• Országos kereskedelmi szövetség

  • 1034 Budapest,
    Bécsi út 126-128.
  • mobil: +36 20 591 1776 | +36 20 253 4400
    email:
  • telefon: +36 1 212 2107
    facebook

A kereskedelem újabb szabályozási javaslatai sértik a vásárlók érdekeit is

Az OKSZ megítélése szerint olyan intézkedéscsomagot készítettek elő a Kormány részére, mely fékezi a kereskedelem egészének – így a kisvállalkozásoknak is – a további fejlődését, a korszerű szervezési megoldások alkalmazását, ami súlyosan sérti a vásárlók érdekeit és egyes esetekben hátrányosan érinti az alkalmazottakat is.

 

A kereskedelmi kisvállalkozások fejlődését, megújulásukat, fejlesztéseik, beruházásaik, pénzügyi – pályázati – támogatásával kell segíteni annak érdekében, hogy ők is alkalmazhassák a legkorszerűbb értékesítési módszereket.

 

Az egyeztetésen az OKSZ kérte bemutatni azokat a hatástanulmányokat, melyek a tervezett intézkedések megalapozását szolgálták. A március 9-i kormányinfón – minden bizonnyal az előzetes hatásvizsgálatok eredményeire támaszkodva ¬– az hangzott el, hogy nem számolnak áremeléssel a változtatások nyomán, az OKSZ szerint viszont a tervezett intézkedések bevezetése következtében egyes termékek ára emelkedhet, ami a vásárlónak nyilván kedvezőtlen.

 

Kiemelten hangsúlyozza az OKSZ, hogy kész egyeztetéseket folytatni a Kormánnyal a kereskedelem legsúlyosabb problémájának, a munkaerőhiánynak az enyhítése, a hazai, mobilizálható munkaerő, a közmunkásoknak a valós munkaerőpiacra terelése érdekében, mely közös érdek, csakúgy, mint a valóban a fogyasztóvédelemnek a vásárlók érdekeit szolgáló erősítésében, például a hamis élelmiszerek kiszorításáról.

 

Az eddig megismert javaslatokkal kapcsolatos felvetései az OKSZ-nek a következők:

 

-    A vasárnapi munkavégzés szigorítása, a 100%-os vasárnapi pótlék és a két szabad     hétvégének előírása elsősorban a vasárnap nyitva tartó kisvállalkozásokat hozza     lehetetlen helyzetbe, sokuknak be kellene zárniuk a hét utolsó napján, amivel     versenyhátrányba jutnának. A kis- és középvállalkozások a megemelt minimálbért is     csak nagy nehézségek árán képesek kifizetni, újabb munkaerő- és bérterhet már nem     tudnak vállalni. Erről a kérdésről célszerű lenne külön társadalmi vitát indítani, a     munkavállalók képviselőivel közösen.

 

-     A parkolóhelyek utáni környezethasználati díj tervezett mértéke ugyan nem ismert,     de az előirányzott 20 milliárd forint költségvetési bevétel jelentős terhet vetít előre.     Kérdés, hogy miért kizárólag a napi fogyasztási cikkeket forgalmazó áruházak és     a bevásárlóközpontok lennének kötelezettek, több más, környezetet terhelő     beruházással, vagy éppen parkolóhelyet kínáló létesítménnyel szemben. A napi     fogyasztási cikkeket forgalmazó áruházakat korábban már kötelezték a parkolóhelyek     számának emelésére, emellett pedig jelentős terhet ró rájuk az elektromos jármű     töltőállomások kötelező telepítése is, ahol hosszú hónapokkal ezelőtt a terhek ésszerű     arányosítását kérték a szakmai szervezetek.

 

-     A kötelező létszám előírása ugyancsak súlyos pénzügyi teher az eddig megismert     információk alapján, ráadásul a munkaerőhiánnyal terhelt ágazatban lehetetlen egy     ilyen arányú létszámnövelés. Nem ismert, milyen alapon épült a javaslat a 36 millió     forint személyenkénti árbevételi követelményhez, mint ahogyan az sem derült ki, hogy     pontosan mely, az üzletben munkát végző személy minősülne eladónak. Az előírt     létszám feltöltését nem teljesítő kereskedők pénzbeli terhelése a környezethasználati     díjhoz hasonló köztehernek minősülne.
A kötelező létszám előírása azzal a céllal, hogy a fogyasztó több információt kapjon, a gyakorlatban nem segítené a vásárlókat. A vásárlók tájékoztatása az adott termékről a gyártó kötelessége és felelőssége mindenütt a     világon, az uniós követelmények is erre épülnek.
A termékkel kapcsolatos, a     vásárlóknak szóló, a     jogszabályokban előírt információt a gyártó köteles a     csomagolásra, vagy a     terméktől elválaszthatatlan címkére rányomtatni. A kereskedő     feladata a megfelelő árukihelyezés és az árfeltüntetés, néhány egyedi esetben pedig az     előírt     tájékoztatást elhelyezni a polcon. Élelmiszerek esetén a vásárló a gyakorlatban a termék csomagolására írt gyártói     információk elolvasásával tájékozódik.     Az eladók képtelenek is lennének a     boltjukban árusított élelmiszer tetemes     mennyiségű, minden egyes tulajdonságát     fejben tartani, hiszen még egy kisebb boltban     is számos cikkféleséget kínálnak,     ezek ráadásul a termékfejlesztések következtében     folyamatosan változnak.

