2011: százmilliárdokat húzott ki a zsebünkből a válság
A KSH adatai szerint 2011-ben - hajszálnyival ugyan, de - nőtt a kereskedelmi fogyasztás az áruházakban, üzletekben, a megvásárolt árumennyiséget tekintve 0,7%-kal (nem számítva az üzemanyagokat, de azzal együtt is 0,2%-kal). A legszembetűnőbb változás, hogy a különféle iparcikkekből összességében többet vásároltak a családok, mint egy évvel korábban (1%-kal, köszönhetően az utolsó negyedév megugrásának).
A pénztárakban 7.900 milliárd forintot hagytak a vásárlók, 420 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban. A különbség nagyját elvitte az infláció (és a számokból az is látszik, hogy egy-egy tized milliárdokat jelent), de egyes területeken időnként meglódult a vásárlás a második félévben (elsősorban a tartós cikkekből). A vesztes, visszaeső területek közé tartozott 2011-ben a ruházat és a jármű kereskedelem, ahol 4-5%-kal csökkent a vásárlás (bár év végén a járműkereskedelem javított, a ruházat viszont rontott).
Felfelé húzta a mérleget:
a személyi jövedelemadó változása (400 milliárd forinttal több maradt a zsebekben 2011-ben előző évhez képest), valamint a nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése (260 milliárd forint), mely egy részét elköltötték az üzletekben,
nőttek a keresetek 2011-ben (a bruttó átlagkeresetek 5,2%-kal, a nettó átlagkeresetek pedig 6,4%-kal, nemzetgazdasági szinten).
Lefelé húzta a mérleget
a családok devizahiteleinek terhe:
2011-ben a havi törlesztő részletek összege meghaladta a 400 milliárd forintot (ami becslés alapján legalább kétszerese az árfolyamugrást megelőző időszakénak),
2011. utolsó negyedévében 620 milliárd forintot végtörlesztettek (részben forinthitelt felvéve, részben megtakarításból, részben pedig egyéb forrásokból),
az átlagnál nagyobb drágulás az üzemanyagoknál és az élelmiszereknél
az üzemanyagok drágulása 2011-ben 15% volt, így 160 milliárd forinttal többet fizettünk, miközben 5%-kal kevesebbet tankoltunk (literben mérve),
az élelmiszerek árai átlagosan közel 7%-kal nőttek tavaly (például a cukor ára közel másfélszeresére, a liszté több mint 40%-kal emelkedett), ennek nyomán közel 200 milliárd forinttal fizettünk többet az élelmiszerüzletekben, a hazacipelt árumennyiség viszont csak 0,3%-kal nőtt.
Az egyes áruterületek, értékesítési csatornák, vállalkozáscsoportok között nagyobb különbségek is voltak, kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel tarkítva. Tény, hogy a családok költekezési lehetőségei sem voltak egyformák (legjobban a devizahiteles családok helyzete nehezült).
Így karácsonyoztunk: több ajándékot vettünk
2011. decemberében 823 milliárd forint volt a költekezés mértéke (40 milliárddal több az előző évinél). Élelmiszerekből annyit vettek a vásárlók, mint egy évvel korábban (mennyiséget mérve). Iparcikkekből nőtt az értékesítés, 2,3%-kal (volumenben). Kiugró volt a tartós cikkek vásárlásának növekedése az egy évvel korábbi ünnepi időszakhoz képest, 6,5%-kal több műszaki cikk, bútor fogyott.
2011. utolsó negyedévében 0,7%-kal nőtt a kereskedelmi fogyasztás, az üzemanyagok visszaesését pedig nem számítva 1,6%-kal (a kereskedelem hozzájárulása a GDP-hez 10% körüli).
Mi várható 2012-ben?
2012. első féléve nehéz időszaknak ígérkezik. A kereskedelem helyzete a vásárlóerőtől, a családok jövedelmi helyzetétől, a vállalkozások bérfizetési lehetőségeitől függ. Nem zárható ki a piac kisebb mértékű zsugorodása, a későbbi hónapok fogyasztói piaci helyzete pedig egyértelműen a gazdaság teljesítményéhez köthető.
1) Fontos tényező továbbra is az infláció, elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok területén, valamint az árfolyamváltozás.
2) Lényeges kérdés a devizahitelesek helyzete is, hiszen az elmúlt időszakban ez volt a legnagyobb teher a fogyasztói piacon. Szélesebb körük megsegítése erősítő tényező.
3) Befolyásolja majd a fogyasztói piacot a nemzetközi hiteltárgyalások kimenetele is, hiszen az hozzájárulhat a gazdaság erősítéséhez. Egy megállapodás közvetlen fogyasztópiaci hatásai azonban kizárólag a részletek ismeretében vetíthetők előre. Jelenleg még csak azzal lehet számolni, hogy a nemzetközi pénzügyi piacok kedvező megítélése a forint árfolyamváltozásán keresztül közvetlenül és közvetve is erősítő tényező lehet a fogyasztói piac számára.
4) A nemzetközi gazdasági környezet javulása a magyar fogyasztói piacnak is kedvezhet (elsősorban közvetve, de közvetlen hatások is érvényesülhetnek).
5) A vásárlási szokásokban a döntő tényező a fogyasztói ár lesz továbbra is, a vásárlók elsősorban az olcsóbb termékeket és vásárlási lehetőségeket fogják keresni.
Budapest, 2012. február 24.
