• Országos kereskedelmi szövetség

  • 1034 Budapest,
    Bécsi út 126-128.
  • mobil: +36 20 591 1776 | +36 20 253 4400
    email:
  • telefon: +36 1 212 2107
    facebook

Beszámoló

Az OKSZ 2017-ben a közgyűlésen jóváhagyott programjának, valamint alapszabályának megfelelően folytatta tevékenységét és gazdálkodását, az elnökség irányításával. Az egyes szakterületeken a következők szerint végezte feladatait.

 

Kereskedelem szabályozása

 

A Szövetség tevékenységében - stratégiájának megfelelően - a legfontosabb terület a kereskedelmet érintő szabályozási kérdések vizsgálata és a tagok közös érdekei alapján a fellépés az egyes változást igénylő kérdésekben. Az OKSZ ennek megfelelően figyelemmel kíséri a jogalkotást, valamint a jogszabályok alkalmazásának gyakorlati kérdéseit is.

 

Az OKSZ az előterjesztett, meghirdetett szabályozási javaslatokat minden esetben áttekintette. A Szövetség elismertségét jelzi, hogy szakmaközi egyeztetésekbe, a jogszabálytervezetek megvitatásába bevonják. Szakmai állásfoglalásait tagjai véleménye alapján alakította ki. A tagok érdekeivel ellentétes, a gyakorlatban nem végrehajtható, az aránytalanul súlyos terhet jelentő, a kereskedelmi vállalkozások érdekeivel ütköző kezdeményezéseket nem támogatta.

 

2017-ben is felvetődött a nagy áruházláncok szigorúbb szabályozásának kérdése. Az OKSZ is meghívást kapott az egyeztetésekre. Hivatalosan egyes fogyasztóvédelmi és a munkavállalók védelmével kapcsolatos intézkedések címén hirdetett szabályozást a kormány, 2017. márciusában. Összességében egy olyan intézkedéscsomagot készítettek elő a kormány részére a szakértői, mely fékezte volna a kereskedelem egészének - így a kisvállalkozásoknak is - a további fejlődését, és ütközött a vásárlók érdekeivel is.

 

A legsúlyosabb probléma, hogy a tervezett intézkedések a kitűzött célokat nem is szolgálták volna. A kereskedelempolitika összehangolásáért felelős miniszteri biztos egyébként azt is jelezte, hogy a bemutatott javaslatok a korábbi időszakban a kormányhoz érkezett kezdeményezésekből álltak össze.

 

Az következő javaslatok ellen tiltakozott:

 

- A vasárnapi munkavégzés szigorítása, a 100%-os vasárnapi pótlék és a két szabad hétvégének előírása a vasárnap nyitva tartó kisvállalkozásokat hozta volna a legnehezebb helyzetbe, akik a megemelt minimálbért is csak nagy nehézségek árán képesek kifizetni.

- A parkolóhelyek utáni környezethasználati díj, az előirányzott 20 milliárd forint költségvetési bevétel, jelentős terhet vetített előre. A napi fogyasztási cikkeket forgalmazó áruházak és a bevásárlóközpontok kiemelése indokolatlan megkülönböztetés.

- A kötelező létszám előírása ugyancsak indokolatlan megkülönböztetést takart, ráadásul a munkaerőhiánnyal terhelt ágazatban rendkívül korlátozott az utánpótlási lehetőség (egy eladóra vetített 36 millió forint árbevétel). Egy ilyen intézkedés nem fogyasztóvédelmi cél.

- A reklámköltségeknek az árbevételhez mért 0,5%-os korlátozása is hátrányosan érintette volna a fogyasztókat, mivel a vásárlókat megfosztotta volna a legfontosabb tájékozódási lehetőségektől.

- A gyűjtőcsomagolás megtiltása is indokolatlan megkülönböztetés, ráadásul ellentmond a hangoztatott fogyasztóvédelmi követelményeknek is.

- A hatósági fogyasztóvédelmi ellenőrzésért beszedhető felügyeleti díj bevezetése sem volt támogatható, különösen nem alapterület szerint.

- Az  eltérő termékösszetétel kérdése a Szövetség szerint a gyártással összefüggő probléma.

