A kormányzat eltökélt szándéka, hogy pénzügyi segítséget nyújtson a kistelepüléseken működő élelmiszerboltoknak, amelyek közül sok még működési költségeit is alig bírja kitermelni. Egy minisztériumokon átívelő szakértői gárda már hónapok óta intenzíven dolgozik azon, hogy az uniós szabályoknak maradéktalanul megfelelő támogatási formát dolgozzon ki - tudta meg lapunk Zs. Szőke Zoltántól, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnökétől.
Összhangban a kistelepülések fejlesztését és népességmegtartó erejét segíteni igyekvő programokkal - Magyar falu program, falusi csok - 2019-ben az Orbán-kabinet a 2 ezer fő alatti lélekszámú települések boltjainak megmentését is napirendre tűzte. A kiskereskedelmi üzlethálózat leépülése évtizedes tendencia: a KSH adatai szerint a 2005-ös csúcshoz képest 2019-re 39 ezer bolt, vagyis az üzletek negyede zárt be Magyarországon, amelyből több mint 10 ezer volt élelmiszerbolt. Csak 2019 első félévében 1 174 egységgel csökkent az üzletek száma, ezen belül csaknem félezer élelmiszerboltra került lakat.
Az üzletbezárások a legsúlyosabb mértékben a kistelepüléseket érintették, ahol rendszerint igen gyenge a vásárlóerő és a boltokban nagyon alacsony a forgalom. Még a magánvállalkozókhoz képest kedvezőbb helyzetben lévő magyar tulajdonosi hátterű üzletláncok - Coop, CBA, Reál - is kénytelenek voltak százával felszámolni falusi üzleteiket az elmúlt években, vagy számos esetben rövidített nyitvatartást alkalmaztak. A statisztika alapján a bolt nélküli települések száma a 2005-ös 58-ról tavaly már 284-re nőtt.
A cél, hogy az áruházakat ne kelljen bezárni
A Coop-csoport 2500 boltjából körülbelül ezer olyan egység van, amely kétezer fő alatti lélekszámú településen üzemel. E helységekben további 2 ezer bolt működik, amely nem a Coop érdekkörébe tartozik. A helyzet igazán ott kritikus, ahol a népesség jócskán a kétezres határérték alatt van, a kis falvakban komoly gondot jelent e boltok gazdaságos üzemeltetése. A 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás eredményeként 2020-ra már csaknem 70 százalékkal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum - ezek kitermelése jelenti a kisboltok számára a legnagyobb gondot. Az ilyen egységeket jellemzően csak veszteségesen lehet működtetni - magyarázta lapunknak Zs. Szőke Zoltán.
Mintegy 2400 olyan település van az országban, ahol kétezer fő alatti a lélekszám, e helységekben összesen 1,5 millió ember él. A gondot az ő mindennapi élelmiszer-ellátásuk jelentheti, ez az, ami a kormányt is tettekre ösztökélte, nem pedig az a szándék, hogy megtámogassa a magyar üzletláncok profitját - fogalmazott az elnök.
Orbán Viktor is felkarolta az ügyet
A kisboltok megsegítését a szakmai szervezetek abban a formában kérték, hogy a bérek és azok járulékai fedezetét egészítse ki a kormány. Ebben a fő akadály, hogy az EU tagállamaira érvényes szabályok tiltják azt, hogy egy adott nemzetgazdasági ágazatot vagy valamilyen tevékenységet a kormány - akár a költségvetési források terhére - támogasson. Ilyen esetekben rögtön eljárásokat indíthatnak ellene, mondván, hogy ezek az ágazatok jogosulatlan piaci előnyhöz jutnak a többihez képest. Miközben a kistelepülések boltjai esetében éppen a piaci hátrány kiegyenlítéséről lenne szó, vagyis az állami mentőöv az eredményesség szintjén a nulla körüli állapotba tudná feltornászni őket - érvelt az ÁFEOSZ-elnök.
Szavai szerint a multinacionális kereskedelmi vállalatok érdekképviseletei is támogatják ezt a javaslatot. Azok ugyanis nem akarnak az érintett kistelepüléseken üzleteket nyitni és egyáltalán nem zavarná őket, hogy az ott boltokat üzemeltetők - akár a CBA-hoz, akár a Reálhoz, vagy akár egyik lánchoz sem tartozó üzletek - támogatást kapnának. A szövetség célja, hogy mindegyiknek ugyanazokat a támogatási feltételeket biztosítsa a kormány, függetlenül attól, hogy a bolt kinek a tulajdonában van. Elsősorban azok a boltok kénytelenek bezárni, amelyek egyik franchise-hálózathoz sem tartoznak.
