• Országos kereskedelmi szövetség

  • 1034 Budapest,
    Bécsi út 126-128.
  • mobil: +36 20 591 1776 | +36 20 253 4400
    email:
  • telefon: +36 1 212 2107
    facebook

Beszámoló

Összefoglaló áttekintés

 

Az OKSZ 2018-ban az éves közgyűlésen elfogadott programjának, valamint az alapszabályának megfelelően folytatta tevékenységét, az elnökség irányításával.

 

Gazdálkodásában a közgyűlésen jóváhagyott költségvetésnek megfelelően járt el. A tervezett bevételt elérte a Szövetség, kiadási előirányzatot nem lépett túl.

 

A Szövetség tevékenységében - stratégiájának megfelelően - a legfontosabb terület a kereskedelmet közvetlenül érintő szabályozási kérdések és piaci folyamatok vizsgálata. Ennek alapján az OKSZ a tagok érdekei alapján lépett fel az egyes jogszabályváltozást igénylő kérdésekben. Érdekeltérés esetében - érdekharmonizációs lehetőség hiányában - az eltérő állásfoglalást kialakító vállalkozáscsoportok mindegyikének véleményéről tájékoztatta a döntéshozókat.

 

Az OKSZ folyamatosan figyelemmel kísérte a jogalkotást, valamint a jogszabályok alkalmazásának gyakorlati kérdéseit is.

 

Az OKSZ a döntéshozók részéről előterjesztett, meghirdetett szabályozási javaslatokat minden esetben áttekintette. A Szövetség elismertségét jelzi, hogy a szakmaközi egyeztetésekbe, a jogszabálytervezetek megvitatásába kormányzati oldalról bevonják. Egyes szakkérdésekben ugyanakkor kezdeményezni kellett az OKSZ bekapcsolását az előzetes egyeztetésekbe, amikor elsősorban a kormányzati átszervezések miatt szakadt meg egy korábbi kapcsolat.

 

Az OKSZ szakmai állásfoglalásait tagjai véleménye alapján alakította ki. A tagok érdekeivel ellentétes, a gyakorlatban nem végrehajtható, az aránytalanul súlyos terhet jelentő, a kereskedelmi vállalkozások érdekeivel ütköző kezdeményezéseket nem támogatta.

 

Számos szakmai kérdésben sikeresen lépett fel a Szövetség, ugyanakkor néhány területen nem változott a kormányzati álláspont a tiltakozás ellenére sem.

 

Kiemelt szakterületek

 

Az egyes kiemelt szakterületeken az OKSZ a következőképpen járt el.

 

Kereskedelmi tevékenység szabályozása

 

2018-ban a kereskedelmi joganyagban (a kereskedelmi törvényben, továbbá a fogyasztóvédelmi törvényben, valamint a hozzájuk kapcsolódó más jogszabályokban) két kérdésben volt nagyobb súlyú változtatás.

 

Kereskedelmi törvény

 

Uniós eljárás következtében megszűnt a még 2014 végén hozott, 2015-től hatályba léptetett úgynevezett veszteségszabály. Itt az OKSZ már a jogalkotás során jelezte, hogy ez uniós jogot is sérthet.

 

Az Országgyűlés 2014 végén fogadta el a veszteségtilalomra vonatkozó szabályozást. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben rögzített előírás értelmében az a gazdasági társaság, amelynek nettó árbevétele több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből származik, és két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 15 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét üzleti évben nulla, vagy negatív, második üzleti évi beszámolójának elfogadását követően nem folytathat többet napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítési tevékenységet. Az első figyelembe vehető év 2015 volt, így 2017-től lehetett volna kizárni a szabályozás alapján érintett üzletláncot, de erre nem volt példa.

 

A beléptetett új veszteségszabályozás már nem írja elő a tevékenység megszüntetésének kötelezettségét, a gazdaság egészére kiterjed, és a bevételi értékhatárt, mely felett kötelező egy adóhatósági vizsgálat, 15 milliárd forintról 60 milliárd forintra emelte.

