• Országos kereskedelmi szövetség

  • 1034 Budapest,
    Bécsi út 126-128.
  • mobil: +36 20 591 1776 | +36 20 253 4400
    email:
  • telefon: +36 1 212 2107
    facebook

Beszámoló

2016

Az egyes szakterületeken a következők szerint végezte tevékenységét a Szövetség 2016-ban

Az OKSZ 2016-ban a közgyűlésen jóváhagyott programjának, valamint alapszabályának megfelelően folytatta tevékenységét és gazdálkodását, az elnökség irányításával. Az egyes szakterületeken a következők szerint végezte feladatait.

 

Kereskedelem szabályozása

 

A Szövetség az előterjesztett, meghirdetett szabályozási javaslatokat minden esetben megvizsgálta. Az egyoldalú, a gyakorlatban nem végrehajtható, az ágazat egészét aránytalanul, indokolatlanul terhelő, az előreláthatóan az uniós korlátokba is ütköző kezdeményezéseket nem támogatta. Felvetődött egyebek mellett egyes élelmiszerek esetében a hazai és az import arányának előírása a polckihelyezésben, vagy a forgalmazható termékek körének előírása, alapterülethez kötve.

 

A kormány más országbeli különadózási rendszert is vizsgált. A Szövetség újabb ágazati különadó bevezetésével nem értett egyet. A kormány a kereskedelem szabályozási lehetőségének kérdését nem vette le napirendjéről.

 

Nyitvatartás szabályozása

 

A kormány április 11-én váratlanul bejelentette, hogy visszavonja a boltok, áruházak vasárnapi és éjszakai zárva tartását egy évvel korábban elrendelő törvényt. Az Országgyűlés az erre vonatkozó döntést április 16-án meghozta, ami egy nappal később hatályba is lépett.

 

A kormány a döntés indoklásában a vásárlókra hivatkozott, akik végül egy év után sem fogadták el a zárva tartás szabályait. A nyitvatartási tilalom bő egy éve alatt végül növekedett a kiskereskedelem (5,8%-kal), a foglalkoztatottak száma az évközi adatok alapján ugyanakkor csökkent. A kiskereskedelmi forgalom belső arányainak átrendeződéséről, akár a kisebb, akár a nagyobb vállalkozások javára, nincs hivatalos statisztikai adat (KSH, vagy online pénztárgép). Egyedül arról van KSH információ, hogy ebben az időszakban is csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma a kisebb boltok körében.

 

A vasárnapi nyitvatartási tilalom kérdésében a kereskedők és az alkalmazottak is megosztottak voltak. Pontos adat nincs arról, hány üzlet tartott nyitva a vasárnapi tilalom előtt, becslések szerint a 145 ezer értékesítőhely hozzávetőleg harmada.

 

A jelenlegi szabályozásban nincs változás a 2015. március 15. előtti előírásokhoz képest, mind a kereskedelmi joganyag, mind a munkaügyi feltételrendszer ugyanaz, mint korábban.

 

Súlyos kérdés volt az újranyitást követően a vasárnapi pótlék kérdése. A szakszervezetek mellett a Vosz is kezdeményezte a vasárnapi pótlék megemelését 100%-ra, továbbá egy helyett két kötelező szabad vasárnap kiadásának előírását. (Gyakran hivatkoztak arra, hogy a vasárnapi tilalom idején 100% volt a vasárnapi pótlék. Ezzel szemben akkor kizárólag az öt szabadon választható vasárnapon volt 100% a vasárnapi pótlék, miközben a többi más kivételezett esetekben 50% maradt).

 

Az OKSZ határozott tiltakozásának eredménye volt, hogy végül nem szigorította a kormány a vasárnapi munkavégzés feltételeit, annak ellenére sem, hogy politikai oldalról is volt bizonyos támogatottsága. Elvetette a Szövetség a vasárnapi pótlék sávos rendjére vonatkozó felvetéseket is (a délutáni nyitva tartást terhelte volna nagyobb vasárnapi pótlék). A vasárnapi pótlék, valamint az alkalmazottak szabad vasárnapjai számának emelése további költséget, valamint munkaerőigényt jelentett volna, amit a munkaerőhiány miatt rendkívüli mértékben leterhelt ágazat nem vállalhatott.

 

Munkaerőpiaci helyzet

 

2016. évi bértárgyalások

 

A 2016-ra vonatkozó bértárgyalásokon a keresetnövelésre vonatkozó ajánlás kérdése áthúzódott a tárgyév elejére. A bértárgyalásokon ennek súlyát az adja meg, hogy amikor a keresetnövelésre vonatkozó ajánlásról megállapodás jön létre, az a vállalkozási szintű béregyeztetéseken hasznosítható elem volt a korábbi években. 2016-ra nemzetgazdasági szinten végül nem született megállapodás a bérajánlás mértékére, a Szövetség sem támogatta a szakszervezet részéről javasolt mértéket és tartalmat. Ágazati szinten ezt követően kezdeményezés nem érkezett a szakszervezettől, az ágazati párbeszéd bizottság sem foglalkozott érdemben ezzel a kérdéssel.

