Az elmúlt években alaposan megtépázta a bevásárlókosarakat az élelmiszer-áruházakban a drágulás. Világszerte megfigyelhető az élelmiszerárak folyamatos emelkedése, időszakonként kisebb vagy nagyobb hullámokban. A drágulás motorja egyrészt a mezőgazdasági alapanyagok árának emelkedése, másik oldalról a nagy felvevőpiacok szívóereje. A mezőgazdaság sajátosságaival összhangban az időjárás is alapanyagár képző tényező.

A hazai fogyasztói kosár legnagyobb szelete az élelmiszervásárlás. A piac mutatói alapján nyomon követhető, hogy a nagyobb áremelkedési hullámokat a fogyasztás visszaesése követi (a fogyasztás változásaiban a döntő tényező a reálkeresetek alakulása, de több folyamat befolyásolja változásait, így a nemzetgazdaság teljesítménye, az adóterhek változása).

Az elmúlt években az élelmiszer-áruházak piaca a következőképpen változott:

___________________________________________________________________________

                        élelmiszer piac            változás           élelmiszer árak            mezőgazdasági árak

2007.                          3.072                 98,7               110,2                           122,2  

2008.                          3.293                 98,8               109,0                            97,3

2009.                          3.294                 95,9               105,3                            90,5

2010.                          3.319                 98,0               104,6                          116,8

2011.                          3.514               101,3               104,8                          119,3

2012.                          3.750*               99,0               107,8                          115,4**_________

érték:   élelmiszerek, napi cikkek értékesítése, milliárd forint, folyó ár,

            változás: %,előző évhez képest,

            */: várható

            **/: január-november

Az élelmiszer, napi cikk piac 2007-től számítva - az eladott árumennyiséget tekintve - együttvéve 8%-kal csökkent, miközben közel 700 milliárd forinttal többet hagytak az áruházak pénztáraiban a vásárlók. Nagyjából ennyibe került a napi cikkek drágulása.

Az élelmiszerek fogyasztói árszintje a vizsgált időszakban összesen másfélszeresére nőtt, a mezőgazdasági alapanyag árak együttes változása 70% volt. Szerepet játszott az árváltozásokban az is, hogy az élelmiszerek általános forgalmi adókulcsa a 2006. évi 15%-ról 27%-ra emelkedett (a kenyér- és tejfélék esetében 18% az áfakulcs).

Az egyes időszakokban változott, hogy mely termékcsoport árai húzták fel legnagyobb súllyal az árakat:

- 2012: sertés-, marhahús (112%), tojás (136%),

- 2011: étolaj (119%), liszt (143%), cukor (148%), burgonya (125%),

- 2010: burgonya (133%),

- 2008: sertéshús (111%), baromfihús (113%), tej (117%), étolaj (156%),

- 2007: marhahús (111%), baromfihús (117%), tojás (117%), tej (112%), liszt (137%), kenyér (120%), burgonya (145%).

2012-ben nyomon követhető, hogy az árnyomás erősödése nyomán zsugorodott a piac (az első negyedéven még szerény mértékben nőtt az élelmiszer fogyasztás, ezt követően hullámzó ütemben csökkent), a 7-8% os áremelkedést nem bírta el csökkenés nélkül.

2013-ban az élelmiszer piacon döntő kérdés, hogyan alakulnak a mezőgazdasági alapanyagok árai. Előreláthatóan mérséklődhet az eddigi árnyomás (a hazai mezőgazdaság kilátásai jobbak, az európai fogyasztói piac válsága pedig nem húzza fel a kivitelt), ugyanakkor a gazdaság teljesítményének (GDP) megrekedése a jelenlegi szinten nem engedi a reáljövedelmek bővülését, így a vásárlóerő nagyobb áremelkedést nem bír el.

Az élelmiszerpiac szinten maradásának egyik legfontosabb feltétele, hogy a mezőgazdasági alapanyagok, továbbá az élelmiszer ipar átadási árai ne emelkedjenek túlzott mértékben, ennek nyomán pedig a fogyasztói árak növekedésének üteme mérséklődjön, ne legyen 4-5%-nál nagyobb.

Budapest, 2013. január 18.