Összefoglaló áttekintés
Az OKSZ 2022-ben az alapszabályának megfelelően folytatta tevékenységét, az elnökség irányításával, a Szövetség közgyűlésen elfogadott programjának megfelelően. Számos kérdésben lépett fel tagjai, a kereskedelmi vállalkozások érdekében. A Szövetség elismert szakmai szervezet érdekképviseleti, érdekvédelmi tevékenysége révén.
Az OKSZ folyamatosan figyelemmel kísérte a jogalkotást, valamint a jogszabályok alkalmazásának gyakorlati kérdéseit is, kiemelt figyelmet fordítva a veszélyhelyzetekben megváltozott, felgyorsított kormányzati jogalkotásra. A paci folyamatokat is elemezte.
A szakmai kérdésekben a Szövetség a munkabizottságai szaktevékenységére épített. Az OKSZ szakmai állásfoglalásait így tagjai véleménye alapján alakítja ki. A tagok érdekeivel ellentétes, az aránytalanul súlyos terhet jelentő gazdaságpolitikai, jogalkotási kezdeményezésekkel szemben fellépett. A tagok eltérő szakmai állásfoglalása esetében valamennyi szakvéleményt továbbítja a döntéshozók részére, alapszabályának megfelelően.
Egyes kormányzati döntések esetében sajnálatos módon a kormány nem folytatott előzetes szakmai egyeztetést, így kényszerű, hátrányos feltételek közé szorította az érintett vállalkozásokat. A váratlan döntéseket követően ezekben a kérdésekben is végül állást foglalt tagvállalkozásai véleménye alapján, a szükséges esetekben pedig fellépést készített elő.
Gazdálkodásában a közgyűlésen jóváhagyott költségvetésnek megfelelően járt el az OKSZ.
Kiemelt szakterületek
Hatósági árszabályozások
Az érintett piaci szereplők, a kereskedelem és a termelők számára egyaránt óriási terhet jelentenek az árszabályozások. Súlyosan torzították a piacot és jelenleg már kifulladtak azok az előnyök a vásárlók számára, melyeket indításukkor hozzákapcsoltak.
A 624/2021. (XI. 11.) számú kormányrendelet (az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról) még 2021. november 15-től korlátozta az üzemanyagok (95 oktánszámú benzin és a gázolaj) fogyasztói árát 480 forint maximumban. Az intézkedés az üzemanyagpiac megroppanásáig fennmaradt, 2022. december 6-ig.
Az árszabályozás ebben a termékkörben is veszteséges forgalmazást jelentett (jellemzően a kőolaj világpiaci ára és a forint árfolyam függvényében), azzal, hogy az üzemanyagok esetében az árstop kiterjedt a nagykereskedelemre is. Valamennyi érintett piaci szereplő számára nyomasztó teher volt az intézkedés.
Az élelmiszerek árszabályozását 2022. februárjától vezette be a kormány, ezt több szakaszban, legutóbb 2023. április 30-ig meghosszabbította. 2023. január 12-től durván megszigorította a kormány a szabályozást, a korábbi, 2021. évi egyszeres napi átlagkészleteket szükség szerint, gyakorlatilag a vásárlók igényeihez igazodva a kétszereséig követelik meg. Szigorodott a bírságolási rend is.
Az egyik alapvető probléma, hogy az árszabályozás súlyosan torzítja az élelmiszerek piacát, mivel a kiválasztott termékek többletfogyása elnyomja a kapcsolódó cikkek vásárlását. A beszállítói drágulás miatt veszteségek folyamatosan nőnek, így egyre erősödik az import kényszer, az alapanyag beszerzések vonalán is.
Kiszámíthatatlanok a vásárlói igények, ezek nem mérhetők fel előre pontosan, mivel azok folyamatosan hullámzanak, még napon belül is. A hatósági ár alkalmazása óta gyakori a pánikvásárlás, felhalmozás is. A vásárlók egyenletes ellátása érdekében az áruházakban bevezetett mennyiségi korlátozások ellenére számottevő az intézményi vásárlás is az árszabályozott termékekből (kiskereskedők, vendéglátók, más szolgáltatók részéről). A határhoz közeli üzletekben jelentős a külföldiek felvásárlása is.
