ÉLIP BFP pályázatsegítő webinárt tartott a Store Insider
Kivételes lehetőségek és fordulatok előtt a hazai „beszállító-kiskereskedő” kapcsolatok
Nagy sikerrel zajlott a Store Insider és a PPH Média február 5-én lezajlott ÉLIP BFP online workshopja. Az OKSZ főtámogatásával létrejött webinár célja az volt, hogy az élelmiszeripari vállalkozások közvetlenül kaphassanak információt a Kormány által közelmúltban kiírt, február végén induló, mintegy 35 milliárd forint értékű pályázati programról, részletesebben tájékozódhassanak az abban rejlő potenciálokról, és kötetlen formában tehessék fel gyakorlati és hasznos kérdéseiket a pályázatot felügyelő IFKA szakemberének.
A téma fontosságát jelzi, hogy a workshopot már előzetesen is nagy érdeklődés övezte. Összesen mintegy 150-nen regisztráltak, és több mint száz vállalkozás képviselője aktívan is részt vett az eseményen, amelyen az ÉLIP BFP webinárium előadói a hazai feldolgozóipar fejlesztését és az önellátás biztosítását tárgyalták; Dobos Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára, Éder Tamás, élelmiszeriparért felelős országos alelnök a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében, valamint Cserháti Gábor a lebonyolítást végző intézmény, az IFKA projektvezetőjének
Az online program workshop részében a vállalkozások tájékoztatást és gyakorlati pályázati tanácsokat kaptak a 35 milliárd forint értékű pályázati program kapcsán. A konzultáció során közel száz kérdés hangzott el a kkv-k részéről a program részleteivel kapcsolatban.
Az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program fő célja a Magyarországon működő élelmiszeripari, koordinátor jellegű funkciót is ellátó vállalkozások, jellemzően a kiskereskedelmi láncok, a vendéglátóipar HoReCa szegmensének, illetve a közétkeztetés gazdasági szereplőinek és a hazai élelmiszeripari beszállítóinak összekapcsolása, a beszállítók célzott felkészítése a kereslet megfelelő minőségű kielégítésére.
Az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Programról bővebben ITT olvashatnak.
Az ÉLIP BFP webinár és workshop podcast felvétele elérhető ITT.
Fejlődési pontok és irányok (Podcast 0:03:43)
Elsőként Éder Tamás, NAK élelmiszeriparért felelős országos elnöke előadásában a magyar élelmiszer-feldolgozó ipar fejlődésének szükségességét és lehetséges irányait vázolta fel a résztvevőknek.
Az elmúlt öt év számadatai alapján (2019-el bezárólag) rámutatott, hogy a magyar élelmiszeripar is a magyar mezőgazdasághoz hasonlóan egy rendkívül kitett ágazat a nemzetközi világpiaci folyamatoknak. Az élelmiszerforgalom növekedése folyamatosan meghaladta a magyar élelmiszeripari vállalatok belföldi értékesítésének növekedését. A helyzet tehát az, hogy 2018 kivételével mindvégig polcfelületeket veszítettünk a hazai üzletekben, jegyezte meg Éder Tamás. Mindezzel párhuzamban több olyan pontra is rávilágított, amit kezelni, fejleszteni kell a következőkben. Egyes alágazatokban különösen sürgető a versenyképes üzemméret megteremtése, de az összképet tekintve is fontos célirány az évi 10 százalékot meghaladó bérnövekedés mellett a technológiafejlesztés, az automatizáció, a robotizáció, az ágazati digitalizáció. Éder rámutatott arra is, hogy az alkuerőben meglévő különbségek a „beszállító-kiskereskedő” kapcsolatban továbbra is konfliktusok forrásai, amelyeket újabb és újabb jogszabályokkal próbál a jogalkotó kezelni uniós szinten is. Ez a mostani támogatási program azonban kedvező feltételt teremthet a beszállítók és a kereskedők együttműködésének fejlesztésére.
– A következő 5-6 évben óriási lehetőség körvonalazódik a szektor számára, köszönhetően annak, hogy a vidékfejlesztési program nemzeti támogatási aránya a kormányzat ígérete szerint eléri a 80 százalékot, és ezáltal soha nem látott mértékű összeg állhat rendelkezésre a magyar élelmiszergazdaság egészének támogatására – hangsúlyozta Éder Tamás. – Kiváló lehetőség áll előttünk, és azt gondolom, hogy ezt a rendelkezésre álló forrást okosan, ügyesen elköltve a magyar élelmiszeripar valóban nagyot fejlődhet. Bizonyos alapvetéseket, értékrendbeli vektorokat azonban már most fontos kialakítani, ezért aktuálisan épp ezekben az időkben dolgozunk az ezzel kapcsolatos javaslatainkon.
