A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) szeptember 6-i ülésén áttekintette a kiskereskedelem vasárnapi nyitva tartásának szabályozását. A VKF munkavállalói és munkaadói oldalai, az egyes oldalakon belül pedig a szakszervezetek továbbra is ellentétes álláspontokat képviselnek abban, szükséges-e változtatni a szabályozásban. Az Országos Kereskedelmi Szövetség, mely az ágazat legnagyobb súlyú, hazai és nemzetközi láncokat egyaránt tömörítő szervezete (a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének tagszervezete) továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy a kormány helyesen döntött a vasárnapi boltzár előtti szabályozás változatlan visszaállításában, 2016. áprilisában. A VKF fórumán a Nemzetgazdasági Minisztérium azt az állásfoglalást képviselte, hogy a felek próbáljanak megegyezni ebben a kérdésben, egyértelmű, hogy erre nincs esély.
Az OKSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szabályozás szigorítása olyan következményekkel járna, amelyet a vasárnap nyitva tartó boltok többsége, pénzügyi okok miatt – főleg a kisvállalkozások – nem tudna vállalni.
A kiskereskedelemben is nyomasztó a munkaerőhiány, ugyanakkor a 192 ezer fős létszám január óta semmit sem változott, pedig a boltok, áruházak folyamatosan keresnek új munkaerőt. A nyári időszakot diák munkavállalók mentették meg (ők nincsenek benne az alkalmazotti létszámban).
A havi bruttó átlagkereset 2016. júniusára, egy év alatt 146 ezer forintról 159 ezer forintra emelkedett. Ennek alapján az átlagot tekintve, ha egy alkalmazott három vasárnap dolgozik, akkor bruttó 10 ezer forint vasárnapi pótlékkal számolhat. A szigorító javaslat elfogadása esetén két kötelező szabad vasárnappal számolva, 7-10 ezer forint terhet jelentene ez alkalmazottanként, ráadásul új munkaerőt is fel kellene venni sok boltban. Ez sok vállalkozás számára vállalhatatlan teher.
Óriási bérkülönbségek vannak a szakmák között: a hentes havi bruttó átlagkeresete 137 ezer forint, az illatszerbolti eladóé 192 ezer forint. Néhány nagyáruház már havi bruttó 300 ezer forint körüli bért is kínál eladóknak, miközben a kisebb boltok jelentős része csak átlag alatti bért tud fizetni. A földrajzi különbségek is nagyok, több mint 50 ezer forint.
Lényeges kérdés, hogy a vállalkozások üzleti terveik készítésekor és annak változtatásakor, a várható bevételből kiindulva bértömegben gondolkodnak, tehát azt számolják ki, összesen mennyit tudnak az alkalmazottaknak együttvéve bérekre kifizetni. A vasárnapi munkavégzés szabályainak szigorítása esetén egyes bérelemek korlátozására kényszerülne sok vállalkozás, pl. korlátozhatnák a cafetériát (ha van egyáltalán), a jövőben pedig kisebb béremeléssel lennének kénytelenek számolni.
Az OKSZ azokkal az érdekképviseletekkel ért egyet, akik azt az álláspontot képviselik, hogy a jelenlegi helyzetben a legsürgetőbb kérdés a munkaerőhiány enyhítése, az ehhez kapcsolódó járulékcsökkentés és a különböző foglalkoztatási programok erősítése.
Budapest, 2016. szeptember 7.