Fontos gyakorlati tapasztalat, hogy a gyártók szállítási nehézségeinek (például nem gyártottak elegendő mennyiséget, betegség miatt ki kellett vágni az állatállományt), a beszállítók időnkénti hibái miatt készlethiányok alakulhatnak ki bármikor, ráadásul ezek okait sem mérlegelik mindig a hatósági ellenőrzések során. A vásárlói igények heves hullámzásához a beszállító élelmiszeripar számos esetben képtelen volt már korábban is alkalmazkodni, különösen a rövidebb fogyaszthatósági, minőségmegőrzési határidejű termékek esetében.
Az OKSZ a kormányzati, továbbá a szakmai szervezetekkel, az MKIK-val, valamint a NAK-kal közös fellépéseiben nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a magyar élelmiszeripar az árszabályozás hatálybalépése óta megnövekedett lakossági keresletet már nem képes kielégíteni ahhoz igazodó szállításokkal, különösen nem tud alkalmazkodni a szigorúbb készletkövetelményekhez, egyebek mellett a hullámzó ütemezésekhez.
Az ellenőrzési gyakorlat nem egységes, ezt is jelzi a rendelet többféle értelmezési lehetőségeit. Egyes ellenőrzések során a hatóság azt várta el, hogy a teljes készletet kihelyezzék a polcokra már üzletnyitáskor. Egy nagyobb alapterületű áruházban azonban nem lehetséges a tervezett teljes készletet egyszerre kihelyezni. Az előírt készletek kifogyását követően ugyanakkor például a délutáni, késő délutáni, vagy esti órákban, amikor egyébként a legerősebb a forgalom, már készlethiányok vannak. A kereskedők az adott üzlet teljes nyitvatartási idejében, időszakosan (meghatározott időközönként, munkarend szerint) is feltöltheti a polcokat a hatósági áras termékekből, további jogértelmezés szerint. Ezzel a módszerrel az üzlet teljes nyitvatartási idejében a fogyasztók számára későbbi időszakokban is elérhetőek a hatósági árral érintett termékek.
Bármely jogértelmezést követő gyakorlat során előfordulhat ugyanakkor rövidebb, igazolható fennakadás is a készletkihelyezésben, de nem minden esetben veszik ezt figyelembe az ellenőrzések során.
Az OKSZ levélben fordult az IM-hez a következő kérdésekben:
- Az ellenőrzések során az eljáró hatóságok vegyék figyelembe, ha a termékhiány oka a gyártó, a beszállító hiányos, vagy hibás teljesítése, igazolható módon.
- A rendelet és a tárca iránymutatása többféle értelmezést tesz lehetővé, így feltölthető az előírt készlet a nyitástól kezdve, azonnal pótolva a fogyást, vagy tervezett, ütemezett szakaszokban is.
- Vegyék figyelembe az ellenőrzések során a kereskedelmi munkavégzés jellegét, objektív akadályait is
- Kerüljék az olyan szélsőséges ellenőrzési gyakorlatot, amelynek során adott üzletből addig nem távozik az ellenőr, amíg a teljes készlet kipakolásra nem kerül; ilyen esetben a jegyzőkönyvben köteles az ellenőr a tényállást rögzíteni, amelyre az üzlet jogosult nyilatkozni.
Az OKSZ a többi szakmai szervezettel együtt számos alkalommal kérte az árstop végleges kivezetését, az erre vonatkozó kormányzati döntést. Az MKIK-val január 17-én (az Áfeosz-szal és az Mnk-val együtt), a NAK-kal január 30-án egyeztetett a Szövetség, melyeket a kormányhoz intézett levél és közös sajtóközlemény követett. A NAK fellépéséhez az agrár szakmai szervezetek, terméktanácsok is csatlakoztak.
Az árfeltüntetés, a leárazás feltüntetésének új szabályai
2022. május 28-tól a vonatkozó uniós irányelv nyomán módosított 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet alapján (a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól) változtak a leárazás feltüntetésének szabályai. Az árcsökkentés bejelentése esetében ezt követően az új rendet kellett alkalmazni. Ennek lényege, hogy akciós árösszehasonlítás meghirdetése esetében a megelőző 30 napos időszak legalacsonyabb árát lehet csak feltüntetni az egybevetés alapjaként a vásárló részére szóló tájékoztatásokban. A változtatás célja, hogy ne lehessen közvetlenül az akció előtt egy rövid időre megemelt árhoz viszonyítani a leértékelés nagyságát.