Az élelmiszeripar fejlesztésének stratégiai fontossága (podcast 0:23:48)
– Az élelmiszeripar jelentőségét nehéz lenne eltúlozni, főleg egy világjárvány idején – mutatott rá előadásában Dobos Balázs az ITM gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára. – „Amikor az élelmiszeripar célzott fejlesztéséről, megerősítéséről beszélünk, nem csak nemzetgazdasági kérdésről, hanem ellátásbiztonsági kérdésről is beszélünk. Ezzel együtt az élelmiszeripar jelentősége összetett, hiszen a feldolgozóiparon belül a második legjelentősebb ágazat a járműgyártás után, illetve jelentős foglalkoztató is. A pozitív tendenciák ellenére, mint ahogy Éder Tamás is mondta, nagyon komoly és kritikus tényezők is tapasztalhatók, amelyek állami beavatkozást igényelnek, mint a polcvesztés, utalt rá a helyettes államtitkár. „Ezzel összefüggésben az élelmiszeriparra az Irinyi terven belül is egy kiemelten fejlesztendő ágazatként tekintünk” – reflektált az előző előadás lényegi pontjaira a helyettes államtitkár. – Komplex fejlesztésekre célzunk, tehát nem pusztán technológiai fejlesztést szeretnénk ebből a programból finanszírozni, hanem akár ehhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztést, kutatásfejlesztési, termékfejlesztési aktivitásokat, tanácsadási, képzési szolgáltatások igénybevételét, megújuló energia igénybevételét is, tehát azt gondolom, hogy az előző prezentációban felsoroltakra szinte mindenben reagál ez a program.”
A pályázati program, amelyet az Agrárminisztrériummal közösen állított össze az ITM, sok szempontból nagyon különleges, jegyezte meg a Dobos Balázs. „Egyrészt nem uniós, hanem hazai fejlesztésű forrásból valósul meg 35 milliárd forintos keretösszeggel, illetve jellegéből adódóan, mivel beszállító fejlesztési logikát követ, sok szempontból lehetőséget ad a beszállítói és kereskedelmi partnerkapcsolatokban a kísérletezésre, a projektek mélyebb megismerésére. A fő cél, hogy minél nagyobb mértékben tudjanak megjelenni a hazai élelmiszeripari, illetve a primer mezőgazdasági termelők termékei a kiskereskedelmi láncok polcain, minél nagyobb mértékben tudják közvetlenül elérni a fogyasztót, illetve, hogy ezen belül a legígéretesebb, legkomplexebb programok kapjanak támogatást.
Ezzel együtt a program a már évek óta működő hagyományos beszállítófejlesztési program logikáját követi, tehát egy partnerség alapú beszállítófejlesztést kíván megvalósítani. A partnerség jelenti egyrészt a program keretében koordinátorszervezetnek hívott kiskereskedelmi láncokat, közétkeztetőket, HoReCa szereplőket, akik potenciálisan piacot tudnak biztosítani a hazai beszállítóknak. Másrészt jelenti a beszállító aspiráns cégek, illetve az állami támogatási intézmény rendszert, nevesül az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. együttműködő munkáját.
Az IFKA matchmaker szerepe az ÉLIP BFP-ben (podcast 0:50:46)
Az IFKA háromféleképpen ad támogatást a programhoz. Egyrészt matchmaking keretében segíti a kiskereskedelmi láncok, tehát a koordinátor szervezetek, illetve a potenciális beszállítók egymásra találását, emellett szakmai támogatást nyújt a fejlesztési tervek és a kérelmek összeállításához, illetve vissza nem térítendő támogatást is nyújt a sikeres projektekhez.
A program célcsoportját az élelmiszeripari vállalkozások, azon belül is a kkv-k adják, de nincsenek kizárva a nagyvállalatok sem, emellett megjelenhetnek primer feldolgozást nem igénylő mezőgazdasági termékeket termelő, illetve akvakultúra és halászati termékek előállítását végző kkv-k is a támogatottak között.
Q&A: kérdezz-felelek workshop
A webináron Cserháti Gábor, az IFKA projektvezetője részletesen is bemutatta a programot majd válaszolt az előre feltett, illetve a webinár alatt beérkező kérdésekre.
Mint azt kifejtette: a mostani, meglehetősen intenzív folyamatnak a tervezési, kidolgozási szakasza szeptemberben indult el az ITM és az AM együttműködésével, amely eredményeképpen az elkészült koncepciót, pályázati felhívást 2020. december 15-én hirdették meg.
– Szinte az első pillanattól rengeteg kérdés fut be az IFKA-hoz ezügyben – számolt be róla Cserháti Gábor. – Jellemző kérdés például, hogy mikortól lehet akár saját kockázatra elszámolni, beruházást fejlesztést elkezdeni, azaz korábban megkezdett beruházással lehet-e pályázni? A jó hír az, hogy főszabályként a támogatási okirat aláírását követően, konkrétan december 16-ától már minden olyan beruházás megkezdhető saját kockázatra, amely nyertesség esetén jogosulttá válhat a támogatásra.