 

A kisvállalkozások képviseletei is vitatták a javaslat több pontját. A szakszervezetek támogatták a vasárnapi munkavégzés szigorítását, továbbá a kötelező foglalkoztatást.

 

A kormány végül, figyelemmel az OKSZ tiltakozásának hatására is, elvetette valamennyi javaslatot.

 

Munkaerőpiaci helyzet

 

Minimálbér, járulékok

 

Az OKSZ a tagjai érdekében több súlyos kifogást is megfogalmazott, eljuttatva észrevételeit a tárgyaló felekhez. Az OKSZ nem támogatta a végül 2017-re elfogadott minimálbéremeléseket, ezeknél kisebb mértéket, továbbá a minimálbér és a szakmai bérminimum között azonos ütemet kezdeményezett tagjai javaslatai alapján. A döntés egy hatéves program keretében a következő minimálbér emelési és járulékcsökkentési szinteket rögzítette:

 

 

2016.

2017.

2018.

2019-2022.

minimálbér

111.000.-

+ 15% 127.500.-

+ 8% 138.000.-

későbbi döntés

szakmai bérminimum

129.000.-

+ 25% 161.000.-

+ 12% 180.500.-

későbbi döntés

munkaadói járulékok

27%

- 5%

- 2% / -2,5%

- 2% évente

- 2018. évi járulék: fél százalékkal nagyobb lehet a csökkentés, ha 2017. első kilenc hónapjában a bérnövekedés nagyobb lesz 11%-nál,

- 2019-2022. között a további járulékcsökkentés feltétele az évi 6%-os reálbér növekedés.

 

Az OKSZ a 2017-18. évi minimálbér és szakmai bérminimum emeléseket összességében jelentős tehernek tartotta a kereskedelmi vállalkozások számára. A kisvállalkozások különösen nehéz helyzetbe jutottak. A folyamatos munkaerőhiány közepette a minimálbéremelés új helyzetet teremtett a teljes munkaerőpiacon, így a vállalkozásoknak ehhez kellett igazítaniuk bérpolitikájukat és a munkaerő gazdálkodásukat, egyebek mellett a bértorlódások miatt is.

 

A Szövetség ezért megkülönböztetett figyelemmel kísérte a munkaerőpiac változásait. A munkaerőhiány eddig is jelentős tehervállalásra kényszerítette a vállalkozásokat, ugyanakkor nagyok az ágazaton belüli különbségek és eltérőek a bérfejlesztési lehetőségek. Felvetődött egy kompenzációs rendszer kialakításának az igénye is a kisvállalkozások részére, de ezt elvetették

 

A járulékcsökkentést a Szövetség támogatta, de nagyobb mértéket tartott szükségesnek 2018-tól.

 

Ágazati munkaerő piaci helyzet

 

Az OKSZ 2017-ben is felhasználta a korábban kidolgozott munkaerőpiaci tanulmányt és saját programját.

 

A Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezésére 2017 májusában elkezdődött egy előkészítő munka, melynek célja, hogy a szakképzés és a felnőttképzés jövőbeni fejlesztésében a vállalkozások nagyobb szerepet kapjanak. Ennek érdekében ágazati készségtanácsokat (ÁKT) alakítottak ki. Az ÁKT-k kialakítására és koordinálására az NGM a Magyar kereskedelmi és Iparkamarát (MKIK) kérte fel.

 

A Kereskedelmi Ágazati Készségtanácsban az OKSZ HR munkabizottságának tagjai vesznek részt. Többi tag: MKIK, Áfeosz, Kisosz, Vosz, Mnksz, Mgyosz, Vosz.

 

Az Országgyűlés 2017-ben elfogadta a szakképzés és felnőttképzés átalakítására irányuló törvénymódosításokat. A kormány indoklása szerint a gyors gazdasági, technológiai változások átalakításra kényszerítették a szakképzési rendszert is. Az alapvető kormányzati cél a képzett, megfelelő végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező, a munkaerő piaci kihívásokhoz önállóan is alkalmazkodni képes szakemberek kibocsátása a képzési rendszerből. A törvénymódosítás elsősorban a szakképzés rendszerének rugalmassá tételét, ezen belül a gyakorlati képzés szélesítését célozta.

