Az OKSZ megítélése szerint mindent mérlegre téve a legésszerűbb döntés született akkor, amikor a vasárnapi boltzár eltörlésével a korábbi rendet állították vissza az üzletek nyitva tartásának szabályozásában. A jelenlegi szabályozás rendezett, ezen belül a vasárnapi pótlék 50%-os mértéke igazodik a vasárnap is nyitva tartó boltok teherviselő képességéhez.
Aki nem bírja kifizetni a 100 százalékos pótlékot, az ne nyisson ki vasárnap?
Az OKSZ, mint a kereskedelem legnagyobb piaci súlyú ágazati képviselője, elhatárolódik a VOSZ képviselőjének attól a május 17-i kijelentésétől, hogy ”aki nem bírja kifizetni a száz százalékos pótlékot, az ne nyisson ki vasárnap”.
A boltok, áruházak a vásárlók érdekében választják a vasárnapi nyitva tartást, ami ráadásul vásárlócsalogató reklám is, de nyilván szerepet játszik benne a piaci verseny is: ha a szomszéd boltja kinyit, akkor nem engedhető meg a lehúzott redőny hétvégén. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vasárnapi nyitva tartás minden hétvégi napon nyereséget is hoz, de ettől még lehet nyereséges egy vállalkozás.
Ezen az alapon más időpontokban is bezárhatnának a boltok, hiszen vannak veszteséges időszakok, a kereskedelmi forgalom állandóan hullámzik. A kisvállalkozások számára pedig sok esetben kapaszkodó a talpon maradáshoz a vasárnapi nyitás, még akkor is, ha ez a nap nem hoz nyereséges forgalmat. De az a kevés is számít.
Háromezer kisboltos már tönkrement
2015-ben a KSH legfrissebb adatai szerint 3 ezerrel csökkent a boltok száma, ami a kisboltosok térvesztését jelenti. Számuk az elmúlt években fokozatosan csökkent, az elmúlt évtizedben 25 ezerrel. A kisboltosok számára az 50% vasárnapi pótlék kifizetése is jelentős teher.
Nincs a mellényzsebben a vasárnapi pótlék
2015-ben januárhoz képest decemberre 182 ezer forintról 198 ezer forintra nőtt a kiskereskedelem alkalmazottainak a havi bruttó átlagkeresete, ami átlagosan 9%-os növekedés. A munkaerőhiány mellett a jelentős évközi béremelést követően a 2016. évi újranyitás után az 50%-os bérpótlékot is ki kell gazdálkodni, mivel nincs rá tartalék. Ez ágazati szinten 25-30 milliárd forintos teher. A 100%-os vasárnapi pótlék ennek a kétszerese lenne.
A 100%-os vasárnapi pótlék elviselhetetlen terhet jelentene a vasárnap is nyitva tartó vállalkozások széles körének. A hét utolsó napján nyitva tartó boltok többsége kisvállalkozás, számuk 30 ezer körül mozoghat (az összes vasárnap nyitva tartó bolt száma 40 ezerre becsülhető). Minél kisebb egy vállalkozás, annál nagyobb teher számára a vasárnapi pótlék 50%-os mértéke is, már ha talál egyáltalán eladót, pénztárost vasárnapra is.
Pótlékrend
A két szakszervezet és a VOSZ közelmúltban közreadott ajánlása úgy fogalmaz, hogy "a vasárnapi munkavégzés ellenértékeként számfejtésre és kifizetésre kerülő vasárnapi pótlék visszaesett a 2015. március 15-e előtti szintre, azaz 50%-ra". A vasárnapi boltzár idején azonban kizárólag az 5 szabadon választható vasárnap volt 100% a vasárnapi pótlék, más esetekben maradt a régi 50%. Így a benzinkút, a piacok, vásárok, pályaudvarok üzletei az év összes vasárnapján csak 50% pótlékot fizettek. Hasonlóképpen az újságos, virágárus, a kizárólag pékárut, tejterméket árusító üzleteknél is 50% volt a pótlék (akik déli 12 óráig alkalmazottal a pult mögött kinyithattak a boltzár idején).
A Kúria korábbi állásfoglalása alapján ráadásul a bevásárlóközpontok rendeltetésük szerint tarthatnak nyitva vasárnap, ugyanúgy, mint például a vendéglátóhelyek, így esetükben nem is kötelező az 50% vasárnapi pótlék. A kizárólag a hétvégi pihenőnapokra felvett részmunkaidősök számára úgyszintén nem kötelező a vasárnapi pótlék.
Tárgyalni lehet róla
Természetesen a munkavállalók és a munkaadók tárgyalhatnak a vasárnapi pótlék kérdéséről, ez elől az OKSZ sem zárkózik el. Azt javasolja azonban, hogy akkor mindent a mérlegre kell tenni, így azt is, ha 100% lenne a pótlék, akkor az emelés különbözetét melyik költségből faragnák le a boltosok.
Budapest, 2016. május 19.