• Országos kereskedelmi szövetség

  • 1034 Budapest,
    Bécsi út 126-128.
  • mobil: +36 20 591 1776 | +36 20 253 4400
    email:
  • telefon: +36 1 212 2107
    facebook

Munka és koronavírus: minden, amit tudni érdemes

Magyarországon hétfőn még csak kilenc igazolt koronavírusos esetet tartottak nyilván, de a járvány lehetősége miatt a cégeknek fel kell készülniük arra, hogy az esetleges hatósági intézkedések érdemben befolyásolják a működésüket. Azzal kapcsolatban, hogy melyik félnek milyen jogai, lehetőségei vannak ilyen esetben, ki mire jogosult, felmerül egy rakás kérdés, ezekre igyekezett válaszokat adni Szűcs László és Zsédely Márta A Réti, a Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői.

Mit tehet a munkáltató?

A sajtóban több helyen is megjelentek már olyan hírek, amelyek szerint a magyar munka törvénykönyve nem igazán szabályozza, mi a teendő járvány esetén, a PwC legal jogászai szerint azonban ez nem teljesen igaz, a jogszabályokban vannak erre vonatkoztatható normák. Ide tartozik az is, hogy

A MUNKÁLTATÓ ALAPVETŐ KÖTELEZETTSÉGE AZ EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA.

Ezért ha a munkahelyen, vagy annak környezetében megjelenik egy koronavírussal fertőzött személy, a munkáltatónak foglalkoznia kell ezzel a kockázattal. A cégeknek intézkedési tervvel kell rendelkezniük ilyen esetekre, amelyekről a közép- és felsővezetést is tájékoztatják, világos, minden munkavállalójuk számára érthető utasításokat kell adniuk, és figyelemmel kell kísérniük a helyzet változását, ahhoz igazítva az aktuális utasításokat. Szűcs és Zsédely szerint a legtöbb cég a legfontosabb intézkedéseket már meg is tette, leállította az üzleti utakat és céges rendezvényeket, továbbá fertőtlenítőket, maszkokat biztosít a munkavégzés helyén, sok olyan cégről is tudnak, ahol online videókonferencián zajlanak a meetinget, taggyűlések. 

A munkáltató mondhatja azt is, hogy ha a munka jellege ezt lehetővé teszi (mint a legtöbb irodai munka esetében), a dolgozók meghatározott ideig otthonról végezzék a munkájukat. A home office normál munkavégzésnek minősül, tehát ez alatt a munkaidőre, a munkabér megfizetésére, és munkaviszonyra vonatkozó szabályok betartására is köteles a munkáltató.

Számos munkafolyamat azonban nem végezhető otthonról (például egy termelőüzem esetében), ezért felmerül a kérdés, hogy ilyen esetekben milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak és a munkavállalónak. Szűcs László szerint egységes a jogértelmezés azzal kapcsolatosan, hogy

CSUPÁN FÉLELEMBŐL A MUNKAVÁLLALÓ NEM TAGADHATJA MEG A MUNKAVÉGZÉST.

Fokozott veszélyhelyzet esetében azonban – tehát például akkor, ha a munkavégzés helyén a fertőzés kockázata kiemelten magas – az egészséges és biztonságos munkavégzés feltétele nem biztosítható, ezért ilyenkor a munkavállaló jogszerűen mondhatja ezt, hogy nem megy be dolgozni. A jogászok véleménye szerint ugyanakkor ez az egészségügyben nem áll, hiszen ott a hivatás részét képezi, hogy ilyen esetekben dolgozni kell, sőt, ilyenkor van a legnagyobb szükség a munkájukra. Azoknak a dolgozóknak ugyanakkor, akik számára ott a lehetőség, hogy fertőzésveszélyre hivatkozva ne járjanak be, munkára képes állapotban kell rendelkezésre állniuk, várniuk kell a munkáltató további utasításait. Eközben még munkabérre is jogosultak lesznek.

Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha azért nem lehetséges a munkavégzés, mert a termeléshez szükséges alapanyagok egy koronavírus járvánnyal érintett területről, az ottani leállás miatt nem érkeznek meg.

Amennyiben tehát nem érkezik meg az alapanyag a távol-keleti gyárból és a magyar üzem ezért nem tud termelni, úgy a leállás esetén az állásidőre vonatkozó szabályok szerint a munkavállalók részére alapbért kell fizetni

– tette hozzá Szűcs. Ha állásidőt rendelnek el egy munkahelyen, de aztán előre nem látható módon hirtelen mégis megérkezik a termelés folytatásához szükséges alapanyag, akkor azokat a munkavállalókat rögtön másnap berendelhetik normál órabéren dolgozni, akik eleve be lettek volna osztva akkorra. Akik viszont nem, azokat csak túlórapénz fejében. 

Karantén esetén nem jár munkabér

Ha a munkavégzés azért nem lehetséges, mert az egészségügyi hatóságok járványügyi zárlatot (karantént) rendelnek el, és  ezért a dolgozók nem tudnak megjelenni a munkavégzés helyén, akkor ez az eset már a munkáltató által elháríthatatlan külső oknak minősül. Ilyenkor a Munka törvénykönyve 146 § (1) bekezdése alapján munkabér sem jár a dolgozóknak (amennyiben máshol, pl. otthon nem tud dolgozni). Ha tehát a rendőrség lezárja a közigazgatási határokat,

A TELEPÜLÉST KARANTÉN ALÁ VONJÁK, ÉS A MUNKAVÁLLALÓ EZÉRT NEM TUD BEMENNI DOLGOZNI PL. EGY GYÁRBA, AKKOR FIZETÉS NEM JÁR VISZONT A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYOK SZERINT ILYEN ESETBEN A MUNKAVÁLLALÓ – TÜNETEK FENNÁLLÁSA NÉLKÜL IS – KERESŐKÉPTELENNEK TEKINTENDŐ ÉS TÁPPÉNZRE JOGOSULT.

