Vasárnapi munkavégzés
A kormány helyesen döntött akkor, amikor áprilisban változatlan formában állította vissza a vasárnapi boltzár eltörlésekor a korábbi szabályokat. Vasárnap nyitva tartani nem kötelező, a 140 ezer boltból, áruházból becslések szerint 40 ezer tart nyitva ezen a napon, a többi értékesítőhely lehúzza a redőnyt a hét utolsó napján.
Természetesen nem vitatható az alkalmazottak életkörülményeinek javítására irányuló szándék, de kérdéses, ez milyen módon és keretek között érhető el. Jelenleg a legfontosabb feladat a munkaerőhiány enyhítése. Ebben a döntő az alapbér, nem pedig a vasárnapi munkavégzés, hiszen a kiskereskedelem egészét nézve nem is dolgozik mindenki vasárnap, ráadásul a nyomasztó munkaerőhiányban nem is található szabad munkaerő. Ellentmondásos az is, hogy miért csak a boltokban, áruházakban kell megbecsülni a vasárnapi munkavégzést, a nemzetgazdaság sok más területén (például a vendéglátásban, a feldolgozóiparban, építőiparban) miért nem.
Az elmúlt napokban felvetett különböző javaslatok kivétel nélkül jelentős költségnövekedést jelentenek. A vasárnapi pótlék emelése, akár 100%-ra, akár sávos rendben, több tízmilliárd forint többletkiadást okozhat a kiskereskedelem vasárnap nyitva tartó üzleteiben.
A kötelező szabad vasárnapok számának emelése ugyancsak sok pénzbe kerül, hiszen több alkalmazottat igényel (jelenleg egy szabad vasárnap megadása kötelező).
A kisboltok látnák kárát, hiszen a nagyáruházak nagyobb bért adnak
Feszültség forrása, hogy óriásiak a bérkülönbségek a kereskedelemben, ami eleve megszűr bármilyen változást. Lesznek olyan boltok, akik elbírják a nagyobb terhet, továbbá olyanok is, akik nem. Az esetleges szigorítások pénzügyi terhétől függően több ezer kisbolt is lehúzhatja a redőnyt vasárnap, szélsőséges esetben igencsak sokan.
A vasárnapi pótlék emelése azért is kétélű fegyver, mivel a Kúria korábbi állásfoglalása szerint a bevásárlóközpontokban tevékenykedő kiskereskedelmi egységekben - rendeltetésük miatt - nem is kötelező a vasárnapi pótlék, ugyan úgy, mint ahogyan a vendéglátóhelyeken sem.
Az egyes szakmákat nézve a legtöbbet egyes iparcikkek értékesítésével lehet keresni, a legkevesebbet az élelmiszerboltokban (ez a legárérzékenyebb terület):
| Bolttípus | 2016. április |
| sportszer | 207.301 |
| illatszer | 189.996 |
| autószalon | 177.919 |
| pékárus | 138.885 |
| zöldséges | 138.702 |
| halárus | 136.611 |
| hentes | 134.765 |
| kiskereskedelem | 155.699 |
| nemzetgazdaság | 181.265 |
KSH, fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, legalább öt főt foglalkoztatók
Hatalmasak a bérkülönbségek az egyes üzletláncok között is, ahol egyértelmű, hogy a legtöbb bért a nemzetközi hátterű áruházak fizetik alkalmazottaiknak, nyilván a legtöbb esetben a nyereségük terhére:
| áruház | havi átlagkereset | létszám |
| Aldi | 308 | 1.854 |
| Lidl | 248 | 3.634 |
| Metro | 222 | 2.543 |
| Penny | 218 | 3.027 |
| Krupp és Társa (CBA) | 193 | 832 |
| Auchan | 189 | 6.285 |
| Spar | 185 | 13.276 |
| Tesco | 184 | 18.082 |
| Kisalföld Fűszért (Reál) | 154 | 294 |
| Coop Szolnok | 147 | 1.395 |
| G'Roby | 126 | 49 |
| Kiskereskedelmi átlag | 148 | 186.666 |
Forrás: Elektronikus Beszámoló Portál, 2015. év, havi átlagkereset: ezer forint, létszám: átlagos állományi létszám
A legégetőbb probléma a munkaerőhiány, ezen kellene segíteni
Az üres álláshelyek száma a teljes kereskedelemben (kis- és nagykereskedelemben együtt) a KSH kimutatása szerint a következő:
| 2012. | 2016. |
| 1.496 | 3.819 |
KSH, 2016: I. negyedév
A gyakorlati tapasztalatok alapján ennél sokkal nagyobb a munkaerőhiány, de a KSH adatai a megugrást jól mutatják.
Már eddig is jelentősen csökkent a boltok száma a kiskereskedelemben, 2015-ben három ezerrel, de az elmúlt években is ez az irányzat jellemezte a szervezetrendszert. Ez a kisboltok térvesztését is jelenti:
| 2010. | 2015. | |
| üzletek száma | 152 | 141 |
| vállalkozások száma | 104 | 96 |
ezer darab
Az alkalmazottak száma alig változott az elmúlt években, pontosan a növekvő munkaerőhiány miatt:
| 2011. | 2012. | 2013. | 2014. | 2015. | változás | |
| létszám | 182.645 | 179.034 | 178.831 | 183.385 | 186.666 | + 4.021 |
KSH, létszám: fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak
A munkaerőhiány döntő oka az elvándorlás. Különbségek természetesen megfigyelhetők, az egyes szakmák, vállalkozáscsoportok és földrajzi térségek szerint.
Az alapbérek emelése csak korlátozott lehet. A nagyobb bért fizetőknél kevésbé feszítő a munkaerőhiány, viszont a kisebb boltosoknak többet kellene emelni, ami náluk már drágulást okozna, ami így versenyképességi hátrányukat növelné. Ezért elengedhetetlen a járulékkedvezmény is, elsősorban a kisvállalkozások körében. Égető kérdés a kisvállalkozások fejlesztéstámogatása is.
Budapest, 2016. augusztus 11.