Az OKSZ bekapcsolódott az Mgyosz munkaerőpiaci átalakítását célzó tevékenységébe és az ott kidolgozott javaslatokkal is összhangban alakította ki állásfoglalását. A tagok véleménye, hogy nagyobb súlyú átalakítás szükséges a szakképzésben.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek rendszerét a munkaerő rugalmasabb szervezése, valamint a kisebb pénzügyi teher miatt előnyösnek ítélte.

 

Digitális kereskedelemfejlesztés

 

Támogatta az OKSZ a kormányzati Digitális Kereskedelemfejlesztési Stratégia kialakítását. A DKFS céljaival az OKSZ egyetértett, amiben a legnagyobb hangsúlyt a kis- és középvállalkozások pénzügyi támogatására, valamint képzésének segítésére javasolta helyezni. Ellentmond a digitális kereskedelem fejlesztési céljainak ugyanakkor hátrányos megkülönböztetése a fogyasztóvédelmi szabályozásban (webáruházak szigorúbb bírságrendje miatt).

 

Az OKSZ felhívta a figyelmet arra, hogy a digitális kereskedelem erős versenyt támaszt a hagyományos bolti kiskereskedelemmel szemben, így az online forgalom bővülése nem csak többletet jelent az ágazat számára, hanem veszteséget is az üzlethelyiségben értékesítők rovására. Ennek még kedvezőtlen foglalkoztatási hatásai is lehetnek, ezért a hagyományos kereskedelem várható fejlődési irányait is vizsgálni kellene. Célszerű lenne összegezni azokat a szabályozási elemeket is, ahol a hazai webáruház hátrányban van egy külföldi székhelyűvel szemben (például a környezetvédelmi szabályok tekintetében). Sajnos, számos esetben az adózási, környezetvédelmi, vagy éppen a fogyasztóvédelmi előírások megsértésével jutnak versenyelőnyhöz a külföldi webáruházak, különösen az áfacsalások súlyosak az online kereskedelemben.

 

Az OKSZ kérte bevonását az NGM irányításával működő Digitális Kereskedelemfejlesztési Munkacsoportba.

 

A digitalizáció várható további hatásaival is összhangban döntött úgy az OKSZ, hogy egy külön, átfogó tanulmánnyal segíti a tájékozódást és az átállást a kereskedelemben. Ez a tanulmány a GfK összeállításában 2017 végére elkészült.

 

Elektromos jármű töltőállomások kötelező felszerelése az áruházaknál

 

A Kormány vonatkozó rendelete előírta az áruházi parkolóhelyeken is az elektromos gépjármű töltőállomások számát, de nem csak az újonnan épülő, hanem a meglévő parkolóhelyek esetében is (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. kormányrendelet módosításával).

 

Az áruházi, továbbá a fizetős parkolóhelyeknél nem csak azt írja elő a rendelet, hogy helyet kell adni elektromos töltőállomásnak, hanem azt is, hogy azokat meghatározott időn belül fel is kell szerelni. Utóbbi esetben 2018. végén már belép az első ütem, majd további két szakaszban 2026-ig kell kiépíteni a töltőhálózatot.

 

Súlyos gondot okoz, hogy a kereskedelem részére jelentős pénzügyi teher az új előírás teljesítése. Rendkívül egyenetlen területi eloszlásban kellene a kötelezettségeknek eleget tenni, emellett a műszaki feltételek jelentős része tisztázatlan, így feleslegesen köthet le erőforrásokat a jelenlegi feltételrendszer. Nincs olyan hivatalos összesítés, melyből pontosan kiderülne, hány elektromos töltőállomás felszereléséről döntött végül rendeletében a kormány az áruházak körében, ez hogyan viszonyul a többi töltőállomás létesítéshez, továbbá a várható elektromos járműállományhoz.