A pályázati folyamatot meghatározott szakaszokra lehet bontani: az első és meghatározó rész a regisztráció mind a beszállítói, mind a koordinátori oldalon. Enélkül ugyanis nem léphet tovább egyik fél sem a szándéknyilatkozat megkötése, illetve az IFKA fejlesztési terv megkötése felé. Ezek a lépések előszobái annak, hogy később a támogatási kérelem benyújtásra kerülhessen.
– Mivel láttuk, hogy nagyon intenzív a beszállítói érdeklődés, módosítottunk egy fontos kitételt – számolt be róla Cserháti Gábor. – Eredetileg az egyensúly jegyében azt terveztük, hogy minden koordinátor legfeljebb 10 beszállítót hozhat a program keretén belül. Átgondolva azonban a sok-sok megkeresést, módosítottuk a pályázati kiírást, így az 50 milliárd forint árbevétel feletti koordinátoroknál 20 beszállító a maximum, a 10 milliárd és 50 milliárd forint árbevétel között 10 beszállítói kapcsolat a határszám, és 2 milliárdtól 10 milliárd forint árbevétel esetében pedig 5 beszállító.
Jelenleg a pályázat február 28-ig a regisztrációs szakaszban van, de már most él az a pályázathoz kapcsolódó technikai fejlesztés, amivel biztosítják, hogy a szándéknyilatkozatot a már jóváhagyott regisztrált beszállítók, és a jóváhagyott regisztrált koordinátorok online megnézhessék. Ez online kapcsolatfelvételi folyamatba beágyazva érhető el, más nem látja egyelőre, csak aki ebbe a fázisba elért, és a későbbiekben további teendője lesz vele.
A webináron számos kérdés érkezet erre a sablonra vonatkozóan, hogy mi a tartalma, hogyan néz ki, milyen kötelezettségek vállalása fordul elő benne, miket rögzít akár koordinátori, akár beszállítói oldalon?
– Koordinátori oldalon előzetesen megszondáztattuk a kiskereskedelemi láncokkal is, annak érdekében, hogy ne lehessen olyan pont benne, ami később visszásságot vet fel, vagy gátat szabhatna a szakmai együttműködéseknek – kezdte a válaszát ezekre a kérdésekre Cserháti Gábor. – Röviden: a beszállító vállalja azt, hogy a koordinátorral egyeztetett és az IFKA-tervben részletezett fejlesztését megvalósítja, a koordinátor pedig ennek kapcsán azt vállalja, hogy ha ez a fejlesztés megfelelően megvalósul, akkor a beszállítóval kölcsönösen kialakítanak egy szakmai együttműködést. Tehát mennyiségi garanciák, elkötelezettségek nincsenek beleégetve a szándéknyilatkozatba: egy olyan szándéknak a kifejezésére van szükség, hogy a koordinátor számára az adott fejlesztés valódi fejlesztést szolgál, és kölcsönösen a beszállító számára is a fejlesztéssel megvalósuló akár kapacitásbővítés, akár minőségi ugrás egyfajta együttműködés kialakítását jelent.
Ide kapcsolódik az exkluzivitás kérdése, amelyről a pályázati felhívás szól:
– Nem kötöttünk ki, és nem is szeretnénk, hogy exkluzív kapcsolatok alakuljanak ki kizárólagossággal a koordinátor és a beszállító között abból a szempontból, hogy a fejlesztés, amit a beszállító végrehajt, illetve az annak az eredményeképp létrejött termékcsoport szabadon értékesíthető-e később más koordinátorok felé is. Ugyanakkor figyelemmel kell lennie a beszállítónak arra, hogy a szándéknyilatkozatot aláírt koordinátorral kell első körben megegyezésre jutnia – mondta el a projektvezető. A pályázati folyamat további lépéseiről, annak részleteiről, és a felmerülő kérdéseket és válaszokat meghallgathatják a Podcast erre vonatkozó részében (1:05:45).
Az OKSZ szerint is fontos ez a pályázati lehetőség
Az OKSZ az elmúlt időszakban a korábbiakhoz hasonlóan mindig is fontos kérdésnek tartotta a magyar élelmiszeripar fejlesztéseinek kormányzati támogatását. Ezért is tartotta fontosnak egy ilyen, a beszállítók informálását szolgáló webinárium támogatását. Együttműködött ebben már az Agrárminisztériummal, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériummal is, akik az OKSZ tagvállalkozásai közül az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Metro, a Penny Market, a Spar Magyarország és a Tesco közreműködését is kérték. Az OKSZ tagvállalkozásai egyeztetéseket folytattak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával is, időszerű élelmiszerpiaci kérdésekről.
