A Kormány 2013. február 4-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló, július 1-én hatályba lépő módosítására irányuló javaslatot. A törvényjavaslat azt indítványozza, hogy a dohánytermékeken kívül egyebek mellett szeszesitalt, energiaitalt, kávét, ásványvizet és üdítőitalt is értékesíthessenek az újonnan induló nemzeti dohányboltok.

A dohányárusítás veszteséges marad továbbra is?

Az Országos Kereskedelmi Szövetség támogatta a 2012. szeptember 11-én elfogadott új törvényt, elfogadva a fiatalkorúak védelmének követelményét. Az OKSZ a közelmúltban ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a dohánytermékek kereskedelme a jövedéki termékek forgalmazására vonatkozó jelenlegi szabályok alapján, amikor a gyártó határozza meg a fogyasztói árat (a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló 2003. évi CXXVII. számú törvény 97.§-a szerint), veszteséges. A veszteséget más termékek eredményéből kell pótolni. A jelenlegi gyakorlat azért alakulhatott ki, mivel a kereskedők kénytelenek voltak a gyártók nyomásának engedni, mivel a cigaretta kínálatának hiányában más termékek forgalma is kiesett volna.

Az 500 milliárd forintos dohánypiacon jelenleg 4-5% árrést hagynak a gyártók a kereskedőknek, ami mellett a jövőben a 6 ezer új nemzeti dohányboltnak összesen 25 milliárd forint jövedelme maradna (beleszámítva az új rendszerben felszabaduló szállítási és eladóhelyi reklámozási költségeket is). Ez azt jelenti, hogy egy dohányboltnak átlagosan 350 ezer forint árréstömege maradna kiadásai fedezésére egy hónapban, ami az átlagot tekintve kevés lenne a talponmaradáshoz, a biztos megélhetéshez.

A dohányfüst mindent elhomályosít?

Az Országgyűléshez benyújtott új javaslat ugyanakkor ellentmondásos helyzetet teremthet, veszélyeztetve sok élelmiszerkereskedelmi kisvállalkozás létét. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint az élelmiszer kiskereskedelmi forgalmon belül azoknak a termékeknek (alkoholtartalmú ital, alkoholmentes ital, szeszesital, kávé, dohányáru) a részesedése, melyeket az új nemzeti dohányboltok árusíthatnának, együttvéve 40% körül mozog (a 2008-2012. közötti ötéves teljes időszakot átttekintve). A lakossági fogyasztás növekedése sajnos nem várható, 2012. novemberében 4%-kal csökkent a kereskedelmi értékesítés  volumene, így azzal kell számolni, hogy elsősorban az új dohányboltokéhoz hasonló kisvállalkozó élelmiszerüzletek forgalma csökkeni fog. Ez súlyos veszélyt rejt magában, mivel a kisvállalkozások számára, ezen belül pedig elsősorban a kistelepüléseken a jelenlegi piaci helyzetben a legkisebb mértékű forgalomkiesés is végzetes lehet.

A KSH 2011. évi adatai szerint a 3011 hazai település közül 2867 olyan található, mely 10.000 főnél kisebb lélekszámú, így ezeken eleve megkérdőjeleződhet azoknak az élelmiszerüzleteknek a sorsa, melyek mellett más értékesítőhely a dohánytermékekkel együtt az élvezeti cikkek teljes körét kínálhatja. A 2683 községben 25 ezer üzlet található, melyek döntő része élelmiszerbolt. Az országban található 44 ezer élelmiszer üzlet többsége eleve kisvállalkozás (az országban található élelmiszerüzletek átlagos alapterülete mindössze 110 négyzetméter), így súlyos helyzet is kialakulhat körükben az új dohányboltok forgalomelszívó hatásának következtében.

Az OKSZ a közelmúltban azt javasolta az új dohánykereskedelmi rendszer kialakítását irányító nemzeti fejlesztési tárcának, hogy célszerű lenne a jövedéki előírások megváltoztatásával a nemzeti dohányboltok árrését szabályozni. A Tanács 2011/64/EU irányelve  (15. cikk) szerint a gyártók ugyan szabadon határozhatják meg a legmagasabb kiskereskedelmi árat, de ezt a tagállamok ellenőrizhetik.

Nem kifogásolta a Szövetség az új dohányboltok kínálatának szerény mértékű bővítését, a jelenlegi új javaslatot viszont az élelmiszerkereskedelmi kisvállalkozásokra nézve súlyos veszélyeket rejt magában.

Az OKSZ érthetetlennek tartja, hogy módosult a pályázati kiírás, és a dohánybolt új értelmezésével, mely szerint az csak szabad tér felől közelíthető meg, kizárták a bevásárlóközpontokat a dohánytermékek értékesítéséből (így nemzeti dohánybolt bevásárlóközpontban nem létesíthető). Ez a vásárlók számára kedvezőtlen, itt fordul meg a legtöbb fogyasztó, a törvény pedig ilyen szűkítést nem tartalmaz.

Budapest, 2013. február 8.