 

A Szövetség két javaslatot dolgozott ki a kormányrendelet módosítására. Egyrészt egy földrajzi és ehhez kapcsolódó időbeni átütemezést kért, másrészt a számszerű kötelezettségek csökkentését kezdeményezte. Az NGM-mel folytatott egyeztetések során végül sikerült tisztázni a felvetett kérdések jelentős részében a kereskedők álláspontját és azt, hogy hol szükséges kormányzati állásfoglalás. Továbbra is sok azonban a nyitott kérdés, főleg műszaki téren.

 

Fogyasztóvédelem

 

2017-től a fogyasztóvédelmi intézményrendszer jelentősen átalakult. A területi fogyasztóvédelmi hatóságok jogköreit a kormányhivatalokból a 197 járási hivatalba helyezték át, így ez jelenti az elsőfokú szintet a fogyasztóvédelemben. A fogyasztóvédelmi feladatok közül egyes nagyobb súlyú szakmai területek a megyeszékhely szerinti járási hivatalokba kerültek, megyei hatáskörrel (Pest megyében az érdihez, a fővárosban az V. kerületihez, utóbbinál fővárosi hatáskörrel). A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megszűnt, a másodfok ügyintézését a Pest Megyei Kormányhivatal, a kiemelt központi feladatokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vette át. A Szövetség figyelemmel kísérte az átalakulás gyakorlati hatásait.

 

Kezdeményezte a Szövetség a jótállási ügyek intézésének egyszerűsítését is. A vonatkozó kormányrendelet alapján a jótállási jegyen fel kell tüntetni egyebek mellett a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint - ha van - gyártási számát. A gyártóknak sok esetben gondot jelent a termékhez adott jótállási jegyen az egyes termékek egyedi gyári számának feltüntetése. Az OKSZ javaslata arra irányul, hogy amennyiben a forgalmazó a jótállási igény érvényesítésekor nem követeli meg a vásárlótól a termék gyári szám szerinti azonosítását, akkor ne legyen kötelező a gyári szám feltüntetése a jótállási jegyen. Javaslatot tett a panaszkezelés egyszerűsítésére is. A cél az, hogy a telefonon, vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a panaszról ne kelljen írásbeli jegyzőkönyvet felvenni, mivel a panaszt 30 napon belül amúgy is meg kell válaszolni írásban, így teljesen felesleges jegyzőkönyvet és írásbeli választ is küldeni egyidejűleg. A telefonon, vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén egyedi azonosítószámot is kell adni a panasznak, amely megint csak feleslegessé teszi a jegyzőkönyv felvételt és a küldést. Érdemi válasz nem érkezett.

 

Figyelemmel kísérte a Szövetség az ellenőrzési gyakorlatot. Konzultációt tartott a fogyasztóvédelem kormányzati vezetésével is. Részt vett a Szövetség a Fogyasztóvédelmi Tanács ülésein.

 

Adózás

 

Az adózási rendszerben első félév végén, majd novemberben döntött az Országgyűlés a 2018. évi adózás változásairól. A Szövetség véleményt alkotott az előterjesztett, kereskedelmet is érintő javaslatokról. Támogatta az adórendszer egyszerűsítéseit.

 

Közreműködött állásfoglalásaival az adózás rendjéről, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvények megalkotásában is.

 

Továbbra is figyelemmel kísérte az online pénztárgép alkalmazás gyakorlatát is.

 

Online számlázás bevezetése

 

Az Országgyűlés döntése alapján 2018. július 1-től lép be az online számlázás rendszere. Az OKSZ több egyeztetésben is részt vett a rendszer megfelelő kialakítása érdekében. Figyelemmel azonban arra, hogy minden szükséges információ még mindig nem áll rendelkezésre, az egyeztetéseket folytatni szükséges.

 

Általános forgalmi adó

 

Figyelemmel kísérte a Szövetség az áfakulcsok csökkentésének hatásait. 2016-tól az alapvető élelmiszerek körében a sertéshús, 2017-től a baromfi, a tojás és a friss tej áfája csökkent, előbbieké 27%-ról, utóbbié 18%-ról 5%-ra. Az OKSZ mindvégig szorgalmazta az áfa kulcs csökkentést. A 27% minden területen, így az iparcikkek körében is indokolatlan mértékben terheli a fogyasztói piacot.