Mindez azt is jelenti, hogy ha egy vállalkozás veszteséges, akkor még nem kap automatikusan semmilyen büntetést. Tehát lehet egy vállalkozás veszteséges hosszabb ideig is, de pusztán emiatt nem kell abbahagynia ügyködését.

 

Továbbra is él egy másik szabály, aminek célja úgyszintén szabályozni a társasági adófizetést. A vállalkozásoknak nem csak a társasági adó alapját kell kiszámolniuk az üzleti évet követően a szokásos módon, hanem az úgynevezett jövedelem- (nyereség-) minimumot is. Ez utóbbi a társasági adó törvényben meghatározott módon kikalkulált eredmény, ez gyakorlatilag kizárólag az árbevételtől függ, ami adóalap lehet. Mértéke 2%.

A vállalkozás választhat, melyik számítás után adja be bevallását az adóhatóságnak. De ha a szokásos módon kiszámolt adózás utáni eredménye kisebb a számított jövedelem- (nyereség-) minimumnál, és ennek alapján vall gazdálkodásáról, mert ezt választja, akkor még külön is kell adatot szolgáltatnia, és az adóhatóság ennek alapján mérlegel, szükséges-e külön ellenőrzés náluk.

 

A kereskedőknek itt is megnehezült 2015-ben, pontosan a nagyláncos veszteségtilalom bevezetésével egy időben. Korábban az elábé a jövedelem- (nyereség-) minimum számításánál levonható volt a bevételből, tehát kisebb volt a bevételi alap, ami után kisebb lett a minimum eredmény és a 2%-os minimum adó is. 2015-től megszűnt ez a levonási lehetőség, ami a kkv-kat is érintette.

 

Kereskedelmi létesítmények építésének szigorítása

 

Az építési joganyag 2018-ban kiegészült az úgynevezett rendeltetésmódosítási eljárással, bevezetve a nem engedélyköteles építési eljárások hatósági engedélyezését a 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi létesítmények esetében. Ez a pláza-stop újabb szigorítását jelentette.

 

Valamennyi kereskedelmi (élelmiszer és iparcikk, valamint kis- és nagykereskedelmi) vállalkozást érinti a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi létesítmények átalakítására, a rendeltetésmódosításra vonatkozó új korlátozás.

 

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása alapján a 143/2018. kormányrendelet határozta meg az úgynevezett rendeltetésmódosítási eljárást. Az új szabályok egy része már 2018 augusztus 14-én, a kihirdetést követő napon, a továbbiak augusztus 29-én léptek hatályba.

 

A Szövetség megítélése szerint ez a szigorítás, mivel a „kereskedelmi létesítmény” fogalmát használja, a bevásárlóközpontokban, vagy például a piacokon lévő 400 négyzetméternél kisebb üzlethelyiségeket is érinti. Ebben a kérdésben más szakmai szervezetekkel közösen megkísérel fellépni.

 

Fogyasztóvédelmi törvény

 

Figyelemmel kísérte a Szövetség a fogyasztóvédelmi hatóságok ellenőrzési gyakorlatát. Konzultációt tartott a fogyasztóvédelem kormányzati vezetésével is. Részt vett a Szövetség a Fogyasztóvédelmi Tanács munkájában.

 

Két kérdésben kezdeményezte már korábban is a Szövetség a fogyasztóvédelmi előírások egyszerűsítését. Az OKSZ egyik javaslata arra irányult, hogy amennyiben a forgalmazó a jótállási igény érvényesítésekor nem alkalmazza a termék gyári szám szerinti azonosítását, akkor ne legyen kötelező eladáskor a gyári szám feltüntetése a jótállási jegyen. Javaslatot tett a panaszkezelés egyszerűsítésére is, arra, hogy a telefonon, vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a panaszról ne kelljen írásbeli jegyzőkönyvet felvenni, mivel a panaszt 30 napon belül amúgy is meg kell válaszolni írásban, így teljesen felesleges jegyzőkönyvet és írásbeli választ is küldeni egyidejűleg. Érdemi válasz nem érkezett.

