A KSH kereskedelemről szóló januári adatai az évkezdetről azt mutatják, hogy a csökkenést előrevetítő várakozásokkal szemben az eladott árumennyiséget tekintve (volumenben számítva) nőtt az értékesítés. A nyers (mindenféle kiigazítás nélküli adatok alapján) közel 2%-kal (1,9%-kal) többet vásároltunk januárban, mint egy évvel korábban az áruházakban, az üzemanyaggal együtt számított növekedés is 1,2%.

Figyelmet érdemel, hogy élelmiszerekből 1,1%-kal, a különféle iparcikkekből 2,9%-kal nőtt az értékesítés, utóbbi minden korábbi előrejelzést felülmúl. Kiugró volt a ruházati cikkek 8,4%-os és a tartós termékek (műszaki cikk, bútor) vásárlásának 4,6%-os bővülése, hasonlóképpen a járműeladások 10,6%-os növekedése.

A januárt még 11 hónap követi, így korai lenne messzemenő következtetést levonni a januári adatokból, mindenesetre néhány tényezőt ki lehet emelni:

- Az infláció az év első hónapjában 5,5%, magas volt, élelmiszerekből 6%, háztartási energiában 8%, üzemanyagoknál 18%, postai szolgáltatásoknál 12% volt a drágulás az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszerekből az áremelkedés ellenére nőtt a fogyasztás, az üzemanyagoknál azonban már csökkent a vásárlások mennyisége (2,2%-kal).

- Az adóváltozások és egyes költségek év eleji emelkedése rövid időn belül megjelentek a fogyasztói árakban, a vásárlók januárban még csak az előző évinek megfelelő nagyságú fizetésüket költhették el, a béremelések csak a februári borítékokat vastagíthatták, ennek ellenére nőtt a kereskedelmi fogyasztás.

- a nettó átlagkeresetek 1,4%-kal nőttek januárban a KSH adatai szerint, ami az inflációval összevetve reálkereset csökkenést jelent, mégis nőtt a megvásárolt árumennyiség.

A növekedésben szerepet játszott feltehetően az, hogy 2011. utolsó hónapjaiban több területen erősödött a kereskedelmi fogyasztás, a lendület (és a pénz) pedig kitartott januárban is.

Döntő tényező lehet a fogyasztói bizalom erősödése azzal összefüggésben, hogy a devizahitelesek végtörlesztési lehetőségei és a 2012-ben belépő új árfolyamgát enyhítette a feszültséget a piacon, kiszámíthatóbbá vált az érintett a családok pénzügyi helyzete (számos korábbi elemzés szerint a magyar fogyasztói piac növekedésének legnagyobb gátja a devizahitel törlesztési válság).

A kereskedők korábban egyébként azzal számoltak, hogy 2012. első féléve nehéz időszaknak ígérkezik. A kereskedelem helyzete a vásárlóerőtől, a családok jövedelmi helyzetétől, döntő részben a vállalkozások bérfizetési lehetőségeitől függ. Egyes elemzések a fogyasztói piac kisebb, vagy nagyobb mértékű zsugorodásával számoltak, erre azonban a január (tudjuk, még 11 hónap hátravan) rácáfolt. Kisebb-nagyobb forgalmi hullámzásra nyilván számítani kell a következő hónapokban. 

Mi várható ezek után 2012-ben?

A három legfontosabb tényező rövidebb távon:

1) A januári adatokból is kitűnik, hogy fontos tényező továbbra is az infláció, elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok területén, ahol a kérdés az, mennyi pénzt húz ki a zsebekből az átlagosnál nagyobb drágulás. 2012. januárjában egyébként 561 milliárd forintot költöttünk az áruházakban, 43 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban, ez 8%-os folyóáron számított növekedés, ami részben a nagyobb fogyasztásra, részben  az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulására vezethető vissza.

2) Lényeges kérdés a devizahitelesek helyzete is, hiszen az elmúlt időszakban ez volt a legnagyobb teher a fogyasztói piacon. Szélesebb körük megsegítése továbbra erősítő tényező, aminek hatása második félévben erősödhet fel.

3) A nemzetközi környezet a gazdaság általános helyzetén keresztül hat majd a háztartások fogyasztására.

4) A vásárlási szokásokban a döntő tényező a fogyasztói ár lesz továbbra is, a vásárlók elsősorban az olcsóbb termékeket és vásárlási lehetőségeket fogják keresni.

Budapest, 2012. március 26.