 

2017. évi bértárgyalások

 

A 2016-ban lefolytatott bértárgyalások a minimálbérek jelentős emelésére irányultak a kormány és a szakszervezetek javaslatai alapján. Az OKSZ a tagjai érdekében több súlyos kifogást is megfogalmazott, eljuttatva észrevételeit a tárgyaló felekhez.

 

Az OKSZ nem támogatta a 15%-os, valamint 25%-os minimálbéremeléseket, ezeknél kisebb mértéket, továbbá a minimálbér és a szakmai bérminimum között azonos ütemet kezdeményezett tagjai javaslatai alapján. Végül azonban a VKF munkaadói oldala (Mgyosz, Vosz, Áfeosz) elfogadta a kormány javaslatait, az eredetileg előirányzott 4%-os járulékcsökkentést viszont 5%-ra emelték. A megállapodás egy hatéves program keretében a következő minimálbér emelési és járulékcsökkentési szinteket rögzítette:

 

 

2016.

2017.

2018.

2019-2022.

minimálbér

111.000.-

+ 15%  127.500.-

+ 8%

138.000.-

későbbi döntés

szakmai bérminimum

129.000.-

+ 25%

161.250.-

+ 12%

180.600.-

későbbi döntés

munkaadói járulékok

27%

- 5%

- 2% / -2,5%

- 2% évente

- 2018. évi járulék: fél százalékkal nagyobb lehet a csökkentés, ha 2017. első kilenc hónapjában a bérnövekedés nagyobb lesz 11%-nál,

- 2019-2022. között a további járulékcsökkentés feltétele az évi 6%-os reálbér növekedés.

Az OKSZ a 2017-18. évi minimálbér és szakmai bérminimum emelést jelentős tehernek tartja a kereskedelmi vállalkozások számára. A kisvállalkozások különösen nehéz helyzetbe juthatnak. A folyamatos munkaerőhiány közepette a minimálbéremelés új helyzetet teremtett a teljes munkaerőpiacon, így a vállalkozásoknak ehhez kell igazítaniuk bérpolitikájukat és a munkaerő gazdálkodásukat, egyebek mellett a bértorlódások miatt is.

 

A Szövetség ezért szükségesnek tartja megkülönböztetett figyelemmel kísérni a munkaerőpiac változásait, továbbá szükség szerint olyan kiegészítő intézkedések meghozatalát kezdeményezni év közben, melyek enyhíthetik a minimálbér emelése miatt várható feszültségeket. A munkaerőhiány eddig is jelentős tehervállalásra kényszerítette a vállalkozásokat, ugyanakkor nagyok az ágazaton belüli különbségek és eltérőek a bérfejlesztési lehetőségek. Felvetődött egy kompenzációs rendszer kialakításának az igénye is a kisvállalkozások részére.

 

Ágazati munkaerő piaci helyzet, munkaerőhiány

 

A KSH adatai szerint a foglalkoztatottak száma a teljes kereskedelemben 550 ezer fő, ezen belül a kiskereskedelemben 372 ezer fő. A kereskedelmi alkalmazottak száma a négy főnél nagyobb vállalkozásoknál 355 ezer fő, ezen belül a kiskereskedelemben 193 ezer fő dolgozik. A kiskereskedelmi fizikai alkalmazottak száma 140 ezer fő.

 

Az ágazatban a betöltetlen álláshelyek száma közel ötezer a KSH legutóbbi adatai szerint.

 

Az OKSZ a BKIK-val közösen felmérést végzett a GfK piackutató intézet közreműködésével az ágazat munkaerő piaci helyzetéről. A tanulmányt minden OKSZ tag megkapta.

 

A kutatás a következő kérdéseket foglalja össze a vállalkozások körében végzett felmérés alapján:

 

- létszám, bérhelyzet alakulása

- munkaerőhiány nagysága, szerkezete

            = legnagyobb: eladó, pénztáros munkakörökben, napi cikkeket forgalmazóknál,

            = a kisebbeknél és különösen a néhány fős üzleteknél kevésbé jellemző a munkaerőhiány

            = vasárnapi nyitás növelte a munkaerőhiányt

            = okok: elvándorlás külföldre, alacsony bér, képzettség hiánya

            = a munkaerőhiány okozta legnagyobb gond a megfelelő képzettségűek hiánya, emiatt   is nehéz például a közmunkások alkalmazása

- toborzás eszközei, fluktuáció 

            = eszközök: ismeretség, álláshirdetés

            = felértékelődik a munkaerő megtartás

            = jelentős az ágazaton belüli mozgás

            = az egyes foglalkoztatók megtartó képessége béren túli tényezőkön is múlik

 

Az utánpótlás lehetséges forrásai, a kutatás javaslatai:

- fizikai dolgozók kapjanak nagyobb arányú bérfejlesztést a szellemi foglalkozásúakénál

- az ágazat bérelmaradását mérsékelni kell

- nyugdíjasok célzott megszólítása, részmunkaidősök nagyobb arányú alkalmazása

- kötődés erősítése, hangulat javításával, nagyobb önállósággal, személyes hanggal, dicsérettel

- iskolai képzés, tanulók gyakorlatoztatása, munkavállalók oktatásának erősítése (oktatási költségátvállalással, hűségszerződéssel)

- ingázás (napi, heti) segítése.

