Szeptember elsején, 3 nap múlva lép életbe a „magyar termék” rendelet (a vidékfejlesztési miniszter 74/2012. rendelete „egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról”). A magyar, hazai eredetre utaló minősítés, az árun, a különböző hirdetésekben található jelölés a vásárlónak szóló reklám, aminek célja az itthoni termelők segítése. Sokan csinálják ezt más országokban is.
Mit látunk majd az áruházakban?
Ma is sokféle, a hazai származásra utaló jelölést látunk az árusítóhelyeken. A rendeletnek megfelelő minősítések továbbra is korlátlanul alkalmazhatók.
A termék eredetére vonatkozó minősítésről, a csomagoláson, csomagolóanyagokon feltüntetett jelzésekről eddig is, ezután is a gyártó határoz, üzletpolitikája alapján. A rendelet nem írja elő „egyen-logó” használatát, kizárólag a minősítés tartalma a döntő.
A kereskedő is dönthet arról, hogy reklámjában használja a magyar termék minősítést, de ebben az esetben be kell szereznie az ehhez szükséges gyártói adatokat (például az alapanyag összetételéről).
A kereskedők információi szerint a gyártók folyamatosan vizsgálják, milyen termék esetében célszerű a jövőben a rendeletnek megfelelő minősítéseket feltüntetni. Az új minősítések bevezetése, az átállás folyamatos lesz, hiszen az új minősítési rend kialakítása (az előírt nyilvántartás megszervezése, a csomagolóanyagok áttervezése és az újak beszerzése) időigényes feladat.
A vásárlók a rendelet szigora miatt eleinte kevés új „magyar termék” reklámmal fognak találkozni: magyar terméknek csak az nevezhető, ami teljes egészében magyar alapanyagból és itthon készül. A vásárlók elvárásainak egyébként ez felel meg.
Jelenleg találhatók olyan termékek is az áruházak polcain, amelyek magyar, hazai eredet megjelölése az új rendeletnek már nem felel meg. A rendelet előírásainak nem megfelelő minősítéssel a termékek egy évig hozhatók forgalomba és minőség-megőrzési idejük végéig forgalomban tarthatók. Ez azt jelenti, hogy átmenetileg egy ideig továbbra is sokféle minősítéssel találkozhatunk az áruházakban.
Milyen lehet a magyar termék minősítés?
A rendelet lényege, hogy szeptember elsejétől háromféle minősítéssel jelölhetik a termelők, a gyártók termékeik hazai származását:
magyar termék
minden alapanyag és a termelés minden művelete itthoni, kivéve a hazánkban nem termeszthető fűszernövények, továbbá só, valamint különböző adalékanyagok,
hazai termék
alapanyag több mint 50%-a hazai eredetű, a feldolgozás pedig itthon történik
hazai előállítású termék
a hazai eredetű alapanyag aránya 50%-nál kevesebb, a feldolgozás viszont itthon történik (nem vehető figyelembe feldolgozási tevékenységként a válogatás, osztályozás, szétválasztás, csomagolás és a jelölés).
Nem kötelező!
A megkülönböztető jelölés nem kötelező, annak alkalmazását önként vállalhatja az élelmiszerek termelője, feldolgozója. A származásra vonatkozó utalás ráadásul nem keltheti a termék magasabb minőségének, vagy fokozottabb élelmiszerbiztonságának látszatát. A minősítés tartalmáért annak feltüntetője a felelős, kétséget kizáró nyilvántartási és nyomon követési rendszerrel.
Uniós ütköző
Az Európai Unió nem tiltja az eredet megjelölését a gyártók számára, tegnap is lehetett, ma is, holnap lehet. Az Unió lényegét tekintve azt sérelmezi, hogy a magyar rendelet kevesebb termék esetében engedi meg a hazai származás feltüntetését, mint a közösségi előírások.
A jobb minőség reklámja
A rendelet kitér arra is, hogy az átlagosnál jobb, vagy különleges minőségre vonatkozó utalás akkor tüntethető fel, ha a termék megfelel a Magyar Élelmiszerkönyv „különleges”, vagy „prémium” előírásainak, vagy irányelv hiányában a termék megkülönböztető tulajdonságait a gyártmánylapján előre meghatározták. Alkalmazhatók a kézzel történő, vagy nem iparszerű eljárásra utaló minősítések is, az előbbi követelményekhez hasonlóan.
Budapest, 2012. augusztus 29.