 

Az OKSZ mindvégig hangsúlyozta, hogy a verseny következtében a piaci szereplők továbbadják az áfa kulcs csökkentést, a termelők, feldolgozók és kereskedők ebben érdekeltek. Előnye a lépésnek többek között, hogy a feketézés érdektelenné, a piaci verseny pedig tisztábbá válik.

 

A gazdaságpolitikai elvárás minden esetben az volt, hogy a vásárlók megkapják az áfa kulcs csökkentés pénzügyi előnyét. A Szövetség ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy beszállítók átadási árai döntik el, meddig vihetők le és tarthatók az alacsonyabb fogyasztói árak.

 

Célszerű lenne az iparcikkek körében is csökkenteni az áfakulcsot, de ebben tartózkodó a kormányzat.

 

Reklámadó

 

2017. július 1-től jelentősen megváltoztak a reklámadó szabályai. A kulcs 7,5% lett, ami nagyon magas. A korábbi évek adóbefizetései túlfizetésnek minősültek (az uniós eljárással összefüggésben).

 

Kedvező ugyanakkor a kereskedelem számára, hogy megszűnt a saját célú reklám fogalma (és az ezzel járó teher is).

 

A Szövetség figyelemmel kísérte a megváltozott szabályozás gyakorlatát.

 

Cafetéria, béren kívüli juttatások

 

A munkaerőhiány miatt munkaadói oldalról is érzékeny kérdés volt a cafetéria rendszer átalakítása.

 

A Szövetség a munkaerő mobilitását segítő intézkedéseket kezdeményezte és támogatta.

 

Élelmiszerkereskedelem

 

Élelmiszerkönyv

 

Az FM folyamatosan módosítja az Élelmiszerkönyv előírásait, ezeket a Szövetség figyelemmel kíséri.

 

Élelmiszerek nyomonkövetése

 

Az élelmiszerek nyomonkövetésével kapcsolatos kérdések továbbra is gondot okoznak a kereskedelemnek, részben a vitás jogértelmezési, részben a nem egyértelmű szabályozási környezet miatt. Az egiyk legsúlyosabb gond, hogy a vonatkozó tárcarendelet  nem tesz különbséget a két élelmiszeripari vállalkozás közötti („külső nyomon követés”), továbbá az élelmiszer-ipari vállalkozáson belüli (a központi raktár és üzletek közötti, a „belső nyomon követés”) árumozgatás között.

 

A hazai rendelet előírja, hogy a szállítmányt kísérő dokumentációnak (szállítólevél vagy számla) hitelesített másolatát az élelmiszer forgalomba hozatalának helyén kell tartani folyamatosan és hatósági felszólításra azonnal be kell tudni mutatni. Az uniós rendelet ezzel szemben sem a dokumentumok azonnali bemutatást, sem a dokumentumok áruházi, bolti tárolását nem követeli meg. Mindössze annyit ír elő, hogy a vállalkozóknak rendelkezniük kell olyan rendszerekkel és eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik az ilyen információk eljuttatását az illetékes hatóságokhoz azok kérelmére.

 

Ez az ellenőrzési gyakorlatban súlyos feszültség forrása, ugyanis a hazai rendeletnek megfelelő dokumentálási rend sok esetben egyszerűen nem teljesíthető.

 

Beszállítókkal szembeni tisztességtelen piaci magatartás tilalma

 

A beszállítókkal szembeni tisztességtelen piaci magatartás tilalmával foglalkozó joganyagban egyes szabályozási elemek nem egyértelműek. Gondot okoz az ellenőrzési gyakorlat is.

 

A kereskedelem számára feszültség forrása, hogy a beszállítóval közös akció elszámolásának módja nincs a törvényben rögzítve. Gondot okoz továbbá a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmával összefüggésben a szezonális termékek beszerzési áron aluli értékesítése a szezont követően (például húsvéti nyuszi, mikulás, szaloncukor).


A lejárat nélküli termékek, például zöldség-gyümölcs leárazási lehetősége is problémás, hasonlóképpen a felhalmozódott készletű, de nem közeli lejáratú termék esetében. Vitára adhat okot a nem teljes értékű termék értelmezési módja is.

