Meleg utalvány - kinek lesz malaca?
Frissítünk (március 17.): a következő sorok a szerző véleményét tükrözik, de lehet, hogy ezzel nem marad egyedül. A vendéglátósok azzal vádolják a kereskedőket, hogy gátlástalan módon váltják be az étkezési utalványokat, akár biciklipumpa is vásárolható vele. Hmmm ... Kedves vendéglátós barátaink: áruljátok már el, a vendéglátóhelyeken vajon minden esetben a munkahelyi étkeztetés szertartása zajlik-e, amikor a kedves vendég meleg étkezési utlavánnyal fizet? Hány helyen fogadják el ebédidőn kívül is a meleg étkezési utalványt, például estefelé, az éjszakáról, vagy a szeszesitalról nem is beszélve. Talán nem túlzás csacsiságnak minősíteni az utalványbeváltással kapcsolatos vádaskodások bevetését érdekérvényesítésre, ha van mit sepregetni a saját porta előtt. A jelenlegi rendszer kizárólag a vendéglősök és az utalványforgalmazó vállalkozások érdekeit szolgálja. Ennek oka, hogy a magyar valóság egy kicsit más: a munkavállalók nagy tömege nem tud munkahelyén "melegétkezni", se étterem, se büfé (a munkavállalók nagy része kisvállalkozás alkalmazottja). Kiszaladni és beülni egy vendéglátóhelyre drága mulatság: időt sem enged a munkatempó (mega főnök), ráadásul drága (a vendéglátás magasabb jövedelmezőségében nincs vita). A napi gyakorlat az, hogy vagy visz, vagy vesz valami harapnivalót a munkavállaló, utóbbit pedig inkább az élelmiszerboltban teszi. A meleg étkezési utalványok tetemes része nem ebédidőben fogy el.
ne feledjük azt sem, tavaly még 6 ezer forintnyi hideg és 12 ezer forintnyi meleg utalványt lehetet adni havonta a munkavállalónak adómentesen. 2010-ben a hideg utalvány juttatást el lehet felejteni, meleg utalványból a keret viszont már 18 ezer forint (hmmm).
Zavart keltett a közelmúltban egyébként, amikor a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára 2010. február 10-i levelében egy új APEH közlemény kiadását ígérte a meleg étkezési utalványok felhasználásáról, mely értelmében 2010-ben az előző évivel azonos elfogadási és felhasználási gyakorlat lesz alkalmazható. Kijelentette továbbá, hogy az utalvány elfogadásának feltétele a szolgáltató hely és az utalványforgalmazó közötti megállapodás megléte.
Sajnálatos módon a MEH nyilatkozata hiányos és félrevezető, megtéveszti a munkavállalókat és a kereskedőket, ezért az Országos Kereskedelmi Szövetség a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján a következőkre hívja fel a figyelmet a meleg étkeztetés lehetőségeiről.
A 2009-ben a kereskedő élelmiszerüzletben meleg étkezési utalványt csak akkor fogadhatott el, ha vendéglátó jellegű tevékenységet is folytatott (helyben sütött, főtt élelmiszert). Ez korlátozott elfogadási lehetőséget jelentett, de nem okozott problémát, hiszen a munkavállalók hideg étkezési utalványt azonos adózási feltételekkel kaphattak, amit már az élelmiszer üzletek be tudtak váltani (készen fogyasztható élelmiszerek vásárlására). Bizonyára az kelt zavart az elfogadás régi rendjének értékelésében, hogy a biciklipumpa és a párizsi egy blokkon szerepelt sokszor (ezt úgy kell érteni, hogy vásárláskor sokfélét vásárol a vásárló, ebédnek valót, meg mást is, ennyi igaz), de végül is enni mindenki szokott, nyolc óra munkaidőt nehéz végigéhezni. (Bizonyára akadt olyan boltos, aki egy darab biciklipumpa vásárlásakor is elfogadott étkezési utalványt, de azért nem ez volt a jellemző.)
A 2010. évi szabályozás ugyanakkor gyakorlatilag megszüntette a hideg étkezési utalvány juttatását (98% adó mellett nem érdemes juttatni).