Az előírás az élelmiszerekre is vonatkozik, ahol egyébként a beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény már alkalmaz korlátozást (egyebek mellett tilos a beszerzési ár alatti értékesítés).
Az új szabályozásról egyeztetést kezdeményezett az OKSZ a szaktárcával a jogértelmezési kérdések tisztázása érdekében, egy sor gyakorlati problémát felvetve.
Kezdeményezte továbbá az OKSZ azt is, milyen módon legyen értelmezhető és kezelhető az akciós árfeltüntetési szabály az élelmiszerek esetében. A jogszabály az árfeltüntetésről úgy rendelkezik, hogy az árcsökkentés feltüntetésére vonatkozó előírás nem vonatkozik a romlandó, vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre.
A „romlandó, vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékek” fogalma nincs meghatározva a jogszabályokban. A cél az, hogy könnyen kezelhető legyen az IM útmutatóban foglalható iránymutatás. A romlandó termékek kezelésében végül egyetértés alakult ki arról, hogy ezek a fogyaszthatósági idővel rendelkező élelmiszerek legyenek. A minőségüket rövid ideig megőrző termékek esetében az OKSZ azt javasolta, hogy a kivétel köre a minőségmegőrzési idő lejártát megelőző 90 napos időszak legyen. Végleges kormányzati döntés eddig nem született.
Fogyasztóvédelmi törvény
Az Országgyűlés több pontban módosította a fogyasztóvédelmi törvényt. Kedvező, hogy a korábbi, érdemben megválaszolt panasz tartalmával azonos tartalmú, ugyanattól a fogyasztótól érkező ismételt, új információt nem tartalmazó panasz, valamint az azonosíthatatlan személy panaszának kivizsgálását a vállalkozás mellőzheti. Kedvező változás az is, hogy a fogyasztóvédelmi hatósági eljárás megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással előtte közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.
Átalakult a közérdekű igényérvényesítés a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetek rendszerével. Képviseleti keresetet a feljogosított szervezetek indíthatnak.
Az OKSZ a jótállási jegy tartalmának egyszerűsítését vetette fel, de ezt a javaslatot nem fogadták el.
Tartós adathordozók tartalomtörlése
Az OKSZ már több alkalommal felvetette a tartós adathordozók adattartalmának törlési lehetőségével kapcsolatos kormányrendelet módosítását. Sikerült végül azt elérni, hogy a papíralapú címkézéses rendszert, mely a járási hivatalokon keresztül működött, felváltsa az elektronikus kód, melyet a NAV bocsájt a kereskedelmi vállalkozások rendelkezésére.
Így is azonban bonyolult és adminisztrációval terhelt maradt a rendszer, mely papíralapon 2021. decemberében indult. A jogszabály nyújtotta szolgáltatás lényege, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egy interneten elérhető adattörlő alkalmazás használatát biztosítja térítésmentesen a fogyasztó részére. A fogyasztó a meghatározott termékhez annak vásárlásakor egy egyszer használható kódot kap a tartós adathordozó adatainak törléséhez. A fogyasztó a torloportal.hu oldalon belépve törölhet adatokat. Érintett termékek: hordozható számítógép billentyűzettel (laptop, notebook), hordozható számítógép érintőképernyővel (tablet), asztali számítógép konfiguráció, munkaállomás (desktop, PC), beépíthető, nem felejtő adattároló (HDD, SSD, NVME), külső, nem felejtő adattároló (HDD, SSD), pendrive (flash), mobiltelefon érintőképernyővel.
Italcsomagolások kötelező visszaváltása
2024. január elsején indulna az a rendszer, mely alapján a 400 négyzetméternél nagyobb élelmiszert árusító üzletekben kötelezővé teszi az italcsomagolások visszaváltási díjas rendszerét, az egyutas palackok esetében. Az önkéntes alapon működő, újratölthető palackok rendjét ez a változás előreláthatóan nem érinti. Minderről a hulladékokról szóló törvény rendelkezik (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról).
