A KSH adatai szerint 2013. januárjában 3,7% volt a fogyasztói árak emelkedése az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A kereskedelemben - a termékek tekintetében - 4% volt a drágulás, ami azt jelenti, hogy az árak az áruházakban tovább emelkedtek a tavaly januári szinthez képest (2012-ben ugyanebben a körben az év egészében 6,3% volt a drágulás). 2012. decemberéhez képest is nőttek az árak, összesen 0,8%-kal.

A legnagyobb nyomás továbbra is az élelmiszerdrágulás jelenti, aminek januári mértéke az előző évihez képest 5,8%-kal nagyobb. Jelentősebb mértékben emelkedett a sertéshús (8,2%), a tojás (17%), a liszt (15,2%), a burgonya (75,5%), a friss zöldség (17,4) és a friss gyümölcs (11,5%) ára. 2013. első félévében a mezőgazdaság kilátásaitól függően kisebb mértékben enyhülhet az élelmiszerek árnyomása, amit döntő részben az alapanyagok drágulása okoz.

Az élvezeti cikkek 13%-os januári áremelkedésének döntő oka a dohánytermékek adóváltozásának hatása volt.

A ruházkodási cikkek áremelkedése (0,8%) és a tartós cikkek árszintjének csökkenése (-2,1%) az elmúlt évek irányzataihoz hasonló képet mutat.

Kedvező, hogy előző év januárjához képest az üzemanyagok ára már nem nőtt tovább (1,2%-kal csökkent az átlagos árszint). A további árkilátások a világpiaci áraktól és a forint árfolyamváltozásaitól függnek.

Az infláció szintjének mérséklődése mindenképpen kedvező folyamat a fogyasztási cikk piac számára is, ugyanakkor, nem lehet eltekinteni attól, hogy a jelenlegi árszint továbbra is magas és az elmúlt években az élelmiszerek, valamint az üzemanyagok piacain többszáz milliárdos nagyságrendben terhelte a családok költekezését. Az elmúlt évek magas inflációja fékezte a lakossági fogyasztás bővülését.

Az előrejelzések szerint az infláció 2013-ban 4% körül, esetleg az alatt lehet. A hazátartások összességében korlátozott költekezési lehetőségei fékezik az árnövekedést: ott, ahol nagyobb mértékben drágulnak a különböző termékek, visszaesik a fogyasztás.

Figyelemmel arra, hogy az élelmiszer drágulás továbbra is nagymértékű, a jelenlegi árszint pedig az átlagot tekintve magas, célszerű lenne a legalapvetőbb élelmiszerek általános forgalmi adókulcsának csökkentése. Ez elősegítené az élelmiszerpiac erősödését, miv 2012. második félévében az akkori újabb drágulási hullám nyomán és a magas árszint mellett már csökkent a vásárlások nagysága, mennyisége.

Budapest, 2013. február 14.