Dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) frissen kinevezett főtitkára is beszélt a Pénzcentrum által szervezett Retail Day 2024 konferencián. Előadásában a kereskedelem változó szerkezetéről beszélt, mint kifejtette, a társadalom alsó és felső 20 százalékának jövedelme egyre távolodik egymástól Magyarországon. Erősödik az elszegényedés - jelntette ki. A főtitkár szerint a kiskereskedelmi szektor nyereségszintje 2-3% körül alakul, magyarán a kiskereskedelmi adó gyakorlatilag elvitte a profitot
A kereskedelem helyéről, szerepéről beszélt elsősorban előadásában. Mint kifejtette, a háztartási fogyasztás alapvetően GDP, reáljövedelem függő. 2023-ban a kereskedelem elszakadt a fogyasztástól, ennek az egyik olvasata az, hogy az emberek többet költöttek egyéb szolgáltatásokra.
"A fogyasztási szerkezet átalakulása figyelhető meg jelenleg Magyarországon. Jelenleg 100 forint GDP-ből 60 forintot költünk fogyasztásra, ez Szlovákiában 67 %, Norvégiában 37% - sokat elárul a gazdaság szerkezetéről. Persze a fogyasztásnak van ciklikussága, gondoljunk csak az év eleji prémiumokra."- mondta a főtitkár.
A szolgáltatáson belül a kereskedelem a legfontosabb alágazat, a GDP-hez a hozzáadott értéke 10%, második legnagyobb, ám ez csökken, ezzel együtt a hozzáadott értéke, szerepe, jelentősége csökken, és 2023-ban is ez a folyamat ment végbe az előzetes adatok szerint.
A kereskedelem a gazdaság fő drivere lehetne, Magyarországon ez nem így van – ezen érdemes lehet elgondolkodnia a döntéshozóknak, fogalmazott.
Az élelmiszerek aránya folyamatosan nő – ez a fejlettebb gazdaságokban nem így van. Miért van ez a magyar sajátosság? A fogyasztási szerkezet átalakul. E mögött jövedelmi egyenlőtlenségek vannak: a legfelső 20 és a legalsó 20 százalék jövedelme egyre távolodik egymástól. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon erősödik az elszegényedés – ezt mutatja, hogy nő az élelmiszerre költött összeg - hívta fel a figyelmet előadásában.
Forrás: Pénzcentrum