A Szövetség folyamatosan figyelemmel kísérte az ágazat munkaerő piaci helyzetét. Támogatta azokat a kormányzati intézkedéseket, melyek a munkaerőhiány enyhítésére irányultak (közmunkások átterelésének ösztönzése, munkaerő piaci mobilitás támogatása).

 

Elektromos jármű töltőállomások kötelező felszerelése az áruházaknál

 

A Kormány 10/2016. számú rendelete előírta a parkolóhelyeken az elektromos gépjármű töltőállomások számát, de nem csak az újonnan épülő, hanem a meglévő parkolóhelyek esetében is (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. kormányrendelet módosításával).

 

Az áruházi, továbbá a fizetős parkolóhelyeknél nem csak azt írja elő a rendelet, hogy helyet kell adni elektromos töltőállomásnak, hanem azt is, hogy azokat meghatározott időn belül fel is kell szerelni, előbbi esetben 2016., a másik esetben pedig 2018. végéig.

 

A jogszabály szerint az újonnan létesített várakozó- (parkoló) helyeket úgy kell kialakítani, hogy 100 várakozó- (parkoló) hely után legalább 10 várakozó- (parkoló) helyen elektromos gépjármű töltőállomás kiépíthető legyen a burkolat megbontása nélkül.

 

Az ellenérték fejében várakozó- (parkoló) hely értékesítését szolgáló, meglévő építmények esetén minden megkezdett 100 várakozó- (parkoló) helyből 2017. január 1-jéig legalább egyet, 2019. január 1-jéig legalább kettőt elektromos gépjármű töltőállomással kell ellátni.

 

A kereskedelmi létesítmények esetében a meglévő, minden megkezdett 100 várakozó- (parkoló) helyből legalább kettőt elektromos gépjármű töltőállomással kell ellátni, az 1.500 m2 nettó árusítóteret meghaladó árusítótér felett 2019. január 1-jéig.

 

A rendelet szerint a 300-1.500 m2 közötti nettó árusítótér esetében
- ha az 50 000 lakosnál nagyobb településen található, akkor 2019. január 1-jéig,
- ha 20 001–50 000 lakosú településen, akkor 2020. január 1-jéig,
- ha 20 000 lakosnál kisebb településen, akkor 2026. január 1-jéig kell eleget tenni az előírásnak.

 

Súlyos gondot okoz, hogy a kereskedelem részére jelentős pénzügyi teher az új előírás teljesítése, ráadásul az előírás visszamenőleges hatályú. Rendkívül egyenetlen területi eloszlásban kellene a kötelezettségeknek eleget tenni, emellett a műszaki feltételek jelentős része tisztázatlan, így feleslegesen köthet le erőforrásokat a jelenlegi feltételrendszer. Eleve kérdéses az is, hogy nincs olyan hivatalos összesítés, melyből pontosan kiderülne, hány elektromos töltőállomás felszereléséről döntött rendeletében a kormány az áruházak körében, ez hogyan viszonyul a többi töltőállomás létesítéshez, továbbá a várható elektromos járműállományhoz.

A PWC előrejelzése szerint 2023-ra az elektromos töltést igénylő (hibrid, vagy tisztán elektromos) autók száma túllépi az 50 ezret. Így a szakértők becslése szerint sokkal több elektromos töltőállomás létesítéséről döntött a kormány, mint amennyire szükség lehet.

 

A Szövetség két javaslatot dolgozott ki a kormányrendelet módosítására. Egyrészt egy földrajzi és ehhez kapcsolódó időbeni átütemezést kért, másrészt a számszerű kötelezettségek csökkentését kezdeményezte, az előírások megjelenését követően. Az NGM eddig érdemben nem válaszolt egyetlen szakmai szervezetnek sem a hasonló irányú felvetésekre, többszöri egyeztetések ellenére sem.

 

Fogyasztóvédelem

 

Figyelemmel kísérte a Szövetség az ellenőrzési gyakorlatot. Konzultációt tartott a fogyasztóvédelem kormányzati vezetésével is. Részt vett a Szövetség a Fogyasztóvédelmi Tanács ülésein.