Közreműködik azokban az egyeztetésekben az OKSZ, melyek az új rendszer kialakítását, bevezetését és működtetését segítik, az érintett szakmai szövetségek, a MOL és a szaktárca között. A MOL, mint koncesszor az érintett kereskedelmi vállalkozásokkal külön is egyeztet.
Az előterjesztés lezárásakor az egyébként kulcsfontosságú végrehajtási rendelet még nem nyilvános, ráadásul EU notifikációra is kell küldeni. A gyártók állásfoglalása szerint nem indítható a rendszer a tervezett időben.
Nyitott egy sor műszaki, technikai kérdés is, például az automaták elhelyezésének lehetősége, mely komoly építészeti átalakításokat is követel.
Fontos kérdés az is, hogy végül kiterjed-e a rendszer a 0,2 liter alatti és 3-6 liter közötti űrmértékű csomagolásokra is, mivel a visszaváltó automaták ezeket nem tudják kezelni, így manuális rendet kellene kialakítani, ami rendkívül költségigényes.
Nehezíti az előkészületeket, hogy uniós rendelet is készül, de nem tudni, hogy az előkészítés alatt álló magyar rendszer mennyiben fele majd meg a közösségi szabályoknak.
Az OKSZ e kérdéskörre szervezett munkabizottsága eddig a következő kiemelt kérdéseket vizsgálta:
- A kiskereskedelmi láncok a saját belső logisztikájukat nem tudják használni a DRS (egyutas italcsomagolás visszagyűjtése) alá tartozó hulladékok begyűjtésére, azok eljuttatására a saját üzlethálózatukból a logisztikai központjaikba. Sem a szállítóeszközeik, sem a logisztikai kapacitásaik, hulladéktárolási lehetőségeik nem engedik ezt meg.
- Továbbra sem ismertek a tervezett költségviselési terhek, arányok a gyártók, a kereskedők, továbbá a DRS operátor (a visszagyűjtést lebonyolító rendszer) között. A gyártóknak döntő a nettó költségviselés elve. A DRS operátor a működési költségeit egyrészt a gyártó hozzájárulása, másrészt a begyűjtütt hulladék továbbértékesítése, harmadrészt a bennmaradó visszaváltási díj fedezné. Az automaták kereskedőknek járó kezelési díjáról a gyártókkal kell megállapodni.
- Az automata visszaváltó berendezésekhez területet kell biztosítaniuk a kereskedőknek.
- A vásárlók az italcsomagolás visszavitelekor egy levásárolható vouchert kapnak.
- Rendkívül összetett feladat volt a kereskedők és a MOHU (MOL) közötti ÁSZF véleményezése, melyben rengeteg módosítást kellett kezdeményezni (kinek mi a feladata és a felelőssége).
Élelmiszermentés
Az Országgyűlés 2021. decemberében fogadta el a 2021. évi CLI. számú törvényt (az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról), mely szabályozza az úgynevezett élelmiszermentés kereteit. Ezzel egyidejűleg az állami költségek fedezésének indokával a kiskereskedelmi adó felső kulcsa a 100 milliárd forint feletti árbevételű élelmiszerkereskedelmi vállalkozások esetében a február 1-i hatálybalépéstől számítva 0,2%-kal nőtt. Időközben két végrehajtási rendelet is megjelent az élelmiszermentésről.
Az OKSZ érintett tagvállalkozásai több egyeztetést kezdeményeztek (AM miniszteri találkozót is), mivel számos jogértelmezési és végrehajtási kérdés felvetődött. 2022. május 31-ig kellett elkészíteni az első élelmiszerhulladék csökkentési tervet (ez évente szükséges).
A legsúlyosabb problémák a következők:
- a jogszabály a minőséglejárat előtti 48 órás felajánlási határidő előírásával megfosztja az érintett kereskedőket két nap értékesítési lehetőségtől,
- az ÉMK nem tudott felkészülni megfelelő módon, nincs informatikai rendszer, napi felajánlások nem küldhetők és a karitatív szervezetek sem fogadókészek,
- egyes minőségmegőrzési idejű élelmiszerek bevonása a gyakorlatban kivitelezhetetlen (például a hűtést igénylő termékek esetében),
- a kereskedők számára elengedhetetlen szerződéses rendszerről nincs információ,
- súlyos gond a logisztika kiépítésének kérdése, (egyébként a kereskedők számára teljesíthetetlen a jogszabályban lehetővé tett szállítás kivitelezése),
- rendkívüli az adminisztrációs terhe a rendszernek a nyilvántartási és a jelentési kötelezettségek miatt.
Beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalma
Az Agrárminisztériummal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával is folytattak egyeztetést az OKSZ érintett tagvállalkozásai a Tfmtv. módosítási lehetőségeiről.
Az előzményekhez tartozik, hogy a kormány már egy évvel korábban is tervezte a törvény módosítását, de végül azt felfüggesztette, részben az OKSZ-nek a gyakorlatot érintő kifogásai miatt. Az OKSZ állásfoglalása ugyanakkor az, hogy a magyar szabályozás a kereskedők viszonylatában megfelel, sőt, szigorúbb is a vonatkozó uniós irányelvnél, ezért további szigorítás nem indokolt, legfeljebb az UTP irányelv alapján minimális mértékben. Mindössze néhány olyan pont van, amely esetében felmerülhet a jogszabály módosításának szükségessége.
A jelenlegi piaci viszonyok között a jogszabálymódosítás jelentős kockázatokkal járna, súlyosabb következmények sem zárhatók ki. A hatósági ellenőrzések alapján sem lehet arra következtetni, hogy olyan helyzet lenne a piacon, amely indokolná a további szigorításokat.
A korábban megismert tervezetek több olyan rendelkezést tartalmaztak, amelyek súlyos hátrányokat jelentenének a kereskedők számára. A kormány egyebek mellett azzal is indokolja a változtatásokat, hogy a magyar termékek egyes területeken háttérbe szorultak az importtal szemben. Mindezt ugyan akkor egy „polcképes” Nébih vizsgálattal támasztja alá, ami messze nem tükrözi a valós piaci folyamatokat.
COVID tesztek forgalmazása
Az in vitro Covid tesztek szeptember 30-ig voltak forgalmazhatóak gyógyszertáron kívül (2022.évi V. törvény 3.§-a szerint), a veszélyhelyzet végéig. Az OKSZ javasolta ennek az árusítási lehetőségnek a meghosszabbítását, melyet a kormány elfogadott.
Adózás
Az adózási terhek is növelik a kereskedelmi vállalkozások ráfordításait. Ide tartozik a kiskereskedelmi adó pótadója (az előző évi kiskereskedelmi adó 80%-a): a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény alapján adóköteles tevékenységet végző adóalanynak 2022. november 30-ig egyszeri, a 2021. évi kiskereskedelmi adójának 80 százalékával azonos összegű kiskereskedelmi pótadót kellett megállapítania, megfizetnie és bevallania.
A hivatalos kormányzati ütemezés szerint a kiskereskedelmi adóba beépült pótadó 2024. végéig maradna, de a 2020. májusában indított adó többi része nem változna ezt követően.
Hasonlóképpen tehernövekedés a jövedéki adó és a NETA emelése, ezt a gyártók továbbhárítják a kereskedelemre.
Energiaárak, beszerzés drágulása
Az energiaárak növekedése és a kkv körben kivezetett támogatás is rendkívüli gazdálkodási feszültség forrása volt a kereskedelemben.
A háborús hatások, az aszály és a gyenge forint mind az élelmiszerek, mind az iparcikkek körében drasztikus költségemelkedést okoznak, ami a fogyasztói ár emelésével már csak korlátozott mértékben ellensúlyozható. Az ipar belföldi értékesítési árai nagyobb ütemben emelkedtek, mint a fogyasztói árak.
Szervezeti élet
A Szövetség szervezetei az OKSZ alapszabályának és programjának megfelelően végezték tevékenységüket.
A Szövetség elnöksége folyamatosan végezte feladatait, valamennyi szakterületen fellépett a tagvállalkozások érdekében, összefogta, irányította a kereskedelem érdekképviseletét.
Folyamatosan végezték feladataikat a Szövetség munkabizottságai, szakmai tömörülései, segítve a döntéshozatalban az elnökség munkáját. A veszélyhelyzetekben több feladat hárult a munkabizottságokra is.
