Tisztelt Ügyfeleink!
Felhívás a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 67. § (5), illetve 68. § (3) bekezdései által előírt készpénzfizetéssel történő beszerzés, értékesítés tilalmáról
Tájékoztatjuk, hogy a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 67.§. (5) bekezdésében határozza meg a jövedéki engedélyes kereskedő beszerzéseire és értékesítéseire vonatkozó fizetési szabályokat, amely szerint, jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be és nem értékesíthet, továbbá a jövedéki kiskereskedő a Jöt. 68. § (3) bekezdése értelmében jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be.
A Nemzetgazdasági Minisztériummal egyeztetett álláspont szerint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban Hpt.) 6. § (4) bekezdés a) pontja értelmében nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak „a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével (a továbbiakban együtt: készpénz) történő fizetési művelet”. A Hpt. ilyen irányú meghatározása egyrészt pontos fogalmi meghatározást ad arra vonatkozóan, hogy mi minősül készpénzfizetésnek, másrészt a készpénzfizetést, mint fizetési módot egyértelműen elhatárolja a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény hatálya alá tartozó, pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő egyéb készpénzes fizetési módoktól.
Az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve, nem minősül készpénzfizetésnek, ha
- a vevő a számlatartozását bankkártyával egyenlíti ki,
- a vevő az ellenértéket közvetlenül a jövedéki engedélyes kereskedő bankszámlájára fizeti be,
- a vevő a számlatartozását banki átutalással egyenlíti ki,
- a vevő a számlatartozását a jövedéki engedélyes kereskedő bankszámlájára a szállító által kiadott készpénz-átutalási megbízás (a postai csekk) alkalmazásával fizeti meg,
- a vevő a számla ellenértékének kiegyenlítését harmadik fél bevonásával teljesíti.
Összefoglalva tehát, csak olyan fizetési megoldások felelnek meg a Jöt. készpénzfizetést kizáró rendelkezéseinek, amelyeknél a jövedéki kiskereskedő és a jövedéki engedélyes kereskedő között készpénz átadására nem kerül sor, vagyis a fizetési művelet a jövedéki engedélyes kereskedő bankszámlájának közbeiktatásával történik.
Fontos, hogy a fenti fizetési módok egyikénél sem működhet közre a jövedéki engedélyes kereskedő alkalmazottja vagy megbízottja mivel nevezettek a munkavégzés közben a jövedéki engedélyes kereskedőt képviselik, a nevében járnak el, tehát a részükre átadott készpénz gyakorlatilag a jövedéki engedélyes kereskedő birtokába kerül és így megvalósul a készpénzfizetés.
Amennyiben a jövedéki kiskereskedő megbízása alapján a számlatartozás kiegyenlítést végző magánszemély a jövedéki engedélyes kereskedő alkalmazottja, foglalkoztatottja vagy megbízottja, úgy a fizetési konstrukció célja lehet a jövedéki törvény készpénzfizetést korlátozó szabályának kijátszása egy olyan személy fizetési folyamatba történő névleges közbeiktatásával, amely gyakorlatilag a jövedéki engedélyes kereskedő befolyása alatt áll. Az ilyen szerződés nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, így színlelt szerződésnek minősül, amely semmisséget eredményez és a felek jogait és kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni.
Abban az esetben, amennyiben a jövedéki engedélyes kereskedő a készpénzfizetési tilalom megsértésével értékesít jövedéki terméket, úgy a Jöt. 100.§ (6) bekezdése szerinti - gazdálkodó szervezet esetében 750 ezer forintig terjedő - jövedéki bírság, illetve a Jöt. 107. § (1) bekezdése szerinti üzletzárás alkalmazhatóságát az állami adó- és vámhatóság minden esetben köteles vizsgálni.
Amennyiben a fenti szabályozással, illetve a Jöt. egyéb rendelkezéseivel kapcsolatban bármilyen kérdése merül fel, azt a ki.jfo@nav.gov.hu elektronikus címre, vagy a 1095 Budapest, Mester utca 7. levelezési címre megküldve a NAV KI Jövedéki Főosztálya rövid időn belül megválaszolja.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
2017. július 13.