 

A 24 órás fogyaszthatósági idő esetén a fogyaszthatósági idő utolsó két órájában, vagy a több mint 24 órás fogyaszthatósági idő esetén a fogyaszthatósági idő utolsó napján lehetséges a beszerzési ár alatt értékesíteni, de ez ütközhet a nyitvatartással.

 

Ezeknek a problémáknak a megoldása az élelmiszerpazarlást is fékezheti.

 

A 30 napos fizetési határidő esetében az ellenőrző NÉBIH nem mérlegel, kimentést nem fogad el semmilyen esetben. Előfordul ugyanakkor, hogy a megfelelő rendszer ellenére is az alkalmazott figyelmetlensége miatt csúszik a beszállító kifizetése, ami nem szándékos. Ez más ellenőrzési elmarasztalást tenne szükségessé, mint a szándékos késedelem.

Tejpiac

 

Az OKSZ több tagvállalkozása belépett már korábban a Tej Szakmaközi Szervezetbe. Ez, a szakmai viták ellenére, előnyös is a kereskedők számára, közvetlen egyeztetési lehetőséget jelent.

 

A tejpiac szabályozásában a 2016-os túltermelési válságot követően az adatszolgáltatás előírása okozott feszültséget. A kereskedőknek is kötelező adatokat szolgáltatni egyes tejtermékek beszerzéséről és értékesítéséről. A rendeletalkotás során az okozta a legsúlyosabb gondot, hogy eredetileg a terméktanács gyűjtötte volna be a céges adatokat, ami elfogadhatatlan lett volna az üzleti titok védelme miatt. Más elemeiben sem volt megalapozott a szabályozási javaslat, de végül az AKI és a NÉBIH bevonásával rendezhető lett a kérdés.

 

A Szövetség egyetértett a termelők arra irányuló javaslatával, hogy az UHT tej áfája is csökkenjen, de azt a javaslatot elvetették.

 

Élelmiszervállalkozások önellenőrzése

 

Az élelmiszervállalkozások önellenőrzési rendszerére vonatkozó FM rendelethez több észrevételt adott a Szövetség. Az önellenőrzés az élelmiszer vállalkozás működéséhez kapcsolódó, az élelmiszerek megfelelő minőségével, az élelmiszer-biztonsággal, az azonosíthatósággal, a nyomonkövetéssel és az élelmiszerek jelölésével kapcsolatos követelmények, kötelezettségek saját ellenőrzése.

 

Kifogásolta a Szövetség többek között, hogy a hatóság számára ne váljon hozzáférhetővé az önellenőrzés minden eredménye. Vitára adott okot az önellenőrzési együttműködési megállapodás lehetősége is.

 

Kettős élelmiszerminőség

 

A Szövetség állásfoglalásának kiinduló pontja az volt, hogy ez a kérdés alapvetően a gyártók ügye, de közvetetten érinti a kereskedelmet is. Zavaros helyzetet teremtett a kettős minőséggel kapcsolatos vizsgálatsorozat. Vitatott volt a vizsgálat módszertana, egyes részletei. Alapvető kérdés, hogy önmagában az alapanyag összetételének eltérése még nem feltétlenül jelent rosszabb minőséget. Aggályos volt a mintavétel módszere, valamint az érzékszervi vizsgálatok szempontrendszere.

 

Az FM előterjesztett egy jogszabálymódosítási javaslatot, mely egyebek mellett előírná az élelmiszertörvényben, hogy a gyártó a Magyarországon forgalomba hozott, de Magyarországon kívül más országban eltérő összetétellel vagy az egyes összetevők eltérő arányú felhasználásával forgalomba hozott élelmiszert, vagy takarmányt az erre vonatkozó megkülönböztető figyelemfelhívó felirattal köteles ellátni. Ez a kereskedők esetében az önálló importot és a saját márkát érinti.

 

A javaslat végül uniós notifikációra is eljutott, de a kormány végül úgy foglalt állást, hogy megvárja az EU közös döntését.