 

Munkaerőpiac szabályozása, a munkaerőpiaci változások vizsgálata

 

Minimálbér, járulékok

 

Az elmúlt három évben jelentősen emelkedett a minimálbér. Az OKSZ a tagjai érdekében több feltételt meghatározott a minimálbér tárgyalásokhoz. A kis- és középvállalkozások érdekében egyrészt kisebb mértékeket javasolt, másrészt nem támogatta a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbség növelését.

 

A 2018 decemberében lezárult minimálbér tárgyalásokon figyelembe vették az OKSZ javaslatait is, ezért egyszámjegyű emelés lépett be, a munkavállalói oldaltól érkezett sokkal nagyobb mértékekkel szemben.

 

Az elmúlt időszak minimálbér emelései jelentős terhet jelentettek a legtöbb kereskedelmi vállalkozásnak. A járulékcsökkentés a bérterhek növekedését csak részben ellensúlyozta:

 

 

2016.

2017.

2018.

2019.

minimálbér

111.000.-

+ 15% 127.500.-

+ 8% 138.000.-

+ 8% 149.000.-

szakmai bérminimum

129.000.-

+ 25% 161.000.-

+ 12% 180.500.-

+ 8% 195.000.-

munkaadói járulékok

27%

- 5%

-2,5%

- 2% (júliustól)

- 2019-2022. között a további járulékcsökkentés feltétele az évi 6%-os reálbér növekedés, a 2017-től érvényes megállapodás alapján,

- 2020-ra is 8-8% minimálbér és szakmai bérminimum emeléséről született egyezség, a keresetnövelésre irányuló ajánlás 2019-re 8%.

 

A járulékcsökkentést a Szövetség támogatta, de nagyobb mértéket tartott szükségesnek 2018-tól. Tiltakozott az ellen a 2019-es szabályok előkészítésekor, hogy az újabb járulékcsökkentés csak félévkor lépje be (így ez éves szintre számítva csak 1%-os csökkenést jelent).

 

Ágazati munkaerő piaci helyzet

 

Az OKSZ még korábban kidolgozott egy munkaerőpiaci tanulmányt, melyben számos javaslatot összegzett a munkaerőpiaci helyzet javítására, a súlyos munkaerőhiány enyhítésére. 2018-ban is számos javaslatot terjesztett elő a kormány részére a munkaerőpiaci programja alapján, ezek egyike volt a nyugdíjas foglalkoztatás további egyszerűsítése. Ezzel a kormány egyet is értett.

 

Több munkaerő mobilizálást segítő javaslatot is elfogadtak a kormányzati oldalon.

 

Az OKSZ is kezdeményezte a szakképzés átalakítását, a vállalkozások igényeihez jobban igazodó és a munkaerőpiaci feszültségek enyhítését segítő új rendszer kialakítását. 2019-ben ezt napirendre is tűzte a kormány. Lényeges az iskolarendszerű oktatás, továbbá a felnőttképzés megfelelő átalakítása.

 

A cafetéria rendszer leépítését nem támogatta az OKSZ. Kidolgozott javaslatokat egyes elemek megtartására, de a kormány nem változtatott korábbi döntésén.

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

 

Környezetvédelmi termékdíj

 

Sikeresen lépett fel a Szövetség az eladótéri műanyag zacskók, csomagolóeszközök, továbbá a reklámújság termékdíjainak tervezett nagyarányú emelésével szemben. Az OKSZ nem csak a termékdíj rendjét, annak költséghatásait, hanem a tervezett intézkedések káros kereskedelmi, fogyasztóvédelmi következményeit is vizsgálta és bemutatta a jogalkotóknak.