A munkabizottságok a saját területüket érintő kérdésekben az alapszabálynak megfelelően önállóan is eljártak, így kapcsolatot tartottak ellenőrző hatóságokkal, közreműködtek jogszabályalkotási és értelmezési kérdések egyeztetésében is.
A változó feladatokhoz igazodva szerveződtek az OKSZ munkabizottságai. Megalakult a műszaki kereskedők munkabizottsága, egy korábban körvonalazódott igény alapján. Az italcsomagolások kötelező visszaváltásával, továbbá az élelmiszermentéssel kapcsolatos feladatok nyomán is munkabizottságok szerveződtek.
Kormányzati kapcsolatok
Az OKSZ állandó kapcsolatot tartott a kormánnyal, AM-mel, PM-mel, BM-mel, Miniszterelnökséggel, TIM-mel, majd az Energiaügyi Minisztériummal is, hasonlóképpen a GFM-mel is. Folyamatosan kért jogértelmezésben kormányzati állásfoglalásokat. Figyelemmel kísérte az ellenőrző hatóságok tevékenységét is.
Nemzetközi kapcsolatok
A Szövetség nemzetközi tevékenysége keretében is tagvállalkozásai támogatására, segítésére törekedett. Az OKSZ közreműködött az Eurocommerce munkájában, hasznosítva az ott szerzett információkat.
A nemzetközi tapasztalatokat, a kapott szakmai információkat is felhasználja az OKSZ munkájában.
Együttműködés szakmai szervezetekkel, gazdasági kamarákkal
A Szövetség folyamatos együttműködésre törekedett a korábbi évekhez hasonlóan az ágazati képviseletek mellett más szakmai tömörülésekkel is. Tagsága és alelnöki pozíciója révén szoros kapcsolatot tart az Mgyosz szervezetével.
Ez a kapcsolati kör elsősorban a nemzetgazdasági szintű, több ágazatot is érintő jogalkotási feladatokban (adózás, környezetvédelem, hulladékgazdálkodás, munka világa) segítette a szakmai szervezetek közös fellépését. A kereskedelmet közvetlenül érintő kérdésekben az Mgyosz a Szövetséget vonja be képviseletének ellátására a nemzetgazdasági szintű egyeztetésekben.
Kapcsolatot tart a Szövetség a gazdasági kamarákkal. Több területi kamarában vezető tisztségeket töltenek be az OKSZ tagjai.
Részt vett a Szövetség az Európai Kereskedelmi Nap rendezvényén.
Szociális párbeszéd
Újra kellett szervezni a Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd bizottságot 2022-re (öt évente kötelező a 2009 óta működő rendszer megújítása, vizsgálva a döntési jogosultságot és a reprezentativítást, a résztvevő szakmai szervezeteknél). A tagok: Áfeosz, Kisosz, Mnksz, OkSZ a munkaadói oldalon, Kasz, Kdfsz (új néven Együtt, a modern szakszervezet) a munkavállalói oldalon.
A munkaadói oldalon egyedül az OKSZ rendelkezik döntési jogosultsággal, a munkavállalói oldalon a Kasz. A bizottság az állásfoglalásait egyébként működési rendje alapján egyhangúlag hozhatja meg.
A Kereskedelem ÁPB tagszervezetei a kiemelt szakmai, továbbá a munka világát érintő jogalkotási kérdésekben kapcsolatot tartottak egymással, szükség szerint véleményt cseréltek egyes szakkérdésekről.
Az OKSZ tagvállalkozásai korábban olyan állásfoglalást alakítottak ki, hogy az ÁPB-ben a tárgyalási kezdeményezésektől nem zárkózik el, de az egyeztetés feltétele a kezdeményező féltől előzetesen írásban megadni a tárgyalásra javasolt kérdéseket és az induló javaslatokat.
Szakmai szolgáltatások
Szakmai szolgáltatásaival továbbra is folyamatosan segítette a tagvállalkozások napi üzleti munkáját a Szövetség. Egyedi kérésekre is nyújtott információt (jogszabályváltozások, jogszabályok értelmezése, piaci, statisztikai adatok). A Szövetséghez rendkívül sok megkeresés érkezik a tagvállalkozásokon kívül más cégektől, szervezetektől is, a legkülönfélébb szakmai kérdésben.