Sajtóhír szerint a fogyasztói árak emelését fontolgatja több kiskereskedelmi vállalkozás, akkora a munkaerőhiány az ágazatban, 5-10%-os rejtett áremelés történhet a hazai élelmiszer-kereskedelemben.
Az OKSZ megítélése szerint a kereskedelemi vállalkozások béremelésre kényszerülnek ugyan a munkaerőhiány miatt, de az áremelést elkerülik, az éles piaci verseny miatt. A munkabéremelés költségét elsősorban más kiadások átcsoportosításával, átütemezésével, lefaragásával gazdálkodják ki, sok esetben a nyereség terhére. A sajtóhírben jelzett 5-10%-os rejtett áremelés nem várható. (A vállalkozások egyébként a tervezett nyereséget fejlesztésre is fordíthatnák.)
A kereskedelemben vállalkozástípusonként és szakmacsoportonként is nagyok a bérkülönbségek, 50-100 ezer forint közötti eltérések megfigyelhetők. Általános tapasztalat, hogy a nagyobb áruházláncoknál magasabbak, a kisebb boltokban alacsonyabbak a bérek. Ebben a helyzetben a kisebb boltok kényszerülnek nagyobb béremelésre, amit azonban igyekeznek óvatosan kezelni, hiszen ha árat emelnének, versenyhátrányuk még nagyobb lenne.
A nagyáruházak eddig kezelni tudta a munkaerőhiányt, természetesen elsősorban béremeléssel: az elmúlt időszakban többen is jelentettek be két számjegyű béremelést, de a fogyasztói árszintet nem áll szándékukban emelni. Mindössze néhány esetben alakult ki súlyosabb helyzet, ezeket azonban előreláthatóan rövid időn belül enyhíteni tudják.
A vasárnapi nyitva tartás többletköltségeit nem terhelik vásárlókra a kereskedők, itt is elsősorban költség átcsoportosítással enyhítik a feszültséget. A többletköltségek egy részét pontosan a korábban tervezett nyereség terhére számolják el az áruházláncok.
Elsősorban a kisvállalkozások érdekében szükséges a munkaerőhiány enyhítésére a munkaerőt terhelő közterhek mérséklése. Ez azért szükséges, mivel a vállalkozások többsége egyik pillanatról a másikra nem képes jelentős béremelés költségét kitermelni, az áremelést pedig mindenképpen el kívánják kerülni.
Budapest, 2016. július 27.