Azt is szeretnék elérni, hogy létrejöjjön egy pályázati alap, amelyből a boltok modernizációs támogatást szerezhetnek - ezáltal egyrészt küllemben és fölszereltségében is javíthassák őket, másrészt energiahatékonysági beruházásokat indíthassanak.
Zs.Szőke szerint azt nem kérték, hogy a modernizációs költségek teljes fedezetét adja oda az állam, mindössze annyit, hogy - minimum 50 százalékos önerő biztosítása mellett - csak a teljes összeg másik felére lehessen pályázni. Ez azt is jelentené, hogy kizárnák az olyan cégeket, amelyek ebből szeretnének "meggazdagodni" vagy túlélni.
Az ÁFEOSZ-COOP Szövetség számításai szerint, az összes 2 ezer fő alatti településen működő érintett üzlet támogatási igénye
évente nem jelentene többet 12-14 milliárd forintnál.
A szövetség először 2017-ben írt levelet Orbán Viktor kormányfőnek az ügyben. Az egyeztetések tavaly március óta gyorsultak fel. A miniszterelnök Gyopáros Alpárt, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztost bízta meg azzal, hogy a témában konzultációkat kezdeményezzen. Kijelöltek egy munkacsoportot is, amelyben a Gazdasági Kabinetben érdekelt minisztériumok államtitkárai dolgoznak, és az érdekképviseletekkel közösen azon törik a fejüket, hogy miként lehetne olyan támogatási módszert kidolgozni, amely a boltoknak is megfelelő és amelybe az Európai Unió sem tudna belekötni.
Zs. Szőke úgy látja: széleskörű és rendkívül intenzív szakértői háttérmunka zajlik, Gyopáros csapata mellett az Igazságügyi Minisztérium és az ITM emberei is dolgoznak a módszer kidolgozásán. az egyeztetésekre pedig Parragh Lászlót, az MKIK elnökét is rendszeresen meghívják.
A csoportban jogászok hada foglalkozik azzal, hogy más EU-s országokban ugyanilyen jellegű problémák esetén miként tudtak korrekt, az előírásoknak megfelelő állami segítséget nyújtani. Erre Franciaországtól kezdve Svédországon át volt már példa és az Európai Bíróság is foglalkozott hasonló ügyekkel. Sok szempont áll mérlegelés alatt, s volt olyan verzió, amelyet munkacsoport már elvetett, de 2020-ban remélhetőleg megszületik a megoldás - fogalmazott az ÁFEOSZ-elnök.
A Coop 2019-es közgyűlésén három lépcsős, differenciált támogatási javaslatot hirdettek meg: e szerint a 700 fős, vagy kisebb lélekszámú településeknél a mindenkori szakmai bérminimumra 40 százalékos bér- és járuléktámogatást. a 700-1500 lélekszám közötti településeknél 30 százalékos, az 1500-2000 fős településeknél 20 százalékos bér- és járuléktámogatást kértek a kormánytól.
A szövetség továbbra is egy effajta szisztémát támogatna, ám az korántsem biztos, hogy ilyen formán valósul majd meg a bonyolult jogi egyeztetés lezárása után.
Nagy lánc, kis haszonkulcs
A Coop-csoport tavaly mintegy 4 százalékos növekedéssel 627 milliárd forintos árbevételt ért el 2018-ban, ezzel megőrizte piaci pozícióját, vagyis a Tesco Globál Zrt. után továbbra is a második legnagyobb magyar kereskedelmi lánc. Zs. Szőke Zoltán becslései szerint tavaly a bevételnövekedés 6 százalék körül alakult csoportszinten, így a forgalom 660-680 milliárd forintot tehetett ki. A teljes hálózat több mint 30 ezer embert foglalkoztat.
Ugyanakkor csoportszinten az árbevétel arányos nyereség 1 százalék körül van. A nagyobb tagvállalatoknál - amelyek 20-40 milliárdos forgalmat produkálnak - akár 2-3 százalékos árbevétel-arányos nyereség is megjelenhet. A kisebb cégeknél viszont komoly akadályokba ütközik a profittermelés. A két működési formát összevetve jön ki az 1 százalékos átlagos csoportszintű haszonkulcs mértéke.
Forrás: napi.hu, 2020. január 8.