 

Nem értett egyet azzal, hogy a békéltető testületek előtt kötelező legyen a személyes megjelenése a bepanaszolt vállalkozásnak, de végül ezt előírták a törvény módosításával. Fellépett annak érdekében is, hogy a békéltető testületek előtti kötelező megjelenés kezelhető legyen (a könnyítés annyi lett, hogy ha a bepanaszolt vállalkozásnak nincs telephelye a panaszos vásárló lakhelye szerinti megyében, akkor nem kötelező a megjelenés). Kezdeményezte a személyes megjelenés kiváltását elektronikus technika alkalmazási lehetőségével, de ilyen követelményeknek a békéltető testületek nem tudnak megfelelni.

 

Fellépett a fogyasztóvédelmi referens intézményrendszerének megszüntetése, majd egyszerűsítése érdekében, de végül nem lett érdemi változás.

 

Az OKSZ a tagvállalkozásoktól kapott javaslatok alapján egyrészt az elektronikus kereskedelem fogyasztóvédelmi szabályainak egyszerűsítését kezdeményezte (elsősorban az adminisztrációs, bürokratikus terhek csökkentését), másrészt felhívta a figyelmet az ezeken a piacokon kialakult visszaélésekre, adóelkerülésre, továbbá a versenyegyenlőség fontosságára.

 

Az OKSZ lépett fel egyedül a szakmai szervezetek közül a webáruházak legkisebb bírságának emelése ellen (15 ezer forint helyett 200 ezer forint lett végül 2017-től az ismételt szabálysértések esetében, emelkedett a felső bírsághatár is).

 

Kezdeményezte a jótállás és a panaszügyintézés egyszerűsítését is, az ez irányú fellépést folytatja.

 

Adózás

 

Az adózási rendszerben első félév végén, majd novemberben döntött az Országgyűlés a 2017. évi adózás változásairól. A Szövetség véleményt alkotott az előterjesztett, kereskedelmet is érintő javaslatokról. Támogatta az adórendszer egyszerűsítéseit, így a bevezetett támogató eljárást.

 

Társasági adó

 

A társasági adó kulcsa egységesen 9% lett, ez kedvező. Változott az általános adóelkerülés szabálya is, ami kimondja, hogy amennyiben egy ügylet fő célja adóelőny érvényesítése lenne, úgy a felmerült költségek, ráfordítások, továbbá adóelőny nem érvényesíthető. Ez a Szövetség álláspontja szerint a társasági adó szabályozásában bizonytalanságot jelent, mivel nehezen meghatározható, hogy hol van az a határ, akár százalékban kifejezve, amitől kezdve egy ügylet adókedvezmény célúnak tekinthető. Ennek alkalmazását a későbbiekben figyelemmel kell kísérni.

 

Járulékcsökkentés

 

Az OKSZ támogatta az előkészületek során a foglalkoztatást terhelő járulékcsökkentést, ezt korábban is szorgalmazta a munkaerőhiány enyhítése érdekében, azzal együtt, hogy a minimálbérek emelésének összes terhét ez nem ellentételezte.

 

Cafetéria rendszer átalakítása

 

A munkaerőhiány miatt munkaadói oldalról is érzékeny kérdés volt a cafetéria rendszer átalakítása.

 

Az OKSZ tagok többsége támogatta az utalványrendszer készpénzesítését, egyrészt az adminisztrációs terhek, másrészt a magas elfogadóhelyi jutalék miatt. Több tagvállalkozás is jelezte, hogy a cafetéria kötöttségei miatt a dolgozók is elfogadják a rugalmasabb rendszert.

 

Tiltakozott az ellen a javaslat ellen, mely szerint a Szép-kártyába olvasztották volna az Erzsébet utalványt, hiszen akkor meg is szűnhetett volna a bolti vásárlás lehetősége.

 

Végül 2017-től csak a Szép-kártya és a 100 ezer forintos készpénz kifizetés maradt kedvezményes adózású, ezeknek viszont együttes értéke nem haladhatja meg az évi 450 ezer forintot a versenyszférában, a közszférában pedig a 200 ezer forintot. A Szép-kártya három zsebösszege nem változik, felső határa együttesen marad 450 ezer forint, de ezt a keretet a készpénz juttatása csökkenti.

 

Több, korábban népszerű béren kívüli juttatás viszont csak magasabb, 49,56 százalékos közteherrel adható 2017-ben, ilyen például most már az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkezés, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, valamint az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak. Ez a munkaerőpiac oldaláról kedvezőtlen, mivel mind a helyi bérlet, mind a munkahelyi étkezés fontos bérpolitikai elem.

 

Mind a juttatási, mind a felhasználói oldalról bizonytalan, milyen új arányok alakulnak ki a cafetéria rendszer átalakítása nyomán. Az adózási feltételek változása mellett a munkaerőhiány is szerepet játszik ebben. Előreláthatóan a 100 ezer forintos készpénzjuttatás lesz a legnépszerűbb cafetéria elem, mivel szabad felhasználást és költségmentesen adható juttatást jelent.

 

Az adómentes juttatások köre bővült, ami a foglalkoztatást is kedvezően befolyásolja (a bölcsődei ellátás mellett már az óvodai szolgáltatás és ellátás, munkába járás, lépcsőzetesen a lakhatási támogatás, adómentes maradt a sportrendezvény és a kulturális belépő 50 ezer forintig).