 

Jelentős szigorítást tervezett 2019-től az Innovációs és Technológiai Minisztérium a műanyag zacskók és egyszer használatos műanyag eszközök kiszorítása érdekében. Első szakaszban a környezetvédelmi termékdíjat emelték volna, majd 2021-től a teljes tilalom következett volna a szaktárca tervei alapján.

 

A Szövetség elsősorban a felkészülési idő rövidségét, a csomagolóanyag pótlás, helyettesítés lehetőségeinek teljes hiányát, az élelmiszerbiztonsági és fogyasztóvédelmi előírások sérülésének veszélyeit vetette fel és kifogásolt egyes indokolatlan részintézkedéseket.

 

Végül azok a szakmai érvek vezettek döntő részben a tervezett termékdíj emelés visszavonásához, melyeket a Szövetség terjesztett elő. Egyeztetett az ITM mellett az Agrárminisztériummal is.

 

Drasztikus mértékben, a jelenlegi 85 forintról 304 forintra emelnék a papíralapú reklámhordozók termékdíját. Az áruházi reklámújságok termékdíja emelésének kérdésében a nyomdaipar is fontos szakmai érveket sorakoztatott fel.

 

Elektromos jármű töltőállomások kötelező felszerelése az áruházaknál

 

A Kormány vonatkozó rendelete előírta az áruházi parkolóhelyeken is az elektromos gépjármű töltőállomások számát, de nem csak az újonnan épülő, hanem a meglévő parkolóhelyek esetében is (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. kormányrendelet módosításával).

 

Az áruházi, továbbá a fizetős parkolóhelyeknél nem csak azt írja elő a rendelet, hogy helyet kell adni elektromos töltőállomásnak, hanem azt is, hogy azokat meghatározott időn belül fel is kell szerelni. Utóbbi esetben 2018 végén már belép az első ütem, majd további két szakaszban 2026-ig kell kiépíteni a töltőhálózatot.

 

Súlyos gondot okoz, hogy a kereskedelem részére jelentős pénzügyi teher az új előírás teljesítése. Rendkívül egyenetlen területi eloszlásban kellene a kötelezettségeknek eleget tenni, emellett a műszaki feltételek jelentős része tisztázatlan, így feleslegesen köthet le erőforrásokat a jelenlegi feltételrendszer. Nincs olyan hivatalos összesítés, melyből pontosan kiderülne, hány elektromos töltőállomás felszereléséről döntött végül rendeletében a kormány az áruházak körében, ez hogyan viszonyul a többi töltőállomás létesítéshez, továbbá a várható elektromos járműállományhoz.

 

A Szövetség két javaslatot dolgozott ki a kormányrendelet módosítására. Egyrészt egy földrajzi és ehhez kapcsolódó időbeni átütemezést kért, másrészt a számszerű kötelezettségek csökkentését kezdeményezte. Az NGM-mel folytatott egyeztetések során végül sikerült tisztázni a felvetett kérdések jelentős részében a kereskedők álláspontját és azt, hogy hol szükséges kormányzati állásfoglalás. Továbbra is sok azonban a nyitott kérdés, főleg műszaki téren.

 

A 253/1997. számú kormányrendelet írja elő a kereskedelmi létesítmények parkolóhely létesítésének általános kötelezettségeit:

 

- Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani az egység árusítóterének 0–100 m2-ig minden megkezdett 10 m2, e fölött minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után.

- A napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet esetében az árusítótér minden megkezdett 10 m2 nettó alapterülete után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani, meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében is (ha az adottságok szükségessé teszik, a telekhatártól mért, legfeljebb 50 m-en belül).

 

Az elektromos töltőállomás létesítés követelményei a következők:

 

- Az új várakozó- (parkoló) helyeket úgy kell kialakítani, hogy 100 várakozó- (parkoló) hely után legalább 10 várakozó- (parkoló) hely vonatkozásában elektromos gépjármű töltőállomás kiépíthető legyen a burkolat megbontása nélkül.

