• Országos kereskedelmi szövetség

  • 1034 Budapest,
    Bécsi út 126-128.
  • mobil: +36 20 591 1776 | +36 20 253 4400
    email:

Legfrissebb jogszabályváltozások

A Kormány 177/2020. (V. 4.) Korm. rendelete EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal nem rendelkező egyéni légzésvédő eszközök és a használat után fertőtlenített egyéni légzésvédő eszközök vizsgálatáról, felhasználásáról, az egyes munkavédelmi célú időszakos felülvizsgálatok elhalasztásáról, a munkavégzéshez szükséges kezelői jogosítványok orvosi érvényességének meghosszabbításáról, valamint az egyes időszakos felülvizsgálatok elhalasztásáról

A Kormány az  Alaptörvény 53.  cikk (2)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a  koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire, a 8. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A munkavédelmi célú időszakos felülvizsgálatok elhalasztása és a munkavégzéshez szükséges kezelői jogosítványok orvosi érvényességének meghosszabbítása

5. §

(1) A veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig elhalasztható a munkavédelmi célú időszakos felülvizsgálatok közül

a) a  munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 23.  § (1)  bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálata,

b) a  munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet (a továbbiakban: 10/2016. NGM rendelet) 17. §-ában és 18. §

(1) bekezdésében meghatározott nem veszélyes munkaeszközök időszakos ellenőrző felülvizsgálata,

c) a villamos berendezések esetében a 10/2016. NGM rendelet

ca) 19. § (2) bekezdése szerinti szerelői ellenőrzés,

cb) 19. § (3) bekezdése szerinti szabványossági felülvizsgálat,

cc) 19. § (6) bekezdése szerinti szerelői ellenőrzéssel történő időszakos ellenőrző felülvizsgálat,

cd) 19.  § (7)  bekezdése szerinti szabványossági felülvizsgálattal történő időszakos ellenőrző felülvizsgálat,

d) az  Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet Melléklet I. Fejezet 7.2.7. pontja szerinti emelőgép-szerkezeti és fővizsgálat,

e) a  Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet Melléklet 8.1.  pontja szerinti hegesztő berendezések és biztonsági szerelvények időszakos ellenőrzése.

(2) A  veszélyhelyzet idején lejáró, a  munkavégzés során egyes tevékenységek végzéséhez szükséges kezelői jogosítványok orvosi érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig meghosszabbodik.

Egyes műszaki berendezések, készülékek, szerkezetek időszakos felülvizsgálati, karbantartási kötelezettségével összefüggő előírások veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról

6. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt – amennyiben azok végrehajtása a fennálló veszélyhelyzettel összefüggésben kialakult körülmények következtében aránytalan nehézségbe ütközik – az  Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 18. mellékletében foglalt 1. táblázatban meghatározott műszaki megoldások időszakos felülvizsgálatát, karbantartását nem kell végrehajtani.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén az üzemeltetői ellenőrzéseket – amennyiben jogszabály annak végrehajtására hosszabb időt határoz meg – legalább havonta egy alkalommal végre kell hajtani.

(3) Az  (1)  bekezdés nem vonatkozik az  érintett műszaki berendezés, készülék, szerkezet meghibásodásának elhárításával, javításával, folyamatos készenlétben tartásával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségre.

(4) Az  (1)  bekezdés alapján elmaradt időszakos felülvizsgálat, karbantartás végrehajtására az  arra kötelezettnek a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül – igazolt módon dokumentálva – intézkednie kell.

Záró rendelkezések

7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 8. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

8. § A Kormány e  rendelet hatályát a  veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

 

A Kormány 180/2020. (V. 4.) Korm. rendelete a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet ideje alatt egyes agrárszabályozási tárgyú rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló 122/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire, az Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet ideje alatt egyes agrárszabályozási tárgyú rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló 122/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet a következő 7/A. és 7/B. §-sal egészül ki:

7/B.  §

(1) A  mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a  beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény(a továbbiakban: Tfmtv.) 3.  §-a szerinti tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül, ha a  beszállítóval szemben a  kereskedő a  beszerzési árat a  beszállító tiltakozása ellenére egyoldalúan csökkenti, vagy ha a  beszerzési ár csökkentésére irányuló szerződésmódosítás érdekében a  kereskedő a  beszállítót a  szerződéses kapcsolat megszüntetésével, terméke rendelésének lemondásával, a  rendelésállomány csökkentésével, eladásösztönző tevékenységek – így különösen az akciók és promóciók – lemondásával vagy más, a beszállítónak anyagi vagy erkölcsi veszteséget okozó eszközzel fenyegeti.

(2) A kereskedő köteles igazolni, hogy a beszerzési ár csökkentésére nem az (1) bekezdés szerinti módon került sor, ha a Tfmtv. szerinti eljárás megindítására a beszállító bejelentése alapján került sor, és

a) a  beszállító éves árbevétele nem haladja meg az  500 millió forintot, és a  kereskedő árbevétele meghaladja az 1 milliárd forintot;

b) a  beszállító éves árbevétele meghaladja az  500 millió forintot, de nem haladja meg az  5 milliárd forintot, és a kereskedő árbevétele meghaladja a 20 milliárd forintot;

c) a  beszállító éves árbevétele meghaladja az  5 milliárd forintot, de nem haladja meg a  75 milliárd forintot, és a kereskedő árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot;

d) a  beszállító éves árbevétele meghaladja a  75 milliárd forintot, és a  kereskedő árbevétele meghaladja a 200 milliárd forintot.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során a 2018. évi árbevételt kell figyelembe venni azzal, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban álló beszállítók vagy kereskedők, továbbá közös beszerzés esetén a  közös beszerzési szövetséget vagy ügyleti társulást alkotó, vagy a  kereskedelmi szerződést közösen megkötő kereskedők árbevételét egybe kell számítani.

(4) Az  (1)  bekezdésben meghatározott jogsértés megállapítása esetén a Tfmtv. 8.  § (1)  bekezdése szerinti döntés nem hozható.”

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

2020. május 5.