Kiáltvány
Országos Kereskedelmi Szövetség
Az Országos Kereskedelmi Szövetség üdvözli a Portfolio Retail Day 2025 konferencia megrendezését és itt kívánja elmondani a kiskereskedelem jelenlegi helyzetével kapcsolatos álláspontját. Az elmúlt években, de különösen az elmúlt hetekben főként az élelmiszerkiskereskedelmet alaptalan, a tisztességes versenyt is megkérdőjelező vádak érték. Ezeket a megalapozatlan minősítéseket a Szövetség teljes mértékben visszautasítja, ugyanakkor kifejezi együttműködési szándékát minden kereskedelempolitikai döntéshozóval, állami intézménnyel, társszervezettel, valamint gazdasági szereplővel. Az OKSZ célja, hogy ezáltal a kereskedelem fenntarthatóan, hosszútávú, stabil jövedelmezőséggel tudjon hozzájárulni a magyar családok életszínvonalának növeléséhez, illetve a magyar gazdaság növekedéséhez.
A kereskedelem magyar gazdaságban betöltött helyének, szerepének megértése
2024-ben a kereskedelem volt az a nemzetgazdasági ág, amely a számos nehézség ellenére jelentősen hozzájárult a hazai GDP növekedéséhez. Az elmúlt három évben átlagosan minden 1 % bruttó hozzáadott érték növekedéshez a kereskedelem közel 0,5 %-kal járult hozzá. Mindezek ellenére főleg a kiskereskedelemi vállalatok működését, fejlesztési lehetőségeit nagyon sok korlátozó tényező nehezíti. A kereskedelem, ezen belül a kiskereskedelem súlyát és szerepét az alábbi számok jól érzékeltetik.
- A kereskedelem a második legnagyobb nemzetgazdasági ág, a háztartások mindennapi kiszolgálását közel 340 ezer dolgozó lelkiismeretes munkája teszi lehetővé.
- Naponta több millió vásárlási tranzakció zajlik ezekben az üzletekben, és az vásárlók egyértelműen leteszik voksukat az egyes láncok mellett.
- Éves szinten 14-16 000 ezer milliárd forintért vásárolnak a kiskereskedők árut, ennek 60-80 %-a, - egyes esetekben 100%-a - hazai beszállítók üzemeiből érkezik a boltokba. A beszállítók több ezer magyar adószámmal rendelkező partnerrel dolgoznak együtt, így közvetve több százezer magyar család megélhetéséhez járulnak hozzá.
- A költségvetés finanszírozását – többek között - éves szinten közel 25 milliárd forint élelmiszerlánc-felügyeleti díj, 97 milliárd forint népegészségügyi termékadó, 300 milliárd forint kiskereskedelmi adó, 1700 milliárd forint fogyasztáshoz kapcsolódó jövedéki adó befizetése biztosítja.
E számok súlyát, és így az ágazat jelentőségét jól érzékelteti az, hogy például az idei évben tervezett teljes társasági adó befizetés nem éri el az 1300 ezer milliárd forintot.
A kiskereskedelmi szakma egyik lejobban megtépázott területe az élelmiszerkiskereskedelem, annak ellenére, hogy az érintett vállalatok nemcsak élelmiszerrel látják el az országot, hanem jelentősen hozzájárulnak a magyar családok életminőségéhez, adóterhek befizetésével pedig az ország működéséhez.
Mit szeretnének a kereskedők?
Mindezek alapján az Országos Kereskedelmi Szövetség élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatai (az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny, a SPAR és a Tesco), - amelyek a magyar lakosság körülbelül 60%-át látják el élelmiszerrel – az alábbi kéréseket, javaslatokat fogalmazzák meg:
- A magyar vásárlók megérdemlik, hogy valós képet kapjanak a kereskedelmi munkáról, így elkerülhető többek között a profitalapú infláció kommunikációja, amelyet a vállalatok árazási gyakorlatával hoznak összefüggésbe, vagy az árrés és a profit tendenciózus összemosása. Mindez bizalmatlanságot szül és elbizonytalanítja a fogyasztókat.
- A profit és az árrés nem ellenség – ezek a piacgazdaság alapjai, ez alól az élelmiszerkiskereskedelem sem lehet kivétel.
- Számos kiskereskedő az utóbbi években veszteségesen, vagy csökkenő, kis mértékű nyereséggel működött, amely éppen azt támasztja alá, hogy nemhogy extra profit nem érhető el a szektorban, de a szabályozás következtében profit sem, vagy kevés.
- Az elszabaduló élelmiszerinflációnak pedig számos oka van, de biztosan nem a kiskereskedők túlzó árazása. Ezzel a kormányzat is tisztában van, mert többen is részletesen feltárták az élelmiszer-ellátási lánc problémáit.