 

Kedvező munkaerő piaci oldalról, hogy adómentes a mobilitás célú lakhatási támogatás is, adott feltételek és értékhatár mellett. A munkáltatók további ösztönzéseként az szja változással egyidejűleg társasági adóalap kedvezmény is kapcsolódik ehhez a juttatási formához. Kiterjesztették a munkásszállás fogalmi körét. A Szövetség munkaerő piaci programjában már korábban kezdeményezett ilyen irányú döntéseket, ezeket is támogatta.

 

Reklámadó

 

A reklámadóról szóló törvény 2017-től megváltozott, a közzétevő adóalanyokkal szemben szigorúbb kötelezettségeket ír elő.  A jogszabály szerint, ha a reklámot közzétevő adóalany a bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, akkor az adóhatóság, a kötelezettség teljesítésére való felhívás mellett, mulasztási bírságot szab ki.

 

A Szövetség továbbra is magasnak tartja az 5,3%-os reklámadó kulcsot, ami megtöbbszörözte sok kereskedelmi vállalkozás reklámköltségét. A korábbi 500 millió forintos adómentes határt 100 millióra csökkentették, amit még kifogásolhatnak. Korlátozta a reklámpiac működését a reklámügynökségek tevékenységének szabályozása is.

 

Jövedéki szabályozás

 

Tiltakozott a Szövetség az ellen, hogy a forgalmazókra és a felhasználókra nézve egyaránt hátrányos szabályt léptetett be a kormány  2017-től. Ennek lényege, hogy a gázolaj, a benzin és a petróleum adómértékét a kőolaj világpiaci árához is hozzákötik, így ha a Brent olaj hordónkénti ára 50 dollár alá megy, egy különadó terheli az üzemanyagokat.

 

Környezetvédelmi termékdíj

 

A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítása arra irányult, hogy egyrészt az adminisztrációs terhek csökkenjenek, amivel a Szövetség egyetértett. Egyszerűbbé váltak továbbá az egyéni hulladékkezelésben és a kötelezettségátvállalásban a vállalkozások adminisztrációs terhei.

 

Adóhatósági kapcsolatok

 

Online pénztárgép informatikai rendszer átalakítása

 

Az online pénztárgépek működését szabályzó 48/2013. számú NGM rendelet 2016. márciusában módosult és előírta egyebek mellett az AEE egységek informatikai átalakítását is. Így 2016. szeptember végéig a forgalmazóknak kérniük kellett volna a korábban forgalomba hozott online pénztárgépek engedélyeinek módosítását (be kellett volna nyújtani a módosításra vonatkozó engedélyezési kérelmet).

 

Az OKSZ tagvállalkozásai azt jelezték, hogy a határidő nem teljesíthető, mivel mind az AEE gyártók fejlesztései, mind a NAV belső munkálatai a fogadórendszerben késésben voltak a kitűzött határidőhöz képest. Ezért a Szövetség a határidő meghosszabbítását kérte az NGM-től, ami 2017. március végére módosult.

 

A Szövetség támogatta az online pénztárgép rendszer kiterjesztését a különböző szolgáltatókra, a piactisztulás érdekében, valamint az áru-automaták bekötését az adóhatósághoz. Szorgalmazta egyidejűleg a kisvállalkozások átállásának pénzügyi támogatását (végül gépenként 50 ezer forintot lehetett igényelni, a meghatározott feltételek teljesítésével).

 

A Szövetség felmérte tagjai körében az adóhatóságtól megoldást igénylő problémákat, közülük a legfontosabbak a következők:

 

- A 9/2016-os NGM rendelet szerint az AEE-nek tételsoronként, a kezelői adatbevitellel egyidejűleg kell rögzítenie a pénztárgépben keletkező adatokat, ideértve a törölt tételekre és a megszakított bizonylatokra vonatkozó információkat is. A NAV az egyeztetések során kifejtette, erre azért van szükség, hogy az ellenőrzések során lássák, mikor csinál a kezelő adóelkerülésre gyanút keltő tevékenységet: bizonylatból tétel törlését, vagy félig felrögzített bizonylatot megszakít.

 

Ennek az új előírásnak egyik következménye, hogy nem tud kettő, vagy több kosarat kezelni a pénztáros. Eddig, ha a vásárló visszalépett egy árucikkért, akkor a következő vevőt ki tudta szolgálni a pénztáros egy második értékesítési fülön (mivel az AEE még nem kezdte meg a nyomtatást). Ezután erre nem lesz lehetőség, a soronkénti nyomtatás bevezetésével.

