Jajgatunk, de a fogyasztásról nem mondunk le

Az európai fogyasztó számára a „válság előtt” és a „válság után” két külön korszakot jelent, hiszen a viszonylagosan optimista várakozások mellett a közel 8 000 európai megkérdezett 64 százaléka úgy vélekedik, hogy a jelenlegi válság tartós változásokat hoz a fogyasztói magatartásában – derül ki a Cetelem Körkép 2010 tanulmányból.

A Cetelem Körkép 2010 tanulmány eredményei szerint a piacokon észlelhető folyamatokkal kölcsönhatásban maga az európai fogyasztó is átalakuláson megy keresztül. A nagy európai piacokon tapasztalható forgalomcsökkenés óvatosságra, illetve kiadásaik terén választásokra készteti a fogyasztókat.

A két részből álló tanulmány Európai barométer kutatása az európai fogyasztók óvatos bizakodását mutatja: a 2009-es, mélypontot jelentő 4,2-es értékről (1-től 10-ig terjedő skálán) 2010-re 4,5-re emelkedő általános közérzetet jelez. A vizsgált országok körében Magyarország az egyetlen, ahol – a visszafogott növekedés ellenére – ez az osztályzat nem éri el a három pontot.

Az óvatosság ösztönöz a megtakarítások növelésére, az ilyen irányú szándék tíz év óta először kerekedik felül a fogyasztási szándékon néhány nyugat-európai országban. Tizenkét ország átlagát tekintve azonban a mérleg nyelve továbbra is a fogyasztás felé billen, a közép-európai országoknak köszönhetően. Ebben – az elmúlt évekhez hasonló módon - különösen nagy szerepe van Magyarországnak, a fogyasztási szándék még mindig nálunk haladja meg a legnagyobb mértékben a megtakarításra irányuló terveket.
 
A válság pozitív melléktermékének tekinthető a növekvő fogyasztói tudatosság jelensége. 2010-ben előtérbe kerül az ésszerűség, mely jelentősen befolyásolja a fogyasztói viselkedést. A környezetbarát gondolkodás beépül a mindennapokba, az európaiak 40 százaléka végzett már hatékonyabb energiafelhasználást biztosító átalakítást lakásában, és 63 százalék azok aránya, akik gyakran vásárolnak újrahasznosított papírból készült termékeket. 

Terjedőben a biotermékek fogyasztása, és – a bio fogyasztáshoz képest egyelőre szerény mértékben – érzékelhetővé válik a méltányos kereskedelem (fair trade) jelenléte: 38 százalék gyakran vásárol bioterméket, 10 százalék pedig méltányos terméket. Ismét feltörekvőben a takarékos szellemiség: az európai fogyasztók az alacsonyabb ár érdekében hajlamosak számos, a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos körülményről lemondani (a minőségből nem engedve), 81 százalékuk például egyszerűbb termékcsomagolással is kiegyezne.  

A tanulmány Európai piacok elemzése szerint a vizsgált országokban a legnagyobb visszaesést mutató területek: a bútor (átlagosan 7,3 százalék), a szórakoztató elektronikai (6,4 százalék) és az informatikai (8,2 százalék) cikkek piaca. A magyarországi változásokról általánosságban elmondható, hogy a csökkenés nagyobb mértékű az európai átlagnál – ez alól kivételt csak a sportáruk, és a barkácsáruk piaca jelent.

Forrás: Világgazdaság, 2010. március 9.