | kiskereskedelem járműeladás |
I. név | 93,3 | 92,8 | 95,6 | 73,0 |
II. név | 92,5 | 93,4 | 97,7 | 60,5 |
III. név | 92,9 | 90,2 | 92,9 | 50,4 |
I-III. név | 92,9 | 92,1 | . | . |
Megjegyzés: - érték %, előző év azonos időszakához képest, változatlan árakon, kiigazítás nélkül,- a kiskereskedelem és a járműeladás része a háztartások fogyasztási kiadásainak, 2009. második félévében a fogyasztási javak piacán az első félévinél nagyobb volt a visszaesés. A kereskedelemben júliustól novemberig 7-8%-os visszaesést mért a KSH (az előző év azonos hónapjaihoz viszonyítva, az árváltozások kiszűrésével), 5-6%-kal csökkent az élelmiszerértékesítés mennyisége, 10%-ot meghaladó mértékben az iparcikkeké, ezen belül 14-18%-kal a tartós javaké, mindezek mellett pedig 50%-kal a járműértékesítés. Ezek lehettek azok a - különösen a második félévben - kedvezőtlen jelek, melyeket a pénzügyi kormányzat is észlelt. Ezek után a második kérdés:
Áfakalap: miből lesz az áfaalap?
Az áfa-fizetés alapját, annak változásait azonban nem a mennyiségi (statisztikus szakzsargonnal: volumen), hanem a folyó áron mért termelési értékek határozzák meg (a kettő közötti különbség az árváltozás). Az áfa-mérlegvonás második lépéseként előbb az első félévi folyamatokat célszerű összegezni, körüljárva, vajon ezek alapján mennyi áfa-kiesést is kellett később pótolni a kulcsemeléssel a második félévben, ennek részletei pedig a következők:
| | GDP | háztartások | kereskedelem |
2009. I. félév | 12.381 | 6.583 | 3.741 |
2008. I. félév | 12.824 | 6.835 | 4.037 |
elmaradás | - 443 - 96,6% | - 252 - 96,3% | - 296 - 92,7% |
Megjegyzés:- érték milliárd forint, folyó árakon,- elmaradás a 2009. és a 2008. évi értékek különbözete, valamint százalékos viszonyszáma,
A gazdasági válság adótipró erejére jellemző, hogy folyó áron is számottevő visszaesés figyelhető meg, de az elmaradás százalékos mértékei már kisebbek, mint a korábban volumenben mért adatsornál. (Egy kis statisztikai módszertan: a folyóáras viszonyszámok a valós, az áremelkedést is magában foglaló, így nagyobb termékértékkel számolnak a tárgyidőszakban, ezért a folyóáron számított adólapok különbsége kisebb, mint a mennyiségben mért teljesítményváltozásoké.)
2009-ben az infláció (+ 4-5%, ami félévkor még nagyobb volt), továbbá a gazdaság második félévében erősödő teljesítményesésének adócsökkentő hatásaival (- 5-10%) is számolva - nagyságrendjét tekintve - 2.000 milliárd forint körül alakult volna a költségvetés áfa-bevétele, az adómérték emelése nélkül, a megelőző évi tényekből kiindulva. Ennek alapján hozzávetőleg 130-140 milliárd forint áfa-hiányt kellett volna pótolni az éves törvényi előirányzat eléréséhez.
A pénzügyi kormányzat egyébként 2009. márciusában, amikor előterjesztette adómódosítási javaslatait, az áfa eredetileg 3 százalékpontos emelését is indokoló háttéranyagban 107 milliárd forint többletbevételi igénnyel számolt a második félévre előirányzott áfa-bevétel növelés révén (más kérdés, hogy áprilisban már 5 százalékpontos emelésre tett javaslatot). A harmadik kérdés következhet:
Áfa-számtan: 5% az annyi, mint 25%?
2009. július 1-től az általános forgalmi adó mértékét 20%-ról 25%-ra emelték (egyes termékek azonban, például kenyérféleségek, tejtermékek, kereskedelmi szálláshely szolgáltatás 18%-os kulccsal adóznak, megmaradt az 5%-os kulcs, emellett pedig egyes termékek, szolgáltatások mentesek az adó alól). Döntő kérdés, mennyit is jelentett az áfa-kulcs 5%-os emelése a költségvetés bevétel oldaláról.