 

További gond, ha a vevő később jelzi a számlaigényét (bár felhívják a figyelmet a pénztáraknál az áfás számlaigény előzetes jelzésére). Ebben az esetben a megkezdett nyugtát meg kell szakítani, hogy egyszerűsített számla készülhessen (mivel a nyugta fejléc már ki van nyomtatva). A megszakított bizonylatokat a NAV számon tartja. Ez ellenőrzési alap is lehet, visszaélés gyanúja miatt, holott teljesen üzemszerű eset. Gondot okoz az is, hogy a pénztárosnak egyébként nem lenne joga főpénztáros nélkül megszakítani, itt viszont a rendszer teszi üzemszerűen.

 

Nehézséget okoz az is, hogy a kinyomtatott bizonylatok átláthatatlanok például több engedmény alkalmazása esetén. Az engedmény sorok a bizonylat végén ömlesztve jelenhetnek meg. Ezt reklamáció, vagy visszáru esetén nehéz áttekinteni, különösen, ha egy cikken többféle engedmény is van. A sztornó tételek is a nyugta végén jelennek meg, így a vásárló nehezen fogja tudni áttekinteni a nyugtát.

 

A PC alapú pénztárgépek esetében felvetődik az a probléma is, hogy a NAV felé beküldött adatokban olyan törléseket, vagy megszakításokat rögzít így a pénztárgép, amelyek a valóságban a normál működés részeként keletkeznek és nem kezelői visszaélés miatt, de ennek ellenére hamis riasztásokat eredményezhet.

 

Online számlázás bevezetése

 

Az Országgyűlés a 2017. évi adózási szabályok elfogadásával döntött arról, hogy a számlázó programok online adatszolgáltatásra kötelezettek lesznek.

 

A számlázó programokat úgy kellett volna továbbfejleszteni, hogy azok a számla kibocsátásakor elektronikusan megküldjék a számlaadatokat az adóhatóság részére. A hatálybalépés időpontja 2017. július 1. a vonatkozó törvény szerint, ennek teljesítéséhez az NGM-nek ki kellett volna dolgoznia a részletes szabályokat, de a végrehajtási rendelet az előterjesztés lezárásáig sem jelent meg, így a rendszer indítása csúszni fog.

 

Az adóhatósági adatszolgáltatással függ össze, hogy 2016. végéig azokról a számlákról volt kötelező külön információt adni az adóhatóságnak, ahol az áthárított áfa összege elérte az egymillió forintot. Az adatok az 1 millió Ft-os értékhatár miatt azonban a belföldön bonyolított ügyleteknek csak kisebb részét tették ki (az áfa bevallást benyújtó adóalanyok 5%-át érintve) és utólagosan álltak az adóhatóság rendelkezésére. 2017-től azokról a számlákról kell már tételes adatot adni, ahol az áthárított áfa értéke eléri a 100 ezer forintot. A Szövetség ezt kifogásolta, mivel túlzott adminisztrációt és költséget jelent ez.

 

Készletnyilvántartás összekötése az adóhatósággal

 

Felmerült év közben a készletnyilvántartások bekötésének lehetősége is az adóhatósághoz. Az OKSZ ezt határozottan elutasította, mivel az online pénztárgéprendszer mellett ez indokolatlan, informatikai oldalról pedig bonyolult és aránytalanul költséges lenne, ráadásul a célszerűsége is megkérdőjelezhető szakmai oldalról. Időközben a számlázás bekötésének előkészítése megindult, így ez az adatszolgáltatási rend az OKSZ megítélése szerint nem szükséges.

 

Élelmiszerkereskedelem

 

Élelmiszerkönyv

 

Az FM folyamatosan módosítja az Élelmiszerkönyv előírásait. Szigorították a húsfélék, továbbá a kenyér, pékáru meghatározásait, elsősorban a különféle alapanyagok szükséges mennyiségét. Ennek hátterében részben piacvédelmi okok húzódnak meg.

 

Élelmiszerlánc felügyeleti díj

 

A kormány egy darabig napirenden tartotta az élelmiszerlánc felügyeleti díj megemelésének kérdését a nagy láncoknál, a 2015. évi uniós törlés ellenére. Az OKSZ tiltakozott a tervezett változtatások ellen, végül a kormány elállt szándékától.

 

Alapvető élelmiszerek áfa csökkentése

 

2016-tól a sertéshús, 2017-től a baromfi, a tojás és a friss tej áfája csökkent, előbbieké 27%-ról, utóbbié 18%-ról 5%-ra. Az OKSZ mindvégig szorgalmazta az áfa kulcs csökkentést (a 27% minden területen, így az iparcikkek körében is indokolatlan mértékben terheli a fogyasztói piacot). A tej esetében az UHT tej áfa kulcsának csökkentését is szükségesnek tartotta volna, de ezt a kezdeményezést nem fogadták el.

 

Az OKSZ mindvégig hangsúlyozta, hogy a verseny következtében a piaci szereplők továbbadják az áfa kulcs csökkentést, a termelők, feldolgozók és kereskedők ebben érdekeltek. Előnye a lépésnek többek között, hogy a feketézés érdektelenné, a piaci verseny pedig tisztábbá válik.

