Nem csökkent a kereskedelmi fogyasztás 2012 első negyedévében

 A KSH nyers (a valós, semmiféle szezonálisan és naptárhatásokkal nem kiigazított) adatai szerint 2012. első két hónapját követően márciusban sem csökkent a kereskedelmi fogyasztás. Ez azt jelenti, hogy mennyiségben (darabban, kilóban, literben) mérve összességében ugyanannyit cipekedtek haza a háziasszonyok bevásárláskor, mint egy évvel korábban. (A szezonálisan és naptárhatásokkal kiigazított, így nem a tényleges értékesítést mutató statisztikai adatok ettől az irányzattól ugyan eltérnek, de ezek az említett statisztikai módszerek miatt a valós teljesítményt mutatják.)

Korábban 2012. első félévére a forgalom zsugorodását vetítették előre a kereskedők, így ennek, továbbá a GDP, valamint a reálkeresetek csökkenésének tükrében, meglepetés a KSH adatsora.

Az üzemanyagok drágulása lefelé húzza a kereskedelem mérlegét, ennek ellenére nem billent a tavalyi szint alá:

értékesítés változás                                                január     február     március     első negyedév

élelmiszerek                                                          101,1       101,7       102,7             101,9

iparcikkek                                                             102,9         99,2         99,7             100,6

üzemanyagok                                                          97,8         98,0         95,7               97,1

kiskereskedelem üzemanyag nélkül                     101,9       100,7       101,3             101,3

kiskereskedelem üzemanyagokkal                       101,2       100,2       100,3             100,5_____

Érték: %, nyers volumenindex

2012. első három hónapjában élelmiszerekre 821 milliárd forintot költöttünk (egy évvel korábban csak 753 milliárdot, 68 milliárddal kevesebbet), a teljes kiskereskedelmet tekintve pedig 1.759 milliárd forintot hagytak a vásárlók az áruházak pénztáraiban, szemben az előző évi 1.631 milliárd forinttal szemben, a különbség 128 milliárd forint.

A kereskedelmi fogyasztás megkapaszkodásának oka lehet egyebek mellett, hogy a devizahitelesek körében erősödhetett a fogyasztói bizalom (a vásárlásokat lehúzó törlesztő részletek vagy megszűntek, vagy kiszámíthatóbbak lehetnek).

Feltehetően a kisebb keresetűek a kevesebb költekezési lehetőségeik miatt még jobban keresik az olcsóbb árucikkeket, amihez hozzátartozik, hogy a kereskedők tapasztalatai szerint továbbra is döntő szempont a vásárlásban az ár a fogyasztók teljes körében.

A vásárlási szokások alaposan megváltoztak a válság korábbi éveiben, így sok esetben a drágább fogyasztási javak megvételét elhalasztják a családok, vagy teljesen le is mondanak róla (lakhatás, autó, nagy értékű bútor, műszaki termék), a kevesebb pénzüket pedig sokkal olcsóbb cikkekre költik.

Az elemzők vélekedésével szemben a személyi jövedelemadó változása nyomán a zsebekben maradt pénz legalább egy részét előbb-utóbb feltehetően az áruházakban költik el a családok (nyilván azok, akiknek több maradt).

A 5-6% közötti első negyedévi infláció mellett is szinten maradt a fogyasztás, az élelmiszerek mellett pedig elsősorban a kisebb értékű iparcikkvásárlás (úgynevezett vegyesiparcikkek), valamint a számítástechnikai termékek értékesítése húzta felfelé a mérleget. A nagyértékű tartós cikkek (bútor, műszaki cikk) forgalma csökkent.

A kilátásokat a gazdasági környezet határozza meg. Előreláthatóan kisebb-nagyobb hullámok, hullámvölgyek jellemzik majd a kereskedelmi fogyasztást. A döntő kérdések közé tartozik a kereskedelem számára is a nemzetközi környezet, egyebek mellett az árfolyamváltozás (az erősebb forint nem csak a benzin, hanem a banán árát is lefelé húzza), továbbá a sikeres nemzetközi hitel megállapodás, ami az egész gazdaság teljesítményére hatással lesz.

Budapest, 2012. május 24.