A felületes szemlélődéssel ellentétben az 5 százalékpontos kulcsemelés a költségvetés áfa-bevételeinek 25%-os megnövelését jelenti, negyedével nagyobb összegű áfa-befizetést. Ez bizony tetemes többlet, egy egyszerű példával szemléltetve: 100 forint termékérték után 2009. első félévében az áfa-fizetési kötelezettség 20%, azaz 20 forint volt, júliustól viszont 25%, akkor már 25 forint. Az 5 forint többlet éppen negyede a korábbi, 20 forint kötelezettségnek.
A 25%-os adókulcs mellett a számítható áfa-bevételi többlet, kiindulva a 2008. évi tényből, éves szintre vetítve 450 milliárd forintnál is nagyobb összeg lehet (jelenleg nyilvános adat hiányában csak becsülhető a számításhoz szükséges kedvezményes áfa-kulcsok bevételi aránya). A megemelt kulcs félévnyi többlethatása az előbbi összeg fele, 220-230 milliárd forint körüli értékben. Újabb kérdés:
Félidőben csengetett a kassza?
Volt itt bizony más is. 2009. első félévében, miközben az áfa-alapot termelő GDP teljesítmény, valamint a háztartások fogyasztási kiadásainak visszaesése 3-4% között mozgott, a kereskedelem már folyamatosan csúszott lefelé, az áfa-bevételek pedig a várhatónál kisebb mértékben csordogáltak a közös kasszába. Az első félévi áfa-befizetések 8%-kal maradtak el az előző év azonos időszakától, 80 milliárd forinttal, feltehetően - tüzetesebben számolva - ez okozhatott némi riadalmat pénzügyi körökben. Magyarországon pedig állítólag nem újdonság, hogy az adófizetés időnként elmarad az előírtaktól.
Kérdés, vajon mire futotta végül a félévre számítható 220-230 milliárd forint többletből:
- pótolta a gazdaság teljesítményelmaradása miatt kiesett 130-140 milliárd forint áfa-bevételt
- futotta még 33 milliárd forint többletre (az előirányzathoz képest),
- jutott egy kevés a feketegazdaságnak is, mint mindig.
Az előbbiek alapján már talán egy kicsit egyszerűbb lesz a magyarázat arra, miért érték el, sőt, lépték túl az áfa-befizetések a törvényi előirányzatot.
A mérlegeléshez tartozik, hogy 2009. első háromnegyed évében a háztartások 444 milliárd forinttal (4,3%-kal) költöttek kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában, 2009. január és novembere között pedig a kereskedelem (kiskereskedelem és járműkereskedelem) elmaradása 658 milliárd forint (8,4%) volt. Utolsó előtti kérdés:
2010: kiloccsan a víz a lavorból?
Az adóbevétel pótlásának féléves időszakra terhelése a kulcsemelés dupla mértékét tette szükségessé (nem mindegy, hogy ugyanazt az egyébként elmaradó összeget fél év, vagy egy év alatt szedem össze): rövidebb idő alatt havonta több, hosszabb idő alatt pedig havonta kisebb a törleszteni való. Ez a kulcsok nagyságát is meghatározza (lehet nagyobb rövidebb idő alatt, vagy kisebb hosszabb idő alatt).
2010-ben a kulcsemelés révén remélhető többlet másik fele (számítva: 220-230 milliárd forint) is becsoroghatna az áfa- kasszába. A költségvetés 2010. évi áfa-bevételi előirányzata 2.314 milliárd forint. Ez a 2009. évi ténynél (2.168 milliárd forintnál) 146 milliárd forinttal, az előirányzatnál (2.135 milliárd forintnál) 179 milliárd forinttal több.
Jut is, marad is, megint. Milyen áron: az áfa-kulcs emelése a válsághatásokon túl is visszavetette a háztartások fogyasztását, hizlalta a feketegazdaságot, gyengítette az idegenforgalmat, többen vásárolnak külföldön és ami a legnagyobb baj, hogy fékezi a kilábalást, túlzott mértékben leterhelve a gazdaságot.
Legutolsó kérdés: miért kell a pénzügyi kormányzatnak időnként csodálkoznia?
Budapest, 2010. január 29.
vamosgy
