Inflációs adat OKSZ komment
Az élelmiszerek áremelkedése hosszú hónapok óta először lefelé húzza a fogyasztói árindexet, de az adat így is az MNB célsávja fölött maradt
Az élelmiszerek áremelkedése hosszú hónapok óta először lefelé húzza a fogyasztói árindexet, de az adat így is az MNB célsávja fölött maradt
Bár az árrésstopnak tavasszal volt egyszeri inflációcsökkentő hatása, a magyar gazdaság ettől nem áll kedvező pályára
Az élelmiszer árak várakozásoknak megfelelő emelkedése arra mutat, hogy a minden más elemében káros árrésstop fenntartását már az infláció sem indokolja.
Nem tud kitörni a lakossági elbizonytalanodás csapdájából a magyar gazdaság.
Újabb intézkedéssel sanyargatja a kormány a vásárlókat, amikor lehetetlenné teszi, hogy új üzleteket nyissanak már meglevő kereskedelmi engedéllyel rendelkező ingatlanokban.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség több alkalommal felhívta a figyelmet az árrésszabályozás gazdaságot erodáló, szétporlasztó hatásáról.
Nem a kiskereskedelem a felelős a tej, a tejtermékek és a tojás 2025 elején tapasztalt gyors áremelkedésében, hanem a beszállítói árak – derül ki a Gazdasági Versenyhivatal által végzett vizsgálatok egyelőre csak tervezetként kiadott eredményeiből.
Az élelmiszerek vártnál nagyobb (éttermi árak nélkül is 4,6 százalékos) áremelkedése azt mutatja, hogy az árrésstop hosszabb távon hatástalan eszköz az inflációval szemben.
A kiskereskedelmi forgalom júniusi 3 százalékos éves emelkedése az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint azt mutatja, a volumenváltozás még mindig elmarad a reálbérek növekedése mögött, ami az általános vásárlói elbizonytalanodás megnyilvánulása is lehe