 

- A meglévő, minden megkezdett 100 várakozó- (parkoló) helyből legalább kettőt elektromos gépjármű töltőállomással kell ellátni:

 

a) 1500 m2 nettó árusítóteret meghaladó árusítótér felett 2019. január 1-jéig,

b) 300–1500 m2 közötti nettó árusítótér esetében

ba) ha az 50 000 lakosnál nagyobb településen található 2019. január 1-jéig,

bb) 20 001–50 000 lakosú településen 2020. január 1-jéig,

bc) 20 000 lakosnál kisebb településen 2026. január 1-jéig.

 

Adózás

 

Az adózási rendszerben első félév végén, majd novemberben döntött az Országgyűlés a 2019. évi adózás változásairól. A Szövetség véleményt alkotott az előterjesztett, kereskedelmet is érintő javaslatokról. Támogatta az adórendszer egyszerűsítéseit, kiemelten a kisvállalkozások adózásának segítésére irányuló javaslatokat.

 

Közreműködött állásfoglalásaival az adózás gyakorlati kérdéseinek kezelésében is.

 

Támogatta, hogy a kisvállalati adó bevételi értékhatára 500 millió forintról egymilliárd forintra emelkedjen. 2019. január 1-től a teljes évre választható a kiva.

 

2019-től az egyéni vállalkozók számára is elkészíti az adóhatóság a bevallási tervezetet, melyet a vállalkozók a vállalkozásukhoz kapcsolódó, adóhatósági nyilvántartásokban nem szereplő adatokkal egészíthetnek ki.

 

 

Online számlázás bevezetése

 

2018. július 1-től lépett be az online számlázás rendszere. Az OKSZ több előzetes egyeztetésben is részt vett a rendszer megfelelő kialakítása érdekében. Figyelemmel kíséri a gyakorlatot, ahol egyes nagyvállalati rendszerek illesztése az adóhatóság informatikai rendszeréhez gondot okoz jelenleg is.

 

Általános forgalmi adó

 

Figyelemmel kíséri a Szövetség az áfakulcsok csökkentésének hatásait (jelenleg az alapvető élelmiszerek körében már a sertéshús, a baromfi, a tojás a tej és a hal áfája 5%). Támogatta, hogy 2019. január 1-jétől az UHT és az ESL tej áfája is a legalacsonyabb mértékű - öt százalékos - legyen (ez 20 milliárd költségvetési tételt jelent).

 

Az OKSZ továbbra is szorgalmazta az áfa kulcs csökkentését újabb termékek körében. A 27% minden területen, így az iparcikkek körében is indokolatlan mértékben terheli a fogyasztói piacot.

 

Az OKSZ értékelése szerint a piaci szereplők továbbadják az áfa kulcs csökkentést a vásárlóknak, a termelők, feldolgozók és kereskedők ebben érdekeltek. Nemzetközi szintű alapanyag drágulás okozott eddig költségemelkedést a beszerzésben, amikor a beszállítók emelték az átadási áraikat, de az árszint 5%-os kulcs mellett alacsonyabb, mint ha 27% lenne. Lényeges, hogy az 5%-os áfakulcs a piactisztulást is segíti.

 

Élelmiszerkereskedelem

 

Élelmiszerkönyv

 

Az FM folyamatosan módosítja az Élelmiszerkönyv előírásait, ezeket a Szövetség figyelemmel kíséri. Közreműködik aktívan az Élelmiszerkönyv szakbizottságaiban is.

 

Élelmiszerek nyomon követése

 

Az élelmiszerek nyomon követésével kapcsolatos kérdések továbbra is gondot okoznak a kereskedelemnek, részben a vitás jogértelmezési, részben a nem egyértelmű szabályozási környezet miatt. Az egyik legsúlyosabb gond továbbra is az, hogy a vonatkozó tárcarendelet  nem tesz különbséget a két élelmiszeripari vállalkozás közötti („külső nyomon követés”), továbbá az élelmiszer-ipari vállalkozáson belüli (a központi raktár és üzletek közötti, a „belső nyomon követés”) árumozgatás között.

