Vajon mennyit hoz a kereskedelem konyhájára az Országgyűlés elé terjesztett munkahelyvédelmi akcióterv? A legfontosabb elemei előreláthatóan azokat az ágazatokat segítik leginkább, amelyek foglalkoztatási szerkezete sokszínű. Az akcióterv célterületei jól illeszthetők a kereskedelem foglalkoztatási szerkezetéhez, a törvényjavaslat legfontosabb elemeinek esetében:
szociális hozzájárulási adókedvezmény vehető igénybe
szakképzettséget nem igénylő munkakör,
25 év alatti és 55 év feletti foglalkoztatott,
tartósan álláskereső személyek,*
gyes-ről, gyed-ről, gyet-ről visszatérők,*
- */ esetükben a szakképzési hozzájárulás alapja is csökkenthető.
Áruházi munkáskezek
A kereskedelemben az alkalmazottak száma 331 ezer fő (KSH, 2012. április), ezzel a gazdasági ágak közül a második legnagyobb foglalkoztató területe a nemzetgazdaságnak, 12%-os részaránnyal. A fizikai alkalmazottak száma ezen belül 202 ezer fő.
A gazdasági válság alaposan visszavetette a foglalkoztatást a kereskedelemben is. A legtöbb alkalmazott 2008-ban dolgozott a kereskedelemben, létszámuk ekkor 365 ezer fő volt, 2011-ben viszont már csak 339 ezer fő. A foglalkoztatás csökkenésének oka a fogyasztás visszaesése volt, a piac és az értékesítőhelyek száma egyaránt mintegy 10-10%-kal csökkent 2007. óta. (Az üzletek száma 167 ezerről 152 ezerre csökkent 2007-2010. között, 2011-ben már nem változott a számuk.)
Az ágazat egészét tekintve a foglalkoztatottak száma az alkalmazottak számához hasonlóan változott, 2007-ben 592 ezer fő, 2011-ben 546 ezer fő volt. A foglalkoztatási mélypont 2010-ben volt, 540 ezer fővel (a foglalkoztatottak száma az alkalmazottak mellett a vállalkozókat is tartalmazza).
A nők foglalkoztatási aránya az Unióban megközelíti a 60%-ot, hazánkban ennek aránya 50% körül, az uniós átlag alatt mozog. Magyarországon a nők foglalkoztatásában a kereskedelem úgyszintén dobogós (290 ezer fő foglalkoztatottal).
Rugalmas foglalkoztatási formák
A fejlett gazdasági térségekben a szolgáltató ágazatok foglalkoztatják a legtöbb részmunkaidőst. Hazánkban a kereskedelemben 2011-ben 50 ezer részmunkaidős alkalmazott dolgozott, 2008-ban 40 ezer fő (ami például kisgyermekeseknek, nyugdíjasoknak, diákoknak egyaránt kedvező lehetőség). A részmunkaidős foglalkoztatás arányának növekedését a piac kényszerítette ki, hiszen a kereskedelemben minden (éves, havi, heti, napi) időszakban hullámzik a forgalom, amihez a lehetséges keretek között célszerű alkalmazkodni (az új munka törvénykönyve egyébként ösztönzi a rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazását szabályozási oldalról, ami a versenyképesség fontos tényezője).
Mennyit segít a 300 milliárd forint?
A jelenlegi gazdasági helyzetben minden fillér számít a vállalkozások költséggazdálkodásában. A kereskedelemben az alkalmazottak száma 2012. áprilisában 331 ezer fő volt, ami pontosan mutatja a kiélezett piaci körülményeket (2012-ben az előrejelzések a fogyasztás visszaesésével számolnak). A kereskedelemben meghaladja az ezer milliárd forintot az élőmunka költsége (a kettős könyvvitelt vezető vállalkozói körben), ami a működési ráfordítások harmadát jelenti, azok legnagyobb szelete.
A program rövid távon a jelenlegi gazdasági helyzetben elsősorban a munkahelyek védelmét segíti. A foglalkoztatás bővítésének legfontosabb feltétele a piaci helyzet javulása, amiben az akcióterv versenyképességet javító hatása miatt beruházásösztönző is lehet, így a gazdaság növekedésével már serkenti a munkahely teremtést is.
A központi költségvetés 2013-ban 14.800 milliárd forint bevétellel számol, melyet a vállalkozások, a lakosság befizetései, valamint a társadalombiztosítás alapjai képeznek. Ehhez is mérve a program pénzügyi súlya jelentős. (Tény, hogy költségvetési kérdéseket is felvet az akcióterv, amivel szemben ugyanakkor kedvező munkaerő piaci hatásai mérsékelhetik az államháztartás feszültségeit.)
A munkahelyvédelmi programban nincs semmilyen felső határ a kedvezményezettek számát tekintve a vállalkozásokkal szemben, így kizárólag a munkaerő gazdálkodásuk és a munkaerő piac függvénye az akcióterv hatóköre.
2012. július 18.