- Mindeközben a magyar vásárlók évek óta azt is látják, hogy kedvenc boltjaik folyamatos kormányzati támadásnak vannak kitéve, kiskereskedelmi adóval, árstoppal, kötelező akcióval, árrés szabályozással, negatív hangvételű kommunikációval. A vásárlók pedig szeretik ezeket a boltokat, naponta beszélgetnek az Aldis, Auchanos, Lidlös, Pennys, Spáros, Tescós kasszásokkal, pultosokkal, a vásárlók a mindennapok során mellettük szavaznak!
A kereskedelem minden szereplője abban érdekelt, hogy fenntartható legyen a fogyasztás növekedése, hiszen ez biztosíthat kiszámítható adóbevételeket a költségvetés számára, tervezhető jövőt a beszállítók részére, és üzletfejlesztési, beruházási forrásokat a kereskedőknek.
A hat élelmiszerkereskedő a hatósági szabályozás hatására nem akar más terméken árat emelni, mert azzal növelnék az inflációt. Az elmúlt hetekben a kiskereskedők megint elmentek a falig, amikor a kormány megkeresésére az árrésük terhére ajánlatot tettek, de nem kezelték őket partnerként. A náluk vásárló több millió fogyasztót nem kezelték ezzel partnerként.
Ahhoz, hogy a gazdasági növekedéshez szükséges ágazati hozzájárulás erősödni tudjon, az ország prosperálni tudjon, egyetértésre, stabilitásra és kiszámíthatóságra van szükség a kiskereskedelemben. A belső fogyasztás és a vásárlói bizalom csak akkor áll helyre, ha béke lesz a kiskereskedelmi fronton is. Csak így tudnak növekedni a magyar szállítók, az ÁFA befizetés, a fogyasztás, és végső soron a gazdaság, illetve ez teszi lehetővé, hogy a magyar vásárlók kényelmesen, kiszámítható pénzügyi helyzetben tudjanak költeni.
Amit a kereskedők vállalni tudnak
- Nem tudják még jobban összehúzni a nadrágszíjat, és nem kívánnak munkatársakat elbocsátani.
- Nem szeretnék megállítani a beruházásokat, abbahagyni a fejlesztéseket, mert ez negatív hatással lenne a lakosságra és a gazdaságra egyaránt.
- Nem akarnak az import felé fordulni, a magyar szállítókat kívánják továbbra is támogatni.
A hat élelmiszerkiskereskedő is a tisztességes piaci körülmények melletti versenyben hisz, amelyen keresztül hozzájárulnak az infláció csökkentéséhez. A munkatársakba és a szolgáltatási színvonal folyamatos javításába kívánják fektetni a tisztességesen megkeresett profitjukat, hogy a magyar vásárlók olyan árakon tudjanak vásárolni, amit áldozat nélkül megengedhetnek maguknak.
- Beruházni, fejleszteni szeretnének, hogy a magyar vásárlók olyan körülmények között tudjanak vásárolni, amit megérdemelnek.
- Még több innovatív, hozzáadott értékkel rendelkező, jó minőségű magyar terméket akarnak árulni, mert ezt érdemlik a magyar gazdák és a magyar vásárlók.
Az OKSZ a béke mellett voksol, mert ez szolgálja mindannyiunk érdekét. A konferencián bemutatjuk az Szervezet által összeállított szakpolitikai anyagot és készek vagyunk ennek mentén részt venni az ország kiskereskedelmi és élelmiszeripari stratégiájának kialakításában, egyenrangú partnerként.
Ebben a törékeny világpolitikai és világgazdasági helyzetben össze kell fognunk. A 6 élelmiszer kiskereskedelmi üzletlánc nem ellenség. A hat kiskereskedő egy csapatban játszik a több millió vásárlójával és a több ezer magyar szállítójával, a több tízezer magyar munkatársával. Az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny, a SPAR és a Tesco mezén a saját logója mellett ott van a magyar címer is. Éppen ezért szövetségre hívjuk a magyar gazdaságpolitika irányítóit, a magyar szállítók szövetségeit, a magyar láncokat és szövetségeiket, a társszervezeteket, hogy kezdjünk el valóban egyeztetni, kezeljük egymást partnerként, térjünk vissza a piaci logikához, fejlesszünk, innováljunk, tegyük együtt újra naggyá a magyar élelmiszeripart.
Ehhez összefogásra, az ellenségkép lebontására, őszinteségre, néha fájdalmas döntésekre, hosszú távú gondolkodásra van szükség. Mert a magyar vásárlók ezt várják tőlünk. Mert a magyar vásárlók ezt érdemlik.
Budapest, 2025. április 2.