Az élelmiszer kereskedelemben az értékesített termékek döntő része a hazai beszállítóktól származik. A hazai előállítású élelmiszerek döntő fontosságúak azért is, mivel a vásárlók egyre nagyobb arányban keresik a magyar termékeket, a kereskedők tapasztalatai szerint. A magyar származású élelmiszerek piacának erősítése további műszaki fejlesztéseket igényel, a vásárlók elvárásaival is összhangban.
Az OKSZ tagvállalkozásai számára kulcsfontosságú, hogy a hazai gyártók folyamatosan fejlődjenek, a legkorszerűbb technológiai lehetőségek felhasználásával. Ez a magyar mezőgazdaság számára is előnyös, hiszen így az alapanyagok is hatékonyabban hasznosulhatnak a magyar élelmiszer piacon. A magyar élelmiszeripar műszaki fejlesztése, a korszerű innovációk beültetése a teljes agráriumot segíti az előrelépésben.
Az elmúlt hónapokban, a járványhelyzetben bebizonyosodott, hogy a magyar mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a kereskedelem a legnehezebb, váratlan körülmények között is helyt tud állni, ami döntő részben a szoros együttműködésüknek köszönhető.
Az elkövetkező időszakban hatalmas kihívások várnak az agráriumra, az élelmiszeriparra és az élelmiszer kereskedelemre egyaránt. Ehhez az szükséges, hogy a magyar élelmiszeripar tovább fejlődjön, a legkorszerűbb technológiákat felhasználva, a kormányzati támogatások révén is.
Az OKSZ fontosnak tartja, hogy párbeszéd legyen a támogatást nyújtó döntéshozók és valamennyi piaci szereplő között ebben a kérdéskörben, ezért segíti ezt a szakmai fórumot is.
Szakmai támogatóink
Támogató partnereink, hasznos háttérelemzésekkel, gyakorlatias prezentációkkal látták el hasznos információkkal a webináron megjelenteket, amelyek szintén visszahallgathatók a podcast felvételen.
Fetter István, a CIB Bank Kisvállalati Divíziójának vezetője a 2021-es év 5 vállalati banki üzenetéről beszélt 5 percben; (Podcast 0:41:09)
Kasza Sándor, a Pro-Futura Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója pedig az Élelmiszeripari pályázatok gyakorlati tapasztalatait osztotta meg, és hozta összefüggésbe az ÉLIP BFP-vel. (Podcast 0:32:03)
Az OKSZ az elmúlt időszakban is fontos kérdésnek tartotta a magyar élelmiszeripar fejlesztéseinek kormányzati támogatását. Együttműködött ebben már az Agrárminisztériummal, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériummal is, akik az OKSZ tagvállalkozásai közül az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Metro, a Penny Market, a Spar Magyarország és a Tesco közreműködését is kérték. Az OKSZ tagvállalkozásai egyeztetéseket folytattak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával is, időszerű élelmiszerpiaci kérdésekről.
Az élelmiszer kereskedelemben az értékesített termékek döntő része a hazai beszállítóktól származik. A hazai előállítású élelmiszerek döntő fontosságúak azért is, mivel a vásárlók egyre nagyobb arányban keresik a magyar termékeket, a kereskedők tapasztalatai szerint. A magyar származású élelmiszerek piacának erősítése további műszaki fejlesztéseket igényel, a vásárlók elvárásaival is összhangban.
Az OKSZ tagvállalkozásai számára kulcsfontosságú, hogy a hazai gyártók folyamatosan fejlődjenek, a legkorszerűbb technnológiai lehetőségek felhasználásával. Ez a magyar mezőgazdaság számára is előnyös, hiszen így az alapanyagok is hatékonyabban hasznosulhatnak a magyar élelmiszer piacon.A magyar élelmiszeripar műszaki fejlesztése, a korszerű innovációk beültetése a teljes agráriumot segíti az előrelépésben.
Az elmúlt hónapokban, a járványhelyzetben bebizonyosodott, hogy a magyar mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a kereskedelem a legnehezebb, váratlan körülmények között is helyt tud állni, ami döntő részben a szoros együttműködésüknek köszönhető.
Az elkövetkező időszakban hatalmas kihívások várnak az agráriumra, az élelmiszeriparra és az élelmiszer kereskedelemre egyaránt. Ehhez az szükséges, hogy a magyar élelmiszeripar tovább fejlődjön, a legkorszerűbb technológiákat felhasználva, a kormányzati támogatások révén is.
Az OKSZ fontosnak tartja, hogy párbeszéd legyen a támogatást nyújtó döntéshozók és valamennyi piaci szereplő között ebben a kérdéskörben, ezért segíti ezt a szakmai fórumot is.