A tartalékait felélő több tízezer, vásárló nélkül maradt kereskedő, vendég nélkül maradt étteremnek nyílhatna menekülőút a munkahelyvédelmi támogatások további, rájuk szabott bővítésével. A szakszövetség javaslata megelőzheti a fenyegető csődhullámot a legsérülékenyebb vállalkozói körben, ahogy dolgozói rétegek tömeges utcára kerülése is elkerülhetővé válhat.
– A kormány a vállalkozások visszajelzéseit figyelembe véve nagyon gyorsan lépett, így az eddigieknél többen élhetnek az állásmentő támogatásokkal. A szaktárca által tegnap bejelentett rendeletmódosítás rendkívül rugalmas lehetőséget kínál, hogy minél több alkalmazottat meg lehessen tartani a cégeknél – mondta a Magyar Nemzetnek Vámos György a magyarországi Kurzarbeit kiterjesztése kapcsán. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára rámutatott: az eredeti rendelet könnyítése a kereskedelem számára is kedvező irányt mutat.
Felidézte: több tízezer, tartalékát felélő kisvállalkozónak és alkalmazottaiknak elbizonytalanodott a jövője, mert a járvány okozta váratlan és korlátozott körülmények nyomása alatt jelentősebb anyagi tartalék híján sokan már nem tudják tovább tartani a munkavállalóikat, mivel nincs bevételük, amiből fizetni tudják ennek költségeit. Holott nemzetgazdasági szempontból fontos a vásárló nélkül maradt boltok vagy például a vendégeket nélkülöző éttermek, kisebb szolgáltató üzletek kisvállalkozói körének fennmaradása. Ahogy azt lapunk nemrég megírta, csak a kereskedelemben több mint ötvenezren vannak, akiknek a kijárási korlátozás bevezetése óta semmilyen bevételük nincs, mert a vásárlók nem kereshetik fel például a cipő-, a játék- vagy a könyvesboltokat.
– Ezekben a főként kisebb méretű boltokban nincs lehetőség a rendeltetésszerű árusításra, ellentétben például a gyártóüzemekkel, amelyekben ha csökkentett üzemmódban is, de folyamatos a bevétellel járó termelés. Nem lenne jó elengedniük az évek óta összeszokott bolti állományt – fogalmazott Vámos György, aki szerint a nulla bevételű, de újraindításra esélyes és szerény tartalékkal is rendelkező cégek olyan, sajátos támogatási lehetőséget igényelnek, amellyel munkavégzés nélkül is megtarthatják az üzletet és a dolgozót.
Ennek egyik megoldása lehet, ha az eddig nyolc órában lévő alkalmazott négyórás munkakörbe kerülhetne át, amivel legalább egy részmunkaidős munkaviszony fenntartható, ennek megfelelő fizetéssel. Vásárló híján viszont nem kellene minden nap az üzletben tartózkodnia, amit a legtöbben eleve zárva tartanak a veszélyhelyzetben. A webáruházzal nem rendelkező boltokban legfeljebb egy-két napnyi háttérmunka akadhat az üzemen kívüli időszakban, például takarítás, raktározás, beszállítók kezelése, ezeket azonban egy kisebb cégben maga a tulajdonos is elvégzi.
– Egy újabb állami bértámogatás mellett a munkáltató a jelenlegi bevételhiány miatt legfeljebb húsz százalékkal járulna hozzá a dolgozó részmunkaidős fizetéséhez az érvényesített időszakban, azon túl viszont egyiküknek sem lenne további kötelezettsége – magyarázta a konstrukciót Vámos György.
Mint mondta, eltérő a már ismert rendelkezéstől, hogy a dolgozó csak a módosított, napi négyórás munkaidejére kapna állami támogatást, tehát nem az eredeti munkaidő kieső része után, és az ezzel járó bére legfeljebb nyolcvan százalékát fizetné az állam, a fennmaradó összeget továbbra is állná a kereskedő.
– Esetükben a tényleges munkavégzés például a kijárási korlátozás meghosszabbításával továbbra is csak minimális lehet, vagyis hetente elegendő egy-két napnyi bejárás a távol lévő alkalmazottól. Azt azonban vállalná, hogy a normális állapotok visszaálltával ledolgozza az üzletben a távol töltött időt, és ezzel arányosan kevesebb fizetést kap a későbbi időkben. Ha különféle okokból utóbb nem tudja teljesíteni a vállalt kötelezettségét, vissza kell fizetnie a pénzt az államnak – ismertette az egyik megoldást, amely aktuális nyitott kérdés a döntéshozóknál.
Forrás: Magyar Nemzet, 2020. április 21.