Szigorú követelmény jelenleg, hogy a gyártónak a csomagoláson megadott     információin túl más terméktájékoztatást a kereskedő nem is adhat a vásárlónak,     hiszen a fogyasztó tájékoztatása óriási felelősséggel is jár. Szóbeli tájékoztatás     nyomán később akár vita is kialakulhat, ezért a gyártók csomagoláson feltüntetett,     elolvasható tájékoztatási rendje a legbiztonságosabb minden piaci szereplő, így a  vásárlók számára is.

A külföldi tulajdonban lévő élelmiszer áruházak a bolti dolgozóiknak már most is     átlag feletti     béreket fizetnek, az alkalmazottaikat hivatalosan bejelentett módon     foglalkoztatják, a közterheket megfizetik, a létszámot pedig az értékesítési     rendszerükhöz igazítják, ugyanúgy, mint bármely más     országban. Nyugtát,     számlát minden vásárlónak adnak. Az elmúlt időszakban a fizikai dolgozók bérét kétszámjegyű ütemben emelték. A legjobban fizetett bolti alkalmazottak havi kereseti     lehetősége – nyolc órára vetítve – több helyen is eléri, vagy meg is haladja a 300 ezer     forintot, így a külföldi tulajdonban lévő élelmiszer áruházak anyagilag is megbecsülik     az alkalmazottaikat.

 

-     A reklámköltségeknek az árbevételhez mért 0,5%-os korlátozása súlyosan sérti a     vásárlók érdekeit. Kérdés, egyáltalán miért és éppen ilyen arány mellett kellene     tiltani ezt a lehetőséget. Egy ilyen intézkedés az éppen védeni kívánt fogyasztókat     fosztaná meg a legelemibb tájékozódási lehetőségektől. A vásárlók éppen a tudatos     döntéshozatal érdekében igénylik a reklámot és különösen az áruházi újságokat.     Számukra iránytű a reklám a boltok és az egyes élelmiszerek közötti választásban,     annak érdekében, hogy a számukra legmegfelelőbb tudják kiválasztani.

 

-     A gyűjtőcsomagolás tervezett megtiltása ellentmond a vásárlók érdekeinek. Az     élelmiszerek kihelyezése a polcra a gyűjtőcsomagolásban világszerte elterjedt. Az     alkalmazottak számára általában sokkal könnyebb munkavégzést jelent. Hatékonyan     szolgálja a termékbiztonságot is. A vásárlók számára is előnyös, mivel a polcokra     helyezett gyűjtőcsomagolás védi a terméket a sérüléstől, a feldőléstől, a lecsúszástól, a     leeséstől. Számos esetben – nagyobb mennyiség vásárlása esetén – sokkal egyszerűbb     a vásárlónak gyűjtőcsomagolásban leemelni a polcról és úgy szállítani haza a     kiválasztott árucikket.

A tájékoztatás követelménye a gyűjtőcsomagolás polcra     helyezésével semmit     sem     sérül, mivel a szükséges információk megszerzéséhez     (elolvasásához) amúgy is le     kell emelni a terméket.
Az OKSZ felmérése szerint a gyűjtőcsomagolás rendje balesetveszélyt nem jelent,     sérülésről, balesetről az elmúlt évekből nincs tudomása. Érthetetlen, hogy –     amennyiben valóban a balesetveszély elkerülése a módosítás egyik kiemelt célja – mi     indokolja, hogy éppen a kisebb alapterületű, 400 m2-nél kisebb bruttó alapterülettel     rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzletekben lenne engedélyezett a     gyűjtőcsomagban történő értékesítés.
 

 
-     Az online házhozszállítás esetében a kiszállítás egyidejűleg egy járművel több     vásárló részére történik, így a környezet terhelése is csökken. A tervezett intézkedés     kizárólag a napi cikkeket forgalmazó kereskedőkre vonatkozik, miközben az online     kereskedelemben ennek az árucsoportnak a részesedése a legkisebb.

 

-     A fogyasztóvédelmi ellenőrzésért járó felügyeleti díj bevezetése további költség     lenne, ami indokolatlan terhet róna ki az ágazatra.

 

Budapest, 2017. március 16.