A munkavállaló tehát nem marad ellátatlan erre az időtartamra sem. Ezt az időtartamot egyebekben úgy kell tekinteni, mintha a munkavállaló ledolgozta volna, azaz például munkaidőkeret-számítás esetén munkaidő szempontjából ezeket a napokat teljesítettnek kell tekinteni.

Ha a munkáltató azután kötelezi a munkavállalót munkavégzésre, hogy a fokozott fertőzésveszély fennáll a munkahelyen, akkor azzal is számolnia kell, hogy a megbetegedés munkabalesetnek minősülhet, és az ilyenkor szokásos kártérítést ki kell fizetnie a dolgozójának. Ilyen munkabaleset lehet például egy olyan koronavírus-fertőzés is, ami egy fertőzött országba való, elhalaszthatatlan külföldi kiküldetés után mutatnak ki a  dolgozóban. 

Kivehető szabadság, kötelező home office

A munkáltató és a munkavállaló a kieső időtartamra az éves szabadságot akkor tudja kiadni, ha ebben a felek megállapodnak. Ha ilyen megállapodás nem születik, úgy az általános szabályok szerint a munkavállaló éves szinten 7 munkanappal rendelkezik. A szabadságot akkor lehet biztosítani, ha akár a munkáltató, akár a munkavállaló a szabadság kiadását/kivételét 15 nappal korábban jelzi.

Ha a munkáltató olyan intézkedést hoz, ami alapján a dolgozók nem jöhetnek be a munkahelyre a járványveszély miatt, és a munkájukat kötelesek otthon végezni, akkor a munkavállalók ezt kötelesek betartani. Ahogy

EGYÉB MUNKÁLTATÓI UTASÍTÁSOKAT IS, AMELYEK ADOTT ESETBEN MÉG A DOLGOZÓ SZABADIDEJÉRE IS KITERJEDHETNEK.

A munkáltató például kérheti azt, hogy a munkavállaló jelentse be, amennyiben járvány szempontjából veszélyeztetett régióba utazik vagy onnan vendége érkezik. Zsédely Márta szerint ezt a személyes adatot a munkavállaló a munkáltató előírásai szerint köteles átadni. A munkavállalók arra is kötelezhetők, hogy jelentsék be, amennyiben családtagjaik, hozzátartozóik vagy közvetlen környezetükben koronavírusos megbetegedést észleltek. (A munkaidőn kívül tevékenységre, egészségügyi állapotra és a hozzátartozók egészségügyi állapotára vonatkozó adatokat a munkáltató a GDPR követelményei szerint kezelheti és a járványveszély elmúltával köteles azokat törölni.)

Beleszólhat a munkáltató a magánutakba

A járványveszély fennállása alatt a munkáltató bármilyen (különösen külföldre történő) utazással kapcsolatosan információkat kérhet a munkavállalótól. A PwC legal szakértői szerint

A MUNKÁLTATÓ MÉG AZT IS MONDHATJA, HOGY A DOLGOZÓJA MONDJA LE ESETLEGESEN MÁR JÓELŐRE TERVEZETT, KIFIZETETT KÜLFÖLDI ÚTJÁT,

ha az olyan régióba irányulna, amit veszélyesnek ítél – ilyenek lehetnek például a mostanában esedékes észak-olasz sítúrák. Ilyenkor azonban a cégnek ki kell fizetnie az emiatt keletkezett dolgozói kárt, bár a dolgozónak mindent meg kell tennie a kárenyhítés érdekében, nem várhat például még napokat a lemondással és így tovább. 

HA EGY DOLGOZÓ MEGTAGADJA A MUNKÁLTATÓI UTASÍTÁS TELJESÍTÉSÉNEK MEGTAGADÁSA ESETÉN A MUNKAVÁLLALÓ FEGYELMI INTÉZKEDÉSSEL, SÚLYOSABB ESETBEN FELMONDÁSSAL SZÁMOLHAT.

A munkáltató úgy tud legjobban felkészülni a szükséghelyzetre, ha munkáltatói utasításban kötelezi a munkavállalóit a fentiekben meghatározott információk, személyes adatok átadására, higiéniás intézkedéseket tesz a járvány megelőzésére, korlátozza a munkavállalók utazásait, illetve tömegrendezvényen való részvételét, egyeztet az üzemorvossal, továbbá felméri, melyek azok a munkafolyamatok, melyek otthon is elvégezhetőek – ezzel kapcsolatosan pedig célszerű felülvizsgálni az otthoni munkavégzésre vonatkozó belső szabályzatot.

A munkáltatók szempontjából fontos és nem túl örömteli tény az is, hogy ha a koronavírus miatti hatósági intézkedések áll náluk a termelés (és közben mint láthattuk, akár fizetniük is kell a dolgozóikat), akkor a biztosító valószínűleg nem fizet nekik ezért.

A járványhelyzetet a biztosítások általában olyan vis maior kategóriaként kezelik, amelynek fennállása esetén a biztosító nem köteles helyt állni.

Amennyiben tehát a foglalkoztatás, és ennek figyelembevételével a termelés megszakadása és kiesése miatt a munkáltatónál jelentős kár keletkezik, úgy a munkáltató nem tudja a kárát biztosítással fedezni” – hangsúlyozta dr. Szűcs László.

2020. március 9.

Forrás: index.hu