Mikor veszünk új mosógépet, hűtőszekrényt?

Az évek óta elhúzódó válság sok-sok hónapjáról is el lehetett mondani: a KSH nyers adatai szerint júliusban is több pénzt hagytak a vásárlók az áruházakban, 731 milliárd forintot, 32 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban, az áremelkedések miatt azonban a hazacipelt árumennyiség hajszálpontosan 2%-kal kevesebb volt a tavalyinál. A különbség oka, hogy a különböző termékek áremelkedése az év derekára már 6% fölé kúszott (elsősorban az élelmiszerek drágulása miatt), ami a kereskedelemben az átlagnál nagyobb inflációt takar.

Mérleg

Élelmiszerekből és üzemanyagból is nagyobb volt a költekezés mértéke, de az eladott árumennyiséget tekintve a drágulás lenyomta a mérleget, ruházatból viszont több fogyott, mint egy évvel korábban.

A kereskedelem visszaesésének fájó pontja, hogy az egyik legszélesebb szeletet jelentő bútor, műszaki cikkféleségekből az átlagnál sokkal nagyobb a visszaesés.

Visszatekintve az év eddig eltelt időszakára, az eladott árumennyiséget tekintve (az előző év azonos időszakával összehasonlítva) a kereskedelem mérlege a következő:

                                                                       I. negyedév     II. negyedév   július

kiskereskedelem összesen

   ebből                                                           100,6                 97,5                 98,0

élelmiszer                                           101,8                 99,6                 97,6

ruházat                                               107,1                100,7               101,7

tartós cikk (bútor, műszaki)                 95,0                 88,5                 93,1

üzemanyag                                           97,4                 96,8                 98,0

(érték: %)

Mikor vásárolunk majd többet?

A további kilátások döntő részben továbbra is a gazdaság általános helyzetétől, a GDP alakulásától függnek, a kereskedelem ehhez igazodik. A döntő tényező a gazdaság teljesítményén keresztül a reáljövedelmek, ezzel is összefüggésben pedig az infláció alakulása (elsősorban az élelmiszereknél és az üzemanyagoknál).

2012-ben az év egészét tekintve 1-2% körüli visszaesés várható a fogyasztói piacon. Az élelmiszerpiacon előreláthatóan nem várható az inflációs nyomás mérséklődése, sőt, egyes területeken további, de remélhetően csak kisebb áremelkedés várható. Az üzemanyagpiac helyzete is bizonytalan, ahol nem csak a világpiaci árhullámok, hanem a forint árfolyama is árbefolyásoló tényező.

A nemzetközi hiteltárgyalások döntő mértében befolyásolják a fogyasztási piac kilátásait is. Biztató hiteltárgyalások mellett erősödhet a fogyasztói, továbbá a befektetői bizalom, mindkettő a kilábalás, a növekedés feltételeihez tartozik. A befektetői és a fogyasztói bizalom erősödése forintokat hozhat a kereskedelem konyhájára is, akár már karácsonyra.

Továbbra is súlyos veszteség az adókat fizetőknek és a költségvetésnek a feketézés. Az élelmiszerkereskedelemben a 27%-os áfa-kulcs a kedvezőbb piaci környezetben is fékezné a kilábalást, ezért meg kell vizsgálni egyes alapvető élelmiszerek forgalmi adójának csökkentési lehetőségeit. Ez csak átmeneti veszteséget jelentene a költségvetésnek, amit később a piac bővülése és a feketézés visszaszorulása enyhítene.

2013. fogyasztói piaca a gazdaság teljesítményétől függően alakul majd, de közvetlenül ható tényezők közül az infláció mellett befolyásolja majd a vásárlási kedvet a forint árfolyama (például a banán, üzemanyag esetében), a devizahitelesek helyzete és természetesen a reáljövedelmek alakulása. Javíthat a kisjövedelműek helyzetén, hogy az adójóváírás kivezetésének eddigi kedvezőtlen hatásával 2013-ban már nem kell számolni.

Mikor veszünk új mosógépet, hűtőszekrényt?

A válságévek egyik legnagyobb vesztese a kereskedelemben a bútor, műszaki cikkek piaca. 2007-2010. között, a válság legsúlyosabb éveiben a fogyasztói piac összesen 10%-kal csökkent. A tartós cikkek értékesítése negyedével, mintegy 25%-kal csökkent.

Jellemző vásárlói magatartás a válságban, hogy ha kevesebb az elkölthető jövedelem, akkor a nagy értékű termékek vásárlását alaposan visszafogják a családok. Számítani lehet ugyanakkor arra, hogy a fogyasztói piac erősödése nyomán az elmaradt vásárlások legalább egy részét pótolják (nem csak arra kell gondolni, hogy elromlik egy hűtő, vagy mosógép, hanem arra is, hogy a válságot megelőzően más szempontok is szerepet játszottak a vásárlási döntésekben, így például az energiatakarékosság, vagy a teljesítmény, feltehetően így lesz ez a jövőben is).

Budapest, 2012. szeptember 24.