 

Ez az ellenőrzési gyakorlatban súlyos feszültség forrása, ugyanis a hazai rendeletnek megfelelő dokumentálási rend sok esetben egyszerűen nem teljesíthető.

 

Beszállítókkal szembeni tisztességtelen piaci magatartás tilalma

 

A beszállítókkal szembeni tisztességtelen piaci magatartás tilalmával foglalkozó joganyagban egyes szabályozási elemek nem egyértelműek. Gondot okoz az ellenőrzési gyakorlat is, egyes kérdésekben a NÉBIH eltérő jogértelmezése.

 

Részletes módosító javaslatcsomagot dolgozott ki a Szövetség egyes gyakorlati kérdések módosításáról és azt átadta az AM-nek. Egyeztetés is indult, törvényváltoztatást azonban csak 2019-re helyeztek kilátásba a szaktárca részéről.

 

A javasolt legfontosabb változások a következők:

 

- beszállító fogalmának felülvizsgálata

- a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmának enyhítése (profilváltás, szortiment váltás, nem teljes értékű termék, szezonális termék)

- 30 napos fizetési határidő kezelése (egy számla csúszása technikai okok miatt már rendszerszintű hibának számít az ellenőrzésben)

- beszállítóval közös akciók elszámolásának pontosítása.

 

Együttműködés a szaktárcával, szakmaközi szervezetekkel

 

Az AM 2018 második felében szakegyeztetés sorozatot indított kiemelt áruterületeken, melyeken az OKSZ részt vett. A szaktárca vezetése elismerte az OKSZ szerepét az élelmiszerkereskedelemben és ezzel együtt a nagy üzletláncok teljesítményét, hozzájárulását agrárpolitikai célok teljesítéséhez.

 

Kettős élelmiszerminőség

 

Továbbra is napirenden maradt a kettős élelmiszerminőség kérdése. Uniós szinten is állásfoglalás született arról, hogy meghatározott feltételeket teljesíteniük kell a gyártóknak. A Szövetség állásfoglalása mindvégig az volt, hogy ez a kérdés alapvetően a gyártók ügye, de közvetetten érinti a kereskedelmet is.

 

Érdemi uniós állásfoglalás, döntés eddig nem született.

 

Fatermékek kereskedelme

 

A faanyag, faáru értékesítésben az uniós rendelettel ellentétes módon követel meg nyomon követési dokumentálást a NÉBIH, miközben a közösségi előírás kizárja ebből a kiskereskedelmi egységet (ez hasonló gond, mint az élelmiszerek esetében a külső és a belső nyomon követés, amikor a hazai rendelet szigorúbb és ellentétes az uniós előírással).

 

Az egyik legsúlyosabb probléma ebben a kérdésben, hogy a magyar jogban a faanyagot, vagy faterméket első alkalommal forgalomba hozó „piaci szereplő”, valamint a kizárólag továbbforgalmazást végző „kereskedő” fogalmait összevonják („faanyagkereskedelmi lánc szereplő”-ként), ami ellentétes az uniós joggal.

 

Ezt a kérdést is több alkalommal felvetette fel a Szövetség. Legutóbb már részletes törvénymódosítási javaslatot is kidolgozott ki az FM részére (az egyik érintett tagvállalkozás), melyet át is adott. Ezzel sikerült elérni, hogy az FM jogi vezetése megfontolja a változtatás lehetőségét, bár a NÉBIH szakhatóságként ellene van bármilyen módosításnak. A hivatalos írásbeli választ sürgeti a Szövetség, ennek alapján folytatható a szakegyeztetés.

