A KSH nyers adatai szerint augusztusban is több pénzt hagytak ugyan a vásárlók az áruházakban, összesen 739 milliárd forintot, 29 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban, az értékesített árumennyiség azonban 2,9%-kal kevesebb volt a tavalyinál. Az élelmiszerek 6%-kal, a szeszes italok, dohányáruk 14%-kal, az üzemanyagok 14%-kal drágultak. A 6%-os fogyasztói áremelkedés alaposan lehúzta a kereskedelem mérlegét is.

Az internetes áruházakat nem számítva szinte mindenütt csökkent a fogyasztás, a vásárlók elsősorban a nagyobb értékű árucikkek vásárlását fogják vissza, így a bútort, műszaki cikkeket, járművet keresik a legkevésbé. Az internetes vásárlások megugrása nem javítja a kereskedelem mérlegét, mivel súlya még mindig rendkívül csekély (a 7,8 milliárdos augusztusi internetes vásárlások értéke 1%-a a kereskedelem teljes forgalmának).

Az eddigi hónapok mérlege

Élelmiszerekből megint több pénzt hagytak a vásárlók a pénztárakban (331 milliárd forintot), mint egy évvel korábban, de a hazacipelt árumennyiség 1,5%-kal kevesebb volt.

A különböző iparcikkekből a költekezés mértéke már folyó áron sem nőtt, a 260 milliárdos forgalom értékben is, mennyiségben is elmarad az egy évvel ezelőttitől. A mennyiségben számított visszaesés mértéke 4,4%.

Az üzemanyag piac képe változatlan: többet fizettek a vásárlók (148 milliárd forintot), de literben számolva kevesebbet tankoltak 3,3%-kal.

A járműpiac 41 milliárdos bevétele is kevesebb a tavalyinál, az előző év augusztusához képest 14%-kal kisebb a piac (változatlan áron összehasonlítva).

Visszatekintve az év eddig eltelt időszakára, az eladott árumennyiséget tekintve, az előző év azonos időszakával összehasonlítva a kereskedelem mérlege a következő:

                                                                       I. negyedév     II. negyedév   július               augusztus

kiskereskedelem összesen                                100,6                 97,5                 98,0               97,1

ebből                                                          

élelmiszer                                                             101,8                 99,6                 97,6               98,5    

ruházat                                                                  107,1               100,7               101,7               97,

tartós cikk (bútor, műszaki)                                   95,0                 88,5                 93,1               89,

üzemanyag                                                             97,4                 96,8                 98,0               96,7

(érték: %, változatlan áron, előző év azonos időszakhoz képest)

Mi várható év végén?

A fogyasztói piac további kilátásai döntő részben továbbra is a gazdaság teljesítményétől, a GDP alakulásától függenek, a kereslet ehhez igazodik. A legfontosabb tényező a gazdaság teljesítményén keresztül a reáljövedelmek, ezzel is összefüggésben pedig az infláció alakulása (elsősorban az élelmiszereknél és az üzemanyagoknál), hiszen az elmúlt hónapok tapasztalata az, hogy a drágulás alaposan legyengíti a vásárlóerőt.

2012-ben az év egészét tekintve továbbra is azzal lehet számolni, hogy 1-2% körüli visszaesés várható a fogyasztói piacon. Az élelmiszerpiacon előreláthatóan nem várható az inflációs nyomás mérséklődése, sőt, egyes területeken további, de remélhetően csak kisebb áremelkedés várható. Az üzemanyagpiacon nem csak a világpiaci árhullámok, hanem a forint árfolyama is árbefolyásoló tényező.

A fogyasztói piac vállalkozásainak tapasztalatai szerint az őszi hónapokban az eddigiekhez hasonló irányzatok, hullámzó teljesítmények várhatók.

Az elmúlt években a kereskedők az év utolsó hónapjától vártak fordulatot, amikor a válságidőszakok ellenére is megnőtt a forgalom az előző - őszi - hónapokhoz képest. Jelenleg éles fordulat nem várható.

A nemzetközi hiteltárgyalások kimenetele befolyásolhatja a fogyasztási piac kilátásait is. Biztató hiteltárgyalások mellett erősödhet a fogyasztói, továbbá a befektetői bizalom, ami forintokat hozhat a kereskedelem konyhájára is.

2013. fogyasztói piaca is a gazdaság teljesítményétől függően alakul majd, előreláthatóan a visszaesés fékeződhet. Javíthat a kisjövedelműek helyzetén, hogy az adójóváírás kivezetésének eddigi kedvezőtlen hatásával 2013-ban már nem kell számolniuk. A bejelentett kiigazítási lépések és új adóterhek megnövelik a fogyasztói piac beszállító termelőinek, gyártóinak és kereskedőinek költségeit, aminek egy részét - tartalékok hiányában - kénytelenek továbbhárítani az árakban. A kisvállalkozások új adózási lehetőségei, továbbá a munkahelyvédelmi program költségcsökkentő hatásai mérsékelhetik a költségemelkedések nyomását.

Budapest, 2012. október 25.