Húsvéti köszöntő
A húsvét az egyig legnagyobb ünnepünk, Jézus feltámadását kulináris örömökkel is szeretjük ünnepelni. Mint a legtöbb népszokás, gasztronómiáját tekintve a húsvét is a régi kamrák üzemi hőmérsékletéhez igazodik, ilyenkor szokás elfogyasztani a gyorsan száradó füstöltáru utolsó darabjait, a tavasz első friss terméseivel tormával újhagymával körítve. Mindemellett a húsvét is ajándékozás ünnepe is, bár ebből a szempontból jelentősége némiképp megkopott a karácsonyhoz, a születésnapokhoz, újabban pedig a Hálaadáshoz (Black Friday) és a Valentin naphoz képest.
A kereskedelem minden évben nagyon készül a húsvétra, a hiper- ,szupermarketek és diszkontok ilyenkor éles árversenyben kínálják az ilyenkor nagy tételben fogyó termékeket, mindenekelőtt a sonkát, a sonkaként szolgáló olcsóbb húsárút (füstölt csülök, tarja, lapocka), a tojást, valamint a csokinyulak széles választékát.
Ráadásul régi kereskedői mondás szerint „amilyen a húsvéti forgalom, olyan lesz az egész év” a kereskedelem szempontjából. Ezt ugyan historikus adatok szigorú értelemben nem támasztják alá, mégis sokaknak fontos indikáció ez az év hátralevő részét tekintve, mert a húsvéti fogyasztás sokat elárul a vásárlók anyagi erőforrásairól és a fogyasztók hangulatáról. Jó években a húsvéti forgalom 30 százalékkal a szokásos hétvégi forgalom felett, és 30 százalékkal a karácsonyi bevásárlási hullám alatt alakul. Húsvétkor egyébként 10-ből kilenc család asztalán megtalálható a sonka és a tojás, és nem elhanyagolható mennyiségben fogy a torma is. Sonkából ilyenkor mintegy 20 százalékkal többet tartalmaz a nagybevásárlás, mint máskor, de húsvéti hétvégére eső 15-20 darabos átlagos egy főre jutó tojásfogyasztás ennél sokkal nagyobb kilengést jelent az átlagos tojásfogyasztáshoz képest.
A nagy kérdés, a lakossági bizalom vagy bizonytalanság ügyében az lesz, hogy a sonkák közül most mi fogy majd jobban, a drágább hagyományos füstölésűek, az olcsóbb gyorspácoltak, vagy még inkább a még olcsóbb helyettesítő termékek, mert ez sokat elárul a vevők éppen aktuális hozzáállásáról. Ugyanilyen értékválasztás lesz megfigyelhető az ugyancsak széles árskálán kapható csokinyulak között: ha az olcsóbb, kakaómasszából készültek idén is messze felülteljesítik az igazi csokoládéból készülteket, az azt jelentené, hogy a növekvő reálbérek ellenére a lakossági fogyasztást még mindig visszahúzza a két évvel ezelőtti infláció óta velünk élő bizonytalanság.
Idén a kereskedelem némi aggodalommal figyeli a folyamatokat, mert bár a húsvétkor nagy tételben fogyó élelmiszer termékek szinte mindegyike a hatósági árrésstop alá esik, ezért most nyomott áron vásárolható, ez nem garantálja a forgalom ugrásszerű növekedését. Élelmiszerekről lévén szó, a hosszú távú tárolás nem megoldható. A háziasszonyok pontosan tudják azokat a praktikákat, amivel a húsvéti maradékok feldolgozhatók (lásd sonkából sonkakrém), vagy más úton tartósíthatók, de ez nem tart örökké. Ha lesz is idén az értékesített mennyiséget tekintve többletfogyasztás, az a későbbiekben kieső fogyasztásként jelenik majd meg a forgalomban, vagyis ettől sem a termelők, sem a kereskedők nem kerülnek kedvezőbb pozícióba. Ugyanakkor létező kockázat, hogy a kedvezőtlen nemzetközi és magyar gazdasági folyamatok (megugró infláció, gyengélkedő forint, hatósági intézkedések, száj- és körömfájás járvány globális vámkáosz) elbizonytalanítják a lakosságot, amely így ismét a megtakarítási lehetőségek felé fordul a fogyasztás helyett.
Országos Kereskedelmi Szövetség