A kötelező akciózást tavaly júniusban vezették be, leginkább az árstop kivezetése miatt, vagyis több mint egy évig élt a rendszer. Augusztusban pedig (az 1 milliárd forint fölötti árbevétellel rendelkező kereskedőkre vonatkozó) a kötelező akciózás mértékét a kormány másfélszeresére növelte, továbbá jelentősen kibővítette az érintett termékkört. A rendelkezés értelmében a kötelező akciózás mértéke 20 termékcsoport esetében – az akciózást megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – 10%-ról legalább 15%-ra emelkedett. Továbbá a kötelező akciózási szabályok kiterjesztésre kerültek a korábbi 8 árstopos termékfajtára, amelyeket beszerzési áron, illetve ezek közül heti rendszerességgel legalább 2 termékfajta esetében valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15%-kal olcsóbban kellett kínálni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint "a kormány az inflációs folyamatokat, valamint a kapcsolódó intézkedés-rendszert vizsgálva megállapította, hogy a kötelező akciózás elérte célját, ugyanakkor a kiskereskedelmi szereplők közötti fokozott versenyt továbbra is fenn kell tartani". A tárca kiemeli: a kormány mindezekből következően arról döntött, hogy 2024. július 1-jétől kivezeti a kötelező akciózást, míg a verseny támogatása érdekében folytatja az online árfigyelő rendszer működetését - zárul a közlemény.
Idén májusban az élelmiszerek ára 1%-kal nőtt, miközben a fogyasztói árak átlagosan 4%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Vagyis ma már nem az élelmiszerárak növekedése húzza az inflációt, hanem a szolgáltatások drágulása. Az elmúlt években azonban az élelmiszerárak nőttek a legnagyobb mértékben. 2020-hoz képest több mint 75%-kal drágultak az élelmiszerek, ami a legnagyobb mértékben emelkedő termékcsoport.
Sem az árstop, sem a kötelező akciózás nem vetette vissza az áremelkedést. Az árstopok 2021-es bevezetése után ugyanis még sokáig lendületesen nőttek az árak (sőt, igazán csak azután vettek nagy lendületet), miközben a kötelező akciózás bevezetésekor már egy ideje stagnált az árszint.
Mindazonáltal az árfigyelő rendszerének megtartása mindenképpen pozitív döntés, hiszen a verseny élénkítését célozza, a kiskerláncok ugyanis folyamatosan figyelik egymás árait ebben a rendszerben. Az árfigyelő fejlesztése és több termék bevonása élénkíthetné tovább a versenyt.
Forrás: Portfolio; https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240625/itt-a-bejelentes-kivezetik-a-kotelezo-akciozast-magyarorszagon-694495