A kereskedők folyamatosan tapasztalják, hogy a vásárlók (munkavállalók) a megfelelő elfogadóhely hiányában és a vendéglátó jellegű étkeztetés magasabb árai miatt nem tudják a meleg étkezési utalványokat felhasználni. A lényeg nem változott: a kereskedő jelenleg sem válthatja be a meleg utalványt, akár készen fogyasztható bolti élelmiszerre, hiszen annak adózási vonzata a kedvezményes meleg utalvány 25%-os mértékénél nagyobb.
Munkahelyek tömegei közelében nincs lehetőség a meleg étkezési utalványok beváltására (főleg kistelepüléseken, de a rendelkezésre álló ebédidő rövidsége miatt sok más helyen sem). A munkavállalók sajnos abban bíztak a meleg étkezési utalványok átvételekor, hogy az élelmiszer üzletek majd korlátlanul beváltják azokat.
Az APEH új közleményt eddig nem adott ki, ha kiadna, feltehetően nem térhetne el a 2010. évi adózási szabályoktól, így előreláthatóan szélesebb körben továbbra sem lesz elfogadható a meleg étkezési utalvány.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség a személyi jövedelemadó törvény kedvezményes étkeztetésre vonatkozó részének egyszerűsítését javasolta, lényegében a következők szerint:
- kizárólag az „étkeztetés” meghatározást tartalmazza a törvény (elhagyva a „meleg” kifejezést),
- az „étkeztetés” kedvezményes körét ki kell egészíteni a készen fogyasztható élelmiszerekkel. (Ennek alapján egyébként felesleges lenne a hideg és a meleg étkeztetési utalványok megkülönböztetése.)
Költségvetési hátránnyal nem járna az intézkedés, mivel a munkáltatók általában már döntöttek az utalványok juttatásáról, ráadás tervezhetőbb a bevétel. El kell ismerni, ezzel sok vendéglős rosszul járna, hiszen nem biztos, hogy szabadíválasztás esetén ugyanannyi voks jutna rájuk, mint a jelenlegi rendszerben (talán azért is, mert egyszerűen drágábbak), ezért érthető a riadalom körükben. A kereskedők viszont abból az egyszerű téynből indultak ki javaslatuk megtételekor, hogy mekkora a riadalom az étkezni vágyó utalványos vásárlók körében.
Mérlegelhető javaslat lenne egyébként, hogy a hideg és a meleg utalványok adóterhe azonos legyen (például 25-25%), na meg az is, hogy - ez lenne a legegyszerűbb - ha az állam támogatni akarja az étkezést, eliontézhető legyen az egész egy pénzbeli (és jegynélküli) juttatással, ami mentes lenne sok adminisztrációtól (igaz, sokat bukna rajta az utalványos cég és a vendéglős, de jól járna vele a munkavállaló). Szándék kérdése bármely megoldás.
A törvény és az Adóhivatalnak a 2009. évi felhasználásra vonatkozó irányelve egyébként részleteiben jelenleg a következőket tartalmazza (miheztartás végett):
A törvény 70.§ (2) bekezdésének b) pontja szerint egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatásnak számít a meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is) havi 18.000.- ezer forintot meg nem haladó rész,
A jelzett paragrafus (4) bekezdés d) pontja szerint meleg étkeztetés formájában juttatott bevételnek minősül az étkezőhelyi vendéglátás, a munkahelyi étkeztetés, vagy közétkeztetés nyújtása révén juttatott bevétel (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is), ami egyértelmű megfogalmazás. Ennek alapján a juttatást nyújtó kifizető 25% adó fizetésére kötelezett.
Az APEH egy korábbi, 2008. szeptember 2-i állásfoglalása alapján (mely a tavalyi, 2009. évi elfogadáshoz adott iránymutatást) melegétel utalványt azok a kereskedelmi értékesítőhelyek fogadhattak el, melyek a TEÁOR szerinti csoportosításban étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés tevékenységeknek megfelelő tevékenységet végeztek és működési engedélyükben (bejelentésükben) ennek megfelelő üzletkörrel (bejelentett termékkörrel) rendelkeznek. Az APEH állásfoglalása alapján ilyen lehetett például a helyben sütött pékáru, látványpékség termékei, helyben sütött húsáru, a helyben kialakított vendéglátóhely.
Tehát: megfelelő feltételek esetén élelmiszerüzlet is elfogadhat meleg étkezési utalványt (de ilyen bolt, tegyük hozzá, kevés van).
2010. március 17.
vámosgy