 

Fatermékek kereskedelme

 

A faanyag, faáru értékesítésben az uniós rendelettel ellentétes módon követel meg nyomonkövetési dokumentálást a NÉBIH, miközben a közösségi előírás kizárja ebből a kiskereskedelmi egységet (ez hasonló gond, mint az élelmiszerek esetében a külső és a belső nyomonkövetés, amikor a hazai rendelet szigorúbb és ellentétes az uniós előírással).

 

Az egyik legsúlyosabb probléma ebben a kérdésben, hogy a magyar jogban a faanyagot, vagy faterméket első alkalommal forgalomba hozó „piaci szereplő”, valamint a kizárólag továbbforgalmazást végző „kereskedő” fogalmait összevonják („faanyagkereskedelmi lánc szereplő”-ként), ami ellentétes az uniós joggal. Gondot okoz a szállítójegy fogalmának kezelése is.

 

Ezt a kérdést is több mint egy évvel ezelőtt vetette fel a Szövetség. Legutóbb már részletes törvénymódosítási javaslatot is kidolgozott ki az FM részére (az egyik érintett tagvállalkozás), melyet át is adott. Ezzel sikerült elérni, hogy az FM jogi vezetése megfontolja a változtatás lehetőségét, bár a NÉBIH szakhatóságként ellene van bármilyen módosításnak. A hivatalos írásbeli választ sürgeti a Szövetség, ennek alapján folytatható a szakegyeztetés.

 

Kis- és középvállalkozások támogatása

 

A Szövetség állásfoglalásainak kialakításában figyelmet fordított a kis- és középvállalkozások érdekeire. Az adózási, a munkaerő piaci szabályozásokban a kereskedelmi kisvállalkozások számára kedvező lehetőségeket, többek között az adóhatóság segítő célzatú eljárásait, valamint egyes adminisztrációs terhek mérséklését támogatta.

 

A foglalkoztatást terhelő járulékokban több kedvezményt szorgalmazott a kisvállalkozásoknak.

 

A kommunikációban kialakult egy esetben egy érdekütközés, aminek elkerülésére a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani.

 

Ágazati szociális párbeszéd

 

A Szövetség továbbra is részt vett az ágazati szociális párbeszéd rendszerében, együttműködve a munkavállalók (Kasz) és a munkaadók (Áfeosz, Kisosz) szervezeteivel.

 

A Kereskedelem ÁPB tagszervezetei a kiemelt fontosságú szakmai, továbbá a munka világát érintő jogalkotási, valamint piaci kérdésekben kapcsolatot tartottak egymással, szükség szerint véleményt cseréltek állásfoglalásaikról.

 

Ágazati szintű megállapodásra, ajánlás kialakítására, az információcserén túl szorosabb együttműködésre az éles érdekütközések miatt nincs lehetőség, már huzamosabb ideje. A munkaerőhiány, majd a minimálbérek emelése új helyzetet teremtett. A Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottságban az elmúlt években az egyre feszültebb munkaerőpiaci helyzetben az éles érdekellentétek miatt semmilyen megállapodást nem lehetett létrehozni, kisebb súlyú részkérdésekben sem. A nemzetgazdasági szintű bérmegállapodásokhoz (minimálbérekhez) kapcsolódó ágazati - nem kötelező - ajánlásokat sem lehetett kialakítani már hosszú ideje (korábban erre volt példa, 7-8 éve). A bizottság tevékenysége az elmúlt időszakban esetenként egyes szakmai, szabályozási kérdésekben az álláspontok ismertetésére korlátozódott.

 

2017 júliusában a KDFSZ és a KASZ a sajtóban jelezte, hogy szükségesnek tartanák a Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság összehívását (a bizottságnak a KDFSZ nem tagja). A KDFSZ levelet írt erről az ÁPB munkaadói oldala tagszervezeteinek (az OKSZ mellett az Áfeosz-nak és a Kisosz-nak), egyes kérdések felvetését kezdeményezve. Hivatalos kezdeményezés azonban nem volt.

 

Az OKSZ tagvállalkozásai olyan állásfoglalást alakítottak ki, hogy az esetleges tárgyalási kezdeményezéstől elzárkózni nem lehet, de bármiféle egyeztetés alapvető feltétele előzetesen írásban megadni a tárgyalásra javasolt kérdéseket és a munkavállalói oldal pontosan megfogalmazott javaslatait. Az Áfeosz és a Kisosz is hasonló állásfoglalást alakított ki előzetesen.