 

A gazdaságpolitikai elvárás minden esetben az volt, hogy a vásárlók megkapják az áfa kulcs csökkentés pénzügyi előnyét. A KSH adatai szerint 2016-ban a sertéshús áfa esetében ez teljes mértékben megvalósult. A Szövetség ugyanakkor mindig hangsúlyozta, hogy a beszállítók átadási árai döntik el, meddig vihetők le és tarthatók az alacsonyabb fogyasztói árak. A sertéshús felvásárlási, ezen keresztül pedig fogyasztói ára 2016. második félévében emelkedett, de ennek nemzetközi piaci okai vannak,a felvásárlási árak ugrottak meg.

 

2017. januárjában a baromfi esetében a kulcs csökkentésének megfelelő mértékben csökkent a fogyasztói ár (közel a számított 17%-hoz), a tojás esetében csak 5%-kal (a baromfijárvánnyal összefüggésben). A friss tej esetében 10%-kal nőttek a felvásárlási árak, így a fogyasztói ár nem csökkenhetett.

 

Az eddigi élelmiszer áfa kulcs csökkentések a sertés esetében hozzávetőleg 30 milliárd, a baromfi, tojás és a friss tej esetében pedig 35-40 milliárd forinttal terhelik éves szinten a költségvetést.

 

Az OKSZ figyelemmel kíséri az ár- és a piaci változásokat, közreműködik jogértelmezési, termék besorolási kérdésekben, de semmiféle saját adatgyűjtést, adatszolgáltatást nem végez.

 

Szakmaközi egyeztetések

 

A Szövetség elismertségét jelzi, hogy valamennyi szakmaközi egyeztetésre meghívták a különféle élelmiszergazdasági kérdésekben is. Így a Miniszterelnökség, a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Agrárkamara valamennyi, kereskedelmet is érintő egyeztetésén részt vett (áfa kulcs csökkentések, tej, alma, dinnye).

 

Lejárt élelmiszerek kezelése

 

Egyeztetett a Szövetség az Élelmiszerbank vezetésével arról, hogy nem célszerű átvenni olyan külföldi gyakorlatot, mely kötelezné az áruházakat a lejárathoz közeli élelmiszerek átadására, ennek megfelelően lépett fel a kérdéssel kapcsolatban.

 

Tejpiac

 

Rendkívül súlyos helyzet alakult ki év közben a tejpiacon a termelők körében a rendkívül alacsony felvásárlási ár miatt. A tejtermelők a Nébih és a Nav mellett az OKSZ-nek is petíciót adtak át követeléseikről, a Szövetségnek két alkalommal is. A tejtermelők szerint a magyar tejágazat kilátástalan helyzetbe jutott, súlyos gondokat okoz a feketézés, az élelmiszerhamisítás.

 

Az OKSZ támogató módon állt mindvégig a tejtermelők felvetéseihez. Támogatta az áfa kulcs csökkentést, a feketézés elleni szigorúbb hatósági fellépést, szorgalmazta a hosszú távú szerződéskötéseket. Az élelmiszerkereskedelmi tagvállalkozások valamennyien megerősítették együttműködési szándékukat, aminek keretében marketing programokat is vállaltak. Az egyes üzletláncok önállóan alakították ki a magyar tejpiacot segítő üzleti gyakorlatukat.

 

A szaktárca szabályozási kérdésekben több javaslatot is kidolgozott. A Szövetség fenntartásait hangoztatta a tervezett kötelező adatszolgáltatással kapcsolatban, a nagykereskedelmi tevékenység szigorítását pedig egyáltalán nem támogatta (csak telephellyel, raktárral rendelkező vállalkozásnak lehetne egy javaslat szerint nagykereskedelmi jogosultsága). Eddig egyik szabályozás sem valósult meg.

 

Kis- és középvállalkozások támogatása

 

A Szövetség állásfoglalásainak kialakításában megkülönböztetett figyelmet fordított a kis- és középvállalkozások érdekeire. Állásfoglalásaikat külön is ismertette. Az adózási, a munkaerő piaci szabályozásokban a kereskedelmi kisvállalkozások számára kedvező lehetőségeket, többek között az adóhatóság segítő célzatú eljárását, valamint egyes adminisztrációs terhek mérséklését támogatta.

 

A kisvállalkozásokat aránytalanul sújtó intézkedések ellen tiltakozott az OKSZ (például: webáruházak bírságolásának szigorítása, minimálbérek munkaadói oldalról túlzott mértékű emelése ellen).

 

Javaslatokat dolgozott ki már korábban annak érdekében, hogy az uniós források könnyebben hozzáférhetőek legyenek a kereskedelmi kisvállalkozások számára.

 

Ágazati szociális párbeszéd

 

A Szövetség részt vett az ágazati szociális párbeszéd rendszerében, együttműködve a munkavállalók (Kasz) és a munkaadók (Áfeosz, Kisosz) szervezeteivel.

