• Országos kereskedelmi szövetség

  • 1034 Budapest,
    Bécsi út 126-128.
  • mobil: +36 20 591 1776 | +36 20 253 4400
    email:
  • telefon: +36 1 212 2107
    facebook

A vasárnapi szabályok szigorítása a kisboltokat teheti tönkre

Vasárnapi munkavégzés

A kormány helyesen döntött akkor, amikor áprilisban változatlan formában állította vissza a vasárnapi boltzár eltörlésekor a korábbi szabályokat. Vasárnap nyitva tartani nem kötelező, a 140 ezer boltból, áruházból becslések szerint 40 ezer tart nyitva ezen a napon, a többi értékesítőhely lehúzza a redőnyt a hét utolsó napján.

Természetesen nem vitatható az alkalmazottak életkörülményeinek javítására irányuló szándék, de kérdéses, ez milyen módon és keretek között érhető el. Jelenleg a legfontosabb feladat a munkaerőhiány enyhítése. Ebben a döntő az alapbér, nem pedig a vasárnapi munkavégzés, hiszen a kiskereskedelem egészét nézve nem is dolgozik mindenki vasárnap, ráadásul a nyomasztó munkaerőhiányban nem is található szabad munkaerő. Ellentmondásos az is, hogy miért csak a boltokban, áruházakban kell megbecsülni a vasárnapi munkavégzést, a nemzetgazdaság sok más területén (például a vendéglátásban, a feldolgozóiparban, építőiparban) miért nem.

Az elmúlt napokban felvetett különböző javaslatok kivétel nélkül jelentős költségnövekedést jelentenek. A vasárnapi pótlék emelése, akár 100%-ra, akár sávos rendben, több tízmilliárd forint többletkiadást okozhat a kiskereskedelem vasárnap nyitva tartó üzleteiben.

A kötelező szabad vasárnapok számának emelése ugyancsak sok pénzbe kerül, hiszen több alkalmazottat igényel (jelenleg egy szabad vasárnap megadása kötelező).

A kisboltok látnák kárát, hiszen a nagyáruházak nagyobb bért adnak

Feszültség forrása, hogy óriásiak a bérkülönbségek a kereskedelemben, ami eleve megszűr bármilyen változást. Lesznek olyan boltok, akik elbírják a nagyobb terhet, továbbá olyanok is, akik nem. Az esetleges szigorítások pénzügyi terhétől függően több ezer kisbolt is lehúzhatja a redőnyt vasárnap, szélsőséges esetben igencsak sokan.

A vasárnapi pótlék emelése azért is kétélű fegyver, mivel a Kúria korábbi állásfoglalása szerint a bevásárlóközpontokban tevékenykedő kiskereskedelmi egységekben - rendeltetésük miatt - nem is kötelező a vasárnapi pótlék, ugyan úgy, mint ahogyan a vendéglátóhelyeken sem.

Az egyes szakmákat nézve a legtöbbet egyes iparcikkek értékesítésével lehet keresni, a legkevesebbet az élelmiszerboltokban (ez a legárérzékenyebb terület):

Bolttípus 2016. április
sportszer 207.301
illatszer 189.996
autószalon 177.919
pékárus 138.885
zöldséges 138.702
halárus 136.611
hentes 134.765
kiskereskedelem 155.699
nemzetgazdaság 181.265

KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók

 

Hatalmasak a bérkülönbségek az egyes üzletláncok között is, ahol egyértelmű, hogy a legtöbb bért a nemzetközi hátterű áruházak fizetik alkalmazottaiknak, nyilván a legtöbb esetben a nyereségük terhére:

áruház havi átlagkereset létszám
Aldi 308 1.854
Lidl 248 3.634
Metro 222 2.543
Penny 218 3.027
Krupp és Társa (CBA) 193 832
Auchan 189 6.285
Spar 185 13.276
Tesco 184 18.082
Kisalföld Fűszért (Reál) 154 294
Coop Szolnok 147 1.395
G'Roby 126 49
Kiskereskedelmi átlag 148 186.666

Forrás: Elektronikus Beszámoló Portál, 2015. év, havi átlagkereset: ezer forint, létszám: átlagos állományi létszám

 

A legégetőbb probléma a munkaerőhiány, ezen kellene segíteni

Az üres álláshelyek száma a teljes kereskedelemben (kis- és nagykereskedelemben együtt) a KSH kimutatása szerint a következő:

2012. 2016.
1.496 3.819

KSH, 2016: I. negyedév

A gyakorlati tapasztalatok alapján ennél sokkal nagyobb a munkaerőhiány, de a KSH adatai a megugrást jól mutatják.

 

Már eddig is jelentősen csökkent a boltok száma a kiskereskedelemben, 2015-ben három ezerrel, de az elmúlt években is ez az irányzat jellemezte a szervezetrendszert. Ez a kisboltok térvesztését is jelenti:

  2010. 2015.
üzletek száma 152 141
vállalkozások száma 104 96

ezer darab

 

Az alkalmazottak száma alig változott az elmúlt években, pontosan a növekvő munkaerőhiány miatt:

  2011. 2012. 2013. 2014. 2015. változás
létszám 182.645 179.034 178.831 183.385 186.666 + 4.021

KSH, létszám: fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak

 

A munkaerőhiány döntő oka az elvándorlás. Különbségek természetesen megfigyelhetők, az egyes szakmák, vállalkozáscsoportok és földrajzi térségek szerint.

Az alapbérek emelése csak korlátozott lehet. A nagyobb bért fizetőknél kevésbé feszítő a munkaerőhiány, viszont a kisebb boltosoknak többet kellene emelni, ami náluk már drágulást okozna, ami így versenyképességi hátrányukat növelné. Ezért elengedhetetlen a járulékkedvezmény is, elsősorban a kisvállalkozások körében. Égető kérdés a kisvállalkozások fejlesztéstámogatása is.

 

Budapest, 2016. augusztus 11.