 

Időközben a MNKSZ is kezdeményezte felvételét az ÁPB-be, de erről nincs további információ. (A törvény szerint, ha megfelenek a feltételeknek, bekapcsolódhatnak.)

 

Nemzetközi tevékenység

 

A nemzetközi tevékenysége keretében is tagvállalkozásai tevékenységének támogatására, segítésére törekedett a Szövetség. Az OKSZ közreműködött az Eurocommerce munkájában.

 

A nemzetközi tapasztalatokat is felhasználja az OKSZ szakmai munkájában. A tagvállalkozások saját nemzetközi kapcsolati rendszerükből is nyújtanak a Szövetség szakmai munkájában felhasználható információkat.

 

Együttműködés szakmai szervezetekkel, gazdasági kamarákkal

 

A Szövetség folyamatos együttműködésre törekedett a korábbi évekhez hasonlóan az ágazati képviseletek mellett más szakmai tömörülésekkel is. Tagsága és alelnöki pozíciója révén szoros kapcsolatot tart az Mgyosz szervezetével, így a nemzetgazdasági szintű, több ágazatot is érintő jogalkotási feladatokban (adózás, környezetvédelem, hulladékgazdálkodás, munka világa) közösen is fellép a két szervezet. A kereskedelmet közvetlenül érintő kérdésekben az Mgyosz a Szövetséget vonja be képviseletének ellátására a nemzetgazdasági szintű egyeztetésekben.

 

Az Áfeosz és a Kisosz mellett együttműködött a Szövetség a Bevásárlóközpontok Szövetségével, valamint több gyártó szakmai szervezettel is, egyes szakmai kérdésekben. kölcsönösen ismertetve a szakmai állásfoglalásokat.

 

Részt vett a Szövetség az Európai Kereskedelmi Nap rendezvényén.

 

Kapcsolatot tart a Szövetség a gazdasági kamarákkal. Több területi kamarában vezető tisztségeket töltenek be az OKSZ tagjai.

 

Szervezeti élet

 

A Szövetség szervezetei az OKSZ alapszabályának és programjának megfelelően végezték tevékenységüket.

 

A Szövetség elnöksége folyamatosan végezte feladatait, valamennyi szakterületen fellépett a tagvállalkozások érdekében.

 

Folyamatosan végezték feladataikat a Szövetség munkabizottságai, szakmai tömörülései, segítve a döntéshozatalban az elnökség munkáját. A saját területüket érintő kérdésekben az alapszabálynak megfelelően önállóan is eljárhattak, így egyebek mellett folyamatos kapcsolatot tartottak az ellenőrző hatóságokkal, közreműködtek hatósági ellenőrzések tapasztalatainak értékelésében, továbbá jogszabály értelmezési kérdések egyeztetésében.

 

Szakmai szolgáltatások

 

Szakmai szolgáltatásaival továbbra is folyamatosan segítette a tagvállalkozások napi üzleti munkáját a Szövetség. Egyedi kérésekre számos esetben nyújtott információt (jogszabályváltozások, jogszabályok értelmezése, piaci, statisztikai adatok). Szakmai rendezvényeit az időszerű piaci, valamint jogalkotási kérdésekre építette.

 

Különösen sok megkeresés érkezett a Szövetséghez a fogyasztóvédelmi előírásokkal, ezen belül a webáruházak tevékenységével, továbbá az élelmiszerek nyomon követésével kapcsolatos kérdésekben. A legtöbb kérdés az adózással, a minimálbéremeléssel és egyes munkaerőpiaci kérdésekkel összefüggésben érkezett a Szövetséghez a kereskedelmi vállalkozásoktól.

 

A Szövetség új honlapjával is segítette a tagvállalkozásoknak az információnyújtást. A tartalomfeltöltést a titkárság végzi. A honlap látogatottsága nőtt és ezen keresztül emelkedett a választ igénylő szakmai kérdésekben a Szövetség megkeresése.