 

A Kereskedelem ÁPB tagszervezetei a kiemelt fontosságú szakmai, továbbá a munka világát érintő jogalkotási, valamint piaci kérdésekben folyamatos kapcsolatot tartottak egymással, szükség szerint véleményt cseréltek állásfoglalásaikról. Ágazati szintű megállapodás, ajánlás kialakításához nincs megfelelő szintű együttműködési lehetőség, már huzamosabb ideje.

 

A munkaerőhiány, majd a 2017. évi minimálbér emelés olyan új helyzetet teremtett, amiben nehezebbé vált az érdekharmonizáció az oldalak között, mivel a munkaadók kényszerhelyzetbe jutottak.

 

Nemzetközi tevékenység

 

A nemzetközi tevékenysége keretében is tagvállalkozásai tevékenységének támogatására, segítésére törekedett a Szövetség. Az OKSZ folyamatosan közreműködött az Eurocommerce munkájában, ahol kiemelkedő színvonalú tevékenységet folytatott.

 

Számos szakmai információt, valamint kapcsolati lehetőséget is kínál a Szövetség nemzetközi tevékenysége. A nemzetközi tapasztalatokat is felhasználja az OKSZ szakmai munkájában. A tagvállalkozások saját nemzetközi kapcsolati rendszerükből is nyújtanak a Szövetség szakmai munkájában felhasználható információkat.

 

Együttműködés szakmai szervezetekkel, gazdasági kamarákkal

 

A Szövetség folyamatos együttműködésre törekedett a korábbi évekhez hasonlóan az ágazati képviseletek mellett más szakmai tömörülésekkel is. Tagsága és alelnöki pozíciója révén szoros munkakapcsolatot tart az Mgyosz szervezetével, így a nemzetgazdasági szintű jogalkotási feladatokban, adózási, hulladékgazdálkodási, továbbá a munka világát érintő kérdésekben közösen is fellép a két szervezet. A kereskedelmet közvetlenül érintő kérdésekben az Mgyosz a Szövetséget vonja be képviseletének ellátására.

 

Az Áfeosz és a Kisosz mellett együttműködött a Szövetség a Bevásárlóközpontok Szövetségével, az Informatikai Vállalkozások Szövetségével, emellett több gyártó szakmai szervezettel is.

 

Részt vett a Szövetség a novemberi Európai Kereskedelmi Nap rendezvényén.

 

Széleskörű kapcsolatokat épített ki a Szövetség a gazdasági kamarákkal. Több területi kamarában vezető tisztségeket töltenek be az OKSZ tagjai. Szoros kapcsolat alakult ki a Budapest Kereskedelmi és Iparkamarával.

 

Az OKSZ az Mgyosz oldalán bekapcsolódott egy GINOP pályázatba, mely a munkavédelem, munkahelyi egészség és biztonság követelményeivel kapcsolatos kérdések feldolgozására irányul (kézikönyv összeállítására, szakrendezvények szervezésére). A meghirdetett pályázati rendben a szakszervezetekkel is együtt kell működni. Az OKSZ semmilyen, a tagvállalkozások érdekeivel ütköző kötelezettséget nem vállalt, a tagvállalkozásokra semmiféle feladat nem hárul. A pályázat elbírálása első félévben várható.

 

Szervezeti élet

 

A Szövetség szervezetei az OKSZ alapszabályának és programjának megfelelően végezték tevékenységüket. A Szövetség elnöksége folyamatosan végezte feladatait, valamennyi szakterületen fellépett a tagvállalkozások érdekében.

 

Folyamatosan végezték feladataikat a Szövetség munkabizottságai, szakmai tömörülései, segítve a döntéshozatalban az elnökség munkáját. A saját területüket érintő kisebb súlyú kérdésekben az alapszabálynak megfelelően önállóan is eljárhattak, így egyebek mellett folyamatos kapcsolatot tartottak az ellenőrző hatóságokkal, közreműködtek hatósági ellenőrzések tapasztalatainak értékelésében, jogszabály értelmezési kérdések egyeztetéseiben,.

 

Szakmai szolgáltatások

 

Szakmai szolgáltatásaival továbbra is folyamatosan segítette a tagvállalkozások napi üzleti munkáját a Szövetség. Egyedi kérésekre számos esetben nyújtott információt (jogszabályváltozások, jogszabályok értelmezése, piaci, statisztikai adatok). Szakmai rendezvényeit az időszerű piaci, valamint jogalkotási kérdésekre építette.

 

Különösen sok megkeresés érkezett a Szövetséghez a fogyasztóvédelmi előírásokkal, az élelmiszerek nyomon követésével, az online pénztárgép alkalmazással, az EKAER-rel, az elektronikus kereskedelemmel, valamint az üzletnyitással kapcsolatos kérdésekben. A legtöbb kérdés a vasárnapi nyitva tartással, valamint a minimálbéremeléssel összefüggésben érkezett a Szövetséghez a kereskedelmi vállalkozásoktól.