A kormány 2021 végén árstopot vezetett be több alapvető élelmiszerre. Ez azt jelentette, hogy
a kristálycukor,
a búzafinomliszt (BL 55),
a finomított napraforgó-étolaj,
a házi sertéscomb,
a csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég és
az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tehéntej
ára nem lehetett magasabb a 2021. október 15. napi árnál. Később a tyúktojást és az étkzési burgonyát is bevonták ebbe a körbe az árakat 2022. szeptember 30-i bázison rögzítve.
Ennek ugyan vége, de ezeket a termékeket a nagyobb üzletekben, tehát ahol az éves árbevétel meghaladta 2021-ben az 1 milliárd forintot TOVÁBBRA SEM LEHET DRÁGÁBBAN ÉRTÉKESÍTENI, MINT A BESZERZÉSI ÁR, vagyis az üzleteknek továbbra sem lehet semmi hasznuk ezeken a termékeken, sőt minimális veszteségük is keletkezik majd, hiszen a termékeket mozgatni, raktározni, stb. kell. Az tény ugyanakkor, hogy ez a deficit jóval kisebb lesz, mint amit tegnapig kellett elszenvedniük, hiszen a bázisként meghatározott áraknak már semmi közük nem volt ahhoz, amit piaci viszonyok között kértek volna értük.
Az árstopos termékek ára várhatóan egy kivétellel emelkedik mától, különösen a kisebb üzletekben, ahol eltöröltek mindenfajta árkorlátozó intézkedés. A kivétel a tojás lehet, amelynek árát éppen egy olyan időszakban fagyasztották be, amikor magas volt a kereslet, viszont augusztus egyáltalán nem ilyen időszak.
A korábbi árstopos termékek közül minden boltnak ki kell választania kettőt, amelyből 15 százalék kedvezményt ad, méghozzá a beszerzési árból. Ezeket nem kell rotálni, vagyis szeptember 30-ig - az intézkedés jelenleg ismert végéig - ugyanaz a két termék is maradhat a kedvezménnyel érintett körben, ez az adott bolt döntésén múlik.
Ez az a pont, ahol az árstopos termékek "csatlakoznak" a kötelező akciókkal érintett, jóval szélesebb termékkörhöz, ugyanis mától ezekből is 15 százalék kedvezményt kell adniuk a nagyobb boltoknak a korábbi 10 százalék helyett. A nagy különbség az, hogy A KÖTELEZŐ AKCIÓKNÁL AZ ELŐZŐ 30 NAP LEGALACSONYABB ÁRA JELENTI A BÁZIST, NEM PEDIG A BESZERZÉSI ÁR. Utóbbi nyilván nem is lenne tartható, tekintve, hogy a kötelező akciók körébe gyakorlatilag minden élelmiszer beletartozik, talán csak az édességek jelentenek kivételt. A termékek a következők:
Baromfihús
Sertés- és marhahús
Hal, halkonzerv
Húskészítmények
Tej, tejföl és helyettesítői
Joghurt egyéb savanyított készítmények
Egyéb tejtermék
Sajt
Vaj, margarin és készítményei
Egyéb zsiradékok
Kenyér
Péksüteménye
Száraztészta, rizs, egyéb cereáliák
Liszt, cukor, tartósított lisztesáru
Friss zöldség
Friss gyümölcs
Gyümölcs-, zöldséglé
Készételek, fűszerek, ételízesítők
Kávé, tea
Ásványvizek és üdítőitalok
Letörik az inflációt?
Akciók nélkül nincs kiskereskedelem, akkor sem, ha virágzik a piac és akkor sem, ha éppen visszaesést látni. Most a piac és a kormány is kényszerhelyzetben van, hiszen le kell törni az inflációt és növekedési pályára kell állítani a kiskereskedelmet. - mondta a Portfolio-nak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Az tény, hogy a kötelező akciók terhe a kereskedőkre hárul, az ő árbevételük csökkent a kötelező akcióval érintett terméken korábban 10, most 15 százalékkal.
A kisebb boltok (1 milliárd forintos árbevétel alatt) nehéz helyzetben vannak és nem kell kötelezően akciózniuk a termékeket, dönthetnek úgy is, hogy felveszik a versenyt árakban a nagyokkal és úgy is, hogy azonnal visszaemelik a korábban árstopos termékek árát a piaci szintre. Most mindenki lázasan számol, hiszen teljesen más helyzetben van egy falusi kisbolt, mint egy városi.
Az árösszehasonlító nem csak a vásárlóknak szól
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által működtetett árösszehasonlítóval kapcsolatban Vámos azt mondta, hogy azt messze nem csak a vásárlók nézik, hanem a gyártók és a többi kereskedő is, köztük a kisebb boltok, akik nem szolgáltatnak áradatokat a rendszerbe.
Az árak alakulásában a kereskedők számára a beszerzési ár a döntő, mert az a legnagyobb költség. Amikor az infláció a csúcson volt, a múlt év végén, illetve 2023 elején, akkor az élelmiszeripar átadási árai már 50 százalékkal nőttek éves bázison, a kereskedőké ugyanakkor ez alatt maradt, vagyis kijelenthető, hogy az árnövekedés csak lekövette a beszerzési árak változását. Most azt lehet látni az élelmiszeripar átadás árainak a növekedési üteme is csökkent.
Most a boltokban két folyamatot látni: van ahol lassul a drágulás, vagyis csökken az infláció és van ahol maguk az árak is esnek. A kettőt nem szabad összekeverni - hívja fel a figyelmet Vámos György.
A szakember szerint egyelőre nem tudni, hogy az egyes kormányzati intézkedések mint a kötelező akciók és az árfigyelő, az átadási árak csökkenése illetve a boltok saját akciói milyen mértékben járulnak hozzá az infláció mérsékléséhez, de hogy hogy mindegyiknek van hatása erre, az biztos. (Rigó Csaba, a GVH elnöke egy korábbi interjúban arról beszélt, hogy az élelmiszer-infláció két százalékponttal csökkent a kormányzati döntések következtében.)
Vámos György szerint az árfigyelő egyik hatalmas előnye, hogy AZ ABBAN SZEREPLŐ TERMÉKEK KIVÁLASZTÁSÁNÁL FIGYELEMBE VETTÉK, HOGY AZOK MEKKORA SÚLLYAL SZEREPELNEK A KSH INFLÁCIÓS KOSARÁBAN, vagyis mekkora a részesedésük a piacon. Az OKSZ elnöke úgy véli, hogy a korábbi árstopos termékek esetében a napi beszerzési ár számítása fog nehézséget okozni a kereskedőknek, ahogy a szükséges készlet mennyiségének kalkulálása is. Ugyanakkor minden kereskedő érdeke az, hogy a vásárlói igényeket kielégítsék, így meg fogják oldani ezeket a problémákat - tette hozzá.
Azzal kapcsolatban a SZÉP-kártyás juttatásokat a boltokban is el lehet költeni hideg élelmiszerre, Vámos György azt mondta lapunknak: el kell fogadni, hogy a cafeteria, a béren kívüli juttatások gazdaságpolitikai célokat szolgálnak. Eddig a turizmus és vendéglátás érdekeit szolgálta, most pedig a kiskereskedelem felzárkóztatásában lesz szerepe. A döntés kedvező és a szakember szerint észszerű volt a kormány részéről a kiskereskedelmi forgalom gyengélkedése fényében.
Forrás: portfolio.hu, 2023. augusztus 1.