• Országos kereskedelmi szövetség

  • 1034 Budapest,
    Bécsi út 126-128.
  • mobil: +36 20 591 1776 | +36 20 253 4400
    email:
  • telefon: +36 1 212 2107
    facebook

Orbán kedvéért fojtja meg a kormány a külföldi kereskedelmi láncokat?

Az Index megszerzett egy törvénytervezetet, amely azt mutatja: újabb tervekkel állhat elő a kormány, hogy a kiskereskedelem többsége magyar kézbe kerüljön, és ezzel valóra váljon Orbán Viktor álma.

 

Tovább folytatódhat a kormány harca a kiskereskedelmi láncok ellen. Az Index szerzett meg egy előterjesztést, amelyet a kormány akár mai ülésén is tárgyalhat. A kormány honlapján egyelőre nem elérhető tervezet szerint megadóztatnák a parkolást az áruházakban, kötelező létszámnövelést rendelnének el, de az áruházak buszjáratait és a reklámkiadásokat is szabályoznák. Az előterjesztés az Index szerint a mostani élelmiszerbotrányra hivatkozik: azért akarják az áruházláncokat rövidebb pórázra fogni, mert gyakran nem ugyanolyan termék érkezett azonos márkanéven Közép-Európába, mint amit a nyugati vásárlók kaptak. Más kérdés, hogy ennek a boltokhoz nincsen sok köze, mert a botrány nem az áruházláncok saját márkás termékeit érintette.

 

- Ha valóban törvény készülne a most megszellőztetett tervekből, akkor kötelezővé tennék a létszámbővítést az áruházakban. Ezt egészen meglepő módszerrel számolhatják ki: a kereskedelmi láncok nettó árbevételét elosztották az átlagos létszámukkal, így kijött bruttó 36 millió forint – ezek után minden áruházláncnál meg kellene nézni az előző évi bevételt, azt elosztani 36 millióval, és ami kijön a kerekítés után, annyi embert kell alkalmazni, minden más gazdálkodási adattól függetlenül.

 

- Felmelegíthetik azt a tervet is, amelyet a vasárnapi zárva tartás visszavonása után találtak ki, de akkor nem lett belőle semmi. Aki vasárnap dolgozik, az 100 százalékos bérpótlékot kaphat, ahogy azt is törvénybe írnák, hogy havonta legalább két hétvégi szabadnap mindenkinek jár.

 

- Megsarcolhatják a parkolókat is az áruházak mellett. A díj pontos mértékét még nem határozták meg a tervezetben, de éves szinten körülbelül 20 milliárd forint bevételt szeretnének ebből. Felmentést a kétezer fősnél kisebb települések boltjai kaphatnak ez alól.

 

- Átírhatják a reklámtörvényt is. Ha ez a pont megvalósul, azzal látványosan belenyúl a kormány a reklámpiacba: előírnák, hogy a napi fogyasztási cikkeket áruló üzletek a bevételük legfeljebb 0,5 százalékát költhetik reklámokra, mindezt azzal az indoklással, hogy így tudatosabban választhatnak a fogyasztók. A reklámköltségek között kellene elszámolni azt is, ha egy áruházlánc ingyenes buszjáratot működtet – vagyis a terv a láncok saját buszainak végét, de minimum a járatok számának drasztikus csökkentését jelentheti.

 

- Azt is megtiltanák, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb üzletekben gyűjtőcsomagban áruljanak termékeket – kivételt ez alól a zöldség-gyümölcs és az italok jelentenének.

 

„Négy olyan terület létezik, ahol muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön. Ezek a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelmi hálózat. Hárommal megvagyunk, a negyedikbe beletörött a fogunk. Kénytelenek vagyunk ezért új ötleteken dolgozni. Sajnos a kereskedelmi hálózatok furfangosabbak nálunk. Még néhány év, és ezt a célt is teljesítjük" – mondta Orbán Viktor tavaly ősszel a krynicai gazdasági fórumon.

 

Nem ez az első eset, hogy a kormány lépéseket javasol a nagy áruházláncok ellen.

Az első ilyen a kiskereskedelmi különadó volt, amelyet nem véletlenül csúfoltak Tesco-adónak. A brit lánc és a Spar volt ugyanis az, amelyik a legtöbbet fizette be a 2010-ben ideiglenes jelleggel bevezetett, a profit helyett az árbevétel után fizetendő közteherből. A megkülönböztetést az EU szóvá tette, és az Európai Bíróság is elmarasztalta emiatt Magyarországot.

2012-ben vezették be a plázastopot, amely nem kimondottan az áruházláncokat vagy a diszkontokat érintette, ám elsősorban az ő életüket nehezítette meg – legnagyobb vesztese a Lidl volt. A 2014 végéig hatályos rendelkezés külön engedélyhez kötötte a 300 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi egységek építését. Az Európai Bizottság természetesen kötelezettségszegési eljárást indított emiatt is, ám ez 2015 elején lezárult.

Épp akkor, mikor egy újabb indult el egy másik törvény miatt. A 2014 végén elfogadott javaslat azt írja elő, hogy 2018-tól korlátozhatják a napi fogyasztási cikkek árusítását a két éven át veszteséges kereskedelmi cégeknél.

2015 márciusában jött az újabb, a korábbi ígéretek ellenére elfogadott korlátozás: a vasárnapi boltzár – vagy ahogy a javaslatot beterjesztő KDNP nevezte, vasárnapi pihenőnap. A kormány szerencséje az volt, hogy erre nincsen uniós szintű szabályozás – azt pedig még a brüsszeli jogászoknak is nehéz lenne bizonyítania, hogy elvben csak a kisboltokat üzemeltető hazai láncok járnak jól a korlátozással. Egy év után persze kiderült, hogy ők sem, ráadásul az embereket sem sikerült meggyőzni az intézkedés előnyeiről, így amilyen hirtelen bevezették, olyan hirtelen meg is semmisítették az erről szóló törvényt. (Kellett természetesen az is, hogy az MSZP népszavazást kezdeményezzen az ügyben.)

Fiaskó volt az újabb Tesco-adó, vagyis élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelése is. Ez aránytalanul nagy terhet rótt a nagy áruházláncokra - emiatt pedig nem csak az érintettek tiltakoztak, de az Európai Bizottság azt is megtiltotta az adó beszedését. A 2015 végén elfogadott módosítás aztán végül a legkisebbeket büntette azzal, hogy felemelte az ő, addig 0 százalékos adóterhüket.

A multiláncok – amelyek a csomag kárvallottjainak tűnnek – kérdésünkre egyelőre nem szóltak hozzá laptársunk információihoz. "Sajtóhíreket nem kommentálunk" – fogalmaztak többen is. Ezzel arra is utaltak megfigyelők szerint, hogy előzetesen nem egyeztetettek velük a csomagról, másrészt pedig egyelőre semmilyen hivatalosnak tekinthető forrásból – mint például a kormány honlapja – nem érhető el a szóban forgó csomag.

 

Forrás: hvg.hu 2017. március 8.