 

GDPR

 

Kiemelt kérdésként kezelte a Szövetség az uniós adatvédelmi rendeletet. A kapcsolódó hazai jogalkotás áthúzódott 2019-re, amit figyelemmel kell kísérni.

 

Digitális kereskedelemfejlesztés

 

Támogatta az OKSZ a kormányzati Digitális Kereskedelemfejlesztési Stratégia kialakítását. A DKFS céljaival az OKSZ egyetértett, amiben a legnagyobb hangsúlyt a kis- és középvállalkozások pénzügyi támogatására, valamint képzésének segítésére javasolta helyezni.

 

Az OKSZ kérte bevonását az NGM irányításával működő Digitális Kereskedelemfejlesztési Munkacsoportba, itt azonban érdemi előrelépés nem történt.

 

A digitalizáció kereskedelemben várható hatásait áttekintő GfK tanulmányt a beszámolási időszakban mutatta be és terjesztette a Szövetség.

 

Kis- és középvállalkozások támogatása

 

A Szövetség állásfoglalásainak kialakításában figyelmet fordított a kis- és középvállalkozások érdekeire. Az adózási, valamint a munkaerő piaci szabályozásokban a kereskedelmi kisvállalkozások számára kedvező lehetőségeket, többek között az adóhatóság segítő célzatú eljárásait, valamint egyes adminisztrációs terhek mérséklését, továbbá egyes, a kkv-k adózását egyszerűsítő döntéseket támogatta.

 

A szaktárca javaslatokat kért a szakmai szervezetektől a kistelepülések boltjainak támogatására, de ez a munka megszakadt, ezzel kapcsolatos kormányzati döntés még nem született. Elképzelhető, hogy a modern falvak programba, mely 2019-ben indul, beépülhetnek kereskedelemfejlesztést is segítő programelemek.

 

Ágazati szociális párbeszéd

 

A Szövetség továbbra is részt vett az ágazati szociális párbeszéd rendszerében, együttműködve a munkavállalók (Kasz) és a munkaadók (Áfeosz, Kisosz, Mnksz) szervezeteivel.

 

A Kereskedelem ÁPB tagszervezetei a kiemelt szakmai, továbbá a munka világát érintő jogalkotási, valamint egyes piaci kérdésekben kapcsolatot tartottak egymással, szükség szerint véleményt cseréltek állásfoglalásaikról. 2018-ban lényeges változás volt a KASZ elnökváltása, Sáling József helyére Karsai Zoltán lépett. A munkaadói oldalon új tag lett az MNKSZ.

 

A KDFSZ több tagvállalkozásnál jelen van, ebben a viszonylatban is felvetődött a korábbi egyeztetésektől, megállapodásoktól eltérő munkavállalói fellépés kérdése, mely indokolatlanul keltett feszültséget. (A KDFSZ nem tagja az ÁPB-nek.)

Ágazati szintű megállapodásra, ajánlás kialakítására, az eddigi információcserén túl szorosabb együttműködés indítására az éles érdekütközések miatt nem adódott lehetőség 2018-ban sem. A munkaadói oldalon a kkv-kör képviselői között is vannak érdekellentétek, a KASZ pedig az eddigi vállalkozói szintű bértárgyalásokon egyes kérdésekben ellentmondásosan lépett fel.

 

A Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottságban az elmúlt években az egyre feszültebb munkaerőpiaci helyzetben az éles érdekellentétek miatt semmilyen megállapodást nem lehetett létrehozni, kisebb súlyú részkérdésekben sem.

 

Az OKSZ tagvállalkozásai olyan állásfoglalást alakítottak ki, hogy az ÁPB-ben a tárgyalási kezdeményezésektől elzárkózni nem lehet, de bármiféle egyeztetés alapvető feltétele előzetesen írásban megadni a tárgyalásra javasolt kérdéseket és az induló javaslatokat. Az Áfeosz és a Kisosz is hasonló állásfoglalást alakított ki előzetesen.

