Magyarországon 2024 szeptemberében a kereskedelemben összesen 571,1 ezer foglalkoztatottat tartottak nyilván, ebből 338 ezren a kiskereskedelemben dolgoztak. Ez nagyjából annyi foglalkoztatott, mint 2009-ben, ám mivel más szektorokban jelentősen nőtt a foglalkoztatás, a kiskereskedelem súlya a munkáltatói piacon ugyanezen idő alatt 15-ről 12,1 százalékra csökkent. A létszám azonban a köztes időszakban volt sokkal magasabb is, a jelenlegi állapot 14 százalékos visszaesés 2016-hoz képest, vagyis a foglalkozatottak száma az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat. A legnagyobb visszaesés értelemszerűen a pandémiás időszakban következett be, de az online kereskedelem térnyerése miatt a csökkenő trend – javuló termelékenység mellett fennmaradt.
A kiskereskedelemben a munkavállók összetételét hagyományosan női dominancia jellemzi, a foglalkozatottak kétharmada nő, és ez meglehetős stabilitást mutat 2009 óta. Ami változik, az a szektorban foglalkoztatottak korösszetétele. A kiskereskedelemben dolgozók korfája idősödést jelez, a 25-34 évesek létszáma az ágazatban 2009-hez képest 2024-re 47 ezer fővel 73 ezer főre csökkent, míg a 45-54 éveseké 28 ezer fővel 105 ezerre, az 55-64 éveseké 19 ezerrel 53 ezerre nőtt.
A kereskedelmi ágazat 557 ezer forintos átlagos bruttó bére 2024 III. negyedévében meghaladta az ingatlanügyletek, az adminisztratív szolgáltatások, az építőipar, a mezőgazdaság, az egyéb szolgáltatások és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatokban dolgozók bérét, de több más ágazatétól elmaradt. A bérek dinamikája a szektorban nem mutat érdemi eltérést a nemzetgazdaság egészét jellemző adatoktól, 2021 első negyedéve óta a bruttó bérek 64 százalékkal emelkedtek a szektorban, miközben az országos átlag 66,2 százalék volt.
Ez azonban csak az összkép, amely tartalmazza az összes kis- és nagykereskedelmi üzlet és üzletlánc adatait. A hat legnagyobb élelmiszer jellegű kiskereskedelmi láncot szemlélve azt látjuk, hogy a munkavállalók fizetése ebben a körben jóval magasabb, a bruttó átlagbér 2024 végén meghaladta az 595 ezer forintot, és mára minden bizonnyal meghaladta a 600 ezret is. Az OKSZ felmérése szerint ebben a körben a bérdinamika a fent is megfigyelt 4 évben közel 80 százalék volt, ennek forrását a folyamatos hatékonyság javulás biztosította. A kereseteket pedig – a teljesség igénye nélkül – olyan béren kívüli juttatások egészítik ki mint:
- cafeteria
- jubileumi juttatás
- munkába járási támogatás
- 1015 százalékos munkavállalói vásárlási kedvezmény
- SZÉPkártya juttatás
- 13. havi fizetés
- kedvezményes banki és telekommunikációs szolgáltatási csomagok
- kedvezményes sportolási és üdülési ajánlatok
- online háziorvos és munkavállalóit támogató programok (7/24ben hozzáférhető jogi, mentális és pénzügyi tanácsadás)
- kedvezményes vásárlást biztosító vállalati kártya
- támogatás bizonyos megbetegedések esetére
- egészségbiztosítás
- friss zöldséggyümölcs-folyadék biztosítása munkaidőben
Ezek a gyakorlatok az egyes kereskedelmi láncoknál természetesen nem egységesen vannak jelen, de a legtöbbjük széles körben alkalmaz ilyeneket, amik számszerűsítve havonta akár 100000 forint többletjuttatást is jelenthetnek egy átlagos keresetű dolgozó esetében.
Ágazati szerkezetben Magyarországon a kereskedelem és pénzügy-biztosítás az elmúlt közel 10 évben 30 százalék feletti termelékenységnövekedéssel került az élre, és ezzel alaposan hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetgazdaság növekedjen. Egyrészről örvendetes, hogy a vizsgált időszakban a termelékenység javulás meghaladta az Uniós átlagot (bár több régiós ország mögött vagyunk), ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy a hatékonyságjavulás az elmúlt 3-4 évben jelentősen lassult. Ez utóbbiban nem kevés szerepet játszik az ágazatot terhelő megnövekedett adminisztrációs kötelezettség és adóteher. Amíg a kiskereskedelmet különadó és speciális ágazati beavatkozások terhelik, addig több olyan szektorban, ahol a kedvezőbb adókörnyezet mellett költségvetési támogatások is segítették a vállalkozásokat, a ledolgozott munkaórára alapján számolt hatékonyságjavulás azonban mégis elmarad a kiskereskedelemétől. A kiskereskedelemben a bolti univerzum átalakulása, így az online értékesítés térhódítása is emeli a hatékonyságot.
Iparági vélemények szerint a mostanában bevetett intervenciók, mint az árstop vagy árrésstop is a modern kereskedelmi csatornák felé tereli a vásárlókat, mert a kisebb láncok, franchise hálózatok és egyedi kisboltok árai az árrésstoppal sújtott kereskedőkhöz képest még látványosabbá válnak (leegyszerűsítve, egyre jobban megéri elautózni egy nagybevásárlásra a legközelebbi hiper- vagy szupermarketbe, diszkontba) Ez tovább rontja a kisboltosok helyzetét, nem véletlen, hogy a GKI kutatása szerint 2025 tavaszán a kiskereskedelmi forgalom felét adó kisebb boltok tulajdonosainak 18 százaléka tervezi egy vagy több bolt bezárását, ami viszont számos településen az ellátásbiztonságot veszélyezteti.
A GKI tanulmánya, és az OKSZ saját felméréseiből mindezek alapján az látszik, hogy a számos hatósági intézkedéssel terhelt kiskereskedelem a nemzetgazdaság egyik húzóágazatává válhatna, amely növekvő hozzáadott értékkel járulhatna hozzá a GDP növekedéséhez, a nemzetgazdasági átlagban is magas foglakoztatása mellett a juttatások dinamikus növelésével, valamint kiterjedt hazai beszállítói körével is erősíthetné az ún. multiplikátor hatás kiteljesedését. Mindehhez a fejlesztéseket, innovációt támogató szabályozási környezetre lenne szükség. A szektort a kormányzat rendre felelőssé teszi az áremelkedések kialakulásában, miközben intézkedéseivel – például a kiskereskedelmi adóval 31,5 százalékra emelt áfa bevezetésével, plázastoppal – maga kényszeríti olyan helyzetbe, hogy kevesebb beruházást és a vásárlók érdekeit szolgáló akciót tudjon megvalósítani, és – akaratán kívül – kiszorítsa a kisebb kereskedőket a piacról. Ez egy olyan paradoxon, amely gazdasági-, jóléti-, munkaerőpiaci- vagy más társadalomszervezési érvekkel nem oldható fel.
2025.07.22.