 

Nemzetközi kapcsolatok

 

A Szövetség nemzetközi tevékenysége keretében is tagvállalkozásai támogatására, segítésére törekedett. Az OKSZ közreműködött az Eurocommerce munkájában.

 

A nemzetközi tapasztalatokat, a kapott szakmai információkat is felhasználja az OKSZ szakmai munkájában. Az Eurocommerce rendszeresen megküldi szakmai anyagait.

 

Az Eurocommerce tagszervezetei számos alkalommal keresték meg a Szövetséget, információt kérve szakmai kérdésekről, jogszabályalkalmazási és piaci tapasztalatokról.

 

A tagvállalkozások saját nemzetközi kapcsolati rendszerükből is nyújtanak a Szövetség szakmai munkájában felhasználható információkat.

 

Együttműködés szakmai szervezetekkel, gazdasági kamarákkal

 

A Szövetség folyamatos együttműködésre törekedett a korábbi évekhez hasonlóan az ágazati képviseletek mellett más szakmai tömörülésekkel is. Tagsága és alelnöki pozíciója révén szoros kapcsolatot tart az Mgyosz szervezetével, így a nemzetgazdasági szintű, több ágazatot is érintő jogalkotási feladatokban (adózás, környezetvédelem, hulladékgazdálkodás, munka világa) közösen is fellép a két szervezet. A kereskedelmet közvetlenül érintő kérdésekben az Mgyosz a Szövetséget vonja be képviseletének ellátására a nemzetgazdasági szintű egyeztetésekben.

 

A minimálbér tárgyalásokon, továbbá a környezetvédelmi termékdíj emelésére irányuló kormányzati döntés megváltoztatásában az Mgyosz a Szövetség állásfoglalásait kiemelten kezelte.

 

Az Áfeosz és a Kisosz mellett együttműködött a Szövetség a Bevásárlóközpontok Szövetségével, valamint több gyártó szakmai szervezettel is, egyes szakmai kérdésekben (ÉFOSZ, Márkaszövetség).

 

Részt vett a Szövetség az Európai Kereskedelmi Nap rendezvényén.

 

Kapcsolatot tart a Szövetség a gazdasági kamarákkal. Több területi kamarában vezető tisztségeket töltenek be az OKSZ tagjai.

 

Szervezeti élet

 

A Szövetség szervezetei az OKSZ alapszabályának és programjának megfelelően végezték tevékenységüket.

 

A Szövetség elnöksége folyamatosan végezte feladatait, valamennyi szakterületen fellépett a tagvállalkozások érdekében.

 

Folyamatosan végezték feladataikat a Szövetség munkabizottságai, szakmai tömörülései, segítve a döntéshozatalban az elnökség munkáját. A saját területüket érintő kérdésekben az alapszabálynak megfelelően önállóan is eljárhattak, így egyebek mellett folyamatos kapcsolatot tartottak az ellenőrző hatóságokkal, közreműködtek hatósági ellenőrzések tapasztalatainak értékelésében, továbbá jogszabály értelmezési kérdések egyeztetésében.

 

Szakmai szolgáltatások

 

Szakmai szolgáltatásaival továbbra is folyamatosan segítette a tagvállalkozások napi üzleti munkáját a Szövetség. Egyedi kérésekre számos esetben nyújtott információt (jogszabályváltozások, jogszabályok értelmezése, piaci, statisztikai adatok). A Szövetséghez rendkívül sok megkeresés érkezik a vállalkozásoktól a legkülönfélébb szakmai kérdésben.

 

Különösen sok megkeresés érkezett a Szövetséghez a fogyasztóvédelmi előírásokkal, a webáruházak tevékenységével, az élelmiszerek nyomon követésével, a kereskedelmi tevékenység indításával és módosításával, adózással, minimálbérrel és munkaerőpiaccal kapcsolatos kérdésekben.

 

Szakmai rendezvényeit az időszerű piaci